Tolnai Népújság, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-04 / 257. szám

1997. november 4., kedd 5. oldal Hazai Tükör NATO-tagságunk várható kezdete 1999. április 4. Egyöntetű igen a belépésre Horn Gyula miniszterelnök az országgyűlés plenáris ülé­sén tájékoztatást adott a NATO-felvételi tárgyalások lezárulásáról. A november 16-ai népszavazást követő héten a külügyminiszter ándéknyilatkozatot juttat el a 3-hoz, amelyben megerő- .ai’v belépési készségünket. December 16-17-én lesz az Észak-atlanti Tanács külügy­minisztereinek találkozója, ahol aláírják a jegyzőkönyvet a három országgal folytatott tár­gyalások eredményéről. 1998 folyamán megerősítik az okira­tot a 16 tagállamban. Ezután kell a NATO küszöbén álló há­rom ország parlamentjének is ratifikálnia azt. A NATO szán­dékai szerint 1999. április 4-én, a NATO létrehozásának 50. és a berlini fal leomlásának 10. évfordulóján kerülne sor a be­lépésre. Horn Gyula összegezte a szeptember 10. és október 29. közötti tárgyalásokon rögzítet­teket: hazánk területére nem te­lepítenek atomfegyvert és nem állomásoztatnak itt NATO-csa- patokat. A tagdíj, amit fizet­nünk kell, a NATO költségve­tésének 0,65 százaléka, idei áron 2,3 milliárd forint. A kormányfő felszólalására ritka egyöntetűséggel válaszol­tak a parlamenti pártok: felszó­lították a választópolgárokat, hogy vegyenek részt a népsza­vazáson és szavazzanak igennel a belépésre. S. A. Szupersztárokként kell becsülni a tudósokat 50 ezer dolláros szuperdíj November 17-én kezdődik meg a tudománypolitikai alapelvek vitája - jelentette be Glatz Ferenc, az MTA el­nöke A magyar tudomány napján az Akadémián. Az akadémiai tervezet választ keres arra, hogy mire kell az ál­lamnak vállalkoznia a tudo­mány területén, és mire nem. A tudósok áttekintik a tudomá­nyos műhelyek munkáját, s felmérik, hogy mit és milyen mértékben érdemes a vállalko­zóknak segíteniük.- A tudománynak új vi­szonyt kell kialakítania a piac­cal, és a magyar vállalkozókra vár az.a feladat, hogy megfo­galmazzák, milyen típusú kuta­tási műhelymunka az, amely képes megfelelni az ő megren­deléseiknek - mondta Glatz Fe­renc. - A piac támogatására azért is szükség van, mert az ál­lami tulajdonú megrendelőipar az elmúlt években összeomlott. Somody Imrét, a Pharmavit Rt. elnök vezérigazgatóját - mint mondta - a változások cselekvésre késztetik a tudo­mány felemelése érdekében. Úgy véli, eljött az az idő, ami­kor hazánk legnagyobb meg­lévő és fejleszthető tőkéjét ér­tékrendünk középpontjába kell állítani. Az alkotó embereknek példává és irigyeltekké kell lenniük, a tudósokat szuper­sztárokként kell becsülni, ehhez pedig szuperdíjakra van szük­ség. Ezért javasolta, hogy ala­pítsanak Bolyai János Alkotói Díjat. Bejelentette, hogy ő és felesége a díj anyagi hátterének megteremtéséhez 50 ezer dollár befizetésével járul hozzá. Rossz fordításból adódott a félreértés Még ismeretlen az indíték Alaptalannak nevezte a Pándy-ügyben nyomozó ma­gyar és belga hatóságok kö­zötti viszony megromlásáról szóló sajtóértesüléseket Ko­vács Lajos, az ORFK bűnül­dözési osztályvezetője. A ha­zai munkát irányító alezredes cáfolta azt is, hogy ő maga ismerné az állítólagos gyil­kosságok indítékait. A szakember szerint kifejezet­ten jó a kapcsolat a két ország nyomozói között, ezt bizo­nyítja, hogy szinte naponta vál­tanak faxot, vagy telefonálnak egymásnak. A másfél hónappal ezelőtti magyar látogatás vi­szonzásául hamarosan Buda­pestre érkezik a kinti nyomo­zásban részt vevő néhány ve­zető munkatárs, addig azonban nem indulnak útnak, amíg be nem fejezik a lelkész összes belgiumi házának átkutatását. Kovács alezredes szerint egyik korábbi nyilatkozatának „félrefordítása” eredményezte azt a hamis, a belgákhoz is elju­tott hírt, miszerint ő maga már tudja: miért gyilkolt Pándy.- Természetesen vannak verzióim - mondta -, mint ahogy minden nyomozónak minden ügyben kell, hogy le­gyenek elképzelései, ám ezeket egyelőre értelmetlen volna megosztanom bárkivel. Ez azt jelenti, hogy a szörnyű tett indí­tékait magam is akkor fogom megtudni, ha a lelkész egyszer beismerő vallomásra szánja majd el magát. T. M. Betiltott tüntetés - incidensekkel A készenléti rendőrség a demonstráció több szervezőjét előállította Kiszorítósdi a Kossuth téren fotó: feb/diósi Amire a rendszerváltás óta nem volt példa: tegnap inci­densekkel tarkított összetű­zésekre került sor Budapes­ten a külföldiek földtulaj­donlása elleni - a rendőrség és a bíróság által betiltott - demonstráció részvevői és a készenléti rendőrség között. Hétfő reggel az ország hét megyéjében csaknem húsz he­lyen foglalták el félpályán az utat a gazdák. Budapesten ke­véssel déli 12 óra előtt mint­egy ötszázan gyűltek össze a Dózsa György úton a Műcsar­nok melletti területen, részben vidékről érkezett gazdák, részben hozzájuk csapódott fővárosiak. A tüntetők külön­böző jelszavakat skandáltak és a rendőröket szidalmazták. Déli 12 órakor több de­monstráló autó elindult egy felvezető kocsi után a tüntetés eredetileg meghatározott út­vonalán. A gépkocsisort a rendőrök a Kós Károly sétány felé terelték el. A Hősök teré­ről többen gyalogosan indul­tak az Országház irányába. Nem sokkal egy óra előtt mintegy 200-an voltak a Kos­suth téren, s kormányellenes és antiszemita jelszavakat ki­abáltak, s itt is a kivezényelt rendőröket szidták. Két óra körül a rendőrök el­távolították a tüntetőket a Kossuth tér Parlament előtti részéről. A tömeg néhány ut­cával odébb folytatta a de­monstrációt. Mintegy 200-an skandálták, hogy „vesszen Horn”, amikor a kivezényelt rendfenntartó erők innen is kezdték eltávolítani az embe­reket a térről. A lökdösődés után néhányszor a gumibotot is használták, az ütések szen­vedői között voltak idős em­berek és nők. Délután fél négy körül gyakorlatilag véget ért az agrárdemonstráció Buda­pesten. „A Hom-Kuncze kormány legszégyenteljesebb napja a mai nap” - jelentette ki elve­zetése előtt Kosa Gyula, a Me- tész elnöke. Hozzátette: a tö­meg csak alkotmányos jogai­val kívánt élni, de a kormány bevetette a „kommandót és a NATO-katonákat”. Zsikla Győző, a Metész alelnöke úgy nyilatkozott: nem kizárt, hogy olyan személyek voltak jelen a tüntetésen, akik provokáltak, s ezzel lejáratták a magyar gaz­dák ügyét. Kosa hazatérte után ezt megerősítve kijelentette: a tömegbe beépített provokáto­rok idézték elő a verekedést. A kialakult helyzetért azonban a kormányt okolta. A parlament ülésén Deme­ter Ervin (MDF) felszólította belügyminisztert: adjon szá­mot a rendőri túlkapásokról, a brutalitásról. Kuncze Gábor emlékeztetett rá: a tüntetés jogszerűtlen volt, amit a rend­őrségnek a törvény szerint föl kellett oszlatnia. Gergelics Zsóka, a Buda­pesti Rendőr-főkapitányság sajtószolgálatának vezetője elmondta: a gyülekezési jog­gal való visszaélés miatt a rendőrség előállította a tünte­tés fő szervezőjét, Zacsek Gyulát. A tömeg ezt megpró­bálta megakadályozni. Egy személyt azért állítottak elő, mert tettlegesen bántalmazott egy rendőrt, egyet pedig azért, mert felszólításra nem igazolta magát. Pongrácz Gergelyt, az ’56-os szövetség vezetőjét azért állították elő, mert a ren­dezvény biztosításával megbí­zott rendőrök egyikét autójá­val úgy lökte fel, hogy az megsérült. Dr. Bánfy Ferenc rendőr dandártábornok az ORFK közbiztonsági főigaz­gatója bejelentette: összesen 26 személyt állítottak elő a Metész demonstrációján részt vevők közül. FEB Jövőre átlagosan 12,9 százalékkal emelik a kötelező biztosítás díját A tarifákat 5 százalékkal módosíthatják Jövőre átlagosan 12,9 százalékkal emelkednek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási alapdíjak. Erről döntött Medgyessy Péter pénzügyminiszter az Állami Biztosításfel­ügyelet elnökének javaslata alapján. Mivel január 1-jétől módosul a kötelező gépjármű-felelős­ségbiztosítási rendszer, az alapdíj emelést a biztosítók­nak nem automatikusan kell felszámolniuk, attól mindkét irányban legfeljebb 5 száza­lékkal eltérhetnek. A személygépkocsiknál az alapdíj 13 százalékkal, a mo­torkerékpároknál 17,05 száza­lékkal emelkedik. Az autóbu­szok esetében jövőre 15,5 szá­zalékkal, a tehergépkocsiknál 11,9 százalékkal lesz maga­sabb. Nem emelkedik a díj a nehéz és könnyű pótkocsiknál, az utánfutó lakókocsi, vala­mint a motorkerékpár utánfutó esetében és a segédmotoros kerékpárnál. Ugyancsak változatlan ma­rad a 150 köbcentiméternél ki­sebb motortérfogatú motor- kerékpárok alapdíja. Az átlagon belül vannak el­térések. A személygépkocsi kategóriájában például egy­aránt 14,29 százalékos lesz az emelés a 850 köbcentinél ki­sebb és a 851-1150 köbcentis autóknál. Az 1151-1500 köb­centis autók tulajdonosai 13,75, az 1501-2000 köbcen­tiseké 10,88, az ennél nagyobb autóké 15,11 százalékkal több biztosítást fizetnek jövőre, mint az idén. A kismotoroké nem, de a 151-350 köbcentiseké már 14,58, a 350 köbcentinél na­gyobbaké pedig 34,93 száza­lékkal nő. Az autóbuszoknál 12,88-17,02, férőhelytől füg­gően, a tehergépkocsiknál súlytól függően 9,71-16,79 százalékkal emelkedik a díj. A többség a NATO mellett. Az október végi adatok szerint a lakosság 57 százaléka támo­gatja Magyarország csatlakozá­sát a NATO-hoz. A polgárok 23 százaléka ellenzi a belépést az észak-atlanti szövetségbe, 20 százalék pedig nem tud véle-1 ményt alkotni. A Magyar Gal­lup Intézet legutóbbi felméré­sének eredményeit a Külügy­minisztérium tette közzé. Semjén az MDF-frakcióban. A Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcso­portja hétfőn egyhangú szava­zással tagjai közé fogadta Sem­jén Zsolt volt KDNP-alelnököt. Ugyanakkor tegnap felfüggesz­tette tagságát és lemondott minden, a pártban vállalt tiszt­ségéről Csorba Dezső, a KDNP Győr megyei elnöke. Kizárták Mac/« Ágnest. A Független Kisgazdapárt or­szággyűlési képviselőcsoportja és országos elnöksége együttes rendkívüli ülésén egyhangú ha­tározattal azonnali hatállyal ki­zárta a frakcióból G. Nagyné Maczó Ágnest. Ezzel a képvise­lőasszony országgyűlési alel­nöki tisztsége is megszűnt. Az országos elnökség azonnali ha­tállyal felfüggesztette a politi­kus párttagságát, és kezdemé­nyezte az FKGP-ből való kizá­rását. Torgyán József a döntés indoklásaként elmondta, hogy G. Nagyné Maczó Ágnes tuda­tosan szembehelyezkedett a párt politikájával. A frakció úgy döntött: Kávássy Sándort jelöli parlamenti alelnöknek. Kézigránát az ndnlősoron. Egy M-52 típusú, jugoszláv gyártmányú támadógránát rob­bant az érsekcsanádi üdülősor egyik hétvégi házának udvará­ban. A környéken szerencsére senki sem tartózkodott, így az esetnek nem volt sérültje. Jelölt az MTI élére. Dorogi Sándort, a Magyar Televízió belpolitikai szerkesztőségveze­tőjét javasolja a Magyar Táv­irati Iroda Rt. elnökének a nemzeti hírügynökség Tulajdo­nosi Tanácsadó Testületé. Gondok a Nemzeti körül. Az új Nemzeti Színház 2000. október 23-ra tervezett nyitó- előadására nem készül el az a színháztechnikai berendezés, amely lehetővé tenné a színpad­tér mozgatását. Ez a berendezés további 4-6 milliárd forintot igényelne. Új típusú újoncképzés. A november 17-18-án bevonuló sorkatonák az ország négy ki­képzőközpontjában alap-, majd szakkiképzésen vesznek részt, az azt követő hat hónapot pedig a saját alakulatuknál töltik le - nyilatkozta Sütő Tamás dandár­tábornok, a kaposvári 2. Gépe­sített Hadosztály parancsnoka. Gyilkosság és nemzetközi per a balatoni ezüstleletekért A Seuso-kincsek nyomában A különös és mindmáig befejezetlen történet a hetvenes évek­ben kezdődött. Akkor, amikor Szabadbattyán és Polgárdi ha­tárában Sümegh József gépkezelő - amúgy szenvedélyes ama­tőr régész és kincskereső - ritka leletre bukkant. Egy nagy mé­retű rézüstbe rejtett római kori, 15 darabból álló kollekcióra: kancsókra, vázákra, tálakra, amforára. Fórum az állatvédelemről Drága az európai normák betartása Az egyik tálon szereplő ókori névről Seuso-kincseknek neve­zett lelet nem hozott szerencsét megtalálójára. Sümegh Józsefet 1980-ban meggyilkolták, föl­akasztott holttestét egy kuny­hóban találták meg. A tettes nem került kézre, a Sümegh- dossziét máig sem zárta le a rendőrség. Sajátosan alakult a Seuso- kincsek sorsa is. Értéküket 1990-ben 40 millió font ster­lingre becsülték, ennyi lett volna aukciós kikiáltási áruk. A lelet darabjai követhetetlen utakat jártak be, mígnem Lon­donban, Lord Nothampton bir­tokába kerültek. A tulajdonlás körüli vitát immár az utóbbi év­tizedek egyik legnagyobb mű­kincsbotrányaként tartja szá­mon a világ. Négy évvel ezelőtt a New York-i Legfelsőbb Bíróság tár­gyalt az ügyről, de ítélete való­jában nem tisztázta, honnan származnak és kit illetnek meg a kincsek. A verdikt szerint sem Magyarország, sem a kincsekre szintén igényt formáló Horvát­ország nem tudott kellő érveket szolgáltatni ahhoz, hogy azokat jelenlegi birtokosától, Lord Nothamptontól elvegyék. Hazánk azonban nem nyu­godott bele az ítéletbe; a szak­emberek - jogászok, régészek, bűnügyi nyomozók - folytatják a vizsgálatokat. A Scotland Yarddal kapcsolatba lépett ma­gyar rendőrség a gyilkosság il­letve a kincsek illegális útja után nyomoz, azt kell kideríte­nie, kik csempészték külföldre a felbecsülhetetlen értékű bala­toni kincseket. Csupán azok a vizsgálatok zárultak le, amelyek során megállapították: a leletet év­századokon át őrző rézüstön ta­lált talaj maradványok meg­egyeznek a Sümegh József holtteste közelében talált üreg, feltehetőleg a kincsek rejtek­helyének talajmintájával. Àmi a továbbiakat illeti: a szakemberek szerint három módon lehet esély a kincsek visszaszerzésére. Az egyik, hogy az állam pert indít a lelet jelenlegi birtokosai ellen, a má­sik, hogy a rendőrség találhat a kincsek bűnös eltulajdonítására olyan bizonyítékot, amelyek alapján lefoglaltathatná a tár­gyakat. A harmadik lehetőség: megegyezni a lorddal a kincsek megvételéről. Csernyánszki Judit Az állatvédelem feladatait vitatja meg az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsá­gának csütörtöki országos fóruma a Parlamentben. Az országos fórum tapasztala­tait vélhetően hasznosítják majd az Országgyűléshez már beterjesztett állatvédelmi tör­vény vitája során. Az előterjesztést ért eddigi bírálatok szerint nem kapott megfelelő hangsúlyt az ellen­őrzés és a szankcionálás. Mindez még pótolható képvi­selői módosító indítványok­kal. Tisztázandó az is, milyen szerepük lehet az önkor­mányzatoknak a törvény vég­rehajtásában, különös tekin­tettel a kóbor állatokra. Hazánk nem csatlakozott az állatok szállításáról, a ha­szon-, a vágóállatok, a kísér­leti illetve kedvtelésből tartott állatok védelméről szóló nemzetközi egyezményekhez. A csatlakozás a szemlélet­mód-változtatáson kívül szá­mottevő pénzt is igényelne. Magyarország ezer vágó- hídjából például az állat- védelmi egyesületek becslése szerint húsz felel meg az Európai Unió állatvédelmi normáinak. Igen sokba ke­rülne, ha a haszon- és kísérleti állatok tartási körülményeit il­letően mindenhol teljesítenék az Unió előírásait. Az állatvédelmi törvény remélhetően ösztönzi majd e feltételek teljesítését.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom