Tolnai Népújság, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-04 / 206. szám

4. oldal Megyei Körkép 1997. szeptember 4., csütörtök MIKOSZ találkozó Pakson. A legnagyobb hazai ipari nagyvállalatokat tömörítő szerve­zet, a Magyar Ipari Konszernek Országos Szervezete (MIKOSZ) tegnap Pakson tartott ülést. Az atomerőműben megtartott tanácskozáson részt vett dr. Tétényi Tamás, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára (a kép bal szélén), Hegyháti József, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenfor­galmi Minisztérium helyettes államtitkára, a Vasas Szakszervezet képviseletében Paszternák László, valamint több nagy ipari vállalat vezetője, így például Horváth István, a Dunaferr Rt. el­nöke. FOTÓ: GOTTVALD Olvasóink kérdeztek, az adóhivatal vezetői válaszoltak Nyílt nap előtt az adóhivatalnál (Folytatás az I■ oldalról.) — Természetesen megold­ható. Személyesen kell be­menni az adóhivatalhoz és ott az összeg nagyságát megmond­ják. Azt viszont nem, hogy kik utaltatták át az adójuk 1 száza­lékát. Paksi olvasónk kérdése: — Ismerek egy vállalkozót, aki elég régóta áfa-csalást kö­vet el, ráadásul nem is titkolja, hiszen jókat nevet magában, hogy ügyes könyvelője van. Mi alapján rendel el az adóhivatal áfa-ellenőrzést és mi történik akkor, ha egy ilyen vállalkozás megszűnik? Dr. Bíró Zoltán igazgató: '— Hogy mi alapján rende­lünk el áfa-ellenőrzést, ennek a részleteit nem árulhatom el, mert belső szolgálati titok. A számítógépben vannak betáp­lálva bizonyos paraméterek és ez alapján a gép maga kijelöli, ha valami nem egyértelmű. Emellett természetesen a köz­érdekű bejelentéseket is kivizs­gáljuk. Amikor bejelenti a vál­lalkozó a cégének a megszűné­sét akkor neki záróbevallást kell készítenie, az adóhivatal pedig záróellenőrzést végez. Ennek az eljárásnak a során ki kell, hogy derüljön, ha áfa-csa­lást követett el az illető. Hőgyészi olvasónk kérdezte: — Másfél éve vegyeskeres­kedéssel foglalkozom, mint vál­lalkozó. Az idén, tavasszal le­váltani kényszerültem a régi autómat, amit eddig nem vittem be a vállalkozásomba. Azt sze­retném tudni, hogy így utólag megtehetem-e ezt és lehetséges- e az áfáját is visszaigényelnem? Véhmann Éva, a megyei adóhivatal osztályvezetője: — Mivel az idén vette az au­tót, tehát folyamatban lévő adóévről van szó, ezért dönthet úgy, hogy a vásárolt jármű be­szerzési értékét költségként ér­vényesíti (amortizációval). Ha személygépkocsiról van szó, csak akkor számolhat amorti­zációt, ha a cégautó-adót is megfizeti. Ha tehergépkocsiról van szó, és kizárólagosan csak a vállalkozásában használja, akkor elszámolhat időarányos amortizációt. Ha a vállalkozá­sán kívül másra is használja, akkor csak az idei évben szá­molhat el időarányos amortizá­ciót. Ami az áfá-t illeti, személy- gépkocsi esetén nem lehet el­számolni, teherautó esetén, ak­kor, ha kizárólagosan a vállal­kozásában használja. Tolnáról kérdezték: — Amikor kiváltottam az ős­termelői igazolványomat, akkor a gazdajegyzőtől azt a felvilá­gosítást kaptam, hogy a föld­bérleti díj forrásadó-köteles, függetlenül az összegtől. Kí­váncsi lennék rá, hogy ez mikor változott meg, és befolyásolja-e az adózásomat, hiszen most ős­termelőként gazdálkodunk. Véhmann Éva, osztályve­zető: — Valóban a földbérleti díj forrásadó-köteles, függetlenül az összegtől. De két külön do­logról van szó: ugyanis a föld bérbeadásából származó jöve­delem nem vonható össze más jövedelemmel. A föld bérbea­dásából származó jövedelem nem az őstermelői tevékeny­ségből származó bevétel. Két külön jövedelemforrásról van tehát szó. Nincs szüksége tehát arra, hogy módosítsa az őster­melői kérelmét. Bizonyára az­zal keveri a kérdező, hogy ha a föld bérleti díját a kifizetőtől kapja (tsz, egyéni vállalkozó, kft, stb.), és ez az összeg nem éri el az 50.000 forintot, akkor nem kell bevallania az adójá­ban, hiszen a kifizető minden esetben levonja a 20 százalék adót belőle. Ha meghaladja az 50.000 fo­rintot a földbérletből származó díj, akkor be kell vallani (de kü­lön adózik, nem összevontan) és akkor is be kell vallani, ha nem kifizetőtől, hanem például egy másik őstermelőtől kapta meg a bérleti díjat. Mauthner „Csak akkor van esélyünk, ha sikerül félretenni az ellentéteket.” A miniszter levele a húsosoknak Szerdán faxon kapták meg le­velükre a választ a szekszárdi húsosok, vagyis a Metraco Rt. 820 dolgozója. Kiss Péter mun­kaügyi miniszter azt írta, hogy munkatársaival megvizsgálták a rendelkezésükre álló lehető­ségeket. A Fővárosi Cégbíróság 1997. május 27-én a Metraco Rt. bejegyzési kérelmét hiány­pótlásra történő felhívás nélkül elutasította. A hazai törvények szerint a cégjegyzés megtör­ténte előtt akik a társaság nevé­ben eljártak, korlátlanul felel­nek a közös név alatt vállalt kö­telezettségekért. A társaság hi­telezőivel szemben a felelőssé­get nem lehet elutasítani. - írta a miniszter. Arra is felhívta a dolgozók figyelmét, hogy nem csak a munkaadó, hanem a munkavállalók is felmondhat­nak rendkívüli felmondással, ha az indokolt. így ugyanúgy jár végkielégítés, az átlagkereset megfizetése, mint ha a munkál­tató mondana fel. A bökkenő csak az, hogy a Metraco Rt. ve­zetői még a sima munkabért sem fizetik ki, nemhogy végki­elégítést. Erre megoldást je­lenthet, hogy a munkavállalók bírósághoz fordulnak, írta a miniszter. Végül a feladatok koordinálására szorgalmazza egy bizottság megalakítását, melyben a Munkaügyi Minisz­térium, az APV Rt., a szek­szárdi önkormányzat, a megyei munkaügyi központ képvisel­tetné magát. Ugyancsak szerdán, a Szek­szárdi Húsipari Rt. közel 300 dolgozója nevében a szakszer­vezet képviselői egy nyilatko­zatot adtak ki, melyben a két cég dolgozóit újból egyesítani kívánják. Csereklei Sándor szb. titkárt erről kérdeztük: — Úgy 8-10 hónappal ez­előtt kettéosztották a csapatot azzal, hogy a dolgozók zömét átszerződtették a Metraco-hoz, míg a maradék SZH Rt-seket így alaposan meggyengítették. Mára azonban a gond ugyanaz, 1100 embernek nincs munkája, a cég felszámolás alatt áll. — A szakszervezet állás­pontja szerint van lehetőség arra, hogy a két vállalat dolgo­zói közösen tegyenek lépéseket helyzetük megoldása érdeké­ben. A lefőbb célunk az, hogy ne váljunk munkanélkülivé. Meggyőződésünk, hogy a kü- lön-külön útkeresésnél hatéko­nyabb a közös fellépés. Ennek érdekében kezdeményeztük a kapcsolatfelvételt a metraco-s dolgozókkal, szeptember 5-ére pedig közös munkásgyűlést szervezünk. A kormány eddig a többszöri segítségkérésre csak szavakkal bizonygatta támo­gató szándékát. Minél többen lépünk fel, az állattartókkal, a szállítókkal, a volt üzleti part­nerekkel közösen, annál na­gyobb az esélyünk arra, hogy ebből a privatizációból ne mi kerüljünk ki vesztesen. Mauthner TOLNfl MEGYEI PÁLYÁZATI MUNKfiiíGYi központfelhívása azon munkanélkülieknek, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról, illetve, aki vállalkozást indít vagy vállalkozáshoz csatlakozik. A Tolna Megyei Munkaügyi Központ - a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátáasáról szóló, többször módosított 1991. évi IV. tv. 17. § b.) pontjában biztosított jogkörben a módosított 6/1996. (VII. 16) MüM r. 17/A §-a alapján - pályázatot hirdet a Munkaerőpiaci Alap Foglalkoztatási Alaprészének megyei keretéből önfoglalkoztatást elősegítő munkahelyteremtő támogatásra. 1. PÁLYÁZAT CÉLJA: A munkaerőpiacról tartósan kiszoruló rétegek önmaguk részére történő munkahelyteremtésének elősegítése, kamatmentes, visszatérítendő tőkejuttatással. 2. PÁLYÁZÓK KÖRE:- aki munkanélküli és a pályázat benyújtást megelőzően, legalább 3 hónapja folyamatosan együttműkö­dik a munkaerőpiaci szervezettel vagy- munkanélküliek vállalkozóvá válását elősegítő támogatásban részesül és- aki önmaga foglalkoztatását: * egyéni vállalkozás indításával, * működő társas vállalkozáshoz való csatlakozással vagy új társas vállalkozás alapításában való részvétel­lel (amennyiben gazdasági társaság tagjaként a társaság tevékenységében személyesen közreműködik), * mezőgazdasági őstermelőként, illetve az ehhez kapcsolódó szolgáltatói tevékenység keretében, * szövetkezeti tagként létesített vállalkozási jogviszonyban oldja meg,- rendelkezik a vállalkozás indításához szükséges saját forrással - az összköltség legalább 30%-ával - valamint anyagi biztosítékkal a támogatás visszafizetéséhez. 2.1 Támogatásban nem részesülhet az a személy, aki: * a Tolna Megyei Munkaügyi Központ területileg illetékes kirendeltségével a pályázat benyújtását meg­előző, legalább 3 hónapja folyamatosan nem működik együtt, * vagy olyan működő társas vállalkozásba kíván belépni, amely felszámolás, végelszámolás vagy csőd­eljárás alatt áll. 3. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: 3.1 A pályázat keretében támogatás nyújtható minden olyan, regisztrált munkanélküli személynek, aki- munkanélküli vagy az Fit. 15. §-ában meghatározott - munkanélküliek vállalkozóvá válását elősegítő - támogatásban részesül és- önmaga foglalkoztatását egyéni vállalkozás keretében, gazdasági társaság - a társaság tevékenységé­ben személyesen közreműködő - tagjaként, személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. §-a (4) bekezdésének 18. pontjában meghatározott mezőgazdasági őstermelőként vagy az ehhez kap­csolódó szolgáltatói tevékenység keretében, továbbá szövetkezeti tagként létesített vállalkozási jogvi­szonyban oldja meg és- rendelkezik a vállalkozás indításához szükséges saját forrással, valamint anyagi biztosítékkal a támo­gatás visszafizetéséhez. A kötelező saját rész az összköltségnek legalább 30%-a. Munkanélküli esetén az Fit. 17. §-ának b) pontjában meghatározott támogatás további feltétele, hogy az Fit. 58. §-a (5) bekezdésének d) pontjában meghatározott munkanélküli állapot a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőzően három hónapig folyamatosan fennáljon. 3.2 A támogatás nyújtásának a vállalkozás indításához szükséges saját forrás megléte nem feltétele, ha a pályázó már működő társas vállalkozásba kíván belépni vagy vállalkozóvá válást elősegítő támoga­tásban részesül. 4. A TÁMOGATÁS FORMÁJA ÉS MÉRTÉKE Támogatásként maximum 500.000 Ft/fő visszatérítendő kamatmentes tőkejuttatás adható. 4.1 A támogatás mértéke nem haladhatja meg az összköltség 70%-át. 4.2 A kamatmentes tőkejuttatás visszafizetésének módja: A támogatást legkésőbb folyxósítást követő 6 hónap türelmi idő után 7. hónap kezdetétől számított 36 hónap alatt a munkaügyi központ által meghatározott egyelnő, negyedéves részletekben kell visszafizet­ni. 5. A TÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSA:- a támogatást a vállalkozás beindításához vagy a tevékenység megkezdéséhez szükséges új tárgyi és forgóeszközök vásárlásához, illetve a már működő vállalkozáshoz történő csatlakozásnál törzstőke emelésére, üzletrész vásárlására lehet igénybe venni. 6. AZ ÖNFOGLALKOZTATÁS MEGKEZDÉSÉNEK ÉS FENNTARTÁSÁNAK HATÁRIDEJE:- Az önfoglalkoztatás megkezdésének időpontja a pályázat elnyerésének időpontját követő legfeljebb 30. nap, illetve a megállapodás megkötésének napja. Az önfoglalkoztatás fenntartásának határideje azonos a hitel visszafizetésének időtartamával. 7. A TÁMOGATÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK TOVÁBBI FELTÉTELEI: Támogatási szerződés megkötése a Tolna Megyei Munkaügyi Központtal,- Vagyoni fedezetként a támogatás mértékének 150%-ig terjedő értékű forgalomképes, tehermentes in­gatlan felajánlása a Tolna Megyei Munkaügyi Központ javára (jelzálogjog bejegyzés).- Azonnali beszedési megbízás engedélyezése a szerződésszegés esetére. Üzleti terv, a támogatás fedezetének biztosítását igazoló okiratok, bizonylatok, nyilatkozatok, a saját anyagi erő mértékét igazoló okiratok, bizonylatok, nyilatkozat arról, hogy fizetési kötelezettsége, köztartozása nincs. 8. SZERZŐDÉSSZEGÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEI: Amennyiben a támogatott a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, úgy a támogatást vissza kell fizetni. A visszafizetés a támogatásnak a kötelezettszegés időpontjától a befize­tés időpontjáig számított jegybanki alapkamattal növelt összege. 9. A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK MÓDJA ÉS HATÁRIDEJE: A pályázatokat a Tolna Megyei Munkaügyi Központ Szolgáltatási Osztálya (7101 Szekszárd, Mártírok te­re 11-13. Pf. 178.) címére 1997. október 15-ig és 1997. november 15-ig lehet benyújtani 2 példányban személyesen vagy postán. 10. A PÁLYÁZAT ELBÍRÁLÁSA: A beérkezett pályázatokat a Tolna Megyei Munkaügyi Tanács véleményezi. A támogatás odaítéléséről a Munkaügyi Központ Igazgatója határozattal dönt. Az elbírálásnál és a támogatás odaítélésénél előnyben részesülnek azok a pályázók, akik * a megye olyan településein enyhítik a foglalkoztatási gondokat, ahol a munkanélküliségi mutató 15% feletti. 11. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK: A támogatást elnyert pályázóval a Tolna Megyei Munkaügyi Központ szerződést köt. A szerződésben rögzítésre kerülnek a támogatással kapcsolatos jogok és kötelezettségek. Az a pályázat, amely nem felel meg a pályázati kiírás feltételeinek, ill. nem tartalmazza a kitöltött pályá­zati adatlapot és a kért mellékleteket, vagy határidőn túl érkezik be, érdemi vizsgálat nélkül elutasítható. A pályázat benyújtását követően csak a TMMK által kezdeményezett hiánypótlásra van mód. A hiánypótlás határideje a felszólítás kézbevételétől számított 8 nap. A pályázati feltételeknek nem megfelelő, vagy elutasított pályázatok egy példánya szükség esetén a TMMK Szolgáltastási Osztályán átvehető. A TMMK ezeket a pályázatokat nem küldi vissza. A döntést követően a TMMK értesíti a pályázót a szerződéskötés idejéről és helyéről. Amennyiben a szerződéskötés nem jön létre a pozitív támogatási döntés érvényét veszíti. A pályázatok elkészítéséhez a részletes Információt a pályázati egységcsomag tartalmazza, mely átvehető a Tolna Megyei Munkaügyi Központban munkanapokon 8-14 óráig Tolna Megyei Munkaügyi Központ Szolgáltatási Osztályán a 302. sz. szobában. 7100 Szekszárd, Mártírok tere 11-13. A pályázattal kapcsolatban további felvilágosítás a TMMK Szolgáltatási Osztályán kérhető. Tolna Megyei Munkaügyi Központ (18830)

Next

/
Oldalképek
Tartalom