Tolnai Népújság, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-29 / 252. szám

2. oldal Világtükör Hazai Tükör 1997. október 29., szerda A külföldiek termőföldvásár­lását Magyarországon is a szi­gorú osztrák és dán modell alapján kellene szabályozni - fejtette ki Brüsszelben Lezsák Sándornak, a Magyar Demok­rata Fórum elnökének Franz Fischler, az Európai Unió me­zőgazdasági ügyekkel foglal­kozó biztosa. A hamarosan létrejövő ma­gyar-szlovén-olasz békefenn­tartó dandár megalakításáról is tárgyalt Budapesten Albin Gutman vezérezredes, szlovén vezérkari főnök, amikor kedden találkozott Keleti György hon­védelmi miniszterrel. A magyar hadisírok és a pol­gári áldozatok nyughelyeinek feltárása folytatódik Oroszor­szágban - közölte Moszkvában Erdős László ezredes, a Hadi- sírgondozó Iroda igazgatója. Az év légitársasága a Malév lett Izraelben. A legnagyobb iz­raeli utazási iroda, az Ophirturs szervezésében a világ 121, Iz­raelben képviselt légitársasága közül minden évben megvá­lasztják a legjobbat. A font árfolyama emelkedett a többi nagy valutáéhoz képest annak hírére, hogy Nagy-Bri- tannia nem csatlakozik az eu­rópai pénzügyi unióhoz. Újabb listát tesznek közzé ma a svájci bankok a második vi­lágháború időszakából szár­mazó „alvó számlákról”. A névsorban 10 ezer svájci és 3700 nem svájci név szerepel. A külföldi neveket az Inter­neten ( http://www.dormant- accounts.ch ) teszik közzé. NATO-segítséget kér a török fegyveres erők vezérkari fő­nöke, Ismail Hakki Karadayi tábornok a Görögország és Oroszország között az Égei- tenger térségében kialakult együttműködés miatt. Államcsínyt hiúsítottak meg Zambiában - jelentette be Fre­derick Chiluba zambiai elnök. Kedd reggel egy Solo kapitány nevű tiszt a helyi rádióban beje­lentette, hogy a „Nemzeti Meg­váltás Tanácsa” megdöntötte az elnöki hatalmat, és leváltotta a fegyveres erők vezetését. Solo kapitány sorsa ismeretlen. Kína csatlakozott az ENSZ két, emberi jogokkal kapcsola­tos szerződésének egyikéhez, a társadalmi, gazdasági és kultu­rális jogok nemzetközi szerző­déséhez. Az okmányt Peking ENSZ-nagykövete New York­ban írta alá. Ismét sűrűbb lett Szumátra és Kalimantan fölött a nagy ki­terjedésű bozót- és erdőtüzek miatt kialakult füstréteg. Több repülőteret lezártak. Interpellációk sora a testületi ülésen Mellélyukasztott a paksi kalauz (Folytatás az 1. oldalról.) Már a lejárt határidejű határo­zatokról szóló polgármesteri beszámoló is vitát gerjesztett, Herczeg József bejelentette ugyanis, hogy a PAG Rt. elállt a gyapai lakások értékesítésé­nek szándékától. (Mint megír­tuk ez a kérdés éles összecsa­pásokhoz vezetett a szeptem­beri ülésen, a polgármester érintettsége ügyében.) Most az új helyzetben egyezségre ju­tott a koalíció és az ellenzék - novemberre halasztva a témát. A szeptemberi interpellációk között szerepelt a Gesztenyés úti óvoda helyén építendő szociális otthon kivitelezési pályázatainak kérdése, amely­nek kapcsán ellenzéki oldalról anomáliákat véltek felfedezni. Dr. Rónaky József szerint az ügy jellemző az önkormány­zati pályázatokra és kérte, hogy „vizsgálja meg a testü­let, hogy osztogatják ebben a városban a munkákat”. A többség nem osztotta vélemé­nyét és a polgármester vála­szait elfogadta. Rósa Géza is, annyi megjegyzéssel (Herczeg Józsefnek szánva): az úriasz- szonyoknak szóló intelem sze­rint, nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani. Újabb kérdést vetett fel dr. Rónaky József: a Paksi Befek­tetési Kalauz című kiadvány elkészítésével kit bíztak meg, van-e erre érvényes szerződés, annak mi a tartalma és ösz- szege, írtak-e ki pályázatot. Választ 15 napon belül kap, mi azonban a szünetben meg­kérdeztük az ügyben illetékes dr. Bencsik Lajost, a gazda­sági bizottság elnökét, aki el­mondta, a városi lapot, a Paksi Hírnököt bízta meg a Paksi Ipari Park Kft. a kiadvány el­készítésével, a szerződés ösz- szege öt és fél millió forint. Bencsik úr szerint az nem felel meg a valóságnak, ami a lap főszerkesztője által számos gazdálkodó szervezethez el­küldött levélben áll, miszerint „Cégünk a Paksi Hírnök nyerte el a Paksi Befektetési Kalauz című impozáns kiad­vány elkészítésének pályáza­tát”, mert pályázatot nem írtak ki. Az ülés további eseményei­ről csütörtökön számolunk be. Rákosi Gusztáv Halmai János nem mond le Hétfői sajtótájékoztatóján dr. Maróthy Géza, a Keresztény­demokrata Néppárt országos választmányának alelnöke mondhatni barátilag kérte a távollevő Halmai Jánost, a KDNP Tolna Megyei Szerve­zetének elnökét tisztségéről való lemondásra. Halmai Já­nos személyesen kereste meg szerkesztőségünket a válasz­adás végett. — „Köszönettel vettem” dr. Maróthy Géza „elismerő” sza­vait, de az ő felszólítására nem mondok le, mert engem egy­hangú, száz százalékos szava­zati eredménnyel a megyei vá­lasztmány választott meg me­gyei elnöknek. Úgy érzem, hogy csak ezen testület hasonló arányú felkérése alapján válha­tok meg önként tisztségemtől. Egyébként célszerűnek tarta­nám, ha dr. Maróthy Géza át­gondolná eddig tevékenységét. — A pártelnöki tisztség nyilván csak időt, energiát és, pénzt felemésztő szolgálat le­het. Önnek biztos egzisztenciája van. Nem lenne sokkal nyugal­masabb az élete, ha - meg­előzve a várható kellemetlensé­geket - visszavonulna? — Nyilván sokkal nyugod- tabb lenne az életem, ám éppen a jelenlegi körülmények köze­pette nem fordíthatok hátat azoknak az embereknek, akik megyeszerte támogattak en­gem, egyetértettek velem és bíztak bennem, ők tudják ró­lam, hogy ezt az eszmét való­ban mindig csak szolgálni sze­rettem volna, a karriervágy tá­vol állt tőlem.-szá­A Magyar Nemzeti Bank elnökét is nehezen engedték be Olaszországba Szigorúan ellenőrzött repülők Olaszország csatlakozása a schengeni egyezményhez az Itáli­ába érkező magyar állampolgárok számára az érvényben lévő szabályok sokkal szigorúbb számonkérést és ezzel gya­korta rendkívül kellemetlen meglepetéseket okoz. Itália vasárnap óta tagja a schengeni egyezménynek, de a magyar utazókkal már ezt megelőzően jócskán megsza­porodtak a problémák. Olasz részről ugyanis régóta igye­keznek megnyugtatni a schen­geni partnereket: az olasz csat­lakozás véletlenül sem jelenti majd azt, hogy átjárhatóbbá válnak az Európai Ünió külső határai. Az ígért szigort egyelőre valóban mindenkivel szemben alkalmazzák. Még a Magyar Nemzeti Bank elnökének is gondot jelentett vasárnap este az Itáliába való belépés Mi­lánó Linate nevű repülőterén, mert nem tudta felmutatni az országban tartózkodáshoz szükséges készpénzt - közölte Vargha Gábor milánói konzul. Olaszországban az 1990- ben elfogadott úgynevezett Martelli-törvény szabályozza a külföldiek belépését, ott-tar- tózkodását. Ez annyit mond ki, hogy a külföldinek megfe­lelő mennyiségű készpénzzel kell rendelkeznie. Jelenleg az előírást az olasz hatóságok napi 150 ezer lírára taksálják. Hitelkártya felmutatását hol elfogadják, hol nem. Az olasz hatóságok elvárják azt is, hogy a nem gépkocsival érkező turistának érvényes visszaútra vagy továbbuta­zásra szóló jegye legyen. Az olasz szigor mindenekelőtt a repülőtereken érvényesül. Mi­lánóban a múlt hét végén több magyart feltettek az azonnal visszainduló Malév-gépre. Várható, hogy az olaszországi határon, Tarvisiónál is na­gyobb szigort alkalmaznak november folyamán a magya­rokkal szemben. Kihallgatják Pándy Andrást. A többszörös gyilkossággal gyanúsított, Belgiumban letartóztatott lelkész brüsszeli és dunakeszi házában a hatóságok különleges eszközök beve­tésével folytatják a keresést további holttestek és más áruló nyomok után. fotó: feb/reuter A NATO bővítése szélesíti a hadiipar piacait is Élni kell a lehetőségekkel Magyarország csatlakozása az euroatlanti szervezetekhez egyszerre lehetőség és szük­ségszerűség. Lehetőség, mert átkerülhetünk a szerencsésebb történelmű or­szágok csoportjába, és ezzel élni kell. És szükségszerűség, mert másképpen nem biztosít­hatók az ország boldogulásához szükséges nemzetközi feltéte­lek. Erről Kovács László kül­ügyminiszter beszelt kedden a magyarországi nem kormány­zati szervezetek képviselői számára tartott előadásban. A magyar diplomácia veze­tője ugyanakkor arról is szólt, hogy az átalakulással járó gaz­dasági nehézségek több helyen szociális feszültségeket válta­nak ki Kelet-Közép- és Délke- let-Európában. Kovács László hangsúlyozta, hogy a NATO- hoz és az Európai Únióhoz való csatlakozás szorosan összefügg egymással, hiszen az unió olyan országokkal kíván tár­gyalásokat kezdeni, amelyek a NATO-tagságot is célul tűzték ki maguk előtt. A NATO-tagállamok szá­mára az első 9-12 milliárd dol­lárról szóló becslésekhez ké­pest nagyságrendekkel keve­sebbet, 1 milliárd 270 millió dollár költséget jelent majd Csehország, Lengyelország és Magyarország felvétele az észak-atlanti szövetségbe - írta keddi számában a Corriere Della Sera című olasz napilap. Az újság emlékeztetett arra, hogy Olaszország számára a bővítés azt jelentheti, hogy hadiipara előtt megnyílik az új tagok felvevőpiaca is. Ülést tartott a szociális bizottság Módosul a szociális rendelet Szekszárd önkormányzatá­nak szociális bizottsága teg­nap délután tartotta soros ülését a városházán. Elsőként a város szociális rendeletének módosítást tárgyalta a bizott­ság. A módosításokra a gyámügyi törvény által meghatározott vál­tozások bevezetése miatt van szükség. Többek között válto­zik a családokat segítő önkor­mányzati támogatások elneve­zése, mértéke az új szabályok szerint. A bizottság elfogadta a mó­dosított rendelet-tervezetet, amiben több olyan támogatási formát is megtartottak, ami már bevált a megyeszékhelyen. A módosításról a soron következő közgyűlésen dönt az önkor­mányzat. Ezt követően a városi Gyer­mekjóléti Szolgálattal kapcso­latos előterjesztés került napi­rendre. A szolgálat megszervezését jogszabály írja elő, a gyermek- védelmi törvény az állami in­tézményi nevelésbe vétel elke­rülése érdekében hívják életre ezeket a szervezeteket. A szekszárdi szolgálat a Csa­ládsegítő Központon belül mű­ködik majd. A bizottság a továbbiakban különböző kérelmekről, vala­mint pályázatokról döntött, zárt ülésen. —v­Az Air Force One a filmvásznon és a valóságban egyformán elképesztő Az amerikai elnök légi erődje Közönségsikernek ígérkezik - Magyarországon is - a Harri­son Ford főszereplésével forgatott Az elnök különgépe című amerikai film. Az Air Force One, azaz az amerikai légierő 1. számú gépe a mindenkori elnök által használt repülő erőd. A világ legkorszerűbb, legbiz­tonságosabb és örökös készen­létben álló légi járművét az amerikai elnök használja. Bili Clinton Boeing-747-ese 22 hónapig készült, 130 milliárd forintnak megfelelő összegbe került, a legjobb mérnökök és titkosszolgálati szakértők ter­vezték; 1990 őszén állították „csatasorba”, egy Boeing- 707-es helyett. Az Air Force One minden adata állam- és hadititok. Ami egyáltalában tudható róla, az most a német Flug-Revue című szaklapnak köszönhető. A repülő erőd fedélzeti elektronikája mindennemű zavarás ellen védve van, még atomtámádás esetén is kifo­gástalanul működnék. Négy­tonnányi számítógép-techni­kája révén tökéletes harcállás­pont is. Képes a radarral vezé­relt rakétákat is elhárítani az­zal, hogy veszély esetén tör­zséből megtévesztő repülő­gép-utánzatokat bocsát ki, majd másodpercek alatt irányt változtat. Repülő Fehér Ház: megta­lálható benne a híres ovális iroda, az elnöki dolgozószoba kicsinyített mása, az ablaknál tikfa íróasztal, mögötte a nem­zeti zászló. A fedélzeten 85 lehallgathatatlan telefon mű­ködik. Az elnök még a hadi­flotta tengeralattjáróival is kapcsolatba léphet a magas­ból, a világ bármely pontjáról. A készülékeket a gép törzsé­ben futó 400 kilométernyi ká­bel élteti. Repülő luxusszálló is az el­nöki Boeing-747-es: akár 100 személyre főző konyhája ínyencek ízlését is kielégítené. Az USA 1. számú polgára számára bőrgarnitúrával ren­dezték be a légi nappalit, ágy, fürdő- és öltözőszoba szol­gálja kényelmét, tágas tárgya­lóban fogadhatja munkatár­sait. Ferenczy Europress A leghosszabb lesz a világon Alagutat terveznek Anglia és Írország között Az első, nagyon is sokatmondó tervvázlatokat máris elkészítet­ték a brit Symonds-csoport szakemberei. Ahogyan az európai szárazföldet a brit szigetországgal alagút köti össze a csatorna alatt, így lehetne - talán nem is az annyira távoli jövőben - szá­raz lábbal átkelni az angliai Holyheadből az ír Dublinba. Egy-egy víz alatti „csőben” személy- és tehervonatok ro­bognának oda-vissza, köztük, illetve velük párhuzamosan futna a szervizalagút. Az Anglia és Írország között, az ír-tenger és a Szent György- csatoma találkozásánál, a mélyben 89,6 kilométer hosszú alagutat képzelnek el merész mérnökök. A munkálatok mint­egy hat évig tartanának. A világ leghosszabb víz alatti vasútvo­nala mai árakon előreláthatólag jó 4000 milliárd forintnak meg­felelő összegbe kerülne. A Symonds-csoport napja­inkban a Dániát Svédországgal összekötő Öresund-alagutat építi. A létesítményt 2000 jú­liusában adják át a forga­lomnak. Gareth Davies, a Symonds igazgatója magabiz­tosan mondja: „Megvan a szakmai tudásunk és a techni­kánk a feladat kivitelezéséhez.” A La Manche alatti Csalagút- tól eltérően nem fúrópajzzsal dolgoznának, hanem az alagút- csőszakaszok lesüllyesztésével. Kivontatnák a csöveket az ír­tengerre, és a fenéken egy 108 méter mély árokba fektetnék őket. Összeillesztésük víznyo­mással történne. Ugyanezzel a módszerrel épül az Öresund- alagút is. A terveket ezekben a hetek­ben terjesztik a londoni és dub­lini kormány elé. Csupán a kivi­telezési elképzelések véglegesí­tése kétmilliárd forintba ke­rülne. Symondsék remélik, hogy e költségeken a brit és az ír költségvetés megosztozik. Az új alagút 38,4 kilométer­rel lenne hosszabb, mint a La Manche alatti, és mindössze 45 percre csökkentené a menetidőt a két ország között. A kivitele­zés megkezdéséről egyelőre még korai volna találgatni, ebbe az ingatag angol-ír vi­szony is beleszólhat, (kulcsár)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom