Tolnai Népújság, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-09 / 210. szám
6. oldal Gazdaság 1997. szeptember 9., kedd Koalíciós és ellenzéki pártok kétféleképpen magyarázzák a bizonyítványt Mit mutat a száraz statisztika? Hazánk gazdasági helyzetét igen eltérően ítéli meg a kormány- koalíció, illetve az ellenzék. A kormánypártok szerint egyértelműen fellendülésre utalnak a legújabb gazdasági mutatók, míg az ellenzékiek úgy vélik: Magyarország a szakadék szélén táncol, s már a tartalékok tartalékait is felemésztette. A bőség zavara. Az előrejelzések szerint elérheti a 4 millió tonnát is a felhalmozódó gabonafelesleg a következő hetekben, a kukorica betakarítása után. A többlet - egyebek közt a tárolási gondok miatt is - valószínűleg arra készteti a gazdák egy részét, hogy értékesítse terményeit, így számottevő árcsökkenéssel kell majd számolni. Vita az ÉT-ben. Elutasította a rehabilitációs hozzájárulás felemelését a munkaadói oldal az Érdekegyeztető Tanács munkaerő-piaci bizottságának hétfői ülésén. Számításaik szerint ugyanis egyes cégek anyagi terhei akár a duplájára is emelkedhetnek. A kormányzati oldal ezt cáfolta. Eladó erőművek. Az APV Rt. tárgyalássorozatot folytat a szenes erőművek eladásáról. Eddig két nyilvános pályázaton is megpróbálta eladni e létesítményeket, ám a pécsi, a bakonyi és a vértesi társaságot illetően eredménytelennek bizonyultak a próbálkozások. Ezért az ÁPV Rt. minden érdeklődővel közvetlen tárgyalásokat folytat. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 312,27 Francia frank 32,41 Japán jen (100) 162,48 Német márka 109,02 Olasz líra ( 1000) 111,76 Osztrák schilling 15,49 Svájci frank 133,03 USA-dollár 196,46 ECU 213,91 Nehéz eldönteni, hogy kinek van igaza, hiszen a felek nyilvánvalóan politikai tőkét szeretnének kovácsolni az egyébként ízig-vérig gazdasági kérdésből. Mindkét fél azokat a számadatokat citálja, amelyek őt támasztják alá. Dr. Katona Tamást, a Központi Statisztikai Hivatal elnökét arra kértük, hogy a száraz adatok alapján értékelje az ország helyzetét.-A tények szerint élénkül-e, vagy sem a magyar gazdaság?- Sok adat igazolja, hogy hazánk túljutott egy nehéz időszakon, s gazdasága jó ütemben fejlődik. Ezt támasztják alá a termelésre, a fogyasztásra, illetőleg a jövedelmekre vonatkozó számsorok. A javuló tendencia 1996. negyedik negyedévétől folyamatos: az ipari termelés a tavalyihoz képest 8 százalékkal nőtt.- Elértük már a rendszerváltás előtti szintet?-A piacgazdaságra történő áttérés 1989-90-ben a termelői szféra elé is addigitól merőben eltérő követelményrendszert állított. Ennek nem tudott egyik napról a másikra megfelelni, így természetes jelenség volt a hazai termelés zuhanásszerű visszaesése. Ezt bizonyítja a talán leggyorsabban fejlődő ágazat, az ipar példája, ezen a téren még most sem értük utol az 1988-89-es termelési szintet. Hozzá kell tenni, hogy 1988- ban egyébként kiemelkedő teljesítményt ért el az ország, majd folyamatos volt a visszaesés egészen 1992-ig. Ekkor elkezdődött egy lassú emelkedés, s mára gépiparunk már elérte az 1989-es termelékenységet. Az igazsághoz persze, hozzátartozik, hogy azóta jelentősen átalakult az ország iparának struktúrája, s termékeink 75 százalékát manapság az Európai Unió országai vásárolják fel. Vagyis olyan árut gyártunk, amely az igényes nyugati országokban is kelendő, s jól meg is fizetik.- Milyen az export-import aránya?- Exportunk lényegesen gyorsabb ütemben nő, mint az importunk, de mindkettő dinamikusan fejlődik. Az export az idei év első felében 21 százalékkal több, mint a múlt esztendő hasonló időszakában.-Mi a helyzet az ország adósságállományával?-Ez az utóbbi időben fokozatosan csökken, ami szintén azt jelzi, hogy javul az ország gazdasági egyensúlya.-Milyen a vállalkozói kedv Magyarországon ?- Szeretnek itt befektetni a vállalkozók. Ezt bizonyítják az előzetes rendelésállományra vonatkozó felméréseink is, hiszen ezek is folyamatos emelkedést mutatnak. így további konjunktúra jósolható.-Mely területeken élénkül a beruházási kedv?- A legjelentősebbek a gépipari beruházások, de e téren általánosságban is megfigyelhető a felfutás, hiszen az I. negyedévben 3,6, a II. negyedévben pedig 13,4 százalékkal többet fektettek be, mint a múlt év hasonló időszakában. Csökken az építőipari beruházások száma.-Mekkora a külföldi tőke a húzóágazatokban, illetve a teljes gazdaságban ?-Az egész magyar gazdaságban mindössze 20 százaléknyi a külföldi tőke, de a húzóágazatokban döntő többséggel bír. Ez egyébként - az USA-t és Japánt leszámítva - megfelel a nyugati gyakorlatnak.-A miniszterelnök erre az évre 3 százalékos GDP-növe- kedést vár. Ez meglesz?- Erre vonatkozóan még csak I. negyedéves adataink vannak. Ezek biztatóak, hiszen 1,2 százalékos a növekedés.- Hogyan alakul az infláció, és miként változnak a lakossági reálkeresetek?- Csökkent az infláció, de még mindig magas. A fogyasztói árindex az első fél évben átlagosan 18,5 százalékkal nőtt, de júliusban már stagnáltak az árak. A reálbérek hosszú idő óta rohamosan csökkentek, de idén már az első hat hónapban mintegy 5,5 százalékkal emelkedtek. Ahhoz azonban még idő kell, hogy ez a polgárok számára is érzékelhető legyen. Mindenesetre a kereskedelmi forgalomban már megjelent az ebből fakadó többlet.- Véleménye szerint, összességében milyen a magyar gazdaság helyzete?- Szerkezete közelít a fejlett piacgazdaságú országokéhoz: csökken a mezőgazdaság szerepe, nő a szolgáltatásoké, az ipar pedig stagnál. Utóbbin belül a gép- és a feldolgozóipar indult rohamos fejlődésnek. Ez mind pozitív változás, amely kedvezően hat a gazdaság helyzetére. Szalóky Eszter Az Országgyűlés második féléves jogalkotási programjában számos fontos mezőgazdasági törvény megalkotása szerepel - jelentette be tegnapi tájékoztatóján Kis Zoltán, az FM államtitkára. y A földtörvény módosításának tervezetéről most, az ülésszak elején csak általános vita lesz, a további tárgyalásra és a döntésre a népszavazást követően kerül majd sor. A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvény célja a borhamisítások, az illegális kereskedelem visszaszorítása, a termékek származásának garantálása. A jogszabály hatálybalépését követően már csak a származási bizonyítvánnyal lehet majd bort forgalomba hozni. Az állattenyésztési támogatás hatására stabilizálódhat a hazai szarvasmarha-állomány, s hosszú távon remény van a létszám szerény mértékű növekedésére is. Az állattenyésztés helyzetéről készült legújabb felmérés azt mutatja, hogy a tenyészállatok vásárlásához igénybe vehető szubvenció hatására néhány megyében - a tavalyi év hasonló időszakához képest - szélesedett a szarvasmarha-állomány. A beállított tenyészállatok azonban összességében nem tudják pótolni a korábbi kiesést. Az állattartók továbbra is nehezen tudják értékesíteni a lőültetvények meretet a korábbi 1500 négyzetméterről 500-ra csökkentették. Akinek tehát 500 négyzetméternél nagyobb szőlőtermő területe van, regisztráltatnia kell magát a hegyközségeknél. Ugyancsak ősszel tárgyalja a parlament az ingatlan-nyilvántartásról szóló, és a géntechnológiai tevékenységet szabályozó törvényjavaslatokat. Napirendre kerül az agrárorientációs törvénytervezet, amely meghatározza a központi költségvetésből agrárgazdasági célokra fordítható támogatásokat. Az államtitkár bejelentette, hogy még az idén benyújtják az Országgyűlésnek a birtok- rendezésről, a növényvédelemről és a közösségi agrár- marketing tevékenység támogatásáról szóló jogszabálytervezeteket. (újvári) vágómarhát. A hízóbika és üsző ára csökkent, a selejt tehéné viszont valamelyest emelkedett. Keresleti piac alakult ki a sertésfronton, s ennek következtében emelkedik a hízósertések ára. A nagyüzemi sertésért 230-280 forintot fizetnek a feldolgozók, míg a kisüzemi sertést kilónként 220-255 forintért vásárolják fel. A húsüzemeknél egyre nagyobb gondot jelent a heti vágási szükséglet biztosítása. A regionális vágóhidak egy része - az alapanyaghiány miatt - szünetelteti a vágást. Megfelelő árszínvonal, kevés bárány - ez jellemezi a juhászatot. U. G. Agrártörvények a Ház előtt Lenyeges uj elem, hogy a szóBővülő állatállomány Véget ért a szeptemberi nyár A Nefela Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülésnek az elmúlt napokban is volt munkája. Vasárnap este hideg front vonult át körzetünkön és ezzel véget is ért a szeptemberi nyár. Bonyhádot 21 óra 15 perckor, Szekszár- dot 21 óra 30 perckor érte el az a hatalmas zivatarfelhő, melyet a jégesőelhárítás munkatársai már több órája figyeltek, nyilatkozta lapunknak Bereczki Károly meteorológus. — A Hármas-hegyi időjárási radarközpont mérései szerint ez a zivatarfelhő 45 km/óra sebességgel haladt kelet-délkelet irányba és komoly jégkárokat okozott Somogy megyében. Családi ünnepekre sok helyen vágnak birkát, és többnyire veszendőbe megy a bőr. Pedig házilag is nagyszerűen kikészíthető. A lenyúzott bőrnek az irha felőli oldalát alaposan tisztítsuk meg a húsmaradványoktól és a zsírtól. Tompa késsel, fakéssel vagy fűrészlappal kaparjuk tisztára a bőrt, majd apró szegekkel feszítsük keretre vagy deszkára. Vigyázzunk arra, hogy ne ráncolódjon, mert a ráncokban a nedvesség hatására rothadás indulhat meg, kipállik a szembeni oldalon a szőr. Tartósítás céljából érdemes a bőrt az irha felőli oldalon vastagon besózni, mert az erős só- koncentrátum nem engedi elszaporodni a baktériumokat, így tovább tárolhatjuk a kikészítésig. Nagyon jelentős viharkárok kísérték, szerencsére csak egy szűk sávban. A jégkárcsökkentés céljából ezen a napon is működtettük az ezüst-jodid kristályt gyártó berendezéseinket Tolna megye déli részén. Augusztusban 10 napon volt jégesőveszélyes időjárási helyzet, amikor üzemeltetni kellett a berendezéseinket. Ezek közül 4 nap volt is jégkár Tolna megyében, részben a nem védett területen. A következő napokban nem kell számítani jégveszélyre, de szeptemberben még előfordulhat egy-egy jégeső-veszélyes nap. Bízzunk benne, hogy a szépen érő szőlőnk épségben megéri a szüretet. Ezért dolgozunk mi is. Mauthner A kikészítés első szakaszában a száraz, sózott bőrt körülbelül nyolc óráig áztassuk langyos vízben, majd kaparjuk le a maradék zsíros részt. Ezután következik a zsírtalanítás, ami nem jelent mást, mint hogy 35 fokos vízben zsíroldóval - bármilyen mosogatószerrel - erősen átgyúijuk a bőrt. Cserzéshez készítsünk cserzőpépet: 1 kilogramm búzaliszthez adjunk 1 tojássárgáját, 15 deka timsót és 60 deka konyhasót s lágy vízzel - a legjobb az esővíz - dolgozzuk péppé. Ezt a pépet kenjük a bőr irhás oldalára. Három nap múlva a megkér- gesedett pépet letördeljük és a bőrt apró dörzsölő mozdulatokkal puhára morzsoljuk. Tovább puhíthatjuk krémekkel és olajokkal. Lengyel Zoltán Divatba jött ismét a házi lekvár A hazai konzervgyárak alapanyag-felvásárlása az elmúlt két esztendőben - a korábbi időszakhoz képest - csökkent. Ennek látszólag ellentmond, hogy exportárbevételük évről évre nő: az idén - a tavalyihoz hasonlóan - mintegy 430 millió dollárra számítanak. A Magyar Konzervgyártók Szövetsége szerint a konzerviparnak gondot okoz, hogy a szubvenciós kulcsok megállapítására rendre későn kerül sor, így a támogatásokat nem tudják a felvásárlási árakban érvényesíteni. Galambos Józseffel, a Magyarországi Konzervgyártók Szövetségének titkárával járjuk körbe a konzervpiacot. A konzervgyárak az idén a tavalyinál öt-tíz százalékkal több zöldséget, s - a rossz termés miatt - valamivel kevesebb gyümölcsöt dolgoznak fel. A szezon a zöldborsó betakarításával kezdődött. Az üzemek a termésnek mintegy háromnegyedét - 35 ezer tonnát - vásárolták fel. Ez a mennyiség - a szeszélyes időjárás és a rövid betakarítási időszak miatt - a tervezett 95 százaléka. A felvásárlási árak tavaly óta tíz-tizenöt százalékkal emelkedtek: a gyárak minőségtől függően kilónként 35—40 forintért veszik át az alapanyag-termelőktől a zöldborsót. Keresett a kukorica A konzervipar másik sláger- terméke a csemegekukorica, amelyből évente 120 ezer tonnát dolgoz fel. Az üzemek kilónként 15-17 forintot fizetnek a morzsolt tengeriért. A kukorica iránt évről évre nő a kereslet mind belföldön, mind külföldön, főként a nyugati piacon vált igen keresetté. A feldolgozóipar kedvező helyzetben van, mert a konzervkuko- rica exportját a GATT-WTO- konfliktus nem érinti, ugyanis ez a termék a szabadon támogatható cikkek közé tartozik. A paradicsom is fontos terméke a feldolgozóiparnak. Korábban évente 230-250 ezer tonnát vásároltak fel belőle, az idén azonban a baktériumfertőzés miatt a tavalyinak csak a fele lesz a sűrítménynek feldolgozható alapanyag. A nyersanyaghiányt tükrözik a magas - átlagosan húszforintos - felvásárlási árak. (Tavaly 12 forintért jutottak a paradicsomhoz.) Egyelőre bizonytalan, hogy az ötvenszázalékos nyersanyagár-növekedést miként lehet majd érvényesíteni a készáruban. Ilyen mértékű drágulást ugyanis nem visel el a külpiac, amely - függetlenül a terméstől, a felvásárolt mennyiségtől - legfeljebb egy-három százalékos emelkedést fogad el. Az import még drágább A hiányt pótló importsűrítményekkel az a baj - panaszolja a titkár -, hogy nagyon magas, 40 százalékos behozatali vámot kell utánuk fizetni. Uborkából a feldolgozóipar idén is a szokásos százezer tonnás mennyiségre számít. A felvásárlási árak a tavalyinál 15 százalékkal magasabbak, kilogrammonként 70 forintért vásárolják fel az alapanyagtermelőktől a 6-9 centiméteres nyers uborkát. Az üzemek versenyeznek egymással. A kora tavaszi fagyok jelentősen megtépázták a gyümölcsösöket. A konzervgyárak termelésében a legjelentősebb mennyiséget a meggy képviseli: évente 10-12 ezer tonnát dolgoznak fel. A meggybefőtt keresett exportcikk, a belföldi fogyasztás viszont évről évre csökken. Az idén legfeljebb mintegy 6-8 ezer tonna megygyet vásároltak fel a gyárak, minőségtől függően 150-170 forint között. A magas felvásárlási árakban nem kis szerepe van annak, hogy a hazai friss gyümölcs jelentős részét az osztrák és a német kereskedők vásárolják fel. A magyar belső árakat a német beléptetési árak határozzák meg. Az exportőrök levonják a beléptetési árakból a fuvardíjat és egyéb költségeiket s így alakítják ki a hazai felvásárlási árakat. Csináld magad ••• A konzervüzemek - tekintettel a folyamatosan csökkenő keresletre - évente három-négyezer tonna kajszi- és őszibarackot dolgoznak fel. Ez a mennyiség az idei termésnek csupán egytizede. Az árak magasak: minőségtől függően kilónként 80-100 forint között mozognak. A barackfélék 80-90 százalékából a tejipar és a gyümölcslégyártók részére gyümölcslé készül. A lekvár iránt egyre kisebb a kereslet, és évek óta csökken a dzsemfélék exportja is. A hazai piacon a házi befőzések mindinkább háttérbe szorítják a gyári készítményeket. Az almasűrítmény és az almaié adja a konzervipar zöldség-gyümölcs exportjának legnagyobb bevételét; tavaly több mint 76 millió dollárt. Az előzetes becslések az idén gyenge termést jósolnak, a terméktanács mintegy 430 ezer tonnára számít. A felvásárlási árak ennek megfelelően alakulnak majd. Újvári Gizella A bőr házi kikészítése
