Tolnai Népújság, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-29-30 / 279. szám

A módszerből lehet megismerni az embert / (Folytatás az 1. oldalról.) Dr. Kiss T. Mária képviselő - dr. Bűcs Gábor felesége - em­lékeztetett rá, hogy egy évvel ezelőtt őt váltották le a bizott­ságvezetői posztról, s mindez azután következett be, hogy „a független bőrbe bújt, MSZP pa­rancsra szavazó” Kiszler Fe­renc felemelte a kezét. Mint mondotta, kellett a hely Antal Gézának, a „cipőgyári lakatos­nak”. Az ország azonban azt is tudja - állapította meg a képvi­selőnő - hogy a bonyhádi kór­ház megmenekült az ott dolgo­zók és az igazgató kemény munkájának köszönhetően. Megdöbbentőnek tartotta az eljárást, amelynek eredménye­ként a nyugdíjazást javasolták. Felidézte, hogy hétfőn délután egy órakor a rendelőintézet munkájáról számoltak be az il­letékesek az egészségügyi bi­zottság előtt. Ott volt a kórház- igazgató is. A bizottság meg­hallgatta a beszámolót, megdi­csérte a megjelenteket, majd amikor a kórháziak elhagyták a termet, zárt ülést tartottak. Ezen az ülésen - ahogy dr. Kiss T. Mária fogalmazott - Szentes Antal képviselő „meg­világosodott”. Háromnegyed háromkor eszébe jutott, hogy a kórházigazgatót el kell csapni, mert ő elmúlt hatvan éves. A vitában Antal Géza el­mondta, hogy soha nem volt la­katos, Kiszler Ferenc kijelen­tette, hogy senkinek a paran­csára se föl, se le nem teszi a kezét, Szentes Antal pedig arra volt kíváncsi, hogy a zárt ülé­sen elhangzottak vajon miért terjedtek el fél óra alatt a város­ban. (Zárt ülést egyébként ilyen esetben az érintett kérésére kell összehívni - hiszen az ő szemé­lyiségi jogai sérülhetnek - per­sze, ha módja van az illetőnek ezt kérnie. A Szerk.) Genzler József képviselő megdöbbenésének adott hangot a javaslat miatt és elmondta, hogy ő nem kapott meghívót a bizottság ülésére. Arról sem ér­tesítették, hogy a szokásos keddi ülésnap helyett ezúttal hétfőn lesz a grémium tanács­kozása. Oroszki István polgármester elmondta, hogy ugyan ott volt a bizottsági ülésen, de annak munkájában nem vett részt. Megjegyezte, hogy nem látta még az ülés jegyzőkönyvét. Felkérték ugyan, hogy az igaz­gatót hívja meg a testületi ülésre a várható napirend miatt, ám a részletekről nem tájékoz­tathatta dr. Bűcs Gábort, mert a bizottsági ülésen nem pontosí­tották az nyugdíjazás javasolt menetrendjét. Ohnmacht György azt tuda­kolta, hogy érkezett-e panasz az igazgató munkájára. Némi hu­zavona után elhangzott a nem­leges válasz, melyre reagálva Krähling Dániel úgy fogalma­zott, hogy valamikor a pártál­lami időben tettek így, „senki nem tudott semmit, de az illetőt ki lehetett nyírni.” A mór meg­tette a a kötelességét, a mór mehet - mondotta, majd hozzá­tette: — A mór mehet, mert morgás van, mert hangulatok vannak, de konkrét panasz nincs. Csak a mór nem kell többet. Uraim ez stílus kérdése és pofa kérdése. Oroszki István megerősítette korábbi álláspontját, miszerint nem javasolja az igazgató nyugdíjazását. Kiemelte, hogy dr. Bűcs Gábornak jelentős sze­repe volt abban, hogy a bony­hádi kórház jól felszerelt in­tézmény és elhárult fölüle a be­zárás veszélye. Európai színvo­nalúnak nevezte az általa veze­tett szülészeti osztályt. Luxus egy ilyen szakembertől meg­válni - érvelt a polgármester. Az ülésen felmerült, hogy egyszer hasonló módon történt vezetőváltás a városban: akkor a könyvtár élén. A régi vezető beszámolóját akkor kérdés nél­kül fogadta el a testület, majd nem sokkal később leváltották őt. Volt azonban, aki a vitában figyelmeztetett: akkor pályáza­ton döntöttek arról, hogy a régi vagy egy új vezető viszi-e to­vább az intézményt. Dr. Bűcs Gábor, némi iróni­ával azt mondta, úgy látszik „érdemeim elismerése mellett” kívánnak erőszakkal eltávolí­tani. Ezt még régen is szebben csinálták - tette hozzá, mert a Munka Érdemrend valamijét ráragasztották és akkor el volt intézve ... — A módszerből lehet meg­ismerni az embert - fogalmazta meg véleményét az eljárás módjáról. Elmondta, hogy nem róla, hanem egy ügyről, egy kórházról, egy mentalitásról, a betegszeretet fontosságáról fognak szavazni a képviselők. — Nekem van egy hivatá­som, szentebb, mint a politika - mondotta és kijelentette, hogy a várhatóan őt nyugdíjba küldő csuklók felcsapódását becsület- rendnek fogja minősíteni. A szavazásnál tíz képviselő - a szocialista és a szabad de­mokrata frakció egységesen - voksolt úgy, hogy dr. Bűcs Gá­bort december 31-i hatállyal nyugdíjazzák. Helyét pályázat útján töltik majd be, az ügyek vitelével helyettesét, dr. Hege­dűs Évát bízzák meg. (Az ülés egyéb döntéseiről la­punk későbbi számaiban szá­molunk be.) Hangyái Völgységi tanácskozás Üveghuta fejlődést hozhat A Völgységi Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása legutóbb Váralján tartott tanácskozásáról kérdeztük a társulás elnökét Amrein István váraljai polgármestert. j— A társulás tagjai milyen célokat tűztek ki a következő időszakra? — Első helyen a szennyvíz- hálózatok megépítése, a sze­métlerakók létesítése szerepel. Ezek közösen megvalósítható feladatok. Szóba került a Báta- apátiban szóba jöhető atomhul- ladék-tároló, a kutatás helyzete is. — Ez utóbbiról miként véle­kedtek e területfejlesztési társu­lásban részvevő települések képviselői? — Azt tartják, hogy a tér­ségnek mindenképpen fejlődést hozhat. Mivel a bátaapátiak is e társuláshoz tartoznak, vala­mennyiünket pozitívan érint. Látjuk, és követjük azt a vitát, amely az üveghutai atomhulla- dék-tároló kutatását kíséri. Bennünk is kérdések merülnek föl a települési önkormányzat szjiverenitásával kapcsolatban. Beavatkozhat-e bárki is Bátaa­páti belügyébe, hiszen közigaz­gatási területen belüli létesít­ményről van szó. Persze ez nem csupán a falut magát, nem is csak Tolna megyét, de országot érintő feladatot jelöl. Ha - szakmai indokok alapján - ez a tároló létrejöhet, akkor ez a tér­ség munkaerő gondjain is segí­tene. Kértük Bátaapáti polgár- mesterét, hogy tárgyalási során erre is gondoljon. — Volt-e valami új ezen a tanácskozáson? — Zomba község kérte a tagfelvételét a társulásba és a jelenlevők egyhangúlag elfo­gadták ezt. Fontos számunkra minden új tag, hiszen ezzel is érzékeltetni lehet, hogy a kis­térségek közös, vagy hasonló gondjait csakis közösen oldhat­juk meg. Ilyen példa lehet a gázprogramunk. A 19 alapító tagnak számító településből 13 gázprogramra pályázott, és nyertünk is erre 30 millió forin­tot. Most a hosszútávú fejlesz­tési koncepció a következő lé­pésünk. Az 1998. évi munka­tervről és pályázatok elkészíté­séről részletesebben a januári tanácskozáson lesz szó. — A völgységi önkormány­zatok területfejlesztési társu­lása ülésén jelen volt Bach Jó­zsef, a megyei közgyűlés el­nöke, aki a megyei területfej­lesztési tanács elnöke is. A vá­raljai tanácskozás jelentőségé­nek értékelésére kértük. — A völgységi társulás pá­lyázott a megyei területfejlesz­tési tanácshoz, hogy elkészít­hesse fejlesztési koncepcióját - válaszol Bach József. - Erre azért van szükség, hogy felmér­jék a lehetőségeket. Készülni kell, kijelölve az irányokat, amelyekben e térség el akar in­dulni. Az elmúlt évben Tamási és Dombóvár környéke volt halmozottan hátrányos helyzet­ben, ezáltal jelentősebb pénz­eszközökhöz jutottak. Egy kon­cepció készítésénél számba kell venni az ismert lehetőségeket és a reményeket is. Ilyen re­mény lehet például a bátaapáti- üveghutai atomhulladék tároló. Nehezen értem azt a négyéven­ként feltámadó vitát, ami a ku­tatásban résztvevő szakembe­rek munkáját kíséri. Hangsú­lyozni kell, hogy ezek kutatási munkák. Szó nincs még építés­ről. Tény, hogy ezt a kérdést eb­ben a térségben nem lehet megkerülni. Ha szakemberek véleménye kimondja e terület alkalmasságát az atomhulladék tároló megépítésére, akkor a te­rületfejlesztési koncepcióban ezt szerepeltetni kell! Ha nem elébe megyünk a dolgoknak, hanem utánuk, akkor elvesz­tünk. Nekünk tehát készülni kell arra a lehetőségre is, hogy ez a tároló itt megépíthető, de arra is, hogy nem. Tisztességte­lennek érzem vitatni azt a jogot, hogy mint lehetőséggel számol­junk az üveghutai atomhulla- dék-tároló létesítésével, ami csupán remény egy most fo­galmazandó területfejlesztési koncepcióban. Decsi Kiss János Eddig a gazdasági helyzet nem akadályozta a gyógyítást Interjú a megyei kórház ügyvezető igazgatójával Nyugállományba vonul de­cember 31-ével dr. Deák György, a megyei kórház igazgatója. A Tolna megyei közgyűlés az utód kinevezé­séig az intézmény gazdasági igazgatóját, Sülyi Józsefet (képünkön) bízta meg a kór­ház vezetésével. Mivel dr. Deák György nem dolgozik - rendes évi szabad­ságát tölti az év végéig -, gyakorlatilag már Sülyi Jó­zsef intézi az 1700 dolgozót, köztük mintegy 220 orvost foglalkoztató egészségügyi komplexum ügyeit. A kórház helyzetéről kérdeztük az ügy­vezető igazgatót.- Sülyi úr, mi a feladata az egészségügyi intézmény ügy­vezetőjeként?- Tekintettel arra, hogy a megbízásom addig tart, ameddig az új igazgatót a közgyűlés kinevezi, így addig nagy terveket nem lehet fon­tolgatni. Elsődleges felada­tom a folytonosság biztosí­tása, az ügyek folyamatos vi­tele.- A megyei kórház igazga­tói székére december 3-ig le­het pályázatot benyújtani. Ön pályázott?- Igen, úgy döntöttem, hogy pályázok.- Az országban az egész­ségügyi intézmények egy ré­sze komoly anyagi gondokkal küszködik. Mi a helyzet a szekszárdi kórházzal?- Nekünk nincs adóssá­gunk és nem is volt az új rend­szerben, a megyei kórház pénzügyi helyzete stabil, de gyengülő, mert az idén márci­usban bevezetett új finanszíro­zási rendszer padlóra küld bennünket. Ráadásul az orvosi műszerek piacán folyamatos az áremelés, a monopolhely­zetben lévő cégek visszaélnek a helyzetükkel. A jövő év a legkeményebb lesz a kórház történetében a fi­nanszírozási rendszer folyama­tos változása, a TB romló pénzügyi helyzete miatt. A tel­jesítmény-finanszírozás nega­tív hatásai igazán 1998-ban fognak érvényesülni, amire minden egészségügyi intéz­ménynek fel kell készülnie.- Voltak-e korlátozások az anyagiak szűkössége miatt a szekszárdi kórházban ?- Eddig nem, bár bizonyos adminisztratív eljárások vol­tak a gyógyszer rendeléseknél a szükségletek és a lehetősé­gek közötti egyensúly biztosí­tására. De nem biztos, hogy ez jövőre is így lesz, ha to­vább szűkülnek az anyagi fel­tételek. Már most is ott tar­tunk, hogy egy rákos beteg kezelésért a kórház 80 ezer forintot kap a TB-től, ugyan­akkor csak a kezeléséhez szükséges négy injekció 492 ezer forintba kerül.- Mit tudnak ilyenkor tenni?- Eddig kezeltük a betege­ket, de hogy jövőre mi lesz, azt nem tudom megmondani.- Ezek szerint annak, aki elnyeri a kórház igazgatói székét komoly pénzügyi gon­dokkal kell megbirkóznia.- Pénzügyi gondokra és az ebből adódó helyzetek keze­lésére kell felkészülnie az új vezetőnek. Rengeteg szemé­lyi konfliktus lesz az alacsony bérezés, a jogszabály ellent­mondásai miatt.- Ön közgazdász. Vannak akik úgy vélik, nem szeren­csés, ha nem orvos, hanem gazdasági szakember kerül egy egészségügyi intézmény élére.- A kórház vezetése sajnos már régen nem orvosi, hanem pénzügyi kérdés. Az ország­ban már hét megyei kórház élén áll közgazdász, így pél­dául a Baranya megyei kór­háznál is, a gazdasági helyzet miatt a vezetésből sajnos egyre inkább kiszorulnak az orvosok. Azért mondom, hogy sajnos, mert jobb lenne fordítva, de manapság a pénzügyi csőd elkerülése mi­att nagy súlyt kell fektetni a gazdálkodásra.- Hogy állnak a bírósági perekkel, amit az orvosok indí­tottak a különböző pótlékok - ügyeleti, készenléti - ki nem fi­zetése miatt az intézmény el­len?- Utolsó nagy pereink folynak, amiket el fogunk ve­szíteni és ki fogjuk fizetni a pénzt, nem úgy, mint az esz­tergomi kórház.- Miért kellett ehhez pe­reskedni?- Mert a kórház vezetésé­nek kötelessége a jogszabályt betartani. Volt egy joghézag, senki nem tudta, hogy a jog­szabályt miként kell értel­mezni, erről a bíróságnak kell döntenie. Mihelyt megszüle­tik a törvény értelmezése, mi fizetünk. Persze a jogalkotók elgondolkodhatnának azon, hogy a pótlékok miatti közel 100 milliós kárnak tulajdon­képpen nem bennünket kel­lene terhelnie. F. Kováts Éva / [az Allianz Csoport tagja +1000 Allianz Group R-ot, vagy még jelentősebb összeget takaríthat meg, ha kirendeltségeinknél személyesen köti meg! LEGYEN EGY JÓ TÁRSASÁGA! Ingyenes infovonal: 06/80/311-033.

Next

/
Oldalképek
Tartalom