Tolnai Népújság, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-03 / 231. szám

4. oldal Megyei Körkép 1997. október 3., péntek — Konyhád Es Környéke Szív és élet: klub is A nyomasztó csend ellen A Szív és Elet Egyesület ez év tavaszán született meg Bonyhádon, országos szervezetként. Azóta már több városban alakult, il­letve alakul helyi csoport­juk. Legutóbb Szekszár- don jött létre egy. Az egye­sület most azt tervezi, hogy Bonyhádon egy klu­bot alakít. — Szervezett keretek között szeretnénk klubtagja­inknak programokat biztosí­tani. A családtagok ugyan­úgy élik tovább életüket, mint azelőtt, aki azonban megbetegszik, annak szá­mára szinte minden megvál­tozik. Amint egyedül marad otthon napközben, felszínre törnek a szorongásai, nyo­masztja a csend - mondja Heidinger János, a Szív és Elet Egyesület társelnöke. — Ezt próbálják orvo­solni? — A napnak azt a részét tölthetnék itt el a betegek, amikor a család nincs ott­hon. A klubban össze le­hetne jönni, szót ejteni a be­tegségekről. Véleményem szerint az a jó, ha kibeszéli az ember a problémáit, eh­hez viszont kell egy olyan közösség, ahol meghallgat­ják. Ennek a klubnak a megalakításával nem mel­lőzni akarjuk az orvosokat, csupán egy kicsit tehermen­tesíteni őket. — Megvannak-e a klub­hoz szükséges feltételek? — Keresünk klubveze­tőket, akik időnként ráér­nek, és szereztek már vala­milyen tapasztalatot csopor­tokkal való foglalkozás te­rén. Gondolok itt nyugdíjas ápolószemélyzetre, orvosra, tanárra, akik szép szóval tudják orvosolni az esetleg felmerülő problémákat. Az anyagi forrásaink mérsékel­tek - a mostani épületet in­gyen kaptuk Lafferthon Lászlótól, de a rezsit termé­szetesen nekünk kell állni. Szükség lenne az irodaépü­letben egy tv-re, egy na­gyobb hűtőszekrényre, sakkra, könyvekre, újsá­gokra. Ebben a környezet­ben tudnának oldódni a be­tegek, hiszen nyugodt kö­rülmények között, haszno­san tölthetnék el az idejüket. Úgy gondolom, ez nem egy átjáróház lesz, ha kezdetben kicsit feszültebben is fog indulni a program. Minden­kit várunk Bonyhádon, a Perczel utca 80-ban, tele­fonszámunk: 451-227. Bonyhád legidősebb polgára százkét esztendős Bulgáriából hozta tudományát Tegnap ünnepelte 102. születésnapját Genoff Márton, Bonyhád legidősebb polgára. Márton bácsi 1979-ig aktívan dolgozott. Bulgáriában, 1895. október 2-án született, s Draganov településről egyedül jött át Magyaror­szágra 1908-ban. Akkortájt többen jöttek ha­zánkba szerencsét próbálni, főleg az úgynevezett bolgár kertészek. O 1922-ben került Bonyhádra, s azóta is itt él. Kertészkedni kezdett, feleségével hat holdon gazdálkodtak, s 10-12 munkást foglalkoz­tattak, akik közül legtöbben bolgárok voltak. Kora tavasszal jöttek és csak télen utaztak haza, s ez így ment hosszú esztendőkön át. A palántázáshoz melegágyat készítettek, még­pedig 40 darabot fából, üveg ablakokkal ellátva. A szélességére, hosszúságára ma is jó emlékszik. A méretarány 6 x 1,5 méter volt. A földet istállótrá­gyával keverték és sosem permeteztek, mondhatni alkalmazhatták a biokertészkedést. A határárokból öntöztek. A piacra szánt árut (bejárták a környék valamennyi piacát) már este leszedték, megtisztí­tották, megmosták és korán megrakták a lovas ko­csit a portékákkal. Télre a termést elvermelték, s onnét szedték elő. A munka lefoglalta szinte az egész életét. A hajnali kelés, kései fekvés úgy tűnik mégsem viselte meg, annak ellenére, hogy törékeny a termete. Ma egyetlen lányával és vejével él. — Minden jó és szép, ami velem történt - em­lékezik az elmúlt évtizedekre. Sosem dohányzott, szeszt és kávét sem fogyasztott, ugyanakkor ke­rülte a fűszeres ételeket. Ellenben igen kedvelte és szereti ma is a gyümölcsöt. Csendes, nyugodt, a nagy társaságot mellőző embernek tartja magát. — Családjában megért-e rajta kívül valaki matuzsálemi kort? -firtatom. Édesapja 98 évesen hunyt el, testvérei közül hú­gai 95 és 94, öccse 84 esztendősen is jól bírták Bonyhádon „kertész”Mártonként ismerik FOTÓ: BAKÓ JENŐ magukat. Egészsége tűrhető. Órákig üldögél a kertben, gyönyörködik a növényekben, s tanácso­kat ad a kertészkedő lányának, vejének, sőt néha maga is tesz-vesz. Az újságot minden nap végig­böngészi, nem használ szemüveget. Szellemileg friss, jó a memóriája. A beszélgetés végén szóba került, hogy Magyarországon lényegében ők, bol­gárok kezdték a kertészkedést. Bár ’79-ben felha­gyott a piacozással, az idősebb bonyhádiak ma is „kertész Mártonként” ismerik. Hunyadi István Cikónak is lesz német testvére Ünnepi testületi ülést tartanak október 11-én Cikón. Ekkor ír­ják alá a németországi Dautphetal és Cikó települések testvér- kapcsolatáról szóló szerződést. Az előzményekről Forray Gel- lértet, a völgységi falu polgármesterét kérdeztük. — Hogyan kezdődött? — Néhány esztendővel ez­előtt felvetődött, hogy szeret­nénk német partnerkapcsolatot kialakítani Gladenbach terüle­tén, vagy környékén. Ehhez kértük két egykori cikói, Réder András és Stumpf Jakab plé­bános segítségét. Ők jártak közbe, hogy a kutatás eredmé­nyes legyen, s így kerlüt „képbe” Dautphetal. 1995-ben elöljárókból álló delegáció lá­togatott el hozzánk és a vi- szontlátogatásra invitáltak bennünket. Magam és három képviselő-testületi tag öt napot töltöttünk náluk, melynek nyomán barátság szövődött a két település között. — Azóta már sportolók, ha­gyományőrzők és diákok is jár­tak a német városban . . . — Igen, a Cikói SE labda­rúgói és a Székely Hagyo­mányőrző Egyesület meghívást kaptak vendégszereplésre. Ta­valy sajnos egyéb okok miatt nem jött létre találkozó az elöl­járókkal, ám ettől függetlenül német gyerekek tíz napot töltöt­tek falunkban, ahol nagysze­rűen érezték magukat.- Elutazá­sukkor meghívták a mi gyere­keinket, akik nemrég, szeptem­ber 15. és 21. között, mintegy harmincán ki is utaztak. Peda­gógusaink szerint az egy hét alatt is jelentősen javult a be­szédkészségük és bővült a szó­kincsük. Emellett komoly sze­repet játszott a különböző né­met társadalmi szervezetek és a fiatalok közti szorosabb isme­retség. Ez év júliusában jelent­kezett Dautphetál polgármes­tere Hauswirth úr, mivel úgy döntöttek, hogy érdemes lenne hivatalos formában szentesíteni a testvérkapcsolatot. Nos, azóta jelezték, hogy október 9-én 36 fővel érkeznek és négy napot töltenek nálunk. Önkormányzatunk döntése értelmében október 11-én 14 órakor rendkívüli ünnepi testü­leti ülésen írjuk alá a két telepü­lés testvérkapcsolatáról szóló megállapodást. Hunyadi /. Rendkívüli közgyűlést tart a Bonyhád Városi Horgászegye­sület október 6-án, 17-kor a Rákóczi étteremben. tlj csatornakiosztást veze­tett be a bonyhádi kábelrend­Röviden szer üzemeltetője, a Half-tone Bt. A változásokról a nézők a Völgység Televízió képújság­ján keresztül folyamatosan tá­jékozódhatnak. Az üzemel­tető lehetővé akarja tenni, hogy a csak közszolgálati mű­sort óhajtók kedvezményes árat fizessenek. Alumínium fedlapokat vit­tek el a bonyhádi kertmoziból, egy parkoló gépkocsiból pedig kilopták az akkumulátort. Vigyáznak a gyerekekre A bonyhádi rendőrkapi­tányságon az idén tavasszal teljesen új alapokra helyez­ték a balesetmegelőzést. A kiszemelt partnerek az álta­lános iskolások voltak, akiknek legutóbb kerékpá­ros versenyt rendeztek. Programokat dolgoztak ki az alsó és felső tagozatos diákok számára - tudtuk meg Mar- csek Sándor hadnagytól a ka­pitányság közlekedési alosz­tályának vezetőjétől. Még a nyári szünet előtt megkeres­tek minden, az illetékességi területükön működő oktatási intézményt. Segített a mun­kában Lőrincy László gép­jármű-oktató, a városi bal­esetmegelőzési bizottság tagja. Azokat a KRESZ-sza- bályokat tanították, amelye­ket a jogosítvánnyal nem rendelkezőknek - a gyalogo­soknak, az utasoknak és a ke­rékpárosoknak - is tudniuk kell. A gyerekeket nagyon érdekelték az ily módon megtartott foglalkozások, amelyeken arról is szó esett, miként kell felszerelni a ke­rékpárokat. Szeptember elején közle­kedési akció keretében el­lenőrizték, mennyire bizton­ságos a környéken a kerékpá­rállomány. Kiderült, hogy a kétkerekűeknek csupán egy­ötöde felel meg az előírások­nak. A diákok számára ké­szült programot úgy folytat­ták, hogy az iskolákban is­mét elmondják, mi minden szükséges a biztonságos ke­rékpározáshoz. Ellenőrzik a gyerekek járműveit és a szü­lőknek küldenek egy nyom­tatványt, amelyen jelzik, hogy mi hiányzik a járműről. Számítanak arra, hogy a csa­ládok együttműködnek velük a gyermekek biztonsága ér­dekében. Az elmúlt héten ke­rékpáros versenyt rendeztek, ahol az elméleti kérdések mellett arra voltak kíván­csiak, hogy a diákok hogyan állják meg a helyüket a for­galmi helyzetekben. A leg­ügyesebbnek a bonyhádi ket­tes iskola párosa: Szentes Szilvia és Zsák Judit bizo­nyult, a második és a harma­dik helyen a Vörösmarty Mi­hály Általános Iskola tanulói - Gergely Zoltán és Faragó László, illetve Matusek József és Bernhardt Róbert végez­tek. A legújabb adatok szerint egyébként a városban csök­kent a balesetek száma ...-háj­Szechenyi-plakettel a bankba A bonyhádi Széchényi Ist­ván Általános Iskolában immár hatodik alkalommal adták át az intézmény név­adójának emlékére létreho­zott emlékplakettet, és a vele járó vándorserleget. Az idei díjazott Stefán Klára. — Ki nyerheti el ezt a dí­jat? — Az a kiváló tanuló, aki a közösségi munkában is ak­tívan részt vesz. Pontosabban részt vett, hiszen az elmúlt tanévben elért eredményeim alapján kaptam meg ezt az el­ismerést - mondja Klára. — Nyolc éven át kitűnő ta­nuló voltál. Mit szólt ehhez a környezeted? — A szüleim természete­sen örültek. Én pedig boldog voltam, hogy az osztálytár­saim ujjongtak, amikor az év­zárón kiszólítottak a jeles bi­zonyítványért. Tavaly három­szor voltam német versenyen, amelyeken díjakat is nyertem. A német nyelv mellett a ma­tematikát is szeretem, és még sorolhatnám a tantárgyakat. Most elsős vagyok a Perczel Mór Közgazdasági Szakkö­zépiskolában, itt épp a számí­tástechnikával „kerültem ba­rátságba”. — Milyen érzés volt át­venni a díjat? — Amikor átvettem, na­gyon remegett a kezem. Ne­héz volt a serleg, meg izgul­tam is. Nagy megtiszteltetés számomra a tanárok részéről, hogy engem választottak. — Milyen volt általános iskolásnak lenni? — Az utolsó évben már nagyon jó volt. Többnyire előtte is, csak osztálybontá­sunk volt hatodikban, és a régi társainktól elválasztottak néhányunkat - ez nem volt túl kellemes. Ennek ellenére jó volt a nyolc év, szívesen visz- szamennék. Az új iskolában sokkal nehezebb, többet köve­telnek, és egyelőre, egy hónap után, még kicsit ismeretlen a környezet. — Milyen terveid vannak? — Szeretnék németből középfokú nyelvvizsgát tenni, az alapfokút tavaly már meg­szereztem. A távlati terveim? Ötödikes koromban azt mondtam, hogy bankigazgató leszek, most azonban még nem tudok dönteni. Pedig a szüleim kijelentették annak idején, hogy rendben, akkor építtetnek nekem egy bankot - nevet Klári. má-ré 209.800,-Ft +áfa ITERELEKTRONIK Bonyhád, Széchenyi tér 17. Telefon: 74/ 451-111 Pécs, Semmelweis u. í. Telefon: 72/313-199. Az ország legrégebbi hivatalos vidéki Canon szervize Canon CSERÉLJE LE ... Hőpapíros fax készülékét! B-100 (0- normál papíros fax (0- telefon 0- másoló Bonyhádi és majosi győztesek az országos textiles pályázaton Valóban népi-e, ami népi? A II. Országos Ifjúsági Népi Kézműves pályázat textiles pá­lyázatának a rendezési jogát a bonyhádi Kézműves Szakis­kola nyerte el. Az iskola vezetőjét, Szabóné Énekes Évát kér­deztük a jelenlegi helyzetről. — Több száz pályamunka érkezett, a héten megtörtént az értékelésük is. A szakma neves képviselői zsűriztek: Lőrincz Aladámé, aki a Völgység és környéke szőtteseinek isme­rője és nagy mestere, Lachner Mónika a budapesti Néprajzi múzeumból, Borbély Jolán a Magyar Művelődési Intézet­ből, Makai Erzsébet nyugdíjas textilművész, valamint Nagy né Bakondi Erzsébet, a pécsi szakiskola hímzőmes­tere. — El lehet már árulni, hogy hogyan szerepeltek a Tolna megyei pályázók? — A bonyhádi kézműves iskola dicséretes, követendő példaként kiemelten első he­lyezést ért el! A majosi szövő­szakkör a 10-15 évesek kor­osztályában szintén első he­lyen végzett, a decsi általános iskola takács-szövői pedig má­sodik helyezést nyertek a pá­lyázaton. — Hogyan értékelték ma­gának a pályázatnak a sikerét a bírák? — Véleményük szerint: sajnálatos módon a népi kéz­művesség textiles kategóriájá­ban elsősorban a gyapjú-szőt­tesek voltak nagy arányban. Takács-szövésből nagyon ke­vés anyag érkezett be, a hím­zés kategóriájában érkezett pá­lyamunkák nem igazán a népi kézműves hagyományokat vit­ték tovább. Kékfestőből nem érkezett be pályamunka, népi viseletből viszont igen, de ezeknél is inkább a mai vise­letbe próbáltak átmenteni rész­leteket a hagyományosból. A kiállítás érdekessége lesz a keszthelyi iskolások által ké­szített kicsinyített jurta, a hozzá tartozó babákkal. — Mikortól láthatja a nagyközönség a munkákat? — Október 10-én, 15 óra­kor lesz a kiállítás megnyitója. Azonban már ezen a hétvégén is bele lehet tekinteni a pálya­munkák sokszínűségébe, hi­szen a Völgységi Szüret prog­ramjainak keretében a műve­lődési központ kiállítótermé­ben már ízelítőt fogunk mu­tatni. A kiállításhoz kapcsoló­dik egy országos textiles ta­nácskozás is, amely a meg­nyitó után kezdődik. Itt neves néprajzkutatók, valamint a tex­tiles szakma ismerői lesznek jelen, erre a programra is min­denkit várunk. A kiállítás egyébként két hétig lesz meg­tekinthető, az emeleti folyosó­kat is betöltik a gyönyörű pá­lyamunkák. má-ré

Next

/
Oldalképek
Tartalom