Tolnai Népújság, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-15 / 241. szám

2. oldal Világtükör 1997. október 15., szerda Vezető szerep vár hazánkra a NATO-ban - ezt Robert Hun­ter, az Egyesült Államok brüsz- szeli NÁTO-nagykövete fej­tette ki Kovács László külügy­miniszternek. Hozzátette: tár­gyalásai során azt tapasztalta, hogy a magyar kormány és a nép erősen elkötelezett a NATO-csatlakozás mellett. Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa a korábbi vizsgálódásai során ta­núsított visszafogottságával el­lentétben ezúttal élesen elma­rasztalta a Vladimír Meciar kormányát a szlovákiai ma­gyarságot érintő kérdésekben. A közgazdasági Nobel-díjat két amerikai tudós nyerte el: a Harvard egyetemről Robert Merton (53 éves) és a Stanford egyetemről Myrton Scholes professzor (56 éves) egy „származékos termékek és más értékpapír-opciók értékelemzé­sére használható formula kifej­lesztéséért.” így döntött a Svéd Királyi Akadémia. Az Egyesült Államokba uta­zik október 26. és november 2. között Csiang Cö-min kínai ál­lamfő, aki Washingtonban ta­lálkozik Bili Clintonnal, majd New Yorkba, Bostonba és Los Angelesbe is ellátogat. Ötszázan tüntettek kedden az indiai Amritszárban néhány órával II. Erzsébet angol ki­rálynő érkezése előtt amiatt, hogy az uralkodó nem hajlandó bocsánatot kérni a brit gyarmati hadsereg 1919-ben véghezvitt mészárlásáért. Vizsgálati fogságban marad az ausztriai levélbomba-me­rényletek első számú gyanúsí­tottja, a 48 éves Franz Fuchs, akinek a lakásán az osztrák ha­tóságok öt csőbombát találtak a közelmúltban. Éles lőszerrel felfegyverzett török harci repülőgépek kezd­tek repüléseket 10 hónapos szünet után Ciprus felett, to­vább élezve a feszült görög-tö­rök viszonyt. Nem írta alá Leonyid Kucsma ukrán elnök a parlament által éppen három hete elfogadott, és sokak által történelmi jelentő­ségűnek minősített választási törvényt. Az államfő az aláírás helyett megjegyzéseket fűzött a törvényhez, és rövid határidő­vel visszaküldte átdolgozásra a honatyáknak. Visszatért észak-afganisztáni fellegvárába Abdul Malik tá­bornok, az ellenzéki szövetség egyik tekintélyes hadura. Malik állítólag elsimította nézeteltéré­seit Abdul Rasid Dosztum tá­bornokkal, s most ő is a tálibok visszaszorítását tekinti elsődle­ges feladatának. Göncz Árpád látogatása Václav Kávéinál. A magyar és a cseh államfő teljes mértékben egyetért abban, hogy Magyarországnak, Csehországnak és Lengyelországnak szorosan együtt kell működnie az euro-atlanti integráció felé vezető úton. fotó: feb/reuter Nem a bővítés költségei okozzák a legtöbb gondot a NATO-ban Elöregedett az európai arzenál A NATO-tagállamok többségének - és nemcsak a leendő új tagoknak - még sok a teendőjük fegyveres erőik korszerűsí­tésében ahhoz, hogy hatékonyan szolgálják a kibővített ka­tonai szövetséget. Ezt állapította meg kedden közzétett jelen­tésében a londoni nemzetközi stratégiakutató intézet (IISS). A katonapolitikai elemzők szerint a NATO legfőbb prob­lémáját a költségvetés és a stratégiai gondok jelentik. Az új katonai doktrína értelmében elsőbbséget kap a távközlési hálózat fejlesztése, továbbá a csapatok mozgathatóságának és gyors bevethetőségének követelménye. Még a NÁTO legrégibb tag­jainak is van tennivalójuk eb­ben: sokat kell költeniük az át­szervezésre és a fegyverzet­korszerűsítésre, hogy a jövő­beli katonai műveletek végre­hajthatók legyenek. Manapság csak Nagy-Bri- tannia és kisebb mértékben Franciaország képes határain kívül számottevő kombinált földi-légi-tengeri katonai műveletre. A költségvetési kényszer még ezekben az or­szágokban is meghiúsítja olyan új technológiák kifej­lesztését, amelyekkel ellensú­lyozhatnák a csapatcsökken­tést. A NATO-hoz nem tar­tozó európai országokban ta­valy átlagosan tíz százalékkal mérséklődött a hadikiadás 1995-höz képest. Kivételt ké­pez Ukrajna, a balti államok, Lengyelország és Ciprus. * A legtöbb bukaresti lap cím­ben, első oldalon emeli ki So­lana nyelvbotlását. A NATO főtitkára a román fővárosban az Észak-atlanti Közgyűlésen az újságírókkal találkozva ugyanis így kezdte sajtóérte­kezletét: „Őrülök, hogy itt le­hetek Budapesten” - s csak a jelenlévők reagálását hallva javított Bukarestre. Özönvíz Isztambulban. A hétfő este óta tartó esőzések következtében víz alá került a 15 miihó lakosú török város. Az Esenler nevű kerületben járművében vízbe fulladt egy taxis, akinek kocsija elmerült a csatomaárokban. Két utasát sikerült kimenteni. fotó: feb/reuter __________Rólunk írják__________ S zékelyföldi veszedelem Az Evenimentul Zilei című bukaresti napilap keddi szá­mában fényképekkel illuszt­rált, teljes oldalas írásában a Horthy Magyarország visz- szaállításának vízióját idézi föl a Székelyföldön: Hargita, Kovászna és részben Maros megyében. „A forrófejűek műve: Hargita és Kovászna megyében a szél­sőséges magyarok félkatonai alakulatokat hoztak létre” sza­lagcím alatt Paul Stan, a cikk szerzője bevezetőben azt írja, hogy Bukarestben csak a ma­gyar kisebbséggel szemben al­kalmazott diszkriminációról beszélnek, de hallgatnak a ma­gyarok által a román kisebb­séggel szemben alkalmazott megkülönböztetésről. „Itt teljes autonómiára irá­nyuló politikát folytatnak, ami a terület etnikai megtisztítására és a Romániától való elszakítá- sára vezet” - olvasható a legol­vasottabb román napilapban. A szerző szerint a románok képviselői titokban mernek csak találkozni. Az írás felele­veníti a román szélsőségesek szokásos vádjait: a helyi romá­nokat elmagyarosítják, még a temetőkben is átírják a keresz­teken neveiket. Új elem, hogy a hazaköltöző bányászok lakásait Balánbányán csak magyarok vették meg, mert csak a magya­rok tudták megfizetni a magas árakat. Hosszú listát közöl a lap sepsiszentgyörgyi és más tele­püléseken működő cserkész­szervezetekről, mint „félkato­nai alakulatokról”. Megszűnt a kormányválság Működőképes az olasz baloldali koalíció „Megoldódott a világ legőrül­tebb válsága, feltámadt a Prodi-kormány” - írták a keddi olasz lapok, miután a kormánybuktató kommunis­ták és a középbal koalíció megegyeztek egymással. A megállapodás keddi hivata­los bejelentése után Oscar Luigi Scalfaro államfő Romano Prodi miniszterelnököt a par­lament elé küldi, hogy kísérelje meg újra a költségvetési terv megszavaztatását. Az egyezség annak eredmé­nyeként született, hogy a kor­mány ígéretet tett a heti 35 órás munkaidő 2001 után való beve­zetésére, illetve arra, hogy az ipari munkások változatlan fel­tételek mellett élvezhetik majd az öregségi nyugdíjat. A kom­munisták ennek fejében meg­szavazzák a költségvetési tör­vényt, abban a formában, ahogy azt a miniszterelnök a múlt héten előterjesztette, és ígérik: egy évig nem tesznek újabb kísérletet a Prodi-kor­mány megbuktatására. A kormányválság gyors megoldódása és főként az elő­rehozott választások veszélyé­nek megszűnte megkönnyebbü­lést hozott az államfőnek. A megegyezésre reagált az olasz tőzsde, ahol a mutatók emelke­dése néhány óra alatt pótolta a Prodi-kormány lemondását kö­vető veszteségeket. Az olasz gyáriparosok szövetsége azon­ban hallani sem akar a 35 órás munkahét bevezetéséről. Nemzetközi konferencia a határvédelemről Szigorodó ellenőrzések Az illegális határátlépésekkel, valamint az ezzel kapcsolatos bűnözéssel, különösen az em­bercsempészettel és az em­berkereskedelemmel foglal­kozik az európai belügymi­niszterek III. nemzetközi konferenciája Prágában. „A határt megfelelő mértékben kell figyelni, de nem létezik 100 százalékos ellenőrzés, és új vasfüggönyt sem akarunk lét­rehozni” - fejtette ki Kari Schlögl osztrák belügyminisz­ter egy bécsi tanácskozás elő­adójaként azzal kapcsolatban, hogy Ausztria a napokban tel­jes jogú schengeni tagország lett, és ennek megfelelően leg­később április 1-jétől az összes határszakaszán érvényesítenie kell a schengeni normákat. Schlögl tájékoztatása szerint a tavaly osztrák oldalon elfo­gott 10 043 határsértőnek majdnem a fele Magyarország felől érkezett. Az illegális ha­tárátlépőknek az egynegyede Ausztriában akart maradni, má­sik negyede Németországba készült, 15 százalékuk Olaszor­szágba. Ezt az úticélt főleg a románok kedvelik. Konkrét államok megneve­zése nélkül a belügyminiszter azt is közölte, hogy az európai uniós tagságra készülő kelet- és közép-európai országok néme­lyike máris komoly erőfeszíté­seket tesz határainak szigorúbb ellenőrzésére. Az amerikai elnök filmszerepet vállalt Clinton, a Spielberg-hős A három amerikai férfi egyazon generációhoz tar­tozik, s ki-ki a maga módján rendkívül sikeres. Bili Clinton elnök; Bill Gates a Microsoft tulajdonosa és a világ leggazdagabb vállalko­zója; Steven Spielberg a hollywoodi filmművészet és üzlet egyik fő mozgatója. E három férfi személyesen is jól ismeri egymást. A Clin­ton házaspár nem ritkán ven­dégeskedik Spielbergéknél Kaliforniában, míg a rendező bármikor megszállhat a Fehér Házban. Többek között annak elismeréseként, hogy gyakran gyűjt pénzt is a művészvilág­ban Clinton Demokrata Pártja számára. Gates pedig a kor­mányzat és a vállalkozók vi­lága szoros együttműködésé­nek építője. A három kortárs egymásra is van utalva. Egyetlen ameri­kai kormány sem kerülhet ha­talomra a gazdaság támoga­tása nélkül, a gazdaságnak pedig olyan kormányzásra van szüksége, amely elősegíti fejlődését. Igaz, az egymásrautaltság ellenére sem gondolta volna senki, hogy hivatalban lévő amerikai elnök egyúttal film­szerepet is vállal. Bili Clinton az első: saját magát alakítja egy filmben, amelyben egy halálos beteg kislány utol­só kívánságát megvalósítva megmutatja neki a híres ová­lis irodát. FEB Választanak a szerbek A boszniai szerb elnökválasztás az előre kijelölt időpontban lesz - jelentette ki Momcsilo Kra­jisnik, a boszniai unió elnöksé­gének szerbeket képviselő tagja. A Szlobodan Milosevics jugoszláv elnökkel, valamint Biljana Plavsics boszniai szerb elnökkel folytatott tárgyalások­ról szólva Krajisnik hangsú­lyozta: a parlamenti választá­sok november 23-ára halasztása ellenére december 7-én, a boszniai Szerb Köztársaság szabályai szerint rendezik meg az elnökválasztást. Belgrádi vélemények szerint a nemzetközi közösség azért szeretné minél későbbre halasz­tani a boszniai elnökválasztást, mert nem biztos, hogy az együttműködésre inkább haj­lamos Plavsics képes diadal­maskodni a keményvonalas pa- lei szerb vezetés jelöltje ellen. Munka nélküli ENSZ-alkalmazottak A világszervezet reformjához is pénzre van szükség Kofi Annan, egy ghánai törzsfőnök mindig elegáns fia, évti­zedeket töltött az ENSZ apparátusában. Immár főtitkárként rá vár a feladat, hogy a világszervezetet pazarló, szertefolyó intézményből korszerű, hatékony organizációvá alakítsa át. Hogy az ENSZ nemcsak vi­lágválságokkal foglalkozik, hanem már évtizedek óta fe­leslegesen felduzzadt, dollár- milliókat tétlen tisztviselőkre, senki által el nem olvasott ki­adványokra költő szervezet is, az a hozzáértők számára rég­óta nem titok. Az ENSZ azonban nem más, mint tagjai akaratának végrehajtója. Ezek a tagálla­mok akarják - gyakran ki-ki a maga érdekeinek megfelelő - programokat és kiadványokat, az állásokat és az ENSZ-kon­ferenciákat. Köztudomású, hogy otthon nemkívánatos, il­letve szakmailag gyenge poli­tikusokat, közalkalmazottakat, diplomatákat könnyű elhe­lyezni egy igen jól fizető, de semmi felelősséget nem je­lentő ENSZ-állásban. Mindezen urak és hölgyek pedig a közös érdek jegyében álltak ellen a normális képes­ségeket és munkaerkölcsöt igénylőknek. Kofi Annan már ezer státust törölt, sok millió dollárt megtakarított és szer­kezeti reformot dolgozott ki. Mindebből csak akkor lehet valami, ha Amerika újra fizet. Az Egyesült Államok adós­sága azonban már 2 év teljes ENSZ-költségvetését, 2,6 mil­liárd dollárt tesz ki. Azaz a vi­lágszervezet csődben van. Washington csak az adósság egyharmadát hajlandó kifi­zetni. Ezt is csak egy feltétel­lel: ha saját könyvvizsgálói el­lenőrizhetik az ENSZ-t. A főtitkárnak könnyebb dolga van egy másik nagy ENSZ-vitában, amely a Biz­tonsági Tanács kibővítése kö­rül folyik. Az afrikaiak és az ázsiaiak egyszerűen képtele­nek megegyezni, ki képviselje kontinenseiket. Ferenczy Europress

Next

/
Oldalképek
Tartalom