Tolnai Népújság, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-21 / 246. szám
2. oldal Világtükör 1997. október 21., kedd Victor Ciorbea katonai tiszteletadással fogadta a magyar vendéget FOTÓ: FEB/REUTER A közös érdekek szolgálatában Horn Gyula látogatása Bukarestben és Székelyfóldön Népes küldöttség élén Bukarestben tárgyal Horn Gyula miniszterelnök, aki Victor Ciorbea román kormányfő márciusi magyarországi látogatását viszonozza. Több évtizede a Ciorbea-kor- mány az első, amely végig akarja vinni a változásokat és a reformokat Romániában - hangsúlyozta a hivatalos program kezdetén Horn Gyula. A két miniszterelnök szűk körű találkozója után kezdődött meg a küldöttségek hivatalos tárgyalása. A román kormányfő kijelentette, hogy a magyar miniszter- elnök bukaresti látogatása nagyon fontos állomás a két ország kapcsolatainak folyamatában, amely a történelem folyamán most először szolgálja igazán a két nép közös érdekeit. Horn Gyula válaszában elmondta: szeretné, hogy az ilyen találkozók valóban gyakorlattá váljanak, mert nemcsak a tapasztalatainkat adhatjuk át, hanem a magyarok is sokat tanulhatnak Romániától. A plenáris tárgyalás után a két illetékes miniszter, Faza- kas Szabolcs és Birtalan Ákos aláírta a két ország turisztikai megállapodását, amely az idegenforgalom kölcsönös ösztönzésére szolgáló intézkedéseket tartalmaz, és elősegíti a romániai idegenforgalmi intézmények privatizálásában való magyar részvételt is. Horn Gyula délután Bukarestből Sepsiszentgyörgyre, Kovászna megye székhelyére utazott. A helikopter lépcsőjénél Orbán Árpád, Kovászna megye tanácsának elnöke és Gheorghe Tatu prefektus magyar, illetve román nyelven köszöntötte Horn Gyulát és a kíséretében lévő hivatalos személyeket. A magyar kormányfő tanácskozott negyei prefektúra vezetőivel, majd a két nép nemzeti lobogóival feldíszített főtéren a vendégek fogadására egybesereglett több száz ember tapsától kísérve üdvözlő beszédet mondott. Székelyföldi programjának végén Hóm Gyula a Székely Mikó Kollégiumba is ellátogatott. A magyar napok eseménysorozata, amely az utóbbi évek legnagyobb ilyen jellegű rendezvénye Oroszországban, hétfőn Szentpéterváron nyílt meg ünnepélyes keretek között. Dennis Ross amerikai diplomata vasárnap késő este megbeszéléseket folytatott Jasszer Arafattal, a Palesztin Hatóság vezetőjével. A közel-keleti térségben közvetítő amerikai követ előzőleg Benjamin Netanjahuval tárgyalt. Montenegro reformpárti nézeteiről ismert miniszterelnöke, Milo Djukanovic bejelentette: megnyerte az elnökválasztást az eddigi államfővel, Momir Bulatoviccsal szemben. A megsérült Szpektr modulban hajtott végre belső űrsétát Anatolij Szolovjov és Pavel Vinogradov, a Mir űrállomás két orosz kozmonautája. Az öt és fél órás hibafeltáró és szerelési művelet alatt a nemzetközi legénység amerikai tagja, David Wolf biztonsági okokból a Szojuz szállító űrhajóban tartózkodott. Magyar lelkészt vettek őrizetbe Brüsszelben. A 70 éves protestáns Andreas Pandyt - akit a brüsszeli magyar konzulátuson Pándy András néven, érvényes útlevéllel rendelkező magyar állampolgárként tartanak nyilván - azzal gyanúsítják, hogy a nyolcvanas években eltüntette két feleségét és nyolc gyermeke közül négyet. I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus ortodox pátriárka vasárnap kezdődött első egyesült államokbeli lelkipásztori látogatásán az amerikai ortodoxia sokszínűségét dicsérte, és követendő példaként emlegette a vallásszabadság érvényesüléséért tett amerikai erőfeszítéseket. Ismeretlen tettesek hangtompítóval ellátott pisztolyokkal hétfőn Bejrútban rálőttek Abu Nidal palesztin terroristavezér két unokaöccsére. Az idősebb fivér a helyszínen meghalt, öccsét hat golyóval a fejében szállították kórházba. Egy dollárral olcsóbb lett a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) által termelt olaj hordónkénti ára. A hétféle olajból számított árkosár most 19,36 dollár, míg október első hetében még 20,30 dollár volt. Elhunyt Grigorij Puskin október 17-én Moszkvában, 84 éves korában. Az egykori vöröskatona Alekszandr Puskin, a nagy orosz költő dédunokája és utolsó egyenes ági leszármazottja volt. Kisebb botrány a varsói alsóházban: feszületet helyeztek el a falon A szejm a lengyel jövőről dönt Megtartotta alakuló ülését a lengyel parlament alsóháza. A új szejmben 201 képviselővel rendelkezik a szeptemberi választásokon győzelmet szerzett keresztény-jobboldali Szolidaritás Választási Akció (AWS). Elnökké a volt gdanski vajdát, a 39 éves Maciej Plazynskit választották meg. Aleksander Kwasniewski köz- társasági elnök a képviselőkhöz intézett beszédében hangsúlyozta, hogy a szejm döntései alapvetően meg fogják határozni, hogy milyen Lengyel- ország lép át a XXI. századba. Az államfő szerint az új törvényhozás előtt sincs más út, mint a gazdasági növekedés fenntartása, az infláció csökkentése, a privatizáció és az ipari szerkezetváltás folytatása. Kwasniewski leszögezte, hogy az ország számára legfontosabb ügyekben kész messzemenően együttműködni az alsóházzal. A szejm alakuló ülésének legnagyobb visszhangot kiváltó eseménye kétségtelenül az volt, hogy a Szolidaritás Választási Akció tagjai az éjszaka folyamán egy feszületet függesztettek ki. „Ez egy olyan szimbólum, amely ezer éven át kíséri Lengyelországot, úgyhogy függetlenül attól, hogy máshol mi a szokás, a lengyel parlamentben jelen lesz a kereszt” - jelentette ki Marian Krzaklewski, a választási akció vezetője. A Demokratikus Baloldali Szövetség szóvivője azzal vádolta meg a Szolidaritást, hogy a mozgalom szándékos provokációval felérő diktátummal nyitotta meg a parlament munkáját. „Nagyon rossz jelnek tartjuk, hogy a választásokon győzelmet szerzett mozgalom így értelmezi a demokráciát” - mondta a szóvivő Andrzej Urbanczyk. „Ha a kommunistákat zavarja a kereszt, akkor távozzanak a szejmből” - jelentette ki válaszul Stefan Niesiolowski, az AWS képviselője. Az államfő szerint nincs akadálya, hogy a szejm megszavazza: kiakasztható a kereszt, vagy sem. A kísérletező kedvű francia fizikus megúszta lábficammal Kétszáz éves az ejtőernyő Szokatlan látvány tárult azok elé, akik 1797. október 22-én Párizsban az égre néztek. Egy 400 méter magasságban lebegő hőlégballonról levált valami, és leereszkedett a földre. André-Jacques Gamerin francia fizikus a légáramtól lefékezett, ponyvára erősített köteleken csüngött, és lelkesen ló- bálta a nemzeti zászlót. Ez volt a történelem első sikeres ejtőernyős ugrása. Bár korábban is folytak kísérletek Leonardo da Vinci elmélete - „a zuhanást gátló mechanizmusok” - alapján, csak a kétszáz évvel ezelőtti ugrás tekinthető igazoltnak. A nagy nap emlékére több mint hat tucatnyi ejtőernyős ugrik ki Párizsban szerdán 4500 méterről egy katonai szállítógép gyomrából. Annak idején Gamerint hőlégballon emelte a levegőbe; a 28 éves férfi elvágta az őt rögzítő kötelet, s miközben a léghajó egyedül folytatta útját, ő földet ért. Kificamította ugyan a lábát, de ez semmiségnek számított ahhoz képest, amitől a nézők tartottak. A fizikus már 14 évesen kísérletezett ugrásokkal, majd a 200 évvel ezelőtti sikeres próba után mutatványok egész sora következett Londonban, Frankfurtban és Szentpétervá- rott. Két évvel később feleségével együtt ejtette ámulatba honfitársait. Az ejtőernyőzés úttörőjét a földön érte utol a balszerencse: 1823-ban rázuhant egy fagerenda, és halálosan megsebezte. Gamerin követői jó ideig semmit sem változtattak a veszélyes találmányon: sokan az életükkel, vagy kéz- és lábtöréssel fizettek bátorságukért. Csak évtizedekkel később tökéletesítették annyira az ejtőernyőket, hogy sportolásra is alkalmazni lehessen. Francia- országban tavaly például mintegy félmillió ugrást hajtottak végre. (toronyi) Ha igaz, régészeti szenzáció Kerék segítségével épültek a piramisok ? Az egyiptomi piramisok egyik legnagyobb - mondhatnánk: alapvető - rejtélyére, az építésük módjára akar egy brit mérnök fényt deríteni. Meggyőződése: a hatalmas, faragott kőtömböket, kváderokat fából készült keretekre rakták, és egyszerűen fölgurították a piramis lejtőjén. Dick Parry, a Cambridge-i Egyetem talaj- és földmunkaszakértője a minap egy előadásán kifejtette: idejét múlta az eddigi elmélet, amely szerint a négy és fél ezer esztendős gizehi nagy piramis 2,3 millió, átlagosan egyenként két és fél tonnás kőtömbjét fa csúszópályán húzták volna a magasba. Az ily módon végzett munka ugyanis, amely egy- egy piramis esetében legalább húsz évig is eltartott, sokkalta több munkaerőt kívánt, mint amennyit a fa felhajtó, a rámpa elbírt volna. Dick Parry teóriája szerint az Egyiptomban feltalált faszerkezet magyarázatot adhat a piramisépítés módjára, körülményeire. Ez a konstrukció az egyik oldalán a hintaszékhez hasonló ívelésű csúszótalp, a másikon viszont sima, egyenes volt. Minden bizonynyal négy ilyen, kerékre szerkesztett keretet használtak egy-egy kőtömb továbbításához. A terhet, egyszerre akár több kőtömböt is, a meredek rámpán, feljárón álló 16-20 férfi viszonylag könnyen, kötelekkel húzta fölfelé. Ha csúszdán kellett volna följuttatni az átlagosan negyed vagon nagyságú kőtömböket, legalább 60-80 ember ereje kellett volna hozzá, és az építkezéssel sem végeztek volna az eddig feltételezett húsz esztendő alatt. A cambridge-i egyetemi szakember Tokióban próbálta ki az elméletét, amikor bemutatta a gyakorlatban. Technikájával három férfi egy perc alatt húzta föl a kőtömböt a piramis szögének megfelelően, 15 méter magasba. FEB Hírháttér Romaválság Doverben „Dover megtelt. ” Ha nem is akasztottak ki ilyen szövegű'táblát a forgalmas brit kikötő bejáratánál, a helyi hatóságok valóban úgy érzik, hogy városuk segélyezési és más lehetőségei kimerültek a menedékkérő cseh és szlovák cigányok beözönlését követően. A hét végén ugyan csak néhány száz roma család érkezett Nagy- Britanniába, de a német és francia rendőrség jelzései alapján tartanak attól, hogy az „előőrsöket" hamarosan több ezer - kiutasítással és kitoloncolással szembenézni kénytelen - új jövevény követheti. A frissen támadt miniválság persze nem előzmény nélküli: néhány hónapja a kanadai kormányt késztette a vízumkötelezettség visszaállítására Prágával szemben az észak-amerikai országba érkező cseh romahullám. A fő dilemma az a hatóságok számára, miként különböztessék meg a gazdasági menekülteket azoktól, akik esetleg joggal hivatkoznak faji üldöztetésre hazájukban. Az érintett cigány családok pedig abban bíznak, hogy amíg e vizsgálatok folynak, illetve amíg a fellebbezések lehetővé teszik, addig maradhatnak, s számíthatnak a - helyi szinten alamizsnának számító, ám otthoni jövedelmükhöz képest bőkezű - támogatásra. Sok esélyük őszintén szólva nincs. Mára a hajdan liberális bevándorlási politikát folytató, hagyományos befogadó országok sem várják tárt karral a távolról érkezőket - még kevésbé a szak- képzettség és nyelvtudás terén hátrányban levő romákat. Am a doveri krízis vitán felül figyelmeztető jel: Közép- és Kelet-Euró- pában a cigány lakosság helyzete távolról sem megnyugtató, az életszínvonal-beli különbségek és a társadalmi előítéletek bármikor újabb ezreket késztethetnek távozásra. Szondy Gábor Csernobil kései hatásai A madaraknál az utódok is sérültek Tizenegy esztendővel a világ legnagyobb nukleáris katasztrófája után még mindig nem lehet egyértelműen megállapítani Csernobil hosszú távú következményeit. A baleset során sugárfertőzést szenvedett embereknél egyértelműen ki lehetett mutatni bizonyos genetikai torzulásokat, ám ezeket nem szükségképpen öröklik a gyerekek. E tekintetben igazi - és szomorú - szenzációnak számít svéd és francia kutatók bejelentése: a nukleárisan szennyezett övezet állatvilágában tapasztalt jelenségek szerint nincs sok okunk az optimizmusra. A környék füstifecske-kolóniáinál az utódgenerációkban a normálisnál kétszer-tízszer gyakrabban jelentkezik albinizmus. A pigmenthiány miatt fehér foltos utódok fizikailag is gyengébbek társaiknál, sokkal kisebb az esélyük arra, hogy elérjék az ivarérett kort. Egy svéd szakértő szerint az albínó fecskék minden kétséget kizáróan bizonyítják a hosszú távú károsodást. „Semmi okunk azt feltételezni, hogy csupán a madarak reagálnak ilyen érzékenyen” - tette hozzá sokat- mondóan Csernobil örökségének kutatója. FEB Százesztendős különlegesség. 390 fontért vették meg az angliai Swindonban a Galileo Galilei 1615-ben papírra vetett gondolatait tartalmazó, Padovában nyomtatott minikönyvet. Képünkön az új tulajdonos, Cristina di Lorena olvasás közben. fotó: feb/reuter
