Tolnai Népújság, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-10 / 237. szám
4. oldal Megyei Körkép 1997. október 10., péntek — Konyhád Es Környéke Völgység Járó Az Országos Ifjúsági Népi Kézműves Textiles Pályázat anyagából összeállított kiállítást nyit ma délután Bony- hádon, a művelődési központban Pécsi Ildikó színművész. A rendezvényhez tudományos tanácskozás is kapcsolódik, amelyen a többi között Andrásfalvy Bertalan tart előadást. A Völgységben száztizenegy pályamunkát nyújtottak be az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség Takarékossági Világnapra meghirdetett pályázatára. A megyei fordulóra a térségből Pálos Hajnalka pályamunkáját találták a alkalmasnak. Bonyhádvarasdon ma avatják fel a nemrégiben épült szennyvízhálózatot és a tisztítótelepet. ílj felvételek, csipetnyi nosztalgiával. így hívogatja az érdeklődőket a Teenager party házigazdája, Mr. Play. A program ma este 10-kor kezdődik Bonyhádon, a művelődési központban. Az őszi könyvtári hetek sorozat keretében a bonyhádi könyvtárban holnap 15 és 20 óra között ismét lesz ingyenes Internet bemutató. A bibliotékában október 13-án indul a fdmbarátok köre a György király című filmmel, a multimédiás nyelvoktató programok bemutatójára pedig október 17-én, 13 órától kerül sor. Bűnök, Rajok Egy bonyhádi bútorboltból hatszázezer forint értékben loptak el árut eddig ismeretlen tettesek. Akkumulátorokat vittek Bonyhádon egy IFA-ból illetve egy személygépkocsiból. Feltörtek egy beköltözés előtt álló házat. A tettesek ajtó befeszítésével jutottak az épületbe, ahonnan csillárokat és kapcsolókat loptak. Pénzeskazettát vittek el egy vállalkozó műhelyéből. A dobozban lévő harmincezer forint egy része és az elkövetők megkerültek. Kenyeret loptak Nagy- mányokon, egy vegyesbolt elől. A négy rekesznyi kenyér egy részét megtalálták az ötezer forint kárt okozó tolvajjal együtt. Kísérleti jelleggel Szorobánt tanulnak a cikói gyerekek Lamoly Istvánné Kovács Marianna második esztendeje tanít szorobánt a cikói általános iskolában. A tanárnőt arra kértük, hogy avasson be a számolás, illetve számtan ezen változatának a fortélyaiba. — Két évvel ezelőtt szakmai újság útján szereztem tudomást a Makón működő Szoro- bán Alapítványról, mely tudomásom szerint az első volt az országban. Érdekelt a téma és ezt megemlítettem Cikón Illés Istvánnak, az iskola igazgatójának, aki pozitívan fogadta kérésemet. Ezek után részt vehettem az Alapítvány által meghirdetett előadásokon, vagyis a tanfolyamon. Köztudott, hogy őseink, amikor még nem rendelkeztek számokkal, valamilyen módon nekik is kellett számolni. Pl: állataik darab egyeztetését valószínűleg úgy végezték, hogy annyi kavics, vagy fadarabot helyeztek maguk elé, amennyi jószág alkotta az állományt. A szorobán, mintegy 450 évvel ezelőtt keletkezett, Keletről származik és Rómában is használták. Egyébként igen hasonlít a mostani felnőttek által rendszeresen használt és ismert golyós számológépekhez. A különbség csupán az, hogy a függőleges tengelyen kilencet érnek a golyók, ám a keretek fölötti egyetlen golyó egyet ér, s így jön ki a kilenc. A pénzhasználat szintén jól kapcsolódik hozzá, mert azon az elven működik, mintha felváltanánk 500 esetleg 5000 forintot, mivel időnként fel kell váltani ezeket a golyókat. — Hogy néz ki valójában az eszköz? — Egy keret, melyet 13 függőleges tengely fog közre. A tengelyeket szeli egy keresztléc, ami a golyók értékének meghatározásában segít. Egy tengelyen 5 golyó helyezkedik el és a keresztléc fölötti ötöt ér, az alatta lévő négy golyó pedig egyet-egyet. A tengelyek a helyi értéket jelölik és ezek a tanítási anyagtól függően változhatnak. (Pl. tizedes törtek). — A szorobán a matematika mely területein alkalmazható? — A matematika bármely területén felhasználható. Nagyon szemléletes a helyi és valódi érték kapcsolata és elvégezhetők: a négy alapművelet, a relációk, nyitott mondatok, mértékegységek, római számok használata, valamint a legbonyolultabb műveletek is. Szám- rendszerekhez alkalmazzák, de betekinthetnek a tizedes törtek világába és lehet hatványozni, gyököt vonni. Ugyanakkor a logikai készséget is fejleszti. A szorobánhoz illik egy ókori bölcs mondása: „Amit hallok elfelejtem, amit láttam arra emlékezem, amit csináltam, azt tudom is.” — Mit tapasztalt a gyengébb tanulóknál? — Gyorsabb a megszokott, hagyományos módszernél, igaz van benne „vér”, veríték, de megéri és ami a lényeg, hogy minden gyereknél alkalmazható. Akik gyengébbek a matek terén, azoknak un. „mankót” ad és megerősíti őket néhány hét után. Előbb megértik a lényeget, az elméletet leegyszerűsíti az eszköz, ugyanis a számok maguk konkrétak a golyóktól. A befogadó-képességet szintén növeli. — Mit tanulnak jelenleg? — Tavaly, elsőben kísérleti jelleggel kezdtünk, s az idén a szorzó és osztó könyvet tanuljuk. Érdekes feladatokat lehet készíteni, ehhez az alapítvány hasznos segédanyagokat adott, bár magam is ötlöttem és csinálok ilyeneket. A pedagógus egyedi ötleteinek megvalósítása fontos szerepet játszhat a szorobán mielőbbi elsajátításában. Minden évben szerveznek továbbképzést számunkra és hamarosan a szorobán újság is megjelenik. — Környékünkön hol alkalmazzák még a szorobánt? — Tudtommal a környékünkön sehol. Hunyadi István Épül az út a szurdikban fotó: bakó jenő Télre elkészül Régi vágyuk teljesül a bonyhádi Bartók Béla utcai szurdikban lakóknak. Rövidesen elkészül egy százharminc méter hosszú szakasz, amely négy házat kapcsol be az úthálózatba. A munkát nettó 1,1 millió forintért végzi a szekszárdi Közúti Építő és Szolgáltató Kft. Jó ütemben halad a Semmelweis és a Korányi utcák építése is, ahol a BONYCOM Kft. befejezte a betonozási munkát. Ott járdát is építenek. Mindhárom utcában maguk a lakók is hozzájárultak a költségekhez: családonként 15 ezer forinttal. Fürdőruhában a kifutón Az elmúlt nyáron rendezték meg Bonyhádon az Országos Röplabdás Találkozót, amelyen a völgységi lányokból összeállt társaság divatbemutatója vonzotta a legnagyobb közönséget. Amikor fürdőruhában jelentek meg a lányok, a tömegben „vágni lehetett” a csendet. — A csoport létrehozásának ötlete Beréti Zsolttal közösen fogant meg bennünk - mondja Sárközi József, a lányok „divat-trénere”. Később beszéltem egy ismerős lánynyal, Tegzes Szilviával, aki már manökeneskedett. Neki is tetszett az ötlet, elkezdtünk lányokat toborozni. Sikerült is tíz-tizenkét tagot toborozni. — Hogyan készül a koreográfia? Az első bemutatkozás — Szilvi és Bősze Ildikó már tanulta a manökenkedést, a szakmai alapokat ők tanítják. Első fellépésünk hazai pályán, Bonyhádon volt, az Országos Röplabdás Találkozón. Ott a fürdőruhák mellett bemutattak a lányok farmert, menyasszonyi ruhát, kosztümöket. Ebben az évben még három további fellépésünk lesz. Csapatunk - a The Best - amatőrökből áll, ezt hobbiszinten csináljuk, egyszerűen jó buli. — Sok lány egy helyen, és egy fiú vezető... — Úgy érzem, a férfiak egy kicsit szigorúbbak, mint a hölgyek, erre pedig itt szükség is van. A lányok között kezd kialakulni egy kis rivalizálás, de a többségük már régebbről ismeri egymást, így baráti, családias a hangulat. KÉP ÉS SZÖVEG: MÁTÉ RÉKA Népszerű a bonyhádi Törifak Törifak címmel új lapot indított útjára a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium. A havonta megjelenő kiadványban a történelem fakultáción elhangzó izgalmasabb előadások, referátumok írásos változata, illetve helytörténeti és néprajzi dokumentumok kapnak helyet. Potápi Árpádtól, a Törifak felelős szerkesztőjétől - aki a gimnáziumban történelmet tanít - megtudtuk: a lap ötlete onnan származik, hogy az általa vezetett történelem fakultáció óráin számos előadás hangzott el, amely szélesebb érdeklődésre tarthat számot. Ezek ugyanis gyakran óriási gyűjtőmunka eredményeként születnek meg. Másrészt - reméli a tanárszerkesztő - a nyilvánosság növeli az alkotók munkakedvét és gyarapíthatja a történelmet kedvelők táborát. Úgy tűnik ez sikerül is, hiszen a száz példányban megjelenő lap első számát a gimnazisták egy nap alatt elkapkodták. A bemutatkozó lapszámban - amelynek szerkesztésében Rasch Klára, HohU Árpád, Huszka István, Kovács Ferenc, Bechtel Helmut Herman, Molnár Péter és Gabnai Péter működött közre - olvashatunk a tizenhárom aradi vértanúról, a pecséthasználatról, a bonyhádi és a Mohács környéki svábok húsvéti szokásairól, a kettős honfoglalásról és a máriaszéplaki templomromról. Napjaink problémái is helyet kapnak a lapban: a NATO mellett-NATO ellen címmel egy, az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozást támogató írást adtak közzé, de várják más vélemények kifejtését is. Az alkotók most azon törik a fejüket, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel esetleg utánnyomást adnak ki. Mindenesetre máris dolgoznak a novemberi lapszámon, amely biztosan több példányban fog megjelenni. - háj A gyógymasszőr, aki imádja a (győri) focit Boldog, aki gyermeki rajongását felnőttként is meg tudja őrizni. Burján Attila, huszonnégy éves bonyhádi gyógymasszőr rajong a fociért. Egy labdarúgó mezt kért és kapott a Győri ETO FC-től. Boldog ember, de nemcsak attól, hogy megkapta, amit kért. A hőn áhított mezt Attila a napokban vehette át a bajnokságban élen álló csapat paksi tagjától, Vayer Gábortól. Hogy miért pont a Győr? Ez még gyerekkori dolog - mondja mosolyogva Attila. — Diákként sokat fociztam, volt egy barátom, aki a Rábának drukkolt, én pedig követtem. Azóta is nekik szurkolok. — Miért volt neked annyira fontos ez a mez? — Irigykedve nézem a tévében a rajongókat, akik a mérkőzések végén beszaladnak a pályára és megkaparintják a játékosok mezét. Én nem tudok ilyen meccsekre járni, ezért azt gondoltam, hogy írok egy levelet, hátha sikerül. — Sikerült. — Igen és nagyon örülök neki, hogy így alakult, mert ez egy nagy álmom volt. Talán azzal vettem le őket a lábukról, hogy megírtam: nagyon tetszik, ahogy a fiatalok fociznak. Itt járt nálam a csapat egyik csatára, a paksi Vayer Gábor, ő adta át a mezt. Nagyon jól esett. — Mi lesz a mez sorsa? A paksi csatár hozta a mezt — Természetesen nem hétköznapi használatra kértem. Amikor meccseket játszik a Győr, felhúzom és ebben ülök a tévé elé . . . — Hogy lettél gyógymasz- szőr? — Eredetileg cukrásznak tanultam, de egészségügyi okok miatt szakmát kellett váltanom. Lassan három éve dolgozom a bonyhádi kórházban. Egyéves tanfolyamot végeztem az Országos Reumatológiai és Fizikoterápiás Intézetben. — Szereted a munkádat? — Nagyon szeretek emberekkel foglalkozni. Ezért kezdtem a vendéglátásban dolgozni. Most is szívesen elbeszélgetek azokkal, akik hozzám jönnek, ha van köztük olyan, aki tart a kezeléstől, megpróbálom feloldani. — Arra még nem gondoltál, hogy focistákat gyúrjál? — Voltam már gyúró focicsapatnál, Kisdorogon, de sajnos rosszul ment a csapatnak és nem tudtak tovább fizetni. Egyelőre nincs a közelben olyan csapat, amelyik gyúrót tarthatna ... — Úgy tűnik, elégedett ember vagy. — Most már igen: van egy jó szakmám és munkahelyem, azt csinálom, amit szeretek, talán egyszer az anyagi helyzetem is jobbra fordul. — Ha a Győr felkérne gyúrónak? — Nagyon nehéz lenne. Bonyhádot nem szívesen hagynám itt. Szeretek itt élni. Hangyái Attila szereti a munkáját
