Tolnai Népújság, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-04 / 206. szám

2. oldal Világtükör — Hazai Tükör 1997. szeptember 4., csütörtök ☆ EuroKrónika ☆ Intelligens települések Az építészek kezdjék meg az integrációs képzést saját szakterületükön és alakít­sanak európai uniós bizott­ságot - javasolta a főépíté­szek e heti debreceni konfe­renciáján Barsiné Pataky Etelka képviselőnő. Valamikor sajátos arculatuk, építészeti stílusuk alapján le­hetett megkülönböztetni egymástól a településeket. Ezért is lenne jó, ha az ön- kormányzatok nagyobb meg­becsülésben részesítenék a főépítészeket - szorgalmazta a szakmai tanácskozáson Kuncze Gábor belügyminisz­ter. Ehhez csatlakozva fogal­mazott úgy felszólalásában Barsiné Pataky Etelka, hogy a főépítész az önkormányzat szakmai „lelkiismerete”, s miután a településfejlesztés egy évszázadra meghatároz­hatja az ott lakók életét, szük­ség van arra, hogy hallgassa­nak erre a lelkiismeretre. A főépítészek feladata az is, hogy megtalálják az új tech­nikák alkalmazásának mód­ját, és elősegítsék „intelli­gens”, megfelelő telekommu­nikációval ellátott, ipari par­kokhoz kapcsolódó települé­sek kialakulását. Az Európai Unió a rászo­ruló térségek támogatására 170 milliárd ECU-t szán öt év alatt, s most folyik az igények felmérése; ahhoz, hogy ebből részesüljünk, s csatlakozhas­sunk az európai fejlesztési programokhoz, meg kell kez­deni a szakemberek integrá­ciós képzését - hívta fel a fi­gyelmet a képviselőnő. Hoz­zátette: az elmaradott terüle­tek akkor válnak igazán ver­senyképessé, ha több támoga­tást kapnak a kulturális és a szociális megerősödéshez.- kr ­☆ EuroKrónika ☆ EuroKrónika ☆ EuroKrónika ☆ EuroKrónika ☆ Iszik vagy vezet Az Európai Unió közlekedési szakértői a közúti forgalom szabályainak egységesítése so­rán időnként - bármennyire „pepecselésnek” hat is - furcsa szabályok egymáshoz illeszté­sére kényszerülnek. Eleve egyetértés mutatkozik viszont az „iszik vagy vezet” témakö­rében. Az EU Bizottsága min­denkinek a 0,5 ezrelékes határ bevezetését javasolja. (Ez jelen­leg országonként 0,0 és 0,8 kö­zött mozog.) Ha azonban a véralkohol­szint- és sebességmérő műsze­reket a tagállamok nem jelentik be az Uniónál, a felfüggesztett büntetések hatályukat vesztik. Holland közlekedési szabály- sértők - kormányuk feledé- kenysége nyomán - ennek re­ményében rohamozták meg nemrég a bíróságokat. Kötelező fedélzeti zsaru a kamionban Az Európai Unió közlekedési minisztereinek tanácsa - a ka­mionvezetők túlterheltségének megszüntetése és a közleke­désbiztonság javítása érdekében - minden eddiginél tökéle­tesebb útvonalíró szerkezet kötelező alkalmazását javasolja. A németek ebben az élen jár­nak: a kutatásügyi miniszté­rium már eddig csaknem nyolcmillió márkát költött a számítógéppel vezérelt útvo­nalíró elkészítésére. A készülékkel egyrészt le akarják szoktatni a gyakorta kétvagonnyi teherrel szágul­dozó kamionosokat a gyors­hajtásról, másrészt meg akar­ják akadályozni, hogy a sofő­rök a törvényesen engedélye­zettnél hosszabb időt töltsenek vezetéssel a kormánynál. A közúti balesetek - legtöbbször - emberi mulasztásból, fáradt­ságból adódnak. Rüttgers német kutatásügyi miniszter bejelentette: még az ősszel elkezdődik a kikap­csolhatatlan digitális útvonal­író nullsorozatának üzemi próbája. A 2000 márkánál ol­csóbb készülék följegyzi a jármű összes mozgását, a me­net- és pihenőidőt, a pillanat­nyi sebességet. A járműveze­tők személyre szóló elektroni­kus kártyával (mint valami bankkártyával) azonosítják magukat a készülék számára. Az útvonalíró apró képernyő­jén idejében megjelenik, hogy a sofőrnek mikor kell pihenés céljából leállítania a járművet. A fedélzeti ellenőrt a rend­őrség rádión is „megtekint­heti”, a távolból lehívhatja róla az adatokat, és ha bármi rendellenességet tapasztal, nyomban intézkedhet. Erköl­csileg, üzletileg egyaránt hasznosnak ígérkezik az EU-2000, mivel a fuvarozó cégek nem kényszeríthetik - általában egyedül járó - sofőr­jeiket túlmunkára a közúti szállításban már-már végsőkig kiéleződött verseny hatására. Alapvető javulás várható a digitális útvonalíró segítségé­vel a balesetek megelőzésé­ben, a szerencsétlenségek számának csökkentésében is. Csak az Európai Unió mai tagországait tekintve 18 millió tehergépkocsit kell ellátni a „fedélzeti zsaruval”. Információk szerint a „fe­kete doboz” használatát azon kamionok számára is kötele­zővé teszik, amelyek belépnek a tizenötök területére. Ezért a magyar teherjárművek eseté­ben is - inkább előbb, mint utóbb - számolni kell beszer­zésével. Kulcsár László Horn a bányásznapon. Nincs még egy olyan ágazat, amellyel annyit foglalkozott volna a kormány, mint a bá­nyászattal, s nem volt olyan egyezményünk a Bányászati Dolgozók Szakszervezetével, amelyet ne teljesítettünk volna - mondta Horn Gyula az or­szágos bányásznap központi ünnepségén, Nagykanizsán. A miniszterelnök ugyanakkor ki­jelentette: nem várhatja senki, hogy a költségvetés az adófi­zetők pénzéből a végtelensé­gig finanszírozzon gazdaságta­lan, ráfizetéses termelést. Új útlevél. A belügyi tárca egyik legfontosabb feladata az európai uniós csatlakozás jog­harmonizációs teendőinek előkészítése - jelentette be Kuncze Gábor. A feladatokat sorolva a belügyminiszter szólt arról, hogy jövőre több millió útlevél kiadása kezdő­dik meg. Erre azért is szükség van, mivel hazánkat évek óta komoly kritika éri a viszony­lag könnyen hamisítható ma­gyar útlevelek miatt. Semjén az MDF-nél, A Ma­gyar Demokrata Fórum képvi­selőcsoportjának tegnapi laki­teleki ülésén - Lezsák Sándor meghívására - részt vett Sem­jén Zsolt, a Kereszténydemok­rata Néppárt alelnöke is. Sem­jén ismét kiállt a két párt jó vi­szonyának fenntartása mellett. Kamarai vizit. A Munkaügyi Minisztérium támogatja, hogy a gazdasági kamarák minél előbb kapjanak közjogi felada­tokat - hangoztatta a munkaü­gyi miniszter a Budapesti Ke­reskedelmi és Iparkamarában tett látogatása során. Kiss Pé­ter aláhúzta: szükséges a tisz­tességes versenyt hátráltató feketegazdasággal szembeni fellépés. Torgyán az átülés ellen. Az FKGP elnöke, Torgyán József szerint a parlamenti demokrá­cia és a házszabály durva fel­rúgása lenne, ha tizenegy volt kereszténydemokrata képvi­selő várakozás nélkül átül­hetne a Fidesz-frakcióba. - Ha ezt a szocialista többségű Or­szággyűlés megszavazza, az egyértelművé teszi, hogy az MSZP lepaktált a Fidesszel - mondta. Elmarasztalt Híradó. Az ORTT Panaszbizottsága elma­rasztalta a Híradót, mivel a műsor „méltatlan módon tudó­sított” a második világháború­ban az oroszországi frontokon elesett katonák hősi emlékmű­vének felavatásáról. Az alkotmányozás időtartama meghatározza a tartalmat is A jövő századnak kell szólnia Az alkotmányozás évtizedének tartják a szakemberek a nyolcvanas évek végén kezdődött időszakot, ám az új ma­gyar alkotmány mind ez ideig mégsem tudott elkészülni. En­nek alapvetően politikai okai vannak. Dr. Szentpéteri Nagy Richárd alkotmányjogász, az Igazság­ügyi Minisztérium főosztály­vezető-helyettese úgy gon­dolja: nem feltétlenül baj, ha kissé elhúzódik a legfőbb jog­szabály megalkotása.- Mi az oka annak, hogy a hasonló országok többségében már megszülettek az új alkot­mányok, s hazánkban még csak a vitaalapul szolgáló szöveg készült el?- Vannak olyan jogelméle­tek, amelyek szerint egy for­radalom, vagy bármilyen más erőteljes társadalmi változás hozza el mindig az alkotmá­nyozáshoz a legkedvezőbb történelmi pillanatot. Ha ezt vesszük alapul, akkor Ma­gyarország bizony elszalasz­tottá ezt. Egy másik teória sze­rint viszont meg kell várni, míg elcsitulnak a forrongás utáni hullámok, s „tiszta fej­jel” kell hozzálátni az alkot­mányozáshoz. Ennek az elő­nyeit kellene most kihasznál­nunk. Tudniillik az alkotmá­nyozás időtartama meghatá­rozza a szöveg tartalmát is. Tehát nem a rosszabbik, csak a másik megoldást válasz­tottuk.- 1989-ben Szűrös Mátyás házelnök hirdette ki a már me­rőben új alapokon nyugvó al­kotmányt. Azóta nem tudnak egyezségre jutni a pártok. Kell-e egyáltalán új szöveg?- A jelenlegi alkotmány alapja még 1949-ből való. Először 1972-ben módosítot­ták, majd folyamatosan tol­dozták-foldozták. 1989-ben, a rendszerváltás küszöbén alap­vető pontokban kellett meg­változtatni, ettől azonban még nem jó. A legfőbb törvényt úgy kell megszövegezni, hogy a 21. századnak készül­jön. Szalóky Eszter 800 gyerek után védőnőt, 1600 után orvost kell alkalmazni főállásban Az iskola-egészségügy reformja A Népjóléti Minisztérium rendeletben szabályozza az iskola­egészségügyi ellátást, hogy a szolgálat országszerte egységes rendben és sokkal hatékonyabban láthassa el feladatát - kö­zölte Kökény Mihály miniszter. Korábban az iskola-egészség­ügyi ellátás működése a tele­pülési önkormányzatok és az oktatási intézmények vezetői­nek jóindulatán múlott, hiszen hiányzott az egységes szabá­lyozás és igen alacsony volt a normatív támogatás. Az új rendelet pontosan rendezi a szolgálat feladatait és a műkö­dési feltételeket. Az iskola-egészségügynek a jövőben gondoskodnia kell arról, hogy az oktatási intéz­mény, mint munkahely, egészségügyi szempontból is megfelelő legyen. Ä szolgálat munkájának másik része az, hogy nyomon kövesse a tanu­lók egészségi állapotát, szer­vezze a védőoltások beadását, a fogászati szűréseket, az al­kalmassági vizsgálatokat, és kéznél legyen az iskolai bal­esetek, rosszullétek esetén. Jelenleg 4717 óvodában és 3815 általános iskolában 1700 háziorvos, 1400 házi gyer­mekorvos és 3560 körzeti vé­dőnő lát el részmunkaidőben iskola-egészségügyi feladato­kat. Az általános iskolákban mindössze 10 iskolaorvos és 180 védőnő tevékenykedik fő­állásban. Az új rendelet értelmében az önkormányzatoknak gon­doskodniuk kell arról, hogy 800 gyermekenként legalább egy főállású iskolai védőnőt, illetve 1600 gyermekenként egy főállású iskolaorvost al­kalmazzanak. A finanszírozást is egysége­sítik. A fejkvóta gyermeken­ként 24,5 forintról 50,7 fo­rintra emelkedik. N. Zs. Vélemény a közvéleményről A legújabb közvélemény-kutatási adatok szerint a korábban bi­zonytalan választók közül legtöbben az MSZP-szimpatizánsok táborához csatlakoztak, a Fidesz nyomulása megállt és a kisgaz­dák radikális nézetei iránti érdeklődés érezhetően megcsappant.- A politikusok megítélésénél sokkal többet nyom a latba az adott személy képessége, mint esetleges ügynökmúltja - mondja Levendel Adám, a Szonda Ipsos vezetője, akivel a népszerűségi listák alakulá­sáról beszélgettünk.-Augusztusban a biztos szavazók 31 százaléka adta volna voksát az MSZP-re, 23 százalék az FKGP-re, 21 pe­dig a Fideszre. Tartós lehet a szocialista előretörés?- Az MSZP csupán vissza­szerezte a Tocsik-ügy követ­keztében elveszített pontjait - vagyis népszerűsége a tavaly nyári szinten áll -, az említett két ellenzéki párt ugyanakkor megtorpant. A gazdasági élénkülést akkor is a kormány érdemének tulajdonítják az emberek, ha számos más té­nyező is közrejátszik a javu­lásban. így azután például a kisgazdák által hirdetett esz­mék sem vonzanak annyi tá­mogatót, mint régen. A Fidesz helyzete ellent­mondásos. Adataink szerint sem olyan magasra, sem olyan mélyre nem juthatnak, mint ’94-ben...- Megváltozik-e a választók véleménye arról a pártról, amelynek valamelyik repre­zentánsáról kiderül, hogy érin­tett az ügynöktörvényben?- E téren még kevés a konk­rét tapasztalat. Tény azonban, hogy Csurka egykori önval­lomása nem befolyásolta a MIÉP népszerűségi mutatóit, s Torgyán ügynökhíre sem ren­dítette meg támogatóit. Ezért a napi médiahímek számító át­világítási eredmények alig­ha módosítják az erősor­rendet. Takács Mariann RÓLUNK ÍRJÁK A Nyugat részeként „Kelet-Európa összes volt szocialista országa gazdasági problé­mákkal küszködik, de már megjelent a fény az alagút végén ” - írja Fial Piper. Az egykori szovjet befolyási övezetet nyolc év elteltével ismét felkereső amerikai újságíró a The Baltimore Sun című ame­rikai lapban tette közzé benyomásait. Mint írja, 1989-ben még számos veszéllyel kellett számolni. Nem lehetett tudni, vajon a Szovjetunió tűrni fogja-e a csatlós országok leszakadását. Gazda­sági összeroppanástól is tartani lehetett - attól, hogy a tervgazdál­kodás megszűntével összedőlnek az alapvető ellátórendszerek. Am ha nehezen is, de minden ország túlélte az átállás időszakát. Ami azonban be is következett, az a nacionalizmus fellángolása volt, a népcsoportok egymás ellen fordulása. Bár a térség minden országában ott vannak az „orosz Zsirinovszkij-típusú hangoskodó bajkeverők”, Kelet-Európábán még sincs a francia Le Pen Nem­zeti Frontjához hasonló szélsőjobboldali mozgalom. A keserű kivétel az egykori Jugoszlávia. A nacionalista gyűlölet szétszaggatta, tönkretette az országot. A térség többi országa vi­szont lassan kilábal a gazdasági válságból, és még a hagyományo­san pesszimista Magyarországon is nő a derűlátók tábora - írja a The Baltimore Sun szerkesztője. Bonn bízik Moszkvában Németország támogatja az orosz reformokat Németország a jövőben is tá­mogatni kívánja az oroszor­szági gazdasági reformokat és a demokratikus átalakulást - jelentette ki szerdán az orosz törvényhozás alsóházában, a dumában mondott beszédé­ben Roman Herzog. A német államfő méltatta a Moszkva és az Európai Unió, illetve a NATO között létrejött megállapodásokat, és utalt arra is: az a tény, hogy Németország függővé tette magát az orosz gázszállításoktól, önmagában is kellőképp jelzi az orosz politi­kába vetett bizalmat. A német köztársasági elnök úgy vélte, hogy az észak-atlanti szövetség teljes mértékben fi­gyelembe vette az orosz aggo­dalmakat, amikor lemondott atomfegyverek telepítéséről az új tagországok területén, és el­fogadta Moszkva érveit a ha­gyományos fegyverzet korláto­zásáról folytatott tárgyaláso­kon. Most Oroszországnak is készséget kell mutatnia a közös biztonság szerkezetének kiala­kítására és a kapcsolatok építé­sére a NATO-val. A dumában a kommunista frakció és a vele szövetséges csoportok petíciót nyújtottak át Herzognak, tiltakozva „az NDK volt politikai és katonai vezetőinek németországi üldö­zése” ellen. Jól megy az amerikai fegyverkereskedőknek Kormányok közötti üzletek A nemzetközi fegyverkeres­kedelem a hidegháború befe­jeztével hanyatlott, az utóbbi években azonban ismét emel­kedő irányzatot mutat. A fegyverüzlet legnagyobb nyertese az Egyesült Államok: 1996-ban 11,3 milliárd dollár értékben szállított hadianyagot, és ezzel a nemzetközi fegyver­kereskedelem 35,5 százalékát mondhatta a magáénak. A má­sodik helyezett Nagy-Britannia 15,1 százalékkal, míg Oroszor­szágra 14,8, Franciaországra 10,8 százalék jutott. A tavalyi amerikai fegyver- eladások 23 százalékkal múlták felül az előző évit, és főleg a harci gépeknél eredményeztek óriási bevételeket. Az idei for­galom várhatóan még nagyobb lesz, mert a washingtoni kor­mány feloldotta a Latin-Ameri­kába irányuló szállítások korlá­tozását. Washington fegyverkereske­delmének 90 százaléka egyéb­ként kormányok között megkö­tött üzlet. Elsősorban nagy fegyverrendszerek eladásáról van szó, míg azokat a vevőket, amelyek például kézifegyvere­ket keresnek, Kína, Csehor­szág, Izrael, valamint Belgium hadiipara szolgálja ki. Az amerikai kormányzat mellett külön apparátus ellen­őrzi, hogy a haditechnika ne juthasson illetéktelennek minő­sített kezekbe. FEB

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom