Tolnai Népújság, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-27 / 250. szám

2. oldal Világtükör 1997. október 27., hétfő Barikádok Baalbeckben. Subi Tufaili sejknek, az Irán-barát Hezbollah korábbi veze­tőjének felhívására tüntetnek a Bekaa-völgyiek. Közben izraeli harci gépek Dél-Libanonban rakétatámadást intéztek feltételezett gerillatámaszpontok ellen. fotó: feb/reuter Groznijból hazajött a szemtanú Cáfolják az egyik magyar túsz kiszabadulásának hírét A csecsen fővárosból az észak-oszétiai Mozdokon, valamint Mineralnije Vodin és Moszkván keresztül hazajött Budapestre Hídvégi Ágnes, a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat mun­katársa, akit a grozniji irodát ért csütörtöki támadás után nem hurcoltak magukkal az ismeretlen fegyveresek. Hazajutásában segítette őt Oleg Kalimulin, a moszkvai patriar­chátus munkatársa, aki az el­múlt csaknem két évben köz­reműködött a magyar szeretet­szolgálat segélyakcióiban Da- gesztánban, Csecsenföldön és a sztavropoli területen. Nem erősítette meg a Groz- nijban csütörtökön elrabolt két magyar állampolgár egyikének szabadulásáról Moszkvában el­terjedt híreket Hunkar-Pasa Iszrapilov, a csecsen államfő­nek közvetlenül alárendelt anti- terrorista központ vezetője. A csecsen brigádtábomok egy­előre elzárkózott attól, hogy részleteket közöljön a csecsen hatóságok által indított nyomo­zásról, bár szavaiból az tetszik ki, hogy talán már sikerült bi­zonyos nyomokra bukkanniuk. A Magyar Ökumenikus Sze­retetszolgálat egyik elrabolt munkatársának szabadulásáról - szökéséről vagy szabadon engedéséről - szombat este ad­tak hírt egyes orosz források. A hírt állítólag a Moszkvában tár­gyaló Movladi Udugov csecsen első miniszterelnök-helyettes közölte Ivan Ribkinnel, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkárával. Az Eho Moszkvi rá­dióállomás is beszámolt e beje­lentésről. Groznijban a Magyar Öku­menikus Szeretetszolgálat a támadást követően felfüggesz­tette tevékenységét, s jelenleg már nincsenek magyar munka­társai Csecsenföld területén. A segélyszervezet döntése bármennyire fájó is, nem egye­düli: az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága - más nemzetközi szervezetekhez hasonlóan - a szükséges biztonsági garanciák hiánya miatt ugyancsak kényte­len beszünteti csecsenföldi te­vékenységét. Egyelőre Cse­csenföldön maradt viszont az MDM (Orvosok a Világért) nevű szervezet néhány képvise­lője, valamint a taposóaknák felszedését folytató csoport. Atlanti krónika Napirenden a magyar tagdíj Az elmúlt héten Brüsszelben a NATO-csatlakozással kapcso­latban folytatott tárgyalások során a magyar küldöttséggel közölték: javasolják, hogy tagdíjként hazánk az észak-at­lanti szervezet éves költségvetésének 0,65 százalékát fizesse. Luxemburgban határoznak földrészünk jövőjéről Iránymutatások kellenek Újabb sárga lap Nigériának Csalódást keltett a nigériai re­zsim elleni nemzetközi emberi jogi kampány aktivistái között a nemzetközösségi országok edinburghi csúcsértekezletének döntése. Az 54 tagország ál­lam- és kormányfői ezúttal sem zárták ki végleg a legnépesebb afrikai országot a Common­wealth soraiból, csak újabb egy évre felfüggesztették Nigéria tagságát. Független megfigye­lők nem vártak ennél erélye­sebb fellépést most, amikor - úgymond - az Irán és a Líbia el­leni nemzetközi embargó falai is omladoznak. Nelson Man­dela dél-afrikai elnök kijelen­tette: támogatja Kadhafi követe­lését, hogy a kilenc évvel ez­előtti lockerbie-i repülőgép­merénylet feltételezett líbiai tet­teseit semleges országban von­ják felelősségre. f Füstmentes Államok Amerikát sokat szidják a min­dent átható, szüntelen reklámért- ám vannak e jelenségnek jó oldalai is. Amióta megjelentek a dohányzásellenes plakátok, és a rádió, a tévé állandóan a do­hányzás ártalmairól beszél, drasztikusan csökkent a füstö­lők száma, és a legtöbb helyen- éttermekben, munkahelyeken- eltiltották a dohányzást. Egy felmérés szerint a meg­kérdezettek több mint egyhar- mada ellenszenvesnek találja azokat, akik még mindig dohá­nyoznak, holott már tudják, hogy az milyen káros. A polgá­rok több mint fele nem szeretne több cigarettareklámot látni, kétharmaduk pedig úgy véli, hogy minden étteremben meg kellene tiltani a füstölést, és nem szeretnék, ha vendégeik a lakásban rágyújtanának. Ha az idei adatokat vesszük összehasonlításul, ez az ösz- szeg nem éri el a 12 millió dol­lárt, azaz átszámítva a két­milliárd forintot. Kovács László külügyminiszter össze­hasonlításként elmondta: a ja­vasolt tagsági díj nagyjából a magyar honvédelmi kiadások egy százalékát teszi ki.- Egyelőre javaslatról, nem pedig döntésről van szó - fűzte ehhez hozzá Simonyi András, hazánk NATO-nagy- követe. - A közeljövőben újabb tárgyalási forduló vár­ható, a végleges részesedési arány kialakítása tehát még további megbeszélések függ­vénye. Mindenesetre én úgy érzem, hogy ez az összeg egy­részt elviselhető, másrészt pe­dig el is fogadható. A javaslat szerint hazánk hozzájárulása a NATO költ­ségvetéséhez megfelel Portu­gália kötelezettségeinek.- Véleményem szerint a legfontosabb az - hangsú­lyozta a brüsszeli magyar dip­lomata -, hogy az általunk fi­zetendő költségek szinte teljes egészében megtérülnek. A NATO segíteni kívánja a ma­gyar katonai infrastruktúra fej­lesztését, méghozzá rendkívül szigorú kritériumok alapján. Ez egyúttal az elérhető legma­gasabb színvonalat, minőséget is garantálja a magyar haderő számára; a NATO rendszere­sen ellenőrzi, hogy a mindenki számára kötelező szabványo­kat a támogatásban részesülők figyelembe veszik-e. Ugyan­akkor teljes körben részesü­lünk a szervezet katonai és ci­vil szolgáltatásaiból, amelyek költségét a tagországok által fizetett díjakból fedezik - mondta a Ferenczy Euro- pressnek a nagykövet. Gyulay Zoltán Az Európai Unió luxemburgi csúcstalálkozóján nem kell a bővítés minden részletét ki­dolgozni, de szükség van az intézményi reformok pontos meghatározására. Az unió külügyminiszterei elő­zetes találkozójukon a bővítés kérdéseivel foglalkoztak. Né­hány várakozással ellentétben ezen az ülésen nem született döntés arról, hogy hány ország­gal kezdjék meg a tárgyaláso­kat. E kérdésben az egyik sar­kalatos vitapont az, hogy a dif­ferenciált kezdés - az öt leg­érettebb kelet-európai állam és Ciprus bevonásával - hogyan hat a kimaradók felkészülésére és belső reformjaira. Vasárnap szinte minden de­legáció azt hangsúlyozta: nem szabad vakon rohanni a bőví­Sokan ferde szemmel néznek Németországban az egyre in­kább elterjedő távol-keleti közlekedési eszközökre: a riksákra. Ami Hongkongban vagy Kalkuttában természe­tes, az Európa szívében szo­katlan látványt nyújt. Hamburgban már két eszten­deje működik Jens Olaf Micha­els en Tricycle nevű riksa­kölcsönzője. Ügyfelei között érdekes módon növekvő szám­ban vannak olyanok, akik zaj és stressz nélkül akarnak eljutni valahová. Egyik, korábban habozó vendége elmondta: Indiában is szégyellte, hogy egy ötvenkilós ember vonszolta őt és nejét tésbe, meg kell határozni annak kulcselemeit. A pénzügyi kérdéseket ille­tően ismét felvetődött a kettős tervezés igénye, vagyis az, hogy ne bővítési összköltségek­ről beszéljenek, hanem készít­senek külön költségvetést a je­lenlegi EU-tagok, illetve a maj­dan belépők kiadásaira. Néhá- nyan emlékeztettek arra, hogy a költségvetés a 2000 és 2006 közötti időszakot érinti, így van idő annak pontosítására. Ez a véleménye az Európai Bizottság elnökének is. Jacques Sanier hangoztatta, hogy a pénzügyi keretek pontos meg­határozását szerencsésebb az utolsó pontnak meghagyni. En­nél sürgetőbb szerinte az in­tézményi reformok megfogal­mazása, amihez a csúcstalálko­zótól várnak iránymutatást. (együtt 150 kilót nyomnak), de Michaelsen úr azt felelte, hogy akkor tapossák a pedált egye­dül. Ez a közlekedés amúgy a legolcsóbb, bár a bér városon­ként és cégenként változik. A masinák természetesen lé­pést tartanak a korral. Fantasz­tikusan könnyű, tartós mű­anyagból, valamint üvegszálból készülnek, és legtöbbjükön leg­alább hat sebességfokozat vált­ható, hogy a meredekebb utcá­kon se legyen gond. Egy felmé­rés szerint riksák közlekednek Hamburgon kívül még a többi között Berlinben, Braun- schweigben, Frankfurtban, Freiburgban, Regensburgban, Erlangenben és Thomas Mann városában, Lübeckben is. Birkák a zebrán. Kétezer merinó juhot tereltek végig gazdáik Madrid központján, így tiltakozva az ellen, hogy az országba érkező menekültek veszélyeztetik az életszínvonalukat. A gyalogosok a felvonulást birkatürelemmel nézték végig. fotó: feb/reuter Stressz és zaj nélkül Egyre több a riksa Németországban Maszek atombombák Az orosz maffiák azért oly si­keresek a tengerentúlon, mert a KGB egykori ügynökei - akik beépültek a soraikba - kiváló helyi ismeretekkel rendelkez­nek, amellett értenek a rejtjele­zéshez, a számítógépek mani­pulálásához, a pénzmosáshoz és egyebekhez is. Az ilyenfajta bűnözésnél is sokkal súlyosabb veszély jelent azonban Amerikára, hogy az orosz maffia - amely nek immár vagy 30 csoportját tartják nyil­ván a hatóságok - képesek atomfegyverekhez alkalmas anyagoknak az országba való becsempészésére is. Az atomtámadás veszélye - noha nem államközi, hanem „magánháboníról” volna szó - ma nagyobb, mint a Szovjet­unió idején volt. FEB Hírek röviden Primakov a Közel-Keleten Szíriában és Izraelben tárgyalt Jevgenyij Pri­makov orosz külügyminiszter. A közel-keleti út célja az, hogy Moszkva bekapcsolódjék a meg­békélési folyamatba. Izrael kéri, hogy Oroszor­szág ne nyújtson katonai segítséget Iránnak. Csökkent a vámbürokrácia A nyugati vállalatok kilencven százalékának gondjai vannak a kelet-európai vámszervek bü­rokráciája miatt. Magyarországon és a többi uniós tagjelöltnél azonban figyelemre méltó ja­vulás tapasztalható - ez derül ki egy most köz­zétett, nemzetközi nagyvállalatok körében el­végzett brit felmérésből. Draskovics külügyminiszter lesz A Szerbiában kormányon lévő baloldali koalí­ció egyezségre jutott a Szerb Megújhodási Mozgalommal (SPO) koalíció létrehozásáról, amelynek értelmében Vük Draskovics, az SPO elnöke veszi át a jugoszláv külügyminiszteri tisztséget Milan Milutinovicstól. Magyar hegymászó balesete Négy magyar hegymászó vágott neki pénteken a Tátrában a Kis-jeges csúcsnak. Mivel nem tértek vissza szállásukra, a Tátrai Hegyi Mentő- szolgálat a keresésükre indult. Amikor az erős szélben rájuk leltek, már csak hárman voltak: társuk állításuk szerint a mélybe zuhant. A szolgálat folytatja a kutatást. Újabb házkutatás lesz Pándynál Ma megkezdik Pándy András református lel­kész második brüsszeli házának átkutatását - jelentette be a belga királyi ügyészség. Az első házban a hét végén egy combcsontdarabot, ujj­perceket és más csontvázdarabokat találtak. Inkább hajókázni szeretett a híres csokikirály Suchard keserédes élete Éppen kétszáz esztendeje, 1797 októberében született Philippe Suchard, aki - fur­csa módon - nem az általa alapított csokoládégyárra volt a legbüszkébb. Nyugha­tatlan lélek volt. Alig várta, hogy szülei segítsé­gével összeszedje az útiköltsé­get, s azonnal csomagolt: oda­hagyta idilli alpesi szülőfalucs­káját, és meg sem állt Ameri­káig, ahol is cukrászatot tanult. Néhány év múlva aztán haza­tért, és 1826-ban megalapította az első svájci csokoládégyárat. Az üzem, amely a kereszt- ségben a Chooclat Suchard ne­vet kapta, a Neuchâtel közelé­ben csörgedező Serriére fo­lyócska torkolatánál épült fel. Nem véletlenül: az ügyes tulaj a vízienergiát is felhasználta a gépesített csokoládégyártásra. Sok más mellett ez az akkor mindössze 29 éves üzletember­feltaláló ötlete volt. Suchard soha nem érte be egy szakmával: 1834-ben a neuenburgi tavon ő helyezte üzembe az első gőzhajót, ami­nek tizennégy hosszú éven át ő személyesen volt a kapitánya. Tucatnyi egyéb kísérlete mellett utazásairól sikeres könyvet is írt. Gyára ezenköz­ben szépen gyarapodott, a cso­kibirodalom újabb üzemekkel bővült. De Suchard-t ez izgatta a legkevésbé. A csokikirály 1884-ben hunyt el 87 évesen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom