Tolnai Népújság, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-27-28 / 226. szám

1997. szeptember 27., szombat 3. oldal Megyei Körkép Házikerti praktikák ősz a házikertek táján A szeptember második felének időjárása alaposan megtréfált minket. A közeli, szinte káni­kulai melegek után nulla fok körüli hajnali hőmérsékletek következtek. Ez a völgyekben, a laposabban fekvő helyeken meggyorsította a gyümölcsfák lombhullatását. Lombhullás után az őszibarackfákat feltét­len permetezni kell. A tafrinás levélfodrosodás ellen nálam leghatékonyabb szemek a ha­gyományos bordói lé bizo­nyult, mert a mésztartalom tar­tósan helyben tartja rézszulfát hatóanyagot. Ezt a permetezést rügypattanás előtt tavasszal meg kell ismételni. Megkezd­hetjük, tisztítás után a gyü­mölcsfák törzsének fehérre meszelését a kemény téli na­pok napsugárzás okozta egy­oldalú felmelegedése, a törzs meghasadása ellen. Itt az ideje az őszi - amely jobb mint a ta­vaszi - gyümölcsfa, díszfa, díszcserje telepítésének is. A gondosan visszametszett gyö­kérzetet óvatosan tömörített földdel, ha túl száraz a talaj, beiszapolással helyezzük az előre kiásott ültetőgödörbe. Az istállótrágyát, komposztot a gyökérzettel nem érintkezve helyezzük a gödör sarkába, vagy sarkaiba. A támasztóka­rót már az ültetéskor a cseme­tével együtt tegyük a földbe és ne utólag vetjük be, mert min­den esetleg megsértett gyökér­darabkáért kár a fiatal növény­nél. A hagymás- és gumós kerti virágok földalatti részeinek ki­szedése és felhasználása diffe­renciáltan történjen. Míg a közkedvelt gladiólusz hagy­magumóit 2-4 cm-es csonkkal, megtisztítva, száraz helyen ta­vaszig tároljuk, a felszedett tu­lipán, krókusz, jácint és nár­ciszhagymákat már most ül­tessük el a hagymák hosszának két-háromszoros mélységére, hogy a kemény fagyok beáll­táig begyökeresedjenek. A sziklakertecskékből az elszá­radt részeket gondosan takarít­suk ki, mert télen, a hó alatt összetömörödve befullaszthat- ják a sziklák, kövek között élő gyökérzetet. Az árvácska, százszorszép jól búja a telet. Kiültetése már most esedékes. A kerti talajmunkák idején csak a teljesen egészséges le­hullott lomb kerüljön a kom- posztálóba, lehetőleg más konyhakerti hulladékkal ke­verve. A tafrinás, gnomóniás, moníliás levélzetet, a diófa avarját összegereblyézve éges­sük el. A volt fertőzött fák le- vélzetét ne ássuk alá, mert egyes kórokozók a talajban is áttelelnek és tavasszal újra fer­tőznek. Én pl. az őszibarack, és diófák alját már ősszel is a koronával együtt gondosan megpermetezem. Ez évben a termőrétegben nagy a száma a cserebogárpa- jomak. Az ásást vagy mélyka­pálást vékony szeleteket fogva végezzük, hogy belőlük minél többet tudjunk fizikailag meg­semmisíteni. Talajfertőtlenítő­szer ezek ellen a hatalmasra hízott pajorok ellen már mit sem ér. A gyümölcsszedést ez év­ben különös gonddal végez­zük, mert a nyárvégi nagy eső­zések nyomán szokatlanul laza az alma, a körte szövetállomá­nya és még a legkisebb nyo­más, ütődés is sérülést okoz. Majd a tárolóhelyeket is gyak­rabban ellenőrizzük a szoká­sosnál. A hemyófogó övék, madár- odúk, etetők kihelyezésének is itt az ideje az áttelelő énekes­madaraink odaszoktatása ér­dekében. Ha azonban a tanyá­ban, lakásban cikázó, kecske­darazsat látunk, azt feltétlen kapjuk el, mert az a megter­mékenyített nőivarú egyed, amely áttelelésre helyet keres, hogy majd tavasszal kibújva megépítse az új fészket, befia- sítsa a peték lerakásával ezzel megalapozva a sok bosszúsá­got és kárt okozó jövő évi da­rázskolóniát. Szakái László ORTT-pályázat kábeltelevízióknak Ki részesülhet a TV-2 árából? A médiatörvény értelmében a helyi kábeltelevíziós rendsze­rek fejlesztésére kell fordítani a Magyar Televízió 2-es csator­nájának értékesítéséből szár­mazó összeg, több, mint tízmil- liárd forint egy részét. A pénz gazdája az Országos Rádió és Televízió Testület, amelynek főmunkatársától, Bella Balázs­tól megtudtuk: még nem tisztá­zott, milyen feltételek szerint és kik pályázhatnak az szóban forgó milliárdos nagyságrendű összegre. Az ORTT a kérdésről két, kábeltelevíziókat tömörítő országos szervezet képviselői­vel folytat egyeztetést. Az ORTT ígéretek szerint két hét múlva alakítja ki álláspontját. Előfordulhat, hogy csak a már meglévő kábeltelevíziós rend­szerek fejlesztéséhez járul hozzá a testület, de az sem ki­zárt, hogy a rendszerek kiépíté­sére is lehet pályázni. (tf) Expo az udvaron is. Nemcsak bent - azaz a szekszárdi Illyés Gyula Főiskola Gyakorló Iskolájában - hanem kint, azaz az udvaron is várják a kiállítók az érdeklődőket. Az iskolaépü­letben tegnap a szakmai napok is folytatódtak, ez alkalommal - a gazdaságfejlesztési konfe­renciát követően - Dél-Dunántúli Regionális Konferencia várt a meghívottakra. A résztvevők egyebek mellett megismerkedtek a Nemzeti Környezetvédelmi programmal, illetve hazánk - benne Tolna megye - vízvédelmi terveivel is. fotó: gottvald károly A paksi szocialista képviselőcsoport állásfoglalása Az atomerőmű bővítése mellett A közelmúltban került nyilvánosságra, hogy a Magyar Villa­mos Művek Rt. pályázatot írt ki kétezer megawatt teljesítmé­nyű alaperőmű(vek) megvalósítására. Mint azt lapunk is meg­írta, ezen a pályázaton indul a paksi atomerőmű is. Paks önkormányzatának szoci­alista képviselő csoportja (Rósa Géza, Faller Dezső és Fonyó Lajos) ez ügyben nyilatkozatot fogalmazott meg, azon okból, hogy az atomerőmű esetleges bővítése érinti a város lakossá­gát. Az állásfoglalást a testület legutóbbi ülésén ismertette Fo­nyó Lajos, ennek szövegét ad­juk most közre: A meglévő erőműpark jelen­tős része elavult, selejtezésre érett. A prognózisok szerint a villamosenergia iránti igény a gazdasági növekedéssel együtt nő. E két ok miatt a következő évtizedben körülbelül 2000 megawatt elektromos teljesítő- képességű új erőmű megépítése szükséges. Az MVM Rt által kiírt pá­lyázat fenti igényt kép lépcső­ben kívánja kielégíteni: 2003-ig terjedő időszakban 800 mega­watt, 2005. végéig terjedő idő­szakban 110 megawatt erőművi kapacitás megépülésével szá­mol úgy, hogy a második lép­csőben gáztüzelésű erőmű nem jöhet szóba. A Paksi Atomerőmű Rt. mind a hazai, mind a nemzet­közi szakmai körökben elismer­ten magas színvonalon üzemel­teti a jelenlegi négy atomerő- művi blokkot, melyek közeled­nek tervezett élettartamuk fel­éhez. Az 1980-as évek végén a paksi telephely két darab 1000 megawattos blokkal való bőví­tésének előkészítése zajlott. Bár ez a terv nem valósult meg, egy sor vizsgálat, előkészítő tevé­kenység igen, ezek ha nem is teljeskörűen, de felhasználha­tók az új blokk vagy blokkok építése során. Ez az építéshez szükséges idő, illetve a korábbi veszteségek csökkentését teszi lehetővé, hisz nem zöldmezős beruházás indul, hanem egy alaposan megkutatott, minősí­tett, részben előkészített terüle­ten történne az építkezés. Paks lakossága egy közel­múltban a GALLUP Intézet ál­tal végzett közvélemény-kuta­tás adatai, illetve a város képvi­selő testületének véleménye szerint nem lenne elutasító a bővítést illetően. Az erőműnek hasonlóan jó és rendezett a kapcsolata a 12 kilométeres körzetében lévő településekkel. A PA Rt. két megvalósítha­tósági tanulmányt készíttetett az esetleges új blokkot vagy blokkokat illetően. A kanadai AECL, illetve az USA-beli Westinghouse Electric Corpora­tion által készített tanulmányok a CANDU-6, illetve az AP-600 típusú blokkok mindegyikét il­letően a telephelyet alkalmas­nak minősítették két új blokk telepítésére. Egy kétblokkos bővítés jelenlegi áron körülbe­lül 500 milliárd forint beruhá­zási költséget igényelne, ennek jelentős része itthon kerülne el­költésre. 1997-es áron az itt megtermelhető villamosenergia önköltsége 8 forint forint lenne kilowattóránként, az összes költséget (a hulladékkezelés és a leszerelés költségeit is) figye­lembe véve. Ez az ár, a rendel­kezésre álló információk sze­rint őrzi az atomerőmű mai stá­tuszát, azaz azt, hogy ez az erőmű termel a legkisebb ön­költséggel a magyar villamos­energia rendszerben. Az atomerőmű normálüzem­ben környezetbarát létesít­mény. Nem fogyaszt oxigént, nem bocsát ki szén-dioxidot, ami a globális felmelegedés egyik okozója lenne, nem bo­csát ki nitrogénoxidokat, kén­dioxidot, amik a savas esők kia­lakulásában játszanának jelen­tős szerepet, nem bocsát ki port, pernyét. Egy modem, a nyugati biz­tonsági követelményeknek is megfelelő atomerőműben a sú­lyos baleset kockázata igen ki­csi, kisebb, mint a legtöbb más veszélyes tevékenység lakos­sági kockázata. A radioaktív hulladékok hazai elhelyezésé­nek feltételei egy évek óta zajló nemzeti programnak és az új atomtörvénynek köszönhetően belátható időn belül megterem­tődnek. Hírek Egyesület a szívbetegekért Megalakult a Szív- és Élet Egyesület szekszárdi cso­portja a héten. A bonyhádi egyesület tervei között sze­repel egy budapesti központ létrehozása és Zalaegersze­gen, valamint Pécsett újabb csoportok szervezése. Kerekes Ferenc a, jelölt jelölt” A Szabad Demokraták Szö­vetségének Tolna Megyei Egyeztető Tanácsa azt java­solja, hogy dr. Kerekes Fe­renc, ügyvéd legyen a párt képviselő-jelöltje a Tolna megyei 3. sz. választókerü­letben az 1998-as parla­menti választásokon. Az SZDSZ több fóruma he­lyesli az indítványt, amely­ről a végső szót várhatóan napokon belül kimondja a párt országos ügyvivői tes­tületé. Gitárral, csellóval Hollandiába Hollandia Neppel nevű vá­rosába utazik a szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola gi­táregyüttese, Erősné Szőr Márta vezetésével. A kon­certturnén részt vesz az is­kola ifjúsági vonószenekara Szőts Judit irányításával és a cselló quartett. Az ő felké­szítő művésztanáruk Már­tonka Tünde. A Tolna Me­gyei Önkormányzat és a Tolnatej Rt. támogatja az október 3-10-ig tartó part­nervárosi kapcsolaton ala­puló utazást. Elektrografika A bonyhádi Máté Gyulát felkérte Klaus Urbons (aki­nek elektrografikai múze­uma van Mülheim a.d. Ruhr-ban), hogy küldjön neki néhány elektrografikát, melyeket ő egy hollandiai kiállításra továbbít. Máté Gyula a tilburgi Museum Scryption kiállítási meghí­vóját a napokban kapta meg, rajta egyik elektrografikája. Operettgála A szekszárdi Deutsche Bühne Ungarn szeptember 27-én, szombaton 19 órai kezdettel operettgálával várja a közönséget. Kulcscsomó Kulcscsomót találtak tegnap Szekszárdon a Cinka utcá­ban. Tulajdonosa átveheti a Népújság portáján. Eörsi Mátyás a földkérdésről A hazai belpolitikai élet egyik neuralgikus pontjává kezd válni a november 16-i népszavazás, már ami legalábbis a földtulajdonlás elveit, az azzal kapcsolatban megfogalma­zandó kérdést illeti. Eörsi Mátyás külügyi államtitkár, sza­baddemokrata országgyűlési képviselő is úgy véli, hogy ez a téma egészen a referendumig napirenden lesz, de utána a ke­délyek megnyugszanak. — A földdel kap­csolatban olyan kérdést szeretnénk feltenni, amire az emberek vála­szolni tudnak - muta­tott rá a politikus, aki tegnap tartott előadást Szekszárdon. — A közvéleménykutatások szerint az emberek nagy része nem akarja azt, hogy a külföldiek közvetlenül földtulaj­donhoz jussanak, ugyanakkor nem ellen­zik a mezőgazdasági társasá­gok, szövetkezetek földvásár­lását. Ez két kérdés, amire két választ kell adni. Ha az ellen­zék csapda-jellegű kérdését szavaztatnánk meg, abban az esetben a hazai társaságok, szövetkezetek nem juthatnának földhöz. S ez lehet az egyik fő célja az ellenzéknek: nem az a kérdés, hogy a külföldiek sze­rezhetnek-e hazánkban földet, vagy sem, hogy tud-e a mező- gazdaság tőkéhez jutni vagy sem, hanem az, hogy ki jut majd profithoz? A másik cél pedig - ami érthető, de nem fel­tétlenül méltányolható - a kormánnyal való konfrontáció: sokan abban reménykednek, hogy mindez jól jön majd a vá­lasztási kampány közeledté­vel. —szá— Sikeres pályázat Mancsok és tappancsok Rendkívül sikeres volt az a pályázat, amelyet „Mancsok és tappancsok” címen az EMÁLKI (Ember és Állat Kapcsolatát Kutató Intézet) hirdetett meg általános iskolák számára. A versenyre a gyermekeknek olyan valódi és ki­talált történeteket kellett beküldeni, amelyek az ember és társállat együttéléséről szólnak, s ame­lyek jól példázzák a felelősségteljes állattartás alapelveit. A feladat igen vonzó volt, amit jól mu­tat, hogy közel 150 pályamű érkezett be az Inté­zethez, amely a felelősségteljes állattartás ügyé­nek népszerűsítését tűzte zászlajára. Az írások legtöbbje azt bizonyítja, hogy a gye­rekeket mély érzelmi kapcsolat fűzi a társállatok­hoz, legyen ez az állat kutya, macska, teknősbéka vagy aranyhörcsög. A zsűri hosszas mérlegelés után hat fődíjat adott ki, és további 24 pályaművet tartott díja­zásra érdemesnek. Tolna megye legjobb írását Deák Balázs, a szekszárdi 5. sz. Általános Iskola tanulója készítette. A fődíjas gyerekek osztálytársaikkal együtt meghívást kaptak a budapesti döntőre. Ezen a dön­tőn, amelyet 1997. október 3-án, az Állatok Világ­napja előestéjén rendeznek, 5 fős csapatok mérik össze tudásukat a társállatokkal és a felelős állat­tartással kapcsolatos vetélkedőn. A zsűri elnöke Csányi Vilmos etológus professzor, az EMÁLKI tudományos főtanácsadója lesz. Az EMÁLKI április 3-án alakult meg, s tevé­kenységének központjában a felelősségteljes tár­sállattartás áll. Alapelvei közt szerepel, hogy a gyermekek már az általános iskolában megtanul­ják, milyen fontos az állatokkal való felelősségtel­jes törődés, hiszen ez a felismerés nemcsak a ter­mészeti környezettel kapcsolatos szemléletmód, hanem számos egyéb pozitív emberi tulajdonság, a külvilággal szemben érzett felelősségtudat, a tole­rancia kialakulását is előmozdítja. Az EMÁLKI ezért a jövőben is tervez olyan akciókat, amelybe iskolásokat vonnak be, hiszen ezen akciók során a gyerekek játékos formában igen sokat tanulhatnak az állatokról és a felelősségteljes állattartásról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom