Tolnai Népújság, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-08 / 209. szám

4. oldal Megyei Körkép 1997. szeptember 8., hétfő Tolnai német kisebbség: fejkvóta, nemzetiségi pótlék A tolnai német kisebbségi ön- kormányzat legutóbbi ülésén a kisebbségi képviselők a he­lyi oktatási intézmények veze­tőivel egyebek mellett a fej­kvótáról és a nemzetiségi pót­lékról tárgyaltak. Az iskolaigazgatók elmondták, ha intézményeik elkülönítetten kapnák a nemzetiségi fejkvótát, annak adminisztrálása némi pluszfeladatot jelentene, ám egyértelmű felhasználási útmu­tatás esetén különösebb prob­lémát nem okozna. A kérdés egyébként elméleti jellegű, a tolnai iskolák ugyanis továbbra sem elkülönítve kapják a fej­kvótát. A német nyelvet tanító peda­gógusok nemzetiségi pótléka volt a másik fő kérdés. Azt már lehet tudni, hogy kik jogosultak a pótlékra, azt azonban még nem, hogy mikor kapják meg. E kérdést a helyi polgármester a képviselőtestület művelődési bizottságához, a művelődési bi­zottság pedig a jogi bizottság­hoz utalta, ám a témát még nem tárgyalta ez utóbbi testület. A német önkormányzat ülé­sén ösztöndíjkérelmek is szóba kerültek. Három új igénylő nyújtott be pályázatot, az ilyen célra jelenleg rendelkezésre álló pénz összege viszont ha­sonló a tavalyihoz. A kisebb­ségi képviselők ezért novem­berben döntenek csak a kérdés­ben. Arról viszont határoztak, hogy mindegyik kérelmezőt ré­szesítik valamilyen anyagi tá­mogatásban. -es­Népünnepély Felsőnánán Már népünnepélynek számít Felsőnánán, a megye geo­metriai középpontjában megrendezett béke túra. Nem csak azért, mert tizen­negyedik alkalommal ren­dezték meg, hanem azért is, mert családi szórakozást je­lent. A hét végén lezajlott egészna­pos rendezvényre közel két­ezer ember ment ki a Kristóf- hegy völgyébe. Voltak, akik az ebédet is a szabadban főzték meg, s fogyasztották el. Akinek játékhoz volt kedve, választhatott magának. Tizen­egy csapat részvételével kispá­lyás labdarúgó tornát rendez­tek, volt céllövészet légpuská­val és légpisztollyal, felnőt­teknek és gyerekeknek, vala­mint családi vetélkedők. A bemutatók sorában elsőként mutatkozott be a szekszárdi tűzoltóság. Nagy sikert aratott a „lánglovagok” oltási és mű­szaki mentési bemutatója. A szekszárdi kutyakiképző is­kola munkatársai tizenöt ku­tyával színvonalas program­mal szórakoztatták a szép­számú közönséget. A nemzet­közi motocross versenyre a sportág élvonalbeli versenyzői jöttek el, s három - 250, 125, junior - kategóriában verse­nyeztek. A programok közül a legna­gyobb számú érdeklődőt a megye közepe legerősebb em­bere vetélkedő vonzotta. Tíz „erős legény” rúdtartásban, gépkocsi elhúzásában, súly­emelésben mérte össze erejét. Ezúttal legerősebbnek Kat- rinka József bizonyult. Aki ezen a napon kilátoga­tott a völgybe, nem maradt ét- len-szomjan, mert Boros György, a megyei kórház fő­szakácsa kiváló ételt főzött. Közreműködött ebben sok ba­rát, ismerős, köztük Bognár Ferencné, aki a programhoz a területet bocsájtotta rendelke­zésre. (pt) Ahogy a maga nemében egyedi az Országház - Magyarország legnagyobb épülete, az állam szimbóluma -, ugyanúgy egyedi a maga nemében a Magyar Állampapír, a legnagyobb biztonságot nyújtó értékpapír. Most az Állampapír-család egyik tagjának legújabb sorozatát ajánljuk figyelmébe: KAMATOZÓ KINCSTÁRJEGY 1 9 9 8 /1 X . Jegyzési időszak: 1997. szeptem bér 8 -19. ____________ F utamidő:______1_év___________________________ K amat:_________évi fix 19%______________________ J egyzési árfolyam: 1997. szeptember 8-16. között 99,70% 1997. szeptember 17 -19. között 100% A jegyzési időszak során elérhető maximális hozam: EHM=18,91%. A másodpiaci forgalomban történő vásárlás esetén elérhető hozam aktuális mértékét a forgalmazó helyeken a Kormány 41/1997.(lll.5.) Korm. rendelete alapján kifüggesztett árfolyam táblázat tartal­mazza. A Kamatozó Kincstárjegy az elsődleges forgalmazóknál és a Magyar Államkincstár fiókhálózatában jegyezhető. A havonta kibocsátásra kerülő, egyéves futamidejű Kamatozó Kincstárjegy azért az egyik legnépszerűbb befektetési forma, mert visszafizetését az állam garantálja; értékpapír-számlán tartható (így sem ellopni, sem elveszíteni nem lehet); másodpiaci forgalma­zásának köszönhetően kamatveszteség nélkül is bármikor eladható a hálózatos forgalmazóknál (az OTP Bank, a Kereskedelmi és Hitel­bank, az ABN AMRO (Magyar) Bank kijelölt fiókjaiban), valamint a Magyar Államkincstár fiókhálózatában. így Ön befektetését a leg­nagyobb biztonságban tudhatja hosszú távú kötöttség nélkül. JEGYZÉSI HELYKÉNT RÉSZTVEVŐ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK: ABN AMRO (Magyar) Bank Rt. Szekszárd, Dombóvár, Dunafóldvár • OTP Bank Rt. Szekszárd, Paks, Tamási, Bonyhád, Dombóvár, Tolna (100 000 ft névérték alatti jegyzést az OTP Bank Rt. nem fogad el) VALAMINT: Magyar Államkincstár Tolna Megyei Fiók 7100 Szekszárd, Augusz Imre u 7. Kamatozó Kincstárjegy 1998/IX. Öröm, boldogság, boldogtalanság Kakasdi Napok ’97 Öröm, boldogság, boldogta­lanság címmel háromnapos tanácskozás kezdődik ma Kakasdon, a Faluházban. Az ÁNTSZ Tolna Megyei Inté­zete és a Dél-Dunántúli Regio­nális Mentálhigiénés Programi­roda közös rendezvénye dél­előtt 10 órakor dr. Veér András előadásával kezdődik. A men­tálhigiéné miniszteri biztosa, az ismert professzor „Öröm - bol­dogság - boldogtalanság az egészségpolitikus szemével” címmel tart előadást. Ma dél­előtt két országgyűlési képvi­selő Antalóczy Attila és Donáth László is felszólal a tanácsko­záson, amely ebéd után dr. Ke­lemen Gábor pszichoterapeuta és Beke Kata nyugdíjas tanár előadásával folytatódik, dr. Trixler Mátyás egyetemi tanár az örömszerző magatartás pszi­chológiai és mikrobiológiai vo­natkozásairól beszél, dr. Bényi Mária, az ÁNTSZ Tolna Me­gyei Intézetének főorvosa egy környezetvédelmi felmérés ta­pasztalatait foglalja össze. A háromnapos rendezvény vendége lesz a többi között dr. Czeizel Endre, a NEVI főigaz­gatója és Nemcsók János, ál­lamtitkár. Szerda délelőttre vár­ják Kakasdra Kuncze Gábor belügyminisztert, aki A polgá­rosodás, a polgári értékek meg­teremtésének örömei és nehéz­ségei címmel tart előadást.- háj ­Emlékplakettek átadása a főiskolán Elismerés a legjobbaknak A szekszárdi Illyés Gyula Fő­iskolán tegnap tartott ünne­pélyes tanévnyitón az intéz­mény fennállásának 20. év­fordulója alkalmából emlék­plaketteket adtak át. A 20. évfordulóra a főiskola belső kitüntetést alapított Ily- lyés-plakett névvel azok szá­mára, akik hosszú éve kitar­tóan, magas színvonalon végez­ték munkájukat. Az Intézményi Tanács javaslatára idén első­ként egy II. fokozatú és kettő I. fokozatú emlékplakettet adtak át az alapító tagoknak. I. fokozatú lllyés-plakettet kapott Ákoshegyiné dr. Hild Gerda főiskolai tanár és dr. Endrédi Lajos tanszékvezető főiskolai tanár. IL fokozatú lllyés-plakettet Klézli Istvánné titkárnő, fő­munkatárs vehetett át dr. Hor­váth Béla főigazgatótól. Az ünnepségen a 30 ezer ta­got számláló Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete kép­viseletében dr. Kispap László elnök szakszervezeti emlékpla­ketteket adott át az érdekképvi­seletben eredményes munkát elért személyeknek, köztük a főiskola szakszervezeti titkárá­nak, Nagy Arpádnénak és a Közalkalmazotti Tanács elnö­kének, Ligeti Ferencnének. A költőszerep lehetőségei Közép-Európában A szekszárdi Illyés Gyula Peda­gógiai Főiskola megalapításának 20. évfordulója alkalmából szer­vezett rendezvény-sorozat egyik eseménye egy irodalmi konfe­rencia lesz szeptember 11-én és 12-én, a főiskola E épületének dísztermében. A konferencia a költőszerep lehetőségeit Közép- Európában az intézmény névadó­jának, Dlyés Gyulának közéleti és a költői szerepvállalásain, illetve szerepfelfogásán keresztül vizs­gálja. A jeles eseményt csütörtökön Bach József, a megyei közgyűlés elnöke nyitja meg, majd Kulcsár Szabó Ernő tart előadást a költő és az olvasói szerep Illyés lírájá­ban tárgykörben. Tamás Attila Előfutár és utóvéd - szerepalaku­lások egy költői életpályán cím­mel tart előadást. Domokos Má­tyás Illyés Gyula humoráról szól. Tüskés Tibor Illyés és Csorba Győző költői szerepfelfogását hasonlítja össze. Délután Németh G. Béla, Tverdota György, Vasy Géza szól a szerkesztőről, a költő kritikai fogadtatásáról a 30- as években és a számadó-költő szerepéről Illyés kései verseiben. N. Horváth Béla, a költő utolsó kötetét elemzi abból a szempont­ból, hogy abban miként szerepel közügy és magánügy, téma és beszédmód. Másnap Görömbei András Líra, gondolat, küldetés címmel tart előadást, Kántor La­jos témája pedig Illyés, Erdély és a „bátrabb igazságok”. Bíró Zol­tán munkájának a címe: „Költő­szerep, vagy sorsazonosság a Kárpátok alatt?”. Pomogáts Béla előadásának a címe: Új klasszi­cizmus a népiség után. Tasi Jó­zsef a költő ötvenes évekbeli kor­szakait elemzi. Fried István elő­adásnak címe: „Kit (nem) hevít korának érzeménye?”

Next

/
Oldalképek
Tartalom