Tolnai Népújság, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-06-07 / 208. szám
1997. szeptember 6., szombat Hétvégi Magazin 11.0 A legendás divat-ház 50 éve Christian Dior megvalósult álma Nyár végén nyitják meg a világ első olyan múzeumát, amelyet egyetlen divattervező munkásságának szenteltek. A Christian Dior Museum a Di- orok szülői házában, Nor- mandiában található, a Mont Saint-Micheltől nem messze. A múzeumban a világhírű francia divattervező életén és munkásságán kívül az utódok munkái is nyomon követhetők. Christian Dior 1905-ben született. A művészi hajlamokkal megáldott ifjú törekvései nem nagyon illettek a f iolgári család elképzeléseibe, gy a vágyott képzőművészeti főiskola helyett - szülői kérésre - Párizsba utazott politikai tudományokat hallgatni. A főváros bohémvilága azonban elcsábította: az egyetem helyett kávéházakban ücsörgött, galériákba járt és beleszeretett az avantgárdba. Amikor 1927-ben a vizsgákon megbukott, apját arra kérte, segítse hozzá egy festőgalériához. Álma megvalósult, de négy év után hirtelen véget ért: apja csődbe ment. Minden bizonnyal ez volt Christian életének legnehezebb éve, mert ekkor halt meg édesanyja is, ő maga pedig tüdőbajban megbetegedett. A második világháború kitöréséig divatrajzokkal tartotta el magát. Egy darabig a Lelong divatház számára dolgozott és színházi jelmezeket is tervezett. A háború után viszont a francia divatipar mélyre süllyedt, sokan bezártak, még a legelegánsabbnak tartott Chanel-ház is Svájcba tette át székhelyét. így nem sok esély látszott arra, hogy Dior divattervezőként karriert csinálhat. De gondolt egy merészet és a munkanélküliség és ínség sújtotta Franciaországban, 1947-ben olyan kollekciót vonultatott fel, amely csak úgy tobzódott a luxusban, a pompában, a rafinált nőiességben. A háború utáni időszakban egyenesen provokációnak hatott a néha húszméternyi anyagból készülő suhogó szoknya, a mélyen szembe húzott, széleskari- májú kalap. Az érzéki és elegáns modellek azonnal meghódították a hölgyek szívét - megszületett a New Look, az új divat. A keskeny, hangsúlyozott derekú ruhák, a lefelé erősen bővülő, térdközépig érő szoknyák, a mély dekoltázs, azaz a nőiesség egy szempillantás alatt felváltotta az addigi rö- videbb, egyenes szoknyák, válltöméses blézerek és lapos cipők divatját. A feminin sziluettet egész Európa és Amerika hangos ovációval fogadta, Dior tíz évig állt a divatvilág központjában. Ő öltöztette a windsori és monacói hercegnőt, Marlene Dietrichet, cége jólszervezett nagyvállalattá vált. 1957-ben azonban hirtelen, szívroham következtében meghalt. A legenda mégis folytatódott. A már két éve a háznál dolgozó Yves Saint Laurent átvette a vezetést - pedig még csak 20 éves volt akkor! A következő évben olyan tavaszi és nyári kollekcióval állt elő, hogy a szaklapok szenzációról beszéltek. A fiatal zseni még két évig vezette a Dior- házat. Az ő utóda Marc Bohan lett, aki a gazdagok számára tervezett. Ennek ellenére 1967-ben kitalálta a középréteg által is megfizethető irányvonalat, a Miss Diort, három évvel később pedig ugyanennek az irányzatnak a férfi változatát. 1989-ben Gianfranco Ferré lett a sztártervező. Az egykori építész a hosszú, keskeny, puha vonalvezetésű ruháival épp beleillett a Dior-stílusba. őt követte a mai művész, nálánál kreatívabb tervezője még nem volt a háznak: ő John Galliano, aki 1996 óta irányítja a céget. Első kollekcióját a legendás, 1947-es Bar-kosztüm (háromnegyedes ujjú, derékban szabott kosztümkabát, loknis szoknya) ösztönözte. Sose tagadta, hogy először ezt is az alapító, Christian Dior álmodta papírra. Ellopták Elvis gatyáját Éppen Elvis Presley halálának huszadik évfordulóján lopták el egy Los Angeles-i múzeumból a Rock and Roll Királyának alsónadrágját, amely az 1994-es megnyitás óta látható volt a „Ripley Ha hiszed, ha nem múzeuma” elnevezésű intézményben. A méretre készült fekete alsót a múzeum szerint különlegesen rugalmas anyagból szabták, hogy kibnja Elvis híres csípőlendítéseit a színpadon. Valami Isabella Rosselliniből Életéről, szerelmeiről, szüleiről vall a New York-i Random Housenál most megjelent Valami belőlem című könyvében Isabella Rossellini. Furcsa, zaklatott lélekről szól a 45. életévét nemrégiben betöltött színésznő-modell könyve, amely bizonyára sokakat megbotránkoztat majd. Isabella visszaemlékezéseiben apja, a híres rendező, Roberto Rossellini, a Róma, nyílt város, a Paisá, a Rovere tábornok, a Stromboli és más híres olasz neorealista filmek alkotója áll a középponthan. „Ha ketté kellene osztani az életemet, mint ahogy a történelem teszi Krisztus előtti és utáni időszakkal, az én demarkációs vonalam 1977. június 3. lenne, a nap, amikor apám meghalt.” - írja. Ezt a dátumot naptárában kis kereszt jelzi, csakúgy, mint anyja, Ingrid Bergman halálának napját. Naptára valóságos temetőre emlékezteti a művésznőt, aki egyáltalán nem idegenkedik a halottaktól, és a haláltól. Fiatal kora ellenére már elkészítette végrendeletét, és sírköve is áll a család temetőjében. Halottai éjszakánként meglátogatják, hosszan beszélgetnek vele, tanácsokat adnak neki nehéz döntések előtt. Ő ezt természetesnek tartja, hisz anyja is tartott titkos ceremóniákat halottaival. Talán nem véletlen, hogy a szépséges svéd színésznő annyi titokzatos fűmben játszott hajdanában, mint a Gázláng, a Forgószél, vagy a dr. Edwards háza. Isabella spirituális szeánszai során a leggyakrabban édesapját idézi meg. „Mindig Elektra- komplexusom volt - vallja be - Túlzottan szerettem. Nem akartam ugyan soha megölni anyámat, mint ahogy a görög tragédiában történik, de a kedvenc az apám volt.” A könyvben állandóan visszatér a rendező alakja, hol, mint halhatatlan zseni, hol, mint gyógyíthatatlan idealista, aki nagylelkűsége miatt adósságokkal megterhelve halt meg, és főleg mint szerető apa. Még tökéletlenségei is erénnyé változtak, amelyeket utánozni akart. Mindenre büszke volt, amiben rá hasonlított. „Imádtam májfoltokkal teli kezét, és amikor ezek a foltok évekkel később az én kezemen is megjelentek, büszkén mutattam barátomnak, aki elször- nyedt.” Anyjával való kapcsolata korántsem volt ilyen felhőtlen. „A mozi után a nagy szerelme a takarítás volt - gonoszkodik. - Rögeszméje volt a portalanítás. Ez akkora boldogságot tudott kiváltani belőle, hogy orvoshoz kellett fordulnia. Nem tudta abbahagyni a törölgetést.” Az, hogy külsőleg hasonlít rá, csak problémát okozott Isabellának. Máig sérelmesnek tartja, hogy a Vogue-ban egy újságírónő azt írta róla, hogy karrierjét annak köszönheti, hogy úgy hasonlítanak egymásra Ingrid Berg- mannal, mint két vízcsepp. Szülei válását annak tudja be, hogy Rossellini gyűlölte a klasszikus hollywoodi stílust, amiben viszont Bergman feltétlenül hitt. A színésznő csak idős korára „tért meg” amikor előbb Golda Meirt, az izraeli miniszterelnökasszonyt személyesítette meg, majd élete utolsó nagy szerepére végre találkozott nagy honfitársával, Ingmar Bergmannal az Őszi szonátában. És ebben éppen egy művésznő és a lánya közötti konfliktus a központi téma. Isabella egy egész fejezetet szentel művében Ingridnek, ikertestvérének. „Életünk olyan eltérő, hogy ha nem lennénk testvérek, soha nem is találkoztunk volna. Ingrid a család értelmiségi tagja.” A szépnek, sikeresnek látszó sztár könyvében csokorba szedi frusztrációit, kudarcait. Részletesen leírja, például, mennyire megrázta, hogy a Lancomecég, amelynek termékeit tizenegy éven át reklámozta, éppen negyvenedik születésnapján döntött úgy, hogy nem foglalkoztatja tovább. Ráadásul rá akarták venni, hogy a nyilvánosság előtt úgy szerepeljen a dolog, mintha ő akarta volna abbahagyni, de Isabella erről hallani sem akart. „Elutasítottam. Dühös voltam az igazságtalanság miatt, hogy minden érett nőt ki akarnak szorítani a reklámkampányokból, a magazinokból, a katalógusokból.” Pedig nem is kell a sorok között olvasni ahhoz, hogy kiderüljön: a világhírű cégnek nem volt könnyű dolga a színésznővel, aki nemegyszer keveredett botrányos helyzetekbe. Ő maga vallja be, hogy többször megszegte a szerződésbe foglalt erkölcsi záradékot. Isabella Rossellini nem kíméli önmagát, de férfipartnereit sem a könyvében. Mértéktelen- ségét ő maga is érezhette, mert a prológusban bocsánatot kér mindenkitől a túlzásokért. A kíméletlen feltárulkozás, önirónia és gúny mellett egy bizarr, de lírai történet is bekerült a könyvbe, és természetesen ez is az apáról szól. A rendező halála után a hét örökös - a gyerekek - értesültek arról, hogy széfje volt egy bankban. Amikor kinyitották, megdöbbenéssel látták, hogy nincs benne semmi egy zsebkendőn kívül, amit ki is dobtak. Csak később tudták meg, hogy ez ereklye volt. Apjuk élete vége felé beleszeretett egy Silvia nevű fiatal nőbe, majd felismerve kapcsolatuk lehetetlen voltát, szakított vele. A szakítás bejelentését a nő sírva fogadta, könnyeit a rendező itatta fel, majd a zsebkendőt visszatette zsebébe. Ám, pár nappal később elővette, csodálkozva tapasztalta, hogy az nedves maradt. „Isteni csoda” - gondolta, és mint drága emléket, széfbe zárta. Göbölyös N. László Ferenczy Europress Egyre több a válás Európában Francia pszichológusok és szociológusok közös elemzése is megerősítette, hogy a válások száma egész Európában évről évre nyugtalanító méretekben nő, s egyre ritkábban tartanak a házasságok néhány évnél tovább. Ezért tanulmányt készítettek arról, hogyan lehetne megelőzni a válást? — A szerelem meghal, ha a házaspár egyik tagja állandóan előír valamit a másiknak, vagy folytonosan kritizálja a cselekedeteit. Ehelyett hangoztassa például, hogy: „örülnék, ha segítenél” vagy „kicsit elhanyagoltnak érzem magam”. Ha időben elkezdjük emlegetni, ezek a mondatok csodát tesznek. — Meséljen magáról de figyeljen oda arra is, amit a másik mond. Vegye azonnal észre, ha a másik valamin meglepődik. Egy tartós kapcsolat ugyanis csak közös érdeklődésre, közös álmokra épülhet fel. Az állandó véleményeltérés megakadályozhatja álmaik megszületését, s még inkább a megvalósulásukat. — A házaspár mindkét tagjának segíteni kell a másikat az élet nehéz pillanataiban. Az állandó figyelmesség fontos része a mindig barátságos magatartás, a másik teljesítményének elismerése, a szívből jövő bók, és az ajándék. Nem lehet ugyanis nehéz pillanatokat is elviselő tartós kapcsolatot kialakítani, ha a másik mindig csak a hibáit hallja felhánytor- gatni. — A kapcsolatot úgy kell ápolni, hogy az együttélés soha se váljék unalmassá. Hány szimfóniát komponált Beethoven? A zeneirodalom egyik nagy rejtélye, hogy vajon hány szimfóniát köszönhet a világ Beethovennek? Washingtonban pénteken este háromhetes Beethoven- fesztivál nyílt meg, amelyen a neves amerikai zenekar, a National Symphony Orchestra, egy brit zenetudós segítségével, ízelítőt adott a washingtoni közönségnek abból, hogy miként is hangozhatott a zeneköltő X. szimfóniája. (Hivatalosan kilenc Beethoven szimfóniát tart nyilván a zenetörténet.) „A (felcsendülő) muzsika nem Beethoven. Ami megszólal, az csak néhány zenei motívum, amely Beethoven fejében járhatott. Biztos vagyok benne, ha befejezte volna, valami egészen mást hallhatnánk” - nyilatkozta az AP-nek Leonard Slatkin, az együttes karmestere. A lapzártánk után előadott darabot a neves Beethoven-kutató, az angol Barry Cooper állította össze és hangszerelte ötéves munkával a zeneszerző több mint 8000 oldalas jegyzeteinek töredékeiből. „Egészen 1980-ig Beethoven X. szimfóniáját nemlétezőnek, a képzelet szüleményének tartották, amelyről sokaknak az volt a véleménye, hogy legfeljebb a zeneszerző fejében létezhetett” - szögezte le Cooper. A zenemű kezdete sokak számára ismerősnek hangzik majd. Beethoven ugyanis, aki némelykor szándékosan ismételte dallamait, átvett egy zenei témát az évekkel korábban komponált Patetikus Zongora- szonáta második tételéből. Cooper 13 perces darabján Slatkin néhány változtatást eszközölt. Cooper egyébként azt nyilatkozta, hogy amit alkotott, az nem Beethoven- szimfónia, de valamiféle művészi elképzelés annak első tételéről. Valószínűleg nagyon közel jár ahhoz, amit Beethoven a fejében forgatott. Úgy tudják, hogy nem egészen egy héttel Beethoven halála előtt a zeneszerző fejében összeállt a X. szimfónia. Anton Schindler, a zeneszerző első életrajzírója azt álh'tja, elkérte a kottavázlatot | és hosszasan tárgyalt róla Beethovennel. Teljes kéziratot azonban soha nem találtak. Cooper véleménye szerint még sok Beethoven-fel- j egy zés nem került elő és minden lehetséges, de „nem valószínű, hogy a (X.) szimfóniát be lehetne fejezni”. Az Eötvös Cirkusz szekszárdi előadásai Kik kaptak tiszteletjegyet a cirkuszba? Lapunkat arra kérték, hogy juttassanak el száz+száz darab tiszteletjegyet a Tolnai Népújság előfizetőinek. A Tolnai Népújság átérezve a családi programok nagyszerűségét, megduplázta a belépőjegyek számát, így összesen 400 darabot juttatunk el előfizetőink részére. Mai lapszámunkban azok nevét közöljük, akik Szekszárdon és környékén laknak, így várhatóan az itteni városok előadásait tekintik meg. Két-két darab tiszteletjegyet küldünk a következő Szekszárd és környéki előfizetőink részére: Károly Pálné Szekszárd, Kölcsey ltp. L, Hollósi Zsolt Szálka, Petőfi u. 8., Kecskés Zol- tánné Szekszárd, Bocskai u. 45/A., Novikov József Szekszárd, Hermann u. 27. 1/6., Vajda József, Dr. Hirling Á. u. 1., Tóth János Zomba, Rákóczi u. 104., dr. Jakab Ferenc Szekszárd-Palánk 18/B., Baranyai Ferenc Szekszárd, Tavasz u. 3., Németh Sándomé Bátaszék, Somogyi B. u., Szűcs Ferenc Szekszárd, Harang u. 1., Nagy László Szekszárd, Béri B. u. 111., Jakab Jánosné Őcsény, Lehel u. 6., Pócsi László Szekszárd, Balassa u. 4., Pesti János Bátaszék, Garay u. 117., Tóth Lajos Szekszárd, Kapisztrán u. 8., Varga István Szekszárd, Kadarka u. 2., Lászlóné Beke Tünde Zomba, Orosháza u. 25., Várda József Bátaszék, Babits u. 10/B/L, Szabó Kovács János Szekszárd, Bródy S. u. 94., Polner Károlyné Szekszárd, Kölcsey ltp. 13., Mayer Zoltán Szekszárd, Holub u. L, Beke Ferenc Zomba, Orosháza u. 2., Tomó Lászlóné Decs, Bem u. 17/A., Kerekes Béla Zomba, Alkotmány u. 64., Karip Erzsébet Szekszárd, Jókai u. 8„ Wéber Mihályné Szekszárd, Rákóczi u. 72/A., Balogh József Nagydorog, Damjanich u. 38., Heim Károlyné Szekszárd, Bródy S. u. 40., Kirchner János Szekszárd, Katona J. u. 5., Szentes Ambrus Szekszárd, Tartsay ltp. 36. fsz. 2., Taksonyi Ferenc Szekszárd, Szluha Gy. u. 7., Farkas Gyuláné Szekszárd, Wossinsky ltp. 23., Szűcs János Őcsény, Jókai u. 38., Matus Ferencné Szekszárd, Rizling u. 6., Tóth Sándomé Szekszárd, Mészáros L. u. 7. V/8., Barsi Imréné Szekszárd, Munkácsi u. 18., Krizák Vince Szekszárd, Semmelweis u. 3/B. III.5., Szabó Andor Sióagárd, Baross u. 2., Varga István Őcsény, Széchenyi u. 84., Mayer Jánosné Szekszárd, Mérei u. 21. fsz. 2„ Bencze Antal Szekszárd, Székely B. u. 10., Horváth István Dunaszentgyörgy, Temető u. 4L, Czéh Csaba Szekszárd, Kossuth L. u. 40., Huber Tibor Bogyiszló, Vörösmarty u. 3., Fetzer és Társa Bt. Szekszárd, Bródy-köz 39., Schuller Anna Szekszárd, Alisca u. 34. fsz. 5., Hoffmann Mária Szekszárd, Hunyadi u. 2., Kubanek Jenőné Szekszárd, Wossinsky ltp. 22., Töttösi János Szekszárd, Jókai u. 22., Károly Pálné Szekszárd, Kölcsey ltp. 1., Faragó István Zomba, Hunyadi u. 18., Mányik Miklósné Szekszárd, Alisca u. 34. fsz. 2., Csike Gusztáv Szekszárd, Bottyánhegy u. 5., Szekeres János Szekszárd, Kilátó u. 43., dr. Fischi Lia Szekszárd, Flórián 3., Inotai Árpádné Szekszárd, Körösi Cs. S. u. L, Szakái László Szekszárd, Kölcsey ltp. 5. Kamarás Józsefné Szekszárd, Kadarka ltp. 7. Tollár Tibor Sióagárd, Dózsa u. 18., Schneider Mihály Szekszárd, Pollack ltp. 4., Székely Árpád Szekszárd, Béri B. 53. III. 10., Nyúl Andrásné Tengelic, Petőfi u. 28., Balázs János Szekszárd, Béri B. 68.1/4., Domokos Mihály Zomba, József A. u. 58., Staudt Péter Szekszárd, Szluha Gy. u. 20/B., Vilmos János Szekszárd, Bezerédj u. 19., Tóth Imre Szekszárd, Csapó D. u. 10., Gabonadorog Kft. Nagydorog, Lőrinczi u. 5-7., Mackó Árpád Bátaszék, Petőfi u. 11., Pál György Szekszárd, Cséby F. u. 2., Lukács Sándor Tengelic, Kossuth u. 48., Walter Ádám Szekszárd, Vak B. u. 4., Handa Renáta Szekszárd, Kecskés F. u. 2., Villányiné Müller Ildikó Decs, Szövetkezet u. 2., Ranga Zoltánné Szekszárd, Béri B. u. 30. III., Farkas Jánosné Szekszárd, Tartsay ltp. 10. II/6., Mészáros Ferencné Sióagárd, Zrínyi u. 19., Hepp Mihály Szekszárd, Allende u. 42., Zágonyi Lukács Szekszárd, Béri B. u. 111., Varga Sándor Szekszárd, Kadarka ltp. L, Pula István Szekszárd, Rózsa u. 12., Antal János Szekszárd, Gróf P. u. 6., Czwenk Mihály Szekszárd, Damjanich u. 29., Gyalog György Zomba, Alkotmány u. 51., Kovács János Szekszárd, Alisca u. 17. IV. 28., Ig- nácz György Szekszárd, Gróf P. u. 4., Kovács István Báta, Bercsényi u. 12., Horváth Tibomé Szekszárd, Béri B. u. 31. fsz. 1., Szabó Tibor Szekszárd, Bajcsy Zs. 3. 1/4., Rippert Lászlóné Szekszárd, Mátyás k. u. 22., Élő Pálné Szekszárd, József A. u. 10., Zsebe Lajos Tengelic, Rákóczi u. 82. Előadások Szekszárdon: Szept. 12-én: 18.00 óra, szept. 13-án: 15.00 és 18.00 óra, szept. 14-én: 16.00 óra.
