Tolnai Népújság, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-03 / 205. szám
2. oldal Világtükör 1997. szeptember 3., szerda Bírósági eljárás indul Párizsban gondatlanságból elkövetett emberölés vádjával azon fotósok ellen, akik vasárnap éjjel üldözték a Diana hercegnőt és barátját szállító Mercedest. Óriásmegrendelést kapott az Airbus Industrie az amerikai ILFC (International Lease Finance Corporation) társaságtól. A lízingcég 65 európai gyártmányú repülőgépre tart igényt. Lehetetlen az európai pénzügyi unió és az egységes nyugat-európai valuta bevezetésének elhalasztása a brüsszeli bizottság pénzügyi felelőse, Yves-Thibault de Silguy szerint. Ezzel közvetve válaszolt Lamberto Dini olasz külügyminiszternek arra a javaslatára, amely szerint későbbi időpontban az euro ugyanolyan erős lehetne, mint a márka. Határsértőket fogtak el augusztus 29-én a szlovák-magyar határon Párkánynál, a Comenius nemzetközi gyorsvonaton. Budapesten készült rejtekhelyüket a kocsik alvázának ellenőrzése során fedezték fel. Az öt algériait még az őrizetbe vétel napján átadták a magyar hatóságoknak. Újabb állítólagos bizonyítékokat közölt Kwasniewskinek a KGB-hez fűződő kapcsolatairól keddi számában a Zycie című radikálisan jobboldali napilap. Az újság szemtanúk egész sorát szólaltatja meg, akiknek elmondása azt támasztja alá, hogy Vlagyimir Alganov KGB- ügynök 1994-ben együtt üdült a lengyel államfővel. Ismét szerepelt a nyilvánosság előtt Fidel Castro: csaknem egy hónappal legutóbbi megjelenése és öt hónappal legutóbbi beszédének elhangzása után hétfőn beszédet mondott egy havannai iskolai évnyitón. Visszavonultsága az elmúlt hetekben olyan híreknek adott tápot, hogy baj van az egészségével, vagy talán meg is halt. Izraeli rabbikat hívott meg Damaszkuszba Háfez Asszad szíriai elnök, hogy keressék fel zsidó papok ottani sírját. Szíria és Izrael semmiféle hivatalos kapcsolatot nem ápol, a két ország hadiállapotban van egymással, és Szíria területére senkit nem engednek be, akinek az útlevelében izraeli pecsét van. Elnököt választottak az Azerbajdzsánba ékelődött, zömmel örmények lakta Kara- bahban hétfőn Arkagyij Gu- kaszján eddigi külügyminiszter személyében. Azerbajdzsán - amely elvesztette a szakadár terület birtoklásáért Örményországgal vívott hatéves háborúját - törvénytelennek minősítette a választást. Ma kezdi meg hivatalos magyarországi látogatását a török elnök Együtt az új Európáért Süleyman Demirel, a Török Köztársaság elnöke ma kezdi meg tárgyalásait Budapesten. Ebből az alkalomból nyilatkozott a Ferenczy Europressnek Ismét Birsei budapesti nagykövet.- Az elnök úr hivatalos látogatására akkor kerül sor, amikor Európa jelentős átalakuláson megy keresztül: napirenden van a NATO és az Európai Unió kibővítése. Magyarország és Törökország egyaránt Európa része, ennél fogva nagymértékben hozzá tudnak járulni az új európai építmény kialakulásához. Fontos, hogy ebben a történelmi helyzetben államfőink azonos álláspontot alakítsanak ki. A tárgyalások középpontjában európai kérdések állnak majd, mindenekelőtt a földrész új biztonsági rendszerének témája. fotó: FEB Mindkét részről szeretnénk, ha növekedne a két ország közötti kereskedelem, mert a forgalom messze elmarad a lehetőségektől. Ezért is kíséri el útjára Demirel elnököt üzletemberek tekintélyes csoportja, illetve a kereskedelemért felelős államminiszter. Remélhetőleg az elnöki látogatás hozzájárul ahhoz, hogy a magyar Országgyűlés után a török parlament is mielőbb ratifikálja a vámtarifákról kötött kétoldalú megállapodást. Megoldandó ügy a közlekedés, a szállítások megköny- nyítése, a határforgalom, a vámkezelések zökkenőmentessé tétele is. A fuvarozók sokat panaszkodnak a formaságok nehézkességére; mi tettünk e téren javaslatokat, s most a magyar fél válaszát várjuk. Utazni szerető magyar barátaim tudják, hogy a vízum- kényszer sem felel meg az országaink közötti jó kapcsolatoknak : most még azoknak is vízumért kellett folyamodniuk, akik Demirel elnököt kísérik. Ha a magyar fél eltörli a vízumkényszert, a török fél is megteszi. - kr A szerencsés túlélő vallomása Mi történik a halál algériai háromszögében? Béni Ali vérrel áztatott főutcáján 64 holttestre bukkantak a faluba érkező katonák. Az átvágott nyakú, feldarabolt emberi maradványok között egyetlen túlélőre leltek. A fiatal lány két lőtt sebből vérzett, és éppen magához tért az eszméletvesztésből. Állapota válságosnak látszott, de sikerült megmenteni az életét. Szemtanúként ő mesélte el, hogy a közeli hegyoldalról több mint ötven, állig felfegyverzett iszlám szélsőséges viharzott le, körülvették a falucskát, amelyből csak néhány ember tudott elmenekülni. Önmagukat egy új szekta tagjainak nevezték, akik Al- lahtól eredeztetik a bosszúállás jogát és kötelességét. Legtöbbjüknek hiányzott a jobb mutatóujja, mert ennek levágásával tesznek hűségesküt. A fegyveresek rárontottak a férfiakra és átvágták a torkukat. Utána vezérük kiadta a parancsot: „Tereljétek arrébb a szebb nőket, a többivel pedig végezzetek!” A fiatalabb lányokat és asszonyokat magukkal hurcolták. A túlélő lány ekkor elkezdett futni, de utánalőttek. Azt hitték, meghalt, ezért rádobták a vérző hullákra. Öt éve, amióta kirobbantak a belső harcok, csaknem 60 ezer a halálos áldozatok száma Algériában. Csupán idén augusztusban ezerötszázan vesztették életüket a lerohant falvakban. Elsősorban az Algír-Blida-Medea térségben, a halál háromszögében tevékenyek a gyilkosok. A hegyekben és föld alá vájt bázisokon rejtőznek, onnan csapnak le. Először arra hivatkoztak, hogy a kormányhoz hű települések a célpontjaik, illetve olyan családok, amelyek tagjai a biztonságiaknál szolgálnak. A vérengző bandák most már ürügyet sem hoznak fel. A legutóbbi választások nyomán több iszlám vezető visszanyerte szabadságát, tárgyalások is kezdődtek, mégis meg- fékezhetetlennek látszik a fanatikus csoportok rémuralma. Benjámin Stora, ismert Al- géria-szakértő megfogalmazása szerint az afrikai országban megtörtént a „háború és a terror privatizációja”. (réti) Az áldozatokat kutakba rejtették a terroristák FOTÓ: FEB/REUTER A legkiválóbb elmék fóruma Prágában / Értelmiségi csúcstalálkozó Korunk mintegy hatvan vezető értelmiségijének találkozója kezdődik ma Prágában. Eredetileg kizárólag magasabb tudományos díj kitüntetettjei vehettek volna részt a tanácskozáson, ám a két .meghívó, Václav Havel cseh elnök és a Nobel-békedíjas Elle Wiesel utóbb elállt ettől a szigorú követelménytől. A háromnapos Fórum 2000 vendége lesz többek között a dalai láma, a norvég világutazó Thor Heyerdahl, Simon Peresz izraeli és Willem de Klerk délafrikai exminiszterelnök. A várakozásokat egy amerikai politikus a Los Angeles Timesban így foglalta össze: „Havel és Wiesel, korunk két erkölcsi tekintélye lehetőséget kíván nyújtani az értelmiségiek válogatott csapatának, hogy megfogalmazzák azokat a legfontosabb problémákat, amelyek megoldása a későbbiekben a kormányok és végső fokon az egész emberiség feladata lesz.” A szervezők reményei szerint a kötetlen tanácskozáson - az ezredforduló előtt - széles körű konszenzussal megvonhatják az évszázad etikai, ideológiai és vallási tapasztalatainak mérlegét. Václav Havel és Elie Wiesel éppen ezért nagy gondossággal állította össze a meghívottak listáját. A névsorban olyan személyiségek szerepelnek, amilyenek - mint mondják - egy évezredben csak egyszer születnek. FEB Taposóaknák a világban Összesen 115 millió taposóakna fenyegeti a lakosságot a világ 64 országában. Évente > 2 millió új taposóaknát telepítenek Ä? äs « ä «ßga agi’ ► 100 000 taposóaknát távolítanak el ►25 000 ember meghal vagy megsebesül a taposóaknák miatt, 90% polgári személy, ebből: i «Æ ebből: 30% gyermek Egy taposóakna ára: 3 $ Egy taposóakna eltávolításának 300-1000 $ Forrás: UNICEF /GLOBUS Búcsút a fegyverektől! A norvég fővárosban tartják a taposóaknák betiltásával foglalkozó nemzetközi konferenciát, amelyen - a tragikus sorsú Diana hercegnő kezdeményezésére - 120 ország 400 kiválósága vesz részt. Észak-Amerika, Ausztrália és az Antarktisz kivételével minden földrészen telepítettek a gyilkos fegyverből. Az elmúlt negyedszázadban a nagyhatalmakon kívül Belgium, Bulgária, Kína, Olaszország, a volt Jugoszlávia, az egykori Csehszlovákia, továbbá Izrael, Irán és Magyarország gyártott taposóaknákat. Fizessenek az űrhajósok? Fél éve jóformán csak javítják a Mirt Vaszilij Ciblijev parancsnok és Alekszandr Lazutkin fedélzeti mérnök a felelős a Mir űrállomás és a Progressz teherűrhajó június 25-én bekövetkezett ütközéséért. Erre a következtetésre jutott az űrbázis legsúlyosabb balesetét kivizsgáló bizottság kedden véglegesített jelentése. Valerij Rjumin, az Energija orosz űrcég igazgatóhelyettese, a Mir-NASA program orosz koordinátora közölte azt is, hogy a jelentés nyomán nagy mértékben csökkenthetik a két orosz űrhajós szerződés szerinti illetményét. A kozmonauták tagadják, hogy felelősség terhelné őket az ütközésért. A két orosz űrhajós ez év februárjától augusztus elejéig dolgozott a Miren. A fél év alatt több mint tíz komolyabb „rendkívüli esemény” történt az űrállomáson, amelynek személyzete szinte csak a hibák elhárításán dolgozott. Anatolij Szolovjov, a Mir jelenlegi parancsnoka és a NASA fizikusa, Michael Foale szombat hajnalban űrsétát tesznek, hogy tovább keressék a Szpektr modulon a karambol nyomán keletkezett lékeket. Radovan Karadzsics nem tekinti magát szélsőséges nacionalistának „Vádlottból vádló lennék” A hágai bíróság háborús bűncselekményekkel vádolja a boszniai szerbek volt vezetőjét. 1995 júliusában Szrebrenyica mellett hatezer muzulmánt öletett meg, gránátokkal lövette Szarajevót, és élő pajzsnak használta az ENSZ békefenntartóit. A Páléban rejtőzködő Karadzsiccsal a Süddeutsche Zeitung című német lap készített interjút. Ebből közlünk részleteket. A hágai bíróság háborús bűnösként keresteti önt. Hívei egy részét elvesztette. Gondolja, hogy hamarosan lefogják tartóztatni? Nem hiszem, hogy bárki is Hágában akarna látni. Én sokkal nagyobb bajba tudom keverni ellenfeleimet, mint ők engem. Miért félnének öntől Hágában? Mert nem a vádlott szerepét, hanem a vádlóét játszanám. A vádak ugyanis hamisak. A jelek szerint a Boszniai Szerb Köztársaság intézményei is ön ellen fordultak. Kész vagyok kiállni itt az elé a szerb bíróság elé, amelyet a hágai bíróság, illetve a nemzetközi közösség felügyel. A daytoni megállapodás kimondja: a boszniai szerbek csak akkor kaphatnak segítséget, ha ön együttműködik a hágai bírósággal. Nem bízom a nyugati politikusokban. Vajon megbüntetik-e a horvát hadsereget, mert hatszázezer szerbet kitelepített a krajinákból? A világsajtó 1992 augusztusában riportokat közölt a boszniai táborokról. Nem öltünk meg senkit. A Vöröskeresztnek szabad bejárása volt a táborokba. Nem kínoztak és nem öltek meg embereket? Előfordulhatott személyes bosszú. Végtére a polgárháborúban ez is megeshet. Egyszer a kenyérért sorba álló szarajevóiak közé lőttek, és 14 polgári személy meghalt. A pártatlan megfigyelők is tudják, hogy a muzulmánokat terheli a felelősség a történtekért. Az a gránát nem jöhetett a szerbek oldaláról. Mindenért a muzulmánok a felelősek? A lelőtt ENSZ-katonák 80 százaléka muzulmán orvlövészeknek esett áldozatul. Gránát robbant 1995. augusztus 28-án a szarajevói Markaié piactéren, 68-an meghaltak. Az önök hadserege viszont tagadta, hogy bármi köze lett volna a robbantáshoz. El tudja képzelni, hogy 68-an meghalnak egyetlen gránáttól? Azt az esetet megrendezték. Az áldozatok között többhetes hullák is voltak. De azt csak nem cáfolja, hogy Szarajevó polgári területeit bombázták a boszniai szerbek? Szarajevó négyötödét korábban szerbek lakták. A belső kerületek zöme muzulmán ellenőrzés alatt állt. Emiatt állandó ide- oda lövöldözés alakult ki. A muzulmánok a tulajdon területeiket bombázták, aztán ráfogták a szerbekre, így akarták elnyerni a Nyugat szimpátiáját. fotó: FEB/GAMMA ^ boszniai szerb hadsereg 1995. május 26. és június 2. között 284 ENSZ-katonát ejtett foglyul, hogy élő pajzsnak használja őket. A nemzetközi jog szerint a túsz kifejezés csak civilekre alkalmazható. De az ENSZ-csapat sem civil nem volt, sem semleges. Katonái ellenünk harcoltak, részt vettek a szerb állások bombázásában. Katonáinknak jogukban állt védekezni. Amikor az önök hadserege elfoglalta a biztonsági zónát 1995 júliusában, sokakat megöltek... Miből gondolja, hogy sokakat megöltek? Tavaly az ENSZ megkezdte a tömegsírok feltárását. Nyolcezer eltűnt személyről beszélnek. Akik közül háromezren szavaztak 1996 szeptemberében. A nevük megjelent a választási jegyzékeken. Ugyanazon a területen mi több mint ötven tömegsírra bukkantunk 10-50 szerb katona, illetve civil holttestével. Feltételezem: nem szereti, ha szélsőséges nacionalistának nevezik. Mérsékelt nacionalista vagyok, körülbelül úgy, mint a franciák. Szerintem a nemzeteknek nem szabad eltűnniük. Ha az embereket uniformizálják, a változatosságot irtják ki. Mit tekint a boszniai béke ellen irányuló legnagyobb fenyegetésnek? A legnagyobb veszély Bosznia felfegyverzésében rejlik. A muzulmánok még mindig reménykednek, hogy egész Bosznián uralkodhatnak. Még egy kicsike muzulmán Bosznia is nagy fejfájást képes okozni földrészünknek. Talán jobb volna demilitarizálni az egész régiót.
