Tolnai Népújság, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-22-23 / 273. szám
1997. november 22., szombat Sport 7. oldal Profi ökölvívás Bognár magában már az újabb címmeccsére készül A dél-afrikai Pretoriában egy hete, a WBU szuperharmatsú- lyú világbajnoki címmérkőzésén Cassius Baloyi a hetedik menetben technikai K.O.- val győzött kihívója, Bognár László ellen. A szekszárdi Unió Box Team tagjai közül Kalocsai után másodikként „Bogesz” vívhatott címmecs- cset, ám ahogy csapattársának februárban, úgy most neki sem sikerült világbajnokká lennie. „Kacsa” könnyűsúlyban a jövő héten másodszor is nekifuthat a legnehezebb akadálynak, s vesztes kísérlete ellenére Bognár is magában már most hasonlóra készül, mivel igazi súlyában (a pehelyben) eleddig nem méretett meg. — Féltettünk a fogyasztás miatt, éreztette a hatását? - kérdeztük a WBU pehelyssú- lyú nemzetközi bajnokát. — Jól hoztam a súlyom, 55 kiló 10 dekával mérlegeltem. Hat kilót fogytam, ez rengeteg, hiszen vékony, szikár típus vagyok. Minimális szinten kellett tartanom az étel és a folyadék fogyasztásom. Nem tagadom, hogy idegileg megviselt a dolog, 92 óta nem voltam 57 kiló alatt, de a szuperharmatsúlyban nyílott meg előttem a lehetőség. A mérkőzésen egyébként nem éreztem magam gyengének. Hozzáteszem 57 kilóban jóval könnyebb bokszolnom, jobb a kedvem, ott vagyok igazán erős. — Mi történt az ominózus hetedik menetben, híreink szerint az első hatban nem akadtak gondjaid. — A mérkőzés elején elég jól megleptem Baloyit. Az első és a hatodik menet az enyém volt, a második, negyedik, ötödik az övé, a harmadik iksz. A hetedikben sajnos gyomorba vágott. Padlóra nem kerültem, de összehúzott az ütése, rám számolt a bíró. Persze egyből nekem ugrott, megint odaütött, hiába védtem, könyökön keresztül is rettentően fájt. Újra rám számoltak, harmadszorra bordán talált el, majdnem hátulról. A harmadik számolást követően a sarokba küldött a bíró. Hat másodperc maradt hátra, álltam, felemeltem a kezem, hogy oké. Nem fejen találtak el, nem fenyegetett egészség- károsodás, a bíró ennek ellenére véget vetett a küzdelemnek. Jó lett volna a menetet kihúzni. Nem éreztem magam fáradtnak, betartottam a taktikát, először álltam meg, amikor elkapott a bal felütéssel. — Nem sikerült, de mégis hogyan kíséreltél meg túljárni Baloyi eszén? — A hibáiból próbáltam élni. Nem álltam le vele verekedni, mivel nagyon jól dolgozik belharcban, pedig magasabb nálam és a kezei is hosszúak. Én kintről próbálkoztam, nem igen tudtuk egymást megütni, az akaratunkat rákényszeríteni a másikra. — A meccs előtt a visszavonulás gondolata is felmerült benned. — Azóta két évre szerződést hosszabbítottam az Unióval. Világbajnoki címmérkőzés volt, nem egy utcabajnokság, lelkileg ugyan nagyon megviselt a vereség, de úgy érzem, nem kell szégyenkeznem. Egy igazi sportolónak túl kell tennie magát a kudarcokon. Továbbra is szeretnék világbajnok lenni. Remélem, hogy jövő tavasszal az 57 kilóban is lehetőséget kapok egy Európa- vagy egy világbajnoki címmérkőzésre, hiszen a nemzetközi bajnoki címemet nem vesztettem el. Többé nem megyek lejjebb. Január végén, február elején már újból szorítóba lépek, fel kell zárkóznom a ranglistán. Ifj. Teszler Vendel * Péntek délután három profi mérkőzést vívtak az Unió Box Team versenyzői a szekszárdi sportcsarnok edzőtermében. Szuperharmatsúly: Szakállas Tamás (Unió Box TeamJ-Kovács Ferenc (Tanács Team). Szakállas a véres négy menetes ütközetben magabiztos, pontozásos győzelmet aratott. Pehelysúly: Koczák Sándor (Unió Box Team)- Vlado Varhegyi (szlovák). Az egykori junior világbajnoki ezüstérmessel jó kis mérkőzést vívhatott volna Koczák, ha az egyik gyilkos bal horgával már az első menetben nem szakította volna szét szlovák ellenfele szemöldökét. Félnehézsúly: Elekes Tamás (Unió Box Team)- Andrej Melich (szlovák). A sérülése miatt augusztus óta nem bunyózó Elekes felkészületlenül érkezett a találkozóra, nem igazán ismertünk rá. Miután a szívós Melich nem készült ki bevezető pofonjaitól, nem nagyon tudott mit kitalálni. Szerencsére a nagy birkózásban ő ütött többet, s a fiatal szlovák öklöző csak ritkán találta el tisztán. Hazatért a KSC „vándorcirkusza” A hét elején érkezett haza tizenöt napos észak-amerikai túrájáról a KSC Szekszárd NB I-es női kosárlabda csapata. Újvári Miklós vezetőedző együttese tíz mérkőzést játszott Illinois és a környező államok egyetemi gárdái ellen. Az államokbeli „vándorcirkusz” tapasztalatairól kérdeztünk a szakvezetőt. November 2-án, vasárnap indultunk Budapestről Chicagóba - mondja Újvári Miklós. — Illinois állam székhelye szolgált központként, a tizenöt nap alatt innen 500 mérföldes körzetben mozogtunk. A tíz mérkőzésért összesen mintegy 2300 mérföldet, azaz körülbelül 3500 kilométert utaztunk. Az első összecsapásra november 4-én este került sor, ezt azután minden nap újabbak követték: más-más városban (államban), más-más egyetem csapatai ellen. — A hosszú utazás kissé megviselt bennünket, és az államok közötti gyakori időeltolódást is nehezen szoktuk meg, mégis sok élménnyel és tapasztalattal gazdagabban térhettünk haza. A legnagyobb közönség előtt Denvilben, az illinois-i egyetem csapata ellen játszottunk: négy és fél ezer ember volt kíváncsi a találkozóra. — Mindenütt megfigyelhető volt a rend, a fegyelem, a tisztaság. Amerikában a magas szinten művelt kosárlabda szent dolog. Minden egyetemen van férfi és női kosárlabda, a szabályok szerint éppen annyi hölgy játékosnak kell ösztöndíjat biztosítani, mint ahány férfinak. Amíg a férfi kosarasok kilencven százaléka színesbőrű, addig a nőknél ez az arány éppen fordított. Az erősebb nem mérkőzéseit állandó teltház előtt játsszák. A csapatba kerülésért óriási harc dúl, hiszen mintegy kétezer „önkéntes” közül választják ki azt a tizenöt-tizenhat kosarast, akik az egyetem színeit a bajnokságban képviselhetik. Ebből adódóan azután az európaitól teljesen eltérő kosárlabdát játszanak. Az iram pedig egyszerűen lenyűgöző. — A női csapatokban - egykét kivétellel - mindenhol „alkalmaznak” három-négy 195 cm körüli, száz-száztíz kilós centert. A hölgyek termetüket meghazudtolóan mozgékonyak, saját birodalmukban, a palánk alatt pedig egyedural- kodóak. Egészen a durvaságig, a gorombaságig elmenő akcióbefejezéssel és indítással „dolgoznak”, ami számunkra - bár tudtuk mire számíthatunk - teljesen megdöbbentő volt. Az ellenfelek agresszív stílusa mellett a sajátos felfogásban bíráskodó játékvezetőkkel is meg kellett „küzdenünk”. Enyhén szólva is részrehajlóak voltak. Akadt olyan mérkőzésünk, ahol ellenünk 14, a vendéglátók ellen egy személyi hibát ítéltek. — A tizenöt nap alatt lejátszott tíz mérkőzésen a saját bőrünkön tapasztalhattuk meg, hogy az amerikaiak - nem túlzás ezt állítani - szinte önkívületben kosárlabdáznak. A másodperc tört része alatt váltanak támadásból védekezésbe, és az első pillanattól kezdve olyan lendülettel és akarattal játszanak, amihez mi nem vagyunk hozzászokva. A tengerentúliak gondolkodásban, mozdulatgyorsaságban, reakciókészségben, a kizárásnál, a lepattanó labdáért folytatott harcban is fölénk nőttek. Találkozóink során legfeljebb négy-öt támadó- lepattanót gyűjtöttünk be ösz- szesen, s bár a palánk alatti csatákba sok tisztátalanság is becsúszott, határozott kizárásaiknak köszönhetően játékosaim szinte a labda közelébe sem kerülhettek. Az amerikaiak az alapvető technikai elemeket maximálisan kihasználva kosárlabdáznak. — A tíz mérkőzésből mindössze egyet nyertünk, öt találkozón partiban voltunk, négyszer viszont jelentősebb, negyven pont körüli, vagy afeletti vereséget szenvedtünk. Mindezek ellenére úgy érzem, hogy sikeres túrát zártunk, hiszen a tapasztalatainkat átültethetjük a magyar viszonyok közé, s a játékosok vevők is erre. Sajnos, egy sérülést is „hazahoztunk”, Kiefer Csilla bokája a második mérkőzésen kifordult. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a szalagjai nem szakadtak el, így „mindössze” tíz napos teljes pihenőre ítéltetett. — Az amerikai játékstílus egyébként apróbb finomításokkal átemelhető a mi bajnokságunkba is, hiszen a mai sportban, a mai kosárlabdában jelen van az élet más területein is érezhető agresszivitás. Én nem arra akarom ránevelni a játékosaimat, hogy az ellenfélnek sérülést okozzanak, hogy unintelligens, goromba stílusban játszanak, de sok esetben a Fair- play szabályainak határát súrolva kell kosárlabdázni, mert sajnos, ilyen az élet és ilyen (lett) a j áték is. (fekete) A KSC eredményei: KSC Szekszárd-Purdue 57-99, KSC Szekszárd-Valparaiso 67-77, KSC Szekszárd-North Western Univ. 65-61, KSC Szekszárd- Illinois 69-108, KSC Szek- szárd-Louisville 60-79, KSC Szekszárd-Westem Kentucky 56-116, KSC Szekszárd-Ten- nessee Tech 65-69, KSC Szek- szárd-Midle Tennessee State 74-83, KSC Szekszárd-Ken- tucky 57-100, KSC Szekszárd- Cincinatti 59-74. A szekszárdiak legjobb dobói: Madaras Judit 133, Veres Judit 109, Kranyecz Zsuzsa 86, Klucsik Ágnes 71 pont. KSC Szekszárd-GYSEV- Ringa: szombat, 16.30 óra. V: dr. Páli, Parádi II P. Újvári Miklós: — Soros ellenfelühk, a GYSEV Sopron együttese ugyancsak a napokban érkezett haza az Egyesült Államokból. Az első fordulóban idegenben demoralizáló vereséget szenvedtünk, s bár a fiaskó ezúttal is "benne van a „kalapban” - hiszen a soproniak jobb játékerőt képviselnek -, abban biztos vagyok: hazai környezetben nem szenvedünk 59 pontos vereséget. A csapatban sokkal több tartás van annál, mintsem még egyszer így megadja magát. Itt az alkalom, hogy a tengerentúlon szerzett tapasztalatokat hasznosítsuk, tanuljunk hibáinkból. A játékosoknak először is önmagukat kell legyőzniük. Kiefer Csillára biztosan nem számíthatok, a szerdán megsérült Kranyecz Zsuzsa játéka is kétséges. Elképzelhető, hogy Hambrik-Csorvásy Helga hosz- szú idő után újra a felnőtt csapatban léphet pályára. Russai, Veres és Kiefer, valamint a házigazda Steve (balra) és Bordás doktor a gyorséttermek őshazájában Hétvégi sportműsor Szombat Asztalitenisz: Szekszárd SK-Egri Áfész (városi sportcsarnok), Orosházi MTK-Tolnai SE 11. Orszá- • gos újonc ranglistaverseny a tolnai sportcsarnokban, 10. Kézilabda: Dunaújvárosi AC-EGO Sport Thelena SK 11. Kosárlabda: NB I, nők: KSC Szekszárd-GYSEV- Ringa 16.30. NB I/B, férfiak: Nagykörös-Autó Techno Szekszárd 17. Labdarúgás: NB I/B: Nyíregyházi FC-Paksi ASE 13. Megyei I. osztály: Sza- . kály Agraco-Dunakömlőd (Hőgyészen) 13. U-15: Du- naszentgyörgy Limex- SZEAC (Szekszárdon) 11, U-14 : Gy örköny-PMFC (Szekszárdon) 13. Röplabda: NB II, nők: Paksi RK-Dunacenter-Szé- kesfehérvári MÁV 11. Teremfoci: Bánfai Óra- szalon-kupa női torna a dombóvári szakmunkás- képző iskolában, 9. Városi bajnokság a paksi ESZI-ben 8.30- 19.30. Vasárnap Asztalitenisz: Országos serdülő ranglistaverseny a tolnai sportcsarnokban, 10. Kézilabda: NB I/B, nők: Cece-Győri ETOII (Simon- tomyán) 11. Labdarúgás: Körzeti bajnokság, Paks: Gyönk- Kölesd (Pápista), Magyar- keszi-Tolnanémedi (Molnár), Németkér-Pusztahen- cse (Monostori), Bogyisz- ló-Pálfa (Pintér), Iregszem- cse-Gerjen (dombóvári játékvezetők) 14. Szekszárd: Cikó-Alsónána (Deák), Mórágy- Bonyhádvarasd (Schafer), Bonyhádbörzsöny-Báta (Hegyi), Harc-Mőcsény (Unyatinszky), Sióa- gárd-Kéty (Tóth) 13. Teremfoci: Városi bajnokság a paksi ESZI-ben 8.30- 19.30. Kipketer és Jones az Év Atlétája A Nemzetközi Atlétikai Alapítvány tanácsa 1997- ben a férfiaknál a dán Wilson Kipketert, a nőknél pedig az amerikai Marion Jonest választotta meg az Év Atlétájának. A 24 éves Kipketer az idén kétszer is megjavította a 800 méter világcsúcsát (1:41.11), míg a tavaly még kosárlabdázó Jones egyedüliként nyert két aranyérmet (100, 4x100) az athéni világbajnokságon. Itt is, ott is új súlyemelő elnök Novemberben számos fontos változás történt megyénk súlyemelősportjában. A hónap elején a Szekszárd SK, majd most szerdán a Tolna Megyei Súlyemelő Szövetség élére került új vezető. A két személy egy, miután a szekszárdi klub és a szövetség elnökévé egyaránt dr. Dobos Bélát, a textArt Médiaügynökség üzletvezetőjét választották. Vasárnap a TV3-on a Ferro-Lazúr A Ferropatent-Lazúr Szekszárd SE NB I-es női kézilabda csapata iránt megnövekedett az érdeklődés az országos médiákban. Ennek bizonyítékaként november 23-án, vasárnap este 18 órai kezdettel tűzi műsorára a TV3 televíziós csatorna az együttes egyik edzésén rögzített riport-összeállítást. A szekszárdiak csütörtöki tré- ningjén az új TV2 stábja forgatott, az adásba kerülés időpontjáról tájékoztatjuk olvasóinkat. További hír, hogy az egyesület megállapodott a Gyulai SE NB I/B-s csapa- 1 tával, miszerint a román Luminita Bosna 1998. május 31-ig kölcsönben az alföldi gárdát erősíti. A Szekszárd SK korábbi elnöke, Vaijas János elnökségi tagságát megtartva mondott le tisztéről. A vezetés egyébként a Garancia Biztosítót képviselő Török Péter és Fodor Miklós, Szekszárd város alpolgármestere révén két új taggal bővült. (Az egyesület a Huszár Krisztina által irányított aerobic csoporttal egy új szakosztállyal is erősödött.) A megyei szövetség korábbi elnöke, Scherer Sándor a két héttel ezelőtti, kudarcba fulladt közgyűlésen adta vissza a megbízatását. A szerdai megismételt, immár érvényes küldött- közgyűlésen a tagság egyhangúlag dr. Dobos Bélát választotta elnöknek. Az újonnan létrehozott alelnöki posztot dr. Szabó Gyula tölti be, a szövetség titkári teendőit Kiss Ferenc látja el, az elnökség további tagjai Kovács Vilmos, Babai György, Frei László, Komáromi Dániel és Orsós József lettek. A lemondott Scherer Sándort tiszteletbeli elnökké választották. A megyei önkormányzat épületében tartott gyűlésen a jelenlévők alapszabálymódosítást hajtottak végre, igazodva a sporttörvényben foglaltakhoz a TMSSZ is köztestületté alakult. Dr. Dobos Béla a megye két egyesülete, a Szekszárd SK és a Tamási Koppány SE együttműködésének összehangolását, illetve a sportág most alakuló utánpótlás csoportjainak (Szedres, Lengyel) fejlesztését tartja a szövetség legfontosabb feladatának. A sportág népszerűsítésére egyébként remek alkalom nyílik majd azon a december 22-i szekszárdi gálán, melyen a Magyar Súlyemelő Szövetség az Áranytárcsa díj átadásával ismeri el a szekszárdi szakosztály eddigi eredményeit. (teszler) Sípszó előtt A rögösebb útra lépve NB I/B. Nyíregyházi FC- Paksi ASE: szombat, 13. V: Kurmai. Bőzsöny János: — A Komló ellen az első félidőben négy-öt gólhelyzetünk is adódott, ám egyet sem tudtunk értékesíteni. Öt perccel a szünet előtt gondoltam rá, ha 0-0-al fordulunk nem lesz a baj, erre a 42. percben egy kontratámadásból gólt kaptunk. A lélektani hatás nem maradt el, találatuk feldobta a komlóiakat, mi olykor vigyázatlanul mentünk előre, ellen- támadásaiból ellenfelünk többször is veszélyeztetett. A Tiszaújváros és a Komló ellen mindössze egy pontot szereztünk, önhibánkból hatalmas felzárkózási lehetőséget szalasztottunk el. Ezt szinte képtelen vagyok elviselni, igaz az utóbbi két mérkőzés sikertelensége érezhetően a társaságot is fejbe kólintotta. Nem maradt más választásunk, a nehezebb utat járva Nyíregyházán és a Szeged elleni hazai találkozónkon kell megpróbálnunk az elhullajtott pontokat begyűjteni. Nem mi vagyunk a szombati mérkőzés esélyesei, de a III. Kerület vendégeként sem mi voltunk, s az előző héten Pakson sem a Komló számított favoritnak. Jenei eltiltása csak a hétvégén jár le, míg Orosz sérülése miatt ezúttal kispados lesz. Kovácsevics- Bábik, Eger, Kiss, Barna- Tóth, Kislőrincz, Fejes, Mersich- Szabó, Csernijenko.
