Tolnai Népújság, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-09 / 236. szám
2. oldal Világtükör — Hazai Tükör 1997. október 9., csütörtök Új fejezet hazánk és a NATO viszonyában A magyar nagykövet átadta megbízólevelét Javier Solananak Az eddiginél magasabb szintre emelkedett hazánk és a NATO kapcsolata. Brüsszelben tegnaptól a NATO Tanácsához akkreditált nagykövet irányításával teljes körű és jogú állandó képviselet működik. Simonyi András szerdán adta át megbízólevelét Javier Solana NATO-főtitkárnak.-Képviseletünk most ugyanolyan rangra emelkedett, mint amilyen az ENSZ-nél és az Európai Uniónál is működik - hangsúlyozta munkatársunknak Simonyi András nagykövet. - Akkreditálásomra a madridi meghívás után nyílott lehetőség; hazánk az első nem NATO-tag, amely ezt a lépést megtette. Az önálló misszió feltétele a teljes körű tagságra való felkészülésnek, valamint annak, hogy januártól megfigyelőként részt vehessünk a NATO testületéiben. A megbízólevél átvételekor Solana világosan értésre adta: ez újabb jele Magyarország eltökéltségének, és minden erre irányuló erőfeszítést igen nagyra tart. Brüsszeli körökben megnyugvással vették tudomásul, hogy november 16-án sor kerül a népszavazásra.- Ezzel kapcsolatban arra figyelmeztettek - fűzte hozzá a nagykövet -, hogy a referendum sikere hazánk alapvető érdeke, ellenkező esetben ugyanis minden eddig elért eredményt elfeledhetünk. Sőt azt is aláhúzták: egy esetleges nemleges népakarat az egész európai integrációs folyamatot megakadályozhatja. Időközben megkezdődtek a washingtoni szenátus külügyi bizottságában a NATO-bőví- téssel kapcsolatos meghallgatások. Elsőként Madeleine Albright külügyminiszter fejtette ki a véleményét. Brüsz- szelben értésre adták: ameny- nyiben a népszavazás a NATO-csatlakozás mellett dönt, mindent megtesznek azért, hogy jó irányban befolyásolják a washingtoni ratifikálást. (gyulay) Mit tehet a közterület-felügyelő? Illegális falragaszok, központi helyen Ha valaki végigsétál Szekszárd belvárosában a Garay tértől a Kála áruházig, illetve onnan a Korzó áruházig, meglepő, illetve megdöbbentő kis falragaszokat fedezhet fel a házak falain. Az egyik Mindent a megfelelő helyére! felszólítással arról világosítja fel a járókelőt, hogy a Dávid csillagos, pajeszos, kam- pós orrú egyéneknek a kukában a helyük. Ugyanígy azt is megtudhatjuk, hogy a Magyar jövő egyenlő a Hungarizmussal. De találhatunk a város kellős központjában a cigányokra halált követelő falfirkát is. — Bárki, bármit, bárhova kiragaszthat, illetve kiírhat Szekszárdon? - tettük fel a kérdést a város polgármesteri hivatalában Szeleczki Józsefnek, a városüzemeltetési iroda vezetőjének. — A falak befirkálása és a cédulák kiragasztgatása természetesen nem legális tevékenység -, fogalmazott Szeleczki József. — A köztisztasági rendelet értelmében ezeket a hirdetményeket el kell távolítani, méghozzá azoknak, akiknek a tulajdonán ezek a plakátok, falfirkák megjelennek. — A helyzet ismeretében nem úgy néz ki, hogy a tulajdonosok nagyon igyekeznének az eltüntetéssel... — Ez néha érthető is, hiszen gondoljunk csak arra, hogy egy-egy falfirka eltüntetése - ami sokszor csak a fal teljes átfestésével oldható meg - mekkora kiadást jelent. — És a cetlik? — Azok leszedése nyilván egyszerűbb, a közterület-felügyelő elvileg, de gyakorlatilag is felhívhatja a tulajdonos figyelmét erre a teendőjére, sőt, még szankcionálhat is, akár bírság megfizettetésével. — Sa közterület-felügyelő mit tehet egyáltalán egy uszító tartalmú röplap láttán? Mérlegelhet? — Nem, ez már nem ránk, hanem a rendőrségre, a büntető törvénykönyvre tartozik. Érdeklődtünk a megyei rendőr-főkapitányságon is az uszító tartalmú röpcédulák kezelését illetően, ám az általunk illetékesnek vélt két rendőri vezető elhárította a nyilatkozatot. Horváth József ezredest, főkapitány-helyettest javasolták megkérdezni, ám őt már nem értük el irodájában.-száMDF-rendezvények Az MDF Szekszárdi Szervezete október 10-én, pénteken 18 órától rendezvényt tart a Vállalkozók Háza II. emeleti nagytermében. Bába Iván, az MDÉ Országos Választmányának elnöke Az ellenzéki együttműködés címmel, Medgyasszay László országgyűlési képviselő Népszavazás előtt címmel tart előadást. * Az MDF Paksi Szervezete október 10-én, pénteken 18 órától rendezvényt tart a Paksi Művelődési Házban. Dr. Balsai István országgyűlési képviselő Kié lesz a magyar föld? címmel, Pecze Zoltán biztonságpolitikai szakértő Magyarország és a NATO címmel tart előadást. Az MDF Bonyhádi Szervezete október 10-én, pénteken 18 órától rendezvényt tart a volt községháza Horváth Olivér termében. Dr. Kis Gyula országgyűlési képviselő Az egészségügy helyzete az elfogadott törvények (TB, nyugdíj) ismeretében címmel, Csapody Miklós országgyűlési képviselő Általános politikai értékelés címmel tart előadást. Az MDF Dombóvári Szervezete október 10-én, pénteken 17 órától rendezvényt tart a Dombóvári Művelődési Házban. Demeter Ervin, az MDF országgyűlési képviselőcsoportjának frakcióvezetője és Man- ninger Jenő, az MDF budapesti önkormányzati képviselőcsoportjának frakcióvezetője Célegyenesben - Értékválasztások előtt címmel tart előadást. A javuló viszony jelei Kovács Bukarestben, Ciorbea Kolozsvárott Kovács László külügyminiszter szerdán Bukarestben tárgyalt, és román kollégájával, Adrian Severinnel részt vett a magyar-román alapszerződés értelmében létrejövő kormányközi vegyes bizottság alakuló ülésén. A magyar diplomácia vezetője érkezése után azonnal a román külügyminisztériumba hajtatott, ahol megalakult a kormányközi vegyes bizottság. Tárgyalásai során szóba került Horn Gyula miniszterelnök közelgő romániai látogatásának előkészítése is. Kovács Lászlót az esti órákban fogadta Emil Constantinescu államfő. A bukaresti külügyi szóvivő a látogatásról szólva hangsúlyozta: a vizit fontos szerepet játszik a két fél kapcsolatainak a javításában. Victor Ciorbea román miniszterelnök kormányának több tagjával együtt Kolozsvárra látogatott, hogy a megye és a város vezetőivel, a 4. - erdélyi - hadsereg főtisztjeivel, a Babes- Bolyai Tudományegyetem vezetőivel és a kormánypártok képviselőivel találkozzék. A kormányfő fogadásánál Funar polgármester nem volt jelen. ,^Az év postása”. Harmadszor nyújtották át tegnap ünnepélyesen „Az év postása” címet a Magyar Posta vezetői a budapesti központban. Az aranyérmet és a pénzjutalmat a szárföldi Nemes-Lovász-Szabó Gézáné kapta áldozatkészségéért, példás emberi magatartásáért. A falusi kispostavezető ez év tavaszán lemondott hivataláról egy helyben, közvetlenül a posta mellett lakó, rokkant kollégája javára, vállalva ezzel a többletutazást. fotó: feb/diósi imre A parlament, illetve a kormány „leelőzte” a népi kezdeményezést A népszavazást az elnök írja ki Az Országgyűlés kedden hosszas vita után úgy döntött, hogy a NATO-csatlakozásról, illetve a külföldiek földtulajdonszerzéséről november 16-án kíván népszavazást tartani. A népszavazás további sorsa a köztársasági elnök kezében van, hiszen neki kell kihirdetnie a voksolás időpontját. Dr. Petrétey József d\kovmzx\y- jogászt, a Janus Pannonius Tudományegyetem tanárát arról kérdeztük, milyen alternatívák előtt áll az elnök, illetve ezáltal a szavazópolgár.-Hallani olyan véleményt is, hogy megkérdőjelezhető a köztársasági elnök döntési joga ez ügyben.-Ennek alighanem az az alapja, hogy az alkotmány és a hatályos népszavazásról szóló törvény másként rendelkezik a kihirdető szervről. Az alkotmány egyértelműen a köztársasági elnök hatáskörébe utalja a népszavazás kiírását. Ezzel szemben a népszavazásról szóló törvény idevonatkozó passzusa a parlamentre ruházza ezt a jogot. Mivel azonban az alkotmány a legfőbb törvény, ezért az abban megfogalmazottak érvényesek. Ez esetben tehát egyértelműen a köztársasági elnök dönt a végleges időpontról.- A Ház döntése mennyiben köti őt?-Annyiban, hogy az adott naptól - vagyis október 7-től - számítva 3 hónapon belüli időpontban kell kitűzni és megtartani a népszavazást az adott kérdésekről. Az alkotmány tehát jelentős mozgásteret ad az elnöknek ebben az ügyben, bár némi időbeli korlátok között.- Ha nem november 16-át, hanem más időpontot állapít meg az államfő, kell-e indokolnia döntését?-Nem kell semmivel sem indokolnia, de megteheti.-Milyen lehetőségek közül választhat most az elnök?-Jóváhagyhatja a november 16-i időpontot, kitűzhet másikat, s húzhatja az időt, de csak a már említett 3 hónapon belül. Ugyanakkor olyan időpontot kell megjelölnie a népszavazás lefolytatására, amikor ennek minden, törvényben foglalt feltétele adott, vagyis egyebek között elkészült a névjegyzék. Amennyiben a köztársaság elnöke nem látja biztosítottnak, hogy a javasolt időpontban meg lehet tartani a szavazást, akkor választhat másik dátumot is.-Ismeretes, hogy az ombudsman kérésére az Alkotmánybíróság vizsgálja a parlament eljárásának jogszerűségét. Az ő döntésük befolyásolhatja-e az eseményeket?- Amennyiben alkotmányellenességet állapítanak meg, akkor ez a döntés vonatkozik a parlamentre. Ha az elnök nem várja meg a bíróság határozatát, s kitűzi a szavazás időpontját, ám kiderül, hogy alkotmányba ütköző volt a Ház eljárása, akkor az elnök döntése is ez alapján módosul, azaz: az Alkotmánybíróság döntése a mérvadó. Ebben az esetben a parlament újra napirendre tűzi a népszavazás ügyét, tehát kezdődik minden elölről.- Van-e összefüggés az aláírásgyűjtések hitelesítése és a Ház döntése között?- A téma ugyanaz, ám jogilag két különböző ügyről van szó. Magyarul: jelen esetben a parlament, illetve a kormány „leelőzte” a népi kezdeményezést. Kedden a honatyák arról döntöttek, hogy a kormány népszavazási javaslatát fogadják el. Sz. E. A parlament által elfogadott kérdések: 1. Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét? 2. Egyetért-e azzal, hogy hazai szövetkezet és más belföldi gazdálkodó szervezet termőföldtulajdont szerezhessen, ha tartósan mezőgazdasági tevékenységet folytat? 3. Egyetért-e azzal, hogy külföldi természetes és jogi személy továbbra se szerezhessen földtulajdont mindaddig, amíg a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról népszavazás nem dönt? Kétszázezer új kérelem Március végéig minden kárpótlási ügy végére pont kerül Lejárt a határidő: kedden éjfélig kellett benyújtani az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak, illetve hozzátartozóik kárpótlási igényeit. Ezzel a kárpótlási folyamat utolsó fázisa is zárószakaszba érkezett - nyilatkozta a FEB-nek Nagy Ferenc címzetes államtitkár, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal vezetője.- 1989 októberétől „íródik” a kárpótlás története; ekkor követte meg az Országgyűlés azokat, akik politikai nézeteik vagy vallásuk miatt sérelmet szenvedtek - mondja a hivatal vezetője. - 1991-ben alkotta meg az Országgyűlés az első vagyoni, majd ezután 1992- ben, a második vagyoni és az első személyi kárpótlási törvényt. 1994 februárjában az igénylések határidejét két hónappal meghosszabbították, ami indokoltnak is bizonyult, mert több mint 615 ezer újabb igény érkezett a hivatalhoz. Ezt követte az idén az elhurcoltak és hozzátartozóik kárpótlása.- Eddig összesen milyen összegű kárpótlásban részesültek az arra jogosultak?- Szeptember végéig 1 783 053 határozatot hoztunk, s ezek nyomán kárpótlási jegyben 137 milliárd forintot kaptak a károsultak.- Hányán éltek most kárpótlási igénnyel?- Több mint 150 ezren, de - miután sokan a határidő lejárta előtt postázták kérelmüket, s ezek egy része csak most érkezik be - a végleges szám valószínűleg 200 ezer körül lesz.- Mi lesz az igények sorsa?- Az első feladat a pontos regisztrálás, a második az elbíráláshoz szükséges adatok számbavétele, a harmadik pedig a mérlegelés és a határozathozatal.- Minderre az érvényes jogszabályok szerint 6 hónap áll rendelkezésünkre. A már júniusban beérkezett kérelmek elbírálására ez a fél év elegendő, de a most beadott kérelemtömeg elbírálására igencsak szűkös a hat hónap. A hivatal azonban mindent elkövet, hogy március végéig pont kerüljön minden kárpótlási ügy végére. (koós) Horn Gyula miniszterelnök fogadta Luis Ayalát, a Szocialista Intemacionálé főtitkárát. A megbeszélésen szó esett a világszerte 140 pártot magában foglaló Szocialista Intemacio- nálé tevékenységéről és jövőbeni programjairól. Általános kihallgatás keretében II. János Pál pápa fogadta a Vatikánban Paskai László bíborost, Esztergom-Budapest egyházmegye érsekét. A magyar bíboros a Szent Adalbert jubileumi év záróeseményeként vezetett zarándoklatot a Vatikánba. Az egyházfő Majnek Antal püspököt a kárpátaljai római katolikusok apostoli adminisztrátorává nevezte ki. Hég bujhál három boszniai horvát katona, akik ellen háborús bűncselekmények elkövetése miatt vádat emelt a hágai Nemzetközi Törvényszék. Az emberiség elleni bűncselekménnyel vádolt Maurice Papon, a vichy-i rendszer egykori hivatalnokának pere Bordeaux- ban elkezdődött. A volt francia miniszter és rendőrprefektus, a vichy-i kormány Gironde megyei prefektúrájának főtitkára 1942 és 1944 között aktív szerepet játszott másfél ezer francia zsidó deportálásában. Hegakadályozták a boszniai szerb belügyminisztérium egységei a hajnali órákban, hogy a Biljana Plavsic boszniai szerb elnököt támogató „szakadár” rendőrségi egységek elfoglalják a kelet-boszniai Bijeljina rendőrségi központját. Kim Dzsong Ht, a „Nagy Vezetőt” szerdán a Koreai Munkapárt főtitkárává választották. Ezzel Kim ír Szén fia hivatalosan is az ország első számú vezetőjévé vált, jóllehet az állam- elnöki címet egyelőre nem viseli. Phenjan utcáit ebből az alkalomból ünneplőbe öltöztetett, táncoló emberek árasztották el. Le szeretne mondani Norodom Szihanuk kambodzsai király, és azt várja, hogy ehhez Hun Sen társkormányfő a hozzájárulását adja. Megfigyelők szerint Szihanuk szándékával ismételten kifejezésre juttatta, hogy ellenzi Hun Sen hatalom- átvételét, a koalíciós kormány megdöntését és fiának, Norodom Ranariddh hercegnek a kormányból való eltávolítását. Az iráni rendőrség 105 afgán kábítószer-kereskedőt tartóztatott le, akiknek több mint egy tonna Európába szánt kábítószer volt a birtokában. Újabb kergemarhakóros esetre bukkantak Svájcban, és ezzel 31-re emelkedett az ottani állatmegbetegedések száma.
