Tolnai Népújság, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-02 / 230. szám

1997. október 2., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal Biológiai szennyvíztisztítót adtak át Sióagárdon Energia nélkül működik Gyökérzónás biológiai szennyvíztisztító telepet építtetett a sióagárdi ön­kormányzat. A tisztítótelep és az ezzel párhuzamosan elkészített csatornahálózat 105 millió forintba került. A beruházást tegnap mu­tatta be a szakhatóságoknak és a környező települések képviselőinek Málinger Jó­zsef polgármester. Érdeklődésünkre Málinger József elmondta, a képviselő- testület a falu kedvezőtlen természeti adottságai, a ma­gas talajvízszint miatt 1993- ban határozta el, hogy kiépítik a csatorna-hálózatot és kor­szerű, a mai környezetvé­delmi követelményeknek megfelelő szennyvíztisztító telepet létesítenek. A beruhá­zás kivitelezésére pályázatot írtak ki, melyet a Geotechnika Gmk. nyert el. A 21 millió fo­rintba kerülő tisztítótelepet 1996-ban kezdték építeni 40 százalék állami céltámogatás­sal. A gyökérzónás tisztító rendszer legnagyobb előnye, hogy nincs energia igénye. A csatornahálózat kiépítése 84 millió forint volt, ehhez 50 százalék céltámogatást kapott az önkormányzat, a lakossági hozzájárulás 1993-ban 45 ezer, 1994-tól 50 ezer forint. A hivatal egyéb pályázatokat is benyújtott - a Környezet­védelmi Alaphoz, illetve a Vízügyi Alaphoz -, de ezeket sajnos elutasították azzal az indoklással, hogy a település nem szerepel a sérülékeny vízbázisok között. A tisztítórendszer hivatalos műszaki átadása megtörtént, most egy év próbaidő követ­kezik, ez idő alatt a lakosság­nak nem kell csatornahaszná­lati dijat fizetni a megállapo­dások értelmében. /. kováts Gyámhivatallal bővül a tolnai városháza November 1-jétől a tolnai városházán gyámhivatal kezdi meg működését, Ger- jen, Bogyiszló, Fadd, Tolna és Fácánkert illetékességi területtel. Bár a hivatal működésével kapcsolatban több kérdés még nem egészen tisztázott, az va­lószínű, hogy 3 fő dolgozik majd itt, az elhelyezés feltéte­lei kialakításának költségeit pedig központi forrásból biz­tosítják. Tekintettel arra, hogy a városházán jelenleg nem áll rendelkezésre erre a célra megfelelő, felesleges iroda, a helyi képviselőtestületnek döntenie kellett a gyámhivatal elhelyezéséről. Két lehetséges megoldás merült fel. Az egyik a pol­gármesteri hivatal udvari ré­szén levő oktatóterem, a má­sik a főépületben levő 10. te­rem, amelyben korábban a testületi és némely bizottsági üléseket is tartották. A dön­téshozók ez utóbbi megoldást tartották jobbnak, tekintettel arra is, hogy a szükséges inf­rastruktúra itt teljes egészé­ben adott. A közeljövőben tehát eb­ben a teremben alakítják ki a gyámhivatal helyiségeit. A testületi üléseket a díszterem­ben, a bizottsági és a kisebb­ségi önkormányzati üléseket a fentebb említett oktatóterem­ben tartják majd. -s­Bonyhádon járt a francia nagykövet Aki pontosan tudja, mit akar Paul Poudade fotó: bakó jenő Bonyhádra látogatott tegnap Paul Poudade, a francia nagykövet, aki dr. Solymosi József országgyűlési képvi­selő meghívására érkezett a Völgységbe. — Négy hónappal ezelőtt lett nagykövet hazánkban. Mennyire sikerült megismernie ez idő alatt Magyarországot? — Volt már lehetőségem egy kis országjárásra. Jártam Veszprémben és Miskolcon, Szegeden is, ahol igen sok francia vállalat található és To­kajba is sikerült eljutnom, ahol azonban kevés időt tudtam töl­teni, oda feltétlenül szeretnék még visszatérni. A jövő héten Csongrádba, majd Győrbe utazom. Budapest a maga szépségeivel rendkívüli város, de úgy vélem, hogy a vi­déket is meg kell ismernem. — Milyen tisztséget töltött be azelőtt? — Előzőleg a francia kül­ügyminisztériumban dolgoz­tam, a keleti iroda vezetőjeként, és ennek keretében 35 ország­gal foglalkoztam. Azelőtt pedig Guatemalában voltam nagykö­vet, tulajdonképpen ott kezd­tem nagyköveti funkcióim ellá­tását. — Milyen tervei vannak magyarországi nagykövetként? — Korábbi beosztá­somnak köszönhetően elég jól ismerem Ma­gyarországot, hiszen abban a tisztségben is évente legalább egy­szer jártam Önöknél. Nagyon pontos elkép­zeléseim vannak, hogy mit fogok itt tenni. Elő­ször is megsokszorozni a politikai személyek cseréjét. Chirac elnök úr januárban járt Ma­gyarországon, novem­berben Gál Zoltán, az országgyűlés elnöke Franciaországba utazik és - reményeim szerint - az új kormány mi­nisztereit is ide tudom majd hívni. Másrészt: szeretném növelni a magyarországi francia beru­házásokat, és a magyar beruhá­zásokat Franciaországban, va­lamint a folyó árucserét is sze­retném a sokszorosára növelni. A két ország között az elmúlt tíz év alatt megnégyszereződött ez az árucsere, én szeretném az ötszörösére növelni. Végül pedig az is célom, hogy minél jobban megtanuljak magyarul. Sajnos nagyon nehéz - teszi hozzá az utolsó monda­tot nevetve, de már magyarul. A francia nagykövet a nap fo­lyamán járt Bonyhád polgár- mesterénél, Oroszki Istvánnál is, majd megtekintette a város nevezetességeit. Máté Réka Korcsolyával a város szívében Az utóbbi években a soros gör­korcsolya, vagy másnéven be­tonkorcsolya elterjedésével Magyarországon is egyre népszerűbbé vált ez a kedvtelés a fiatalok köré­ben. Szekszárdon is sokan gurulnak keresztül-kasul az utcákon, hogy aztán a városközpontban lévő Kiskorzó téren találkozza­nak. Itt a lehetőségek sze­rint próbálják ki tudásukat, a biciklistákkal és a gör­deszkásokkal vállvetve. A lehetőségek meglehetősen szűkösek, főleg a lép­csőkre korlátozódnak, s amellett, hogy tényleg ér­dekes és szép technikákat láthatunk, sokak szemében visszatetszést keltenek ezek a mutatványok. Ez érthető, hiszen az emberek féltik a parkolóban álló au­tóikat, és persze testi épsé­güket is. Valójában nincsenek meg azok az eszközök, amelyek ennek a sportág­nak az alapjául szolgálná­nak (pl. az úgynevezett félcső, csúszócső, fun-box, stb.). Emiatt fogant az a gondolat, ami valószínűleg már másokban is megfogalma­zódott, hogy szükség lenne egy olyan pályára a város egy meg­felelő részében, ahol ezek a srácok hódolhatnának szenve­délyüknek. így a balesettől ret­tegő polgárok is nagyobb biz­tonsággal járhatnának a kör­nyéken. Ezen a pályán termé­szetesen versenyeket is lehetne rendezni, ahová az ország több pontjáról is érkeznek verseny­zők és érdeklődők, jó csa­ládi program lehetne, és a város hírnevét is öregbí­tené. Sőt, a pálya sokak szá­mára jó üzlet is volna, hi­szen a versenyre látogató­kat étellel, itallal és egyéb szolgáltatásokkal is el kéne látni. így még az is elképzelhető, hogy előbb vagy utóbb, de ezek a „gu­ruló ördögök” belopják magukat a város szívébe. A szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola harmadéves szociális munkás hallgatói úgy dön­töttek, felkarolják a belvá­rosi betonkorcsolyások ügyét, s kérik azokat, akik támogatják a fent vázolt tervüket vegyék fel velük a kapcsolatot annak érdeké­ben, hogy ne csak terv ma­radjon elképzelésük. Ér­deklődni keddenként 14- 17 óráig lehet náluk a főis­kola „E” épületének föld­szinti 5. számú termében, illetőleg a 06/30/371-874- es telefonon. Levélben a következő címen: IGYPF (Jankó Judit) Szek- szárd, Mártírok tere 15-17. Görkorizás magas fokon (Archív fotó) Hírek Néppárti fórum A Magyar Demokrata Nép­párt október 3-án, pénteken 18 órakor aktuálpolitikai fó­rumot és előadást tart Szek­szárdon, a Művészetek Há­zában. Meghívott vendég: dr. Szabó Iván, a Néppárt elnöke. Törő György kitüntetése A honvédelmi miniszter megbízásából dr. Stefán Géza, a HM főigazgatója adta át Szekszárdon a had­kiegészítési parancsnoksá­gon Törő György fafaragó népi iparművésznek, nyu­galmazott ezredesnek a Honvédelemért kitüntető cím 1. fokozatát. A kitünte­tett egyebek mellett a hősi temetők, hadi sírok gondo­zásában, emlékoszlopok ál­lításában kifejtett tevékeny­sége honorálásaként vehette át az elismerést. Téves tűzriasztás Nyugodt napjuk volt tegnap Tolna megyében a tűzoltók­nak, mind össze egyszer ri­asztották őket. Szekszárdon, az Arany János utca 23-25. szám alatti épület tetőteré­ben jelzett az egyik tűzjelző készülék. A szirénázással a helyszínre vonuló egység vezetője megállapította, hogy téves volt a riasztás, a jelzést valószínűleg a készü­lék kontakt hibája okozta. Wall Street a ZUG színpadán A szekszárdi ZUG rendsze­res időközönként fellépési lehetőséget biztosít könnyű­zenei együtteseknek. Leg­közelebb október 3-án, pén­teken 21 órakor a Wall Street nevű csapat mutatko­zik be a közönségnek. Kiállítás a kölesdi galériában Majomé Bániczki Julianna, Kölesdről elszármazott, Ér­den tanító pedagógus, ama­tőr festő és grafikus képei­ből nyílik kiállítás holnap, azaz pénteken 18 órakor a kölesdi művelődési ház ga­lériájában. A tárlaton az al­kotó néhány tanítványának műve is látható lesz. Önkéntes véradás Ma reggel kilenc órától dél­után kettőig önkéntes vér­adást tartanak a dombóvári kórház véradó állomásán. Az idősek világnapját ünnepelték Dombóváron A tudás egész évben használható A dombóvári egyesített szociális intézményben, illetve annak részintézményeiben a város vezetői köszöntötték azok lakóit, gondozottait az idősek világnapja alkalmából. Az Arany János téri idősek otthonában Tóth Attila Dombóvár polgármestere mondott ünnepi köszöntőt, ám az ünnep Dombóváron ennél több volt. Az idősek otthonában a ha­gyományokhoz hűen délelőtt szentmisét tartott Farkasdi András katolikus esperes, apát-plébános, délután pedig ünnepi műsorra is sor került a helyi Nosztalgia Klub vendég- szereplésével. Az ápoló-gon­dozó otthonban Krauss Péter, a város népjóléti bizottságának elnöke, az újdombóvári gondo­zóházban pedig dr. Tóth Mária önkormányzati képviselő kö­szöntötte az idős embereket. Az idősek világnapja alkal­mából azonban a dombóvári Egyesített Szociális Intézmény már kedden is jelentős esemény színhelye volt. Szintén a ha­gyományhoz tartozik ugyanis Dombóváron, hogy az ünnep kapcsán az intézményben dol­gozó, az idősekkel foglalkozó gondozóknak, ápolóknak, házi gondozóknak, kórházi dolgo­zóknak szakmai napot tartanak. Kedden tehát a szakmai tudás fejlesztésének jegyében a Pécsi Orvostudományi Egyetem egészségügyi főiskolájának ka­posvári tagozatán oktató szak­emberek tartottak előadásokat a közel ötven résztvevőnek a dr. Magda Tamás, az intézmény orvosának védnökségével zajló rendezvényen. A keddi szakmai napon a „segítő viselkedésről és a kié­gésről”, az ápolási folyamatról, a meggyőző kommunikációs gyakorlat kérdéseiről, az idősek élettani sajátosságairól, vala­mint a csontritkulásról szóló előadás is helyet kapott. Ezeket az ismereteket pedig a dombó­vári idősgondozásban részt­vevő szakemberek nem csak az idősek világnapján, hanem az év minden napján a gondozot­tak, az idősek javára alkalmaz­hatják.- nagy ­Megerősödött az agrárlobbi Jelen összetételében utolsó ülését tartotta a Tolna Megyei Agrárkamara elnöksége. Az ülésen részt vett dr. Bódizs Ta­más Fejér megyei elnök, a Magyar Agrárkamara alelnöke. Az elnökségi ülést követően sajtóbeszélgetésen esett szó az agrárium aktuális kérdéseiről. Kővári László az elnökségi ülésen elhangzott beszámoló­ját ismertette. Sokoldalú kap­csolatokat alakítottak ki a többi kamarával, a Vállalkozói Központtal, a szomszédos megyék agrárkamaráival. Fo­lyamatosan tájékoztatták a termelőket az adózási, társada­lombiztosítási és nem utolsó sorban a pályázati lehetősé­gekről, közöttük a forgóesz­köz-finanszírozási és terület- fejlesztési erőforrások elnye­résének lehetőségiről. Közös szervezésű rendezvényeken vett részt a kamara a mező- gazdasági szaktanácsadó szer­vezetekkel. Dr. Bódizs Tamás kérdé­sekre válaszolva elmondta, hogy a Parlament előtt van a kamarai törvény módosítása, amelynek előkészítésében fi­gyelembe vették a kamara vé­leményét. A nemzeti agrár- program, valamint más törvé­nyek előkészítése kapcsán is elmondható, hogy erősödik az agrárlobbi. A kamara és a mi­nisztérium havonta egyezteti álláspontját az aktuális kérdé­sekről. Legutóbb átiratban tet­tek javaslatot a kialakult ga­bona-helyzet megoldására. Azt kérik, hogy a búzára meg­hirdetett közraktározási hitel­kamat-támogatást a takarmány búzára is terjesszék ki. A búza és kukorica termelésre felvett hitelek futamidejét hosszab­bítsák meg az év végéig, il­letve június 30-ig. A kor­mányzat segítse a mintegy 1,5 millió tonna takarmánybúza külpiacra kerülését úgy, hogy tonnánként 2.500 forint inter­venciós támogatást kapjon az exportőr, ha a termelőtől 17 ezer forintért vásárolja meg tonnánként a terményt. Letéti díj mellett, az 1997/98-as évre az összes takarmánygabonára mennyiségi korlátozás nélkül adjanak ki exportengedélyt. Javasolják, hogy a fenti intéz­kedéseket egyszerre hirdessék meg. Ihárosi

Next

/
Oldalképek
Tartalom