Tolnai Népújság, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-02 / 204. szám

6. oldal Hazai Tükör 1997. szeptember 2., kedd MDF-sajtóbeszélgetés a földtulajdonlásról Kérdőjelek a kérdések körül A jelenlegi földtörvény-terve­zet szerint külföldi állampol­gár is szerezhet földtulajdont Magyarországon - mutatott rá dr. Dávid Ibolya ország- gyűlési képviselő az MDF tegnapi sajtóbeszélgetésén, melynek a szekszárdi párt­iroda adott otthont. S miután a kormány a figyelmeztetések ellenére sem változtatott az előterjesztésen, az MDF el­kezdte a tervezett népszava­záshoz szükséges aláírások gyűjtését. A kulcsszó a tervezetben a bel­földi jogi személy - hangsú­lyozta dr. Dávid Ibolya. Ugyanis bárki lehet belföldi jogi személy - így a külföldi is- ha mint gazdasági társulás tagját, Magyarországon jegyzik be. S így máris jogában állhat hazai termó'földet birtokolnia. A kormány - vélte a képviselő- azért hagyta meg ezt a nem is kis- , hanem nagykaput, mert néhány kedvezményezett, föld- vásárlásra törekvő termelőszö­vetkezetnek ez lenne az érdeke. A tervezet három garanciája közül - a tulajdonszerzést meg­előzően legalább öt évig folyta­tott mezőgazdasági tevékeny­ség, a székhely (telephely) által behatárolt földszerzés, vala­mint a legalább középfokú me­zőgazdasági szakképesítéssel rendelkező tag vagy alkalma­zott - egyik sem igazi biztosí­ték, valamennyi könnyedén ki­játszható. A kormány az ellenzék nép­szavazás kezdeményezését ele­inte szidalmazta, bírálta, majd váratlan, száznyolcvan fokos fordulattal elfogadta azt. — Ennek egyrészt örülünk, másrészt viszont sérelmezzük azt, hogy nem az ellenzék ere­deti kérdéseit tartalmazza a kií­randó referendum - mondta dr. Dávid Ibolya, aki számos nem­zetközi szerződést tanulmányo­zott át annak bizonyítására, hogy az ellenzék által megfo­galmazott kérdések - szemben a kormány állításával - nem Európa-ellenesek. Sőt, ezek a kérdések jobbak, pontosabbak azoknál, mint amiket a kor­mány fogalmazott meg: az előbbiek ugyanis jóval sző­kébb, behatároltabb körre vo­natkoznak. —szá— Fokozatosan kiteljesedik a Soros Alapítvány Hárommilliárdos támogatás A nemsokára a tizennegyedik születésnapját ünneplő Soros Alapítvány már nem kizáró­lag az úgynevezett elit támo­gatására törekszik, jelentős szociális programja is. Vásárhelyi Miklós, az alapítvány elnöke elmondta, hogy tavaly So­ros György összesen 2,5 milliárd forintot bocsátott a magyaror­szági programok rendelkezésére, és ez az összeg az idén 3 milli- árdra emelkedett. A rendszerváltáskor önállóso­dott szervezet 1990-től elsősor­ban a művészetek, a kultúra terü­letén nyújtott támogatást az alko­tóknak, igazi áttörést azonban a legutóbbi választások hoztak. Egyidejűleg kiszélesedett a tá­mogatott kör. Beindult például a szociális program, mely az össze­sen szétosztható pénz 20 százalé­kát juttatja a segítségre szorulók­nak. A legtöbb pénzt azonban to­vábbra is oktatásra, kutatásra adja a Soros Alapítvány. A szerb pátriárka látogatása, őszentsége Pál szerb pátriárka köszönetét mondott a magyar államnak a kisebbségek támogatásáért. A főpap Gál Zoltánnal, az Or­szággyűlés elnökével és Platthy Iván címzetes államtitkár­ral (képünkön) is tárgyalt. fotó: feb/diósi imre Horn Gyula saját átvilágításáról Nem kerültek napvilágra ismeretlen tények Az átvilágító bizottság határozatában egyetlen olyan tény sem szerepel, ami a közvélemény számára ismeretlen lenne. Múltamat sem 1990 előtt, sem utána nem titkoltam, az ál­lampolgárok annak ismeretében választottak meg képvise­lőnek, az Országgyűlés pedig miniszterelnöknek. Ezért sem erkölcsi, sem jogi indokát nem látom annak, hogy lemondjak tisztségeimről - jelentette ki tegnap délután Horn Gyula. A miniszterelnök alig két órá­val az úgynevezett ügynöktör­vény alapján készült határozat kézhezvétele után tartott sajtó- tájékoztatót, és az újságírók rendelkezésére bocsátotta a dokumentum teljes szövegét. A határozatban a Il-es számú ellenőrző bizottság - a törvénynek megfelelően - képviselői és miniszterelnöki tisztségéről való lemondásra szólítja fel Horn Gyulát, mi­után megállapította: 1956— 1957-ben karhatalmi alakulat­nál teljesített szolgálatot, és 1985-1990 között külügyi ve­zetőként a BM III/III-as Cso­portfőnökségének informá­cióit tartalmazó jelentéseket kapott. A kormányfő írásbeli nyi­latkozatban is reagált a hatá­rozatra. Ebben megállapítja: a bizottság eljárását korrektnek, határozatát és indoklását tárgyszerűnek tartja, néhány apróbb pontatlanságtól elte­kintve megfelelnek a valóság­nak. Határozata és megállapí­tásai nem cáfolták meg az ő korábbi állításait, sőt megerő­sítették azokat. Horn Gyula elmondta: 1956. október 30-tól novem­ber 4-ig nemzetőrként járőrfe­ladatot látott el, majd 1956 de­cember 15-én kezdte meg kar­hatalmi szolgálatát; feladata a közbiztonság megteremtése, objektumok őrzése volt. A tá­jékoztató jelentések kapcsán hangsúlyozta: nem tudta, mi­lyen forrásból származtak, ho­gyan készültek az informá­ciók. Munkájában nem hasz­nálta fel e tájékoztatókat. Magyarország meghívása elismerés Göncz Árpád főparancsnok iktatta be az új honvéd vezérkart Göncz Árpád és Keleti György az ünnepségen FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Rajtunk áll vagy bukik, hogy Európával vagy Európa nélkül haladunk tovább. Ha Európával, akkor a biztató jövőbe, ha Európa nélkül, akkor a sötét zsákutcák valamelyikébe érkez­hetünk. Ezt hangsúlyozta Göncz Árpád köztársasági elnök, a fegyveres erők főparancsnoka hétfőn Budapesten, amikor ünnepélyesen beiktatták az átalakuló honvéd vezérkart, amelynek az államfő csapatzászlót adományozott. Göncz Árpád rámutatott arra, hogy az ország biztonsága hosszabb távon csak a sokol­dalú nemzetközi együttműkö­dés szilárd és intézményes ke­retei között, illetve a hasonló célokat követő államokkal ki­alakítandó politikai, gazdasági és katonai szövetséggel bizto­sítható. Magyarország meghí­vása a NATO-ba az egész nép elismerését jelenti. Az ünnepségen bejelentet­ték, hogy szeptember 1-jétől megszűnt a 4. Gépesített-, va­lamint a 2. Repülő- és Légvé­delmi Hadtestparancsnokság. Egyidejűleg megalakult a Honvéd Vezérkar, a Száraz­földi Vezérkar, a Légierő Ve­zérkar és a Logisztikai Fő- igazgatóság. A Honvéd Ve­zérkart Végh Ferenc altábor­nagy, vezérkari főnök vezeti, a Székesfehérvárott létrejövő Szárazföldi Vezérkar élére Preininger Ambrus vezérőr­nagy, a Veszprémben megala­kuló Légierő Vezérkar élére pedig Kositzky Attila vezérőr­nagy került. Á Logisztikai Fő- igazgatóságot Domine János dandártábornok irányítja. Végh Ferenc vezérkari fő­nök a többi között arról szólt, hogy az idén befejeződik a haderőreform első, a mennyi­ségi változásokra épülő szaka­sza. A következő időszakban a fő hangsúly a minőségi változ­tatásokra, a működési képes­ség javítására kerül. Kidol­gozzák a nemzeti katonai stra­tégiát és a katonai doktrínákat. A honvédségnek alkalmassá kell válnia a NATO szövetsé­ges erőivel való együttműkö­désre. A NATO-tagság után a vezérkar feladata az erők biz­tosítása, felkészítése lesz. Tizenegyen átültek. Isépy Tamás, a megszűnt keresztény- demokrata frakció volt vezetője és hét képviselőtársa után hét­főn Ivanics István, Leitner Gá­bor és Pálfi Dénes is aláírta azt a levelet, amelyben az érintet­tek bejelentik: képviselői tevé­kenységüket a Fidesz parla­menti képviselőcsoportjában kívánják folytatni. A népszavazás mellett. A Magyar Szocialista Párt orszá­gos elnöksége hétfői ülésén tá­jékozódott az ügydöntő nép­szavazást kezdeményező kor­mányhatározat politikai és szakmai indítékairól. A testület egyhangúlag támogatásáról biz­tosította a meghozott politikai döntést. Az FKGP az áremelésekről. A Független Kisgazdapárt attól tart, hogy a tervezett áremelé­sek a kenyér- és húsfogyasztás további csökkenéséhez vezet­nek - hangzott el a párt tegnapi tájékoztatóján. Deák Ferenc, az Országos Parasztszövetség fő­titkára szerint a fogyasztás egyre inkább az olcsóbb, gyen­gébb minőségű termékekre te­vődik át. Fej nélküli önkormányzat. Második alkalommal sem sike­rült elnököt választania az Egészségbiztosítási Önkor­mányzat közgyűlésének. Aho­gyan augusztus 18-án, úgy hét­főn sem kapta meg a szükséges kétharmados szavazattöbbséget Kovács Pál, az MSZOSZ el­nökjelöltje. Bajban az Új Mao. A mára felhalmozódott többmilliós adóhátralék miatt az APEH pénteken leállíttatta az Új Ma­gyarország banki kifizetéseit, így félő, hogy napokon belül el­tűnik a hazai sajtó palettájáról az egyetlen ellenzéki hangvé­telű napilap - közölte Alexa Károly főszerkesztő. Kelemen Iván többségi tulajdonos cá­folta a lap felszámolásának hí­rét. Külön ballagás. A Tiszavas- vári Pethe Ferenc Általános Is­kola cigány és nem cigány ta­nulói elkülönített ballagása ügyének tisztázására Magyar Bálint vizsgálatot kezdeménye­zett a nemzeti és etnikai ki­sebbségi jogok országgyűlési biztosánál, valamint a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatalnál. Marad a hashajtó. A magyar gyógyszerészeti hatóság nem tartja szükségesnek a fenolfta- lein forgalmazásának korláto­zását. Ezt Elek Sándor, az Or­szágos Gyógyszerészeti Intézet mellékhatást figyelő központ­jának vezetője mondta azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államokban rákkeltőnek talál­ták a fenolftaleint. Beszélgetőpartnerünk: Dimény Imre, aki félti az agráriumot a politikai csatáktól A talpra álláshoz tőkeinjekció kell Dimény Imre akadémikust 75. születésnapja alkalmából kö­szöntötték tegnap a Magyar Tudományos Ákadémián. A me­zőgazdaságot fél évszázada szolgáló, s 1967-75 között minisz­teri posztot is betöltő szakembert arról kérdeztük, milyennek látja agrárgazdaságunk helyzetét napjainkban. Elsőbbséget kell adni a mezőgazdaságnak fotó: feb/diósi- A magyar mezőgazdaság je­lenleg tele van olyan ellent­mondásokkal, amelyeknek fel­oldása - egységes politikai aka­rat hiányában - roppant nehéz - mondja az akadémikus. - A nemzeti agrárprogram a tárgya­lások során jó irányban válto­zott, de ez, sajnos, a feladatok konkrét megfogalmazásában nem érzékelhető. Félő tehát, hogy olyan agrárprogramra ke­rül rá a véglegesítés pecsétje, amelyben elsikkad a lényeg: a mezőgazdaság nemzetgazdasá­gon belüli elsőbbsége. Ennek ellenére úgy vélem, hogy Euró­pai Uniós tagságunk időpontjá­nak közelsége - szerintem ugyanis ez 2002-2003-ra vár­ható - rákényszeríti politikusa­inkat olyan konszenzusra, amelynek alapján megfogal­mazható és kialakítható hazánk közép- és hosszú távú agrárstra­tégiája.- Miben látja a mezőgazda­ság legnagyobb gondját?- Az ágazat alacsony jövede­lemtermelő képességében. A gazdaságok bevételei manap­ság sok esetben az egyszerű új­ratermelés pénzügyi-anyagi fel­tételeit sem biztosítják, még kevésbé a bővített újratermelés forrásait.- Az elmúlt tíz esztendőben mintegy 400 milliárd forintot vontak ki a mezőgazdaságból. Ezt a nagyarányú jövedelem- veszteséget nem lehet a jelen­legi közgazdasági szabályo­zókkal vagy árakkal pótolni. Je­lentős tőkebevonásra, tőkein­jekcióra lenne szükség. Múlha­tatlanul fontosnak tartom, hogy előbb-utóbb sor kerüljön az ágazat konszolidációjára. Még akkor is, ha a mezőgazdaság­nak juttatandó kétszer 50 milli­árdos tőkepótló hitel erőtelje­sebb fejlesztést indíthat el, bár a gondokat teljes mértékben ez sem oldja meg.- Mi a véleménye a külföldiek termőföldszerzéséről ?- A most folyó hecckam­pánynak semmi köze nincs a gazdasági racionalitáshoz. Az­zal én sem értek egyet, hogy külföldiek - az EU-csatlakozás előtti időszakban - termőföldet vásárolhassanak, mert rendkí­vül alacsonyak a földárak. A szövetkezetek, a gazdasági tár­saságok földvásárlását azonban lehetővé kell tenni, s ebből a körből a külföldiek részvételé­vel működő vegyes vállalatokat sem kellene kizárni. A tör­vénybe iktatott fékekkel, szi­gorú korlátozásokkal ugyanis a tulajdonlás kézben tartható. Meggyőződésem szerint uniós tagságunk sem jelenti majd azt, hogy teljesen szabaddá válik a földvásárlás. Az állam részvéte­lével, szigorú ellenőrzéssel, s például a föld alacsony árát kompenzáló magas átírási ille­tékekkel és más eszközökkel továbbra is szabályozható lesz a tulajdonszerzés. Mert jogos követelmény, hogy a magyar földet ne kótyavetyéljük el. Újvári Gizella

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom