Tolnai Népújság, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-14 / 266. szám
2. oldal Világtükör Hazai Tükör 1997. november 14., péntek ____________________________Atlanti krónika ____________________________ H azánk történelmi lehetősége A magyar nép ebben a században hosszú időn keresztül mindig veszített. Megcsonkították hazája területét, elszakították lakossága nagy részét és rákényszerítettek igaztalan társadalmi rendszereket; az ország gyakran válságról válságra bukdácsolt - mondta Horn Gyula kormányfő a Nemzeti Sportcsarnokban tartott nagygyűlésen. Ebben a században először most ismeri el a világ Magyar- ország teljesítményét - tette hozzá. - Azt, hogy hazánk a demokrácia, a szabadság és az egyetemes emberi jogok otthona lett. Azt, hogy képesek vagyunk felzárkózni a fejlett és átalakuló világhoz. Azt, hogy Magyarország a nemzetek együttműködésének és történelmi megbékélésének hordozója. A demokratikus és fejlett országok közössége hív bennünket: csatlakozzunk közös védelmi szervezetéhez, a NATO-hoz és legyünk tagja a földrész gazdasági-jóléti társulásának, az Európai Uniónak. Azt hiszem, hogy a magyar nép ezzel képességeihez méltó lehetőséget kap, hiszen a meghívás a teljesítményének szól, mindannak, amit megteremtettünk. Javier Solana csütörtökön levelet intézett Horn Gyulához. A NATO főtitkára elismeréssel illette a csatlakozási tárgyalásokon hazánkat képviselő delegáció munkáját és emlékeztetett arra: a NATO-t az új tagok meghívására az a tudat vezette, hogy az észak-atlanti szövetség biztonsága elválaszthatatlan Európa egészének biztonságától. „Nagy várakozással tekintek az elé, hogy a november 16-ai népszavazást követően megkapom azt a levelet, amely hivatalosan megerősíti Magyarország csatlakozási szándékát a NATO-hoz” - írta levelében a főtitkár.- A NATO szuverén államok szövetsége, de nemzetek feletti, közös értékeket véd és képvisel - mondta dr. Gyarmati István, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára a pécsi NATO-konferen- cián. Véleménye szerint a NATO-t 1949-ben nem a Szovjetunióval szemben hozták létre, ezért a birodalom szétesése után is szükség van rá. A NATO egyébként nem parancsol közvetlenül a magyar hadsereg felett, mindig a parlament döntése szükséges ahhoz, hogy a haderő részt vegyen egy-egy NATO-hadmű- veletben. U. G. * Brüsszelben először tartott ülést - 16 tagállam és 28 partnerország részvételével - az Euroatlanti Partnerségi Tanács Katonai Bizottsága. Vélemények a AATO-ról „A NATO bővítése a legmegfelelőbb reagálás az új világhelyzetre.” (Somogyi Ferenc külügyi államtitkár) „A belépéssel hazánk azt a veszélyt hívja ki maga ellen, amitől menekül, hiszen szembekerül Oroszországgal.” (Borhi László történész) „Ha a népszavazás a belépés mellett dönt, soha senki nem mondhatja azt, hogy az emberek feje fölött határoztak.” (Hegedűs István egyetemi tanár) „Magyarország nem csak ajándékként kapja a csatlakozás lehetőségét, hanem sokat tett is érte.” (Végh Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka) „A NATO védelmet nyújt az instabilitással szemben, amely különösen a Kaukázusban, a Balkánon, a Közel-Keleten és a mediterrán térségben fenyeget.” (Gyuricza Béla, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának alelnöke) „A tagság kérdésében példa nélküli egyetértés van az egymástól legtávolabb álló parla- > menti pártok és politikusok között is.” (Bánlaki György washingtoni nagykövet) „NATO-tagként nincs szüksége az országnak a reménytelen semlegességre.” (Göncz Árpád köztársasági elnök) „Én már 1988 őszén felvetettem a NATO-tagságot, amikor még létezett a Varsói Szerző- dés."{Horn Gyula kormányfő) „Minden tagország maga dönti el, akar-e állomásoztatni területén nukleáris fegyvere- ket.” (Nicholas Kehoe, a NATO katonai bizottságának alelnöke) „Amikor belépünk a NATO- ba olyan, mintha biztonságosabb lakásba költöznénk.” (Kovács László külügyminiszter) Energiakompenzáció jövőre Több pénz a nehéz helyzetű ágazatoknak Mintegy 10 milliárd forintos póttámogatás megszavazását javasolja a kabinet a parlamentnek, miután tegnapi ülésén áttekintette a jövő évi költségvetéshez benyújtott módosító javaslatokat. Az eredeti elképzelésekhez képest a közszolgálati rádió- és tévécsatornák, a rendőrség, valamint a szociális és egészségügyi ágazat jutna kedvezőbb helyzetbe. Kiss Elemér közigazgatási államtitkár tájékoztatóján elmondta, hogy az MTV 1-es és 2-es csatornája, illetve a Duna Tévé számára összesen havi 1100 órányi sugárzási díjat fedezne a költségvetés. A rendőrség 800 millióval kapna többet, a közoktatás plusz 2 milliárdra, a szociális szféra további 4-600 millió forintra számíthat. A megkezdett kórházrekonstrukciók befejezéséhez 1,1 milliárdot biztosítana a költségvetés. Az egészség- biztosítási alap számára a tervezettnél 6 milliárddal több jutna, ebből 1 milliárd a csődbe jutott kórházak megsegítését szolgálja. A jövőben a polgárok a köztartozást felhalmozó szervezeteknek is felajánlhatják az szja. 1 százalékát, a tartozás csökkentésére. A kormány elvben támogatja a 2004-ben Ausztriával közösen rendezendő labdarúgó EB-t, ám csak akkor ad pénzt néhány stadion nagyarányú felújításához, illetve a lebonyolításhoz, ha az MLSZ programot dolgoz ki decemberi közgyűlésén a hazai labdarúgás gyökeres megújítására. A kabinet szándéka szerint ’98-ban is kaphatnának részleges kompenzációt az energiaáremelés miatt nehéz helyzetbe került családok. Az előzetes jelzések szerint az áram- és gázszolgáltatók 1 milliárd forintot ígérnek erre a célra, amit ugyanennyivel egészítene ki a költségvetés. A kormány az év hátralévő részében mintegy 40 törvény elfogadását javasolja a Háznak. A termőföldről szóló jogszabályt azonban addig nem tűzik napirendre, amíg az ellenzék által szorgalmazott népszavazásról döntés nem születik. A miniszterek elfogadták az ezeréves államiságunk megünneplésére készített programot és döntöttek arról is, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok megyében pusztító forgószél károsultjai számára 10 milliós gyorssegélyt utalnak át az érintett önkormányzatoknak. -tama Hatkor nyitnak a szavazóhelyiségek Hogyan voksoljunk Javában tartanak az előkészületek a vasárnapi NATO- népszavazás lebonyolítására, ám mit mond a választási szakember, mit kell tudniuk a voksolásról maguknak az állampolgároknak? A szavazatszedő helyiségek reggel 6 órától 19 óráig várják az állampolgárokat. A szavazáshoz a személyi igazolványunkat okvetlen vigyük magunkkal, mert a szavazatszedő bizottság előtt azzal tudjuk személyazonosságunkat igazolni. Ne hagyjuk otthon az értesítőt, közismertebb nevén a kopogtatócédulát sem. Felmutatása nélkül lehet ugyan voksolni, de lényegesen meggyorsítja a szavazást, ha nálunk van. A rajta lévő adatok alapján ugyanis könnyen megtalálható a nyilvántartásban a nevünk. Segítség lehet ez a kis papír nekünk, szavazóknak is, mert szerepel rajta a választó- kerület száma és címe, tehát ellenőrizhetjük úti célunkat. Ha a szavazatszedő bizottság megtalálta a nevünket a nyilvántartásban, kapunk egy szavazólapot és egy borítékot. A szavazólapon a választásra feltett kérdés, két szó - IGEN és NEM -, alattuk egy-egy kör található. A továbbiakban kiválasztunk egy üres fülkét, amely a titkosság feltételeit biztosítja, és szavazhatunk. Miután eldöntöttük, hogy hazánk tagja legyen a NATO- nak vagy sem, akkor tegyünk a szándékunknak megfelelő körbe két egymást metsző vonalat, ami lehet X és + is. Érvénytelen a szavazás akkor, ha nem egy, hanem két jelet tettünk - még akkor is, ha az egyik a körben van, a másik pedig „csak” mellette. Természetesen akkor is érvénytelen a szavazás, ha mind a két körbe tettünk egy-egy jelet, vagy bármi más jel vagy szöveg szerepel a szavazólapon az egy, szabályos jelen kívül. Ugyanígy érvénytelen az a szavazólap, amelyik érintetlenül került az urnába. Ceruzával leadott szavazat is érvénytelen, csak tollat, vagy golyóstollat használhatunk. Ha szavaztunk, tegyük lapunkat a borítékba (nem kötelező leragasztani) és dobjuk a szavazatszedő urnába, (koós) Még nincs döntés arról, hogy emelik-e a politikai elit fizetését Minden szentnek maga felé hajlik...? Vegyes érzelmeket váltott ki a Házban a képviselők egy csoportjának a miniszteri fizetések - s ezzel a képviselői tiszteletdíjak - emelésére vonatkozó kezdeményezése. A javaslat sorsa még kétesélyes, de tény, hogy pártbeli hovatartozástól függetlenül sok honatya úgy véli: nem időszerű a politika első vonalában lévők javadalmazásának mostani növelése. A miniszterelnök bruttó fizetése mintegy 411 000 forint; a tárcák vezetőinek jelenlegi bére - pótlékokkal együtt - 327 000 forint. A parlamenti képviselők alapilletménye bruttó 114 075 forint - ehhez jönnek a bizottságokban végzett munkáért járó pótlékok. A sima tagságot az alapdíj 40 százalékával honorálják, de két bizottsági tagságnál többért nem fizetnek. Az alelnöki posztért 80, míg az elnöki funkcióért 100 százalékos pótlék illeti meg a honatyákat, a frakcióvezetők pedig 120 százalékos külön díjazásra is számíthatnak. A gépkocsival közlekedő budapesti képviselők az alap- illetmény 35 százalékának, a távolabb lakók maximum 60 százaléknak megfelelő költségtérítést vehetnek fel. A fővárosban szobát vagy lakást bérlő vidékiek szállásköltségének egy részét is kifizeti az Országgyűlés Hivatala. A köz- tisztviselőkre vonatkozó bértábla szerint januártól 11 százalékkal növelhetők a miniszteri fizetések. Ez maga után vonná az országgyűlési és ön- kormányzati képviselők, a polgármesterek juttatásainak hasonló mérvű növelését. Csintalan Sándor (MSZP) nem hiszi, hogy a Ház megszavazná az emelést. A szocialista frakció többsége és az ellenzék nagy része is egyetért abban, hogy a miniszterek és a honatyák illetményének nemcsak az ország gazdasági teherbíró képességével, hanem a közvélemény megítélésével is összhangban kell lennie, s úgy vélik: a jelenlegi fizetések emelése irritálná a közvéleményt. Néhány „funkcióhalmozó” képviselő így is többet tesz zsebre havonta, mint a miniszterelnök. Raskó György, az MDNP-s képviselők nevében úgy véli, hogy az inflációval megegyező mértékű béremelés támogatható. Az „átlaghonatya” 120-180 000 forint közötti pénzéből nehéz fedezni a családi kiadásokat, a vidéki körzetben végzett munka költségeit és az ilyen-olyan alapítványi befizetéseket. Felkért szakértők honorálására szinte egyáltalán nem futja. Szerinte az MSZP álszerénysége nem más, mint választási fogás. Takács Mariann Egyházi vezetők a miniszterelnöknél. Horn Gyula tegnap a Parlamentben fogadta a négy magyarországi történelmi egyház vezetőit. Az egyházfők hangsúlyozták, hogy mindenkinek kötelessége a részvétel a vasárnapi NATO-népszavazáson. fotó: feb/kallus Hírek röviden Meciar nem ígért semmit A szlovák parlament Magyar Koalíciójának 17 képviselője közül 14-en tették fel ugyanazt a kérdést Vladimír Meciarnak: hogyan és mikor kívánja megvalósítani Horn Gyula magyar miniszterelnöknek Győrben tett személyes ígéretét, amely szerint a folyó iskolai évben megoldódik a kétnyelvű bizonyítványok ügye? A gyógykezelésen tartózkodó Meciar helyett a kormány alelnöke, Jozef Kalman szerint ilyen ígéret nem hangzott el. Takarékos cseh honatyák Kevesebb fizetést vihetnek haza az idén a cseh politikusok. A cseh parlament képviselőháza csütörtökön délelőtt ugyanis megszavazta azt a koalíciós javaslatot, hogy az általános takarékossági intézkedésekre való tekintettel az úgynevezett alkotmányos tényezők se kapjanak az idén tizennegyedik havi fizetést. Tisztességes menetrend kell A MÁV menetrendje rossz, mert szerkesztői nem ismerik az utasok igényeit. Ezzel magyarázható, hogy sok helyen zsúfoltság van, pedig 1989 óta kevesebb az utas, a vonatok száma pedig megkétszereződött - mondta Sipos István, a MÁV Rt. vezérigazgatója. Véleménye szerint a tisztességes menetrend készítéséhez pontos utasszámlálásra van szükség. Megelőzhető gazdasági bűnök A Miniszterelnöki Hivatal gazdaságvédelmi koordinációs bizottságának elnöke, Bencze József helyettes államtitkár csütörtökön újságíróknak elmondta: véleménye szerint a fekete- gazdaság ellen nem a büntetőjog eszközeivel lehet a leghatékonyabban fellépni, hanem olyan gazdasági, közigazgatási intézkedésekre van szükség, amelyek vagy megelőzik, vagy korai szakaszában feltárják a visszaéléseket. Szélsebes segítség A költségvetésből nyújtott állami segítséget a kormányzati döntés követően késedelem nélkül, már pénteken átutalják a Jász-Nagykun-Szolnok megyében kedden végigsöpört forgószél okozta károk enyhítéséhez. Erről a Belügyminisztérium illetékesei tájékoztatták szerkesztőségünket. Elmondták, hogy a 10 millió forintos gyorssegélyből a legrászorultabb családok részesülhetnek. Az elosztásnál fontos szempont, hogy elsősorban azok részesüljenek a támogatásban, akiknek anyagi körülményei nem teszik lehetővé a kár helyreállítását, vagy nem rendelkeztek biztosítással. Természetesen azok a családok is hozzájuthatnak segélyhez, amelyeknél a biztosító által kifizetett összeg nem elegendő megrongálódott, tönkrement otthonuk teljes helyre- állításához. A segélyek célba juttatásával kapcsolatos döntés az érintett települési önkormányzatok felelősségteljes feladata. Az ösz- szegek meghatározása, illetve odaítélése során körültekintően, gondosan mérlegelniük kell a károsultak anyagi-jövedelmi viszonyait - figyelembe véve a biztosító által kifizetett összeg nagyságát is. Noha a központi támogatás minden bizonnyal még a hétvégén megérkezik, a károsultaknak egy napot sem kell várniuk. Az államháztartási törvény ugyanis lehetővé teszi az ön- kormányzat polgármesterei számára, hogy rendkívüli természeti csapás esetén a rendelkezésükre álló pénzek terhére folyósíthassanak segélyt. A megkötöttség csupán annyi, hogy a kifizetett pénzekkel utólag pontosan el kell számolniuk. (újvári)
