Tolnai Népújság, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-13-14 / 214. szám
SZERELMES SZABÓ ÉS A TÖBBIEK (9. oldal.) BÁTASZÉK, BONYHÁD, DOMBÓVÁR, DUNAFÖLDVÁR, PAKS, SIMONTORN Y A, SZEKSZÁRD, TAMÁSI, TOLNA ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1997. SZEPTEMBER 13-14. SZOMBAT-VASÁRNAP ÁRA: 32 FORINT VIII. ÉVFOLYAM, 214. SZÁM Telefonon is megrendelheti! NÉPÚJSÁG-ELŐFIZETÉS: 74/415-468. HIRDETÉSFELVÉTEL: 74/416-211. Több erdőterület kellene! Szekszárdon, a megyei ön- kormányzat épületében tartotta ülését tegnap a Tolna Megyei Közgyűlés mező- gazdasági bizottsága. A résztvevők négy tájékoztatót hallgattak meg. Elsőként Hardy László, a Pécsi Erdőfelügyelőség igazgatója Tolna megye erdőgazdálkodásának helyzetét részletezte. Mint megállapította, szőkébb pátriánkban az erdőterület nagysága - arányait tekintve - kisebb az országos átlagnál, éppen ezért megfelelő támogatás mellett erőfeszítéseket kell tenni az űjabb telepítésre. Dr. Vida György, az FM Tolna Megyei Hivatalának helyettes vezetője a vadgazdálkodásról szólva elmondta, hogy Tolna megye számára a saját vadászat helyett - a relatíve kis terület miatt - előnyösebb lenne a külföldiek számára biztosított bérvadászat. Kővári László, a Tolna Megyei Agrárkamara elnöke a gazdajegyzői hálózatról tartott tájékoztatást. A gazdajegyzői rendszer - a maga hat területi irodájával - jól működik, s biztosítja a mezőgazdasággal kapcsolatos információk áramlását. A lengyeli mezőgazdasági szakképző iskola református egyháznak történő, tervezett átadásáról Szvath Imréné, a megyei önkormányzat humán főosztályának vezetője közölt részleteket. Amennyiben az átadás megvalósul, úgy feladatként jelentkezik azon tanulók elhelyezése - lehetőség szerint a palánki szakiskolába - , akik nem kívánnak felekezeti iskolában tanulni, -száPályázaton nyert pénzből Diákjogokról tanároknak A Belügyminisztérium mellett működő Gyermek és Ifjúsági Koordinációs tanács pályázatán nyert pénzt a megyei önkormányzat humán főosztálya. A pályázat célja a helyi gyermek és ifjúsági feladatok jobb ellátása volt. A megyei önkormányzat pedagógusok felkészítésére kapta pénzt. A tanfolyam tartalmi programját a megyei pedagógiai intézet dolgozta ki. A továbbképzésen maximum 25 általános és középiskolai tanár vehet részt. Az előadások, tréningek témái között szerepelnek a gyermek és diákjogok, az iskolai demokrácia formái, az érdekérvényesítés módszerei, az ifjúság értékpreferenciái és még sok más érdekes, aktuális tudnivaló. Az ingyenes felkészítő tanfolyamra, amelynek előadói között egyetemek, főiskolák neves oktatói szerepelnek, szeptember húszadikáig lehet jelentkezni. Demonstrálnak a húsosok A felszámolás alatt lévő Szekszárdi Húsipari Rt. dolgozói - miután azt tapasztalták, hogy ügyükben érdemi intézkedés mindeddig nem történt - a jövőben tiltakozó akciókkal, a nyilvánosság teljes bevonásával kívánják felhívni az illetékesek figyelmét reménytelen helyzetükre. Ennek első lépéseként szeptember 17-én, szerdán délután tiltakozó akciót szerveznek Szekszárdon, a Garay téren. A szónokok beszélnek a húsipari privatizációjáról, beszámolnak a lakosságot és az önkormányzatot ért károkról, a szakszervezet hiábavaló erőfeszítéseiről s felolvassák követeléseiket. Gyáravató ünnepség Szekszárdon Hajós Béla és Heikki Mairinoja vágta át a szalagot A finnországi központú Upo- nor csoport, a világ egyik vezető műanyag-csőrendszer gyártója tegnap ünnepélyes keretek között megnyitotta új üzemét Szekszárdon. Az avató ünnepségen többek között jelen volt Heikki Mairinoja, a cégcsoport nemzetközi elnöke, Dan Schmierer, az Uponor Műanyag Csőrendszer Kft. ügyvezető igazgatója, dr. Hajós Béla, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára, a vállalatcsoport vezető(munkatársai, a hazai és külföldi partner cégek meghívottjai. Utóbbiaknak délelőtt tájékoztató előadásokat tartottak az Uponor vezetői és az államtitkár-helyettes. (Folytatás a 3. oldalon.) Illyés, a sorsvállalás lírikusa Folytatódott, illetve lezárult tegnap Szekszárdon, az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola E épületében tartott két napos konferencia, mely a költőszerep kelet-európai lehetőségeit vizsgálta meg, különös tekintettel Illyés Gyulára. Elsőként Görömbei András egyetemi tanár Illyés Gyula (irodalom)politikai szerepvállalásáról tartott előadást. Illyés úgy látta: a magyarság érdekében azok helyett is kell szólnia, akik ezt körülményeik miatt nem tehetik meg. Ugyanakkor illúziómentesen nézett szembe nemzetének sorskérdéseivel, a magunk vagyunk tudatából számára nem a létezés abszurditása, hanem a fokozott felelősségvállalás következett. A Kolozsvárról érkezett Kántor Lajos, a Korunk című folyóirat főszerkesztője Illyés erdélyi fogadtatását, az ott Kolozsváron - kiadott versesköteteit ismertette. A költő - mutatott rá Kántor Lajos - felismerte: ha békében akarunk egymás mellett élni, higgadnunk és felejtenünk kell. Bíró Zoltán főiskolai tanár Illyés költőszerepéről szólva aláhúzta: nemzete sorsát látva nem pengethette úgy a lantot, mintha kizárólag a dal érdekelné. Ez a fajta sorsvállalás általában jellemezte hazánkban az írókat, a költőket, akik ezzel nem kevesebbek, de többek lettek. Igaz - tette hozzá Bíró Zoltán -, a jó politikát sohasem pótolhatja az irodalom. Pomogáts Béla, a Magyar írószövetség elnöke hangsúlyozta: Illyés költészete, lírája - szemben állva a nemzeti elzárkózást hirdetőkkel - egyszerre szólt a magyarsághoz és a nagyvilághoz. Tasi József irodalomtörténész Illyés ötvenes évekbeli munkásságába engedett bepillantást, A Hol zsarnokság van... költője - utalva az őt ért támadásokra - ezekben az időkben éppen egy Tolna megyei, bonyhád-bör- zsönyi kiránduláskor mondta írótársának, Dobozy Imrének: — Az államtitkárok jöhetnek, mehetnek, de én Adynak és Babitsnak felelek. Az előadás- sorozatot Fried István egyetemi tanár zárta, aki a költőszerep és társadalmi szerep összefüggéseit elemezte. -száIsmét nyert a kistérség Társulásban könnyebb A Dombóvár Városi és Városkörnyéki Települések Ön- kormányzatai Területfejlesztési Társulásának megalakulásakor jelentős visszhangja volt annak, hogy a társulás szereplői milyen sokrétű együttműködési szövetséget alakítottak. Ennek mára nem csak visszhangja van, hanem a sikere is érződik. Mint azt Szabó Lóránd, a társulás menedzsere elmondta, az akkori példaértékű együttműködési törekvés mára már sikeres pályázatokhoz nyit kaput. Ezt példázza az orvosi ügyelet együttes működtetése, amire sikerült emelt szintű állami támogatást szerezni. Igaz, a települések még most is kiegészítik az orvosi ügyelet működtetéséhez kapott pénzt, ám éves szinten együttesen kétmillió forintot sikerül megtakarítani. A társuláson belül pedagógiai feladatokat is átvállalva logopédus és nevelési tanácsadó szakember foglalkoztatásához kapott állami támogatást a térség, s ennek értéke kb. fél millió forint. Az ifjúsági referens alkalmazásának lehetősége szintén pályázati sikernek köszönhető. A társulás ezek mellett kiemelt feladatként kezeli a turisztikai propaganda munkát. Ezt jelzi, hogy Tourlnform irodát működtet Dombóváron, s a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 300 ezer forintos juttatása meg több, hasonló célú támogatás és az önerő mellé felsorakoztatva október végére elkészül a város és környékének turisztikai kiadványa. Ebben számos fotóval és a leglényegesebb szöveges információval szolgálják ki a Dombóvárra, vagy a város környékre érkező turistákat. A dombóvári Városházán találkoznak szeptember 18-án a városi és város környéki vezetők. A Dombóyár Városi és Városkörnyéki Önkormányzatok Területfejlesztési Társulásának ülésén ismét a területfejlesztési pályázatok benyújtása lesz a legfőbb téma. Tamási 300 fő Tolna 161 fő Bátaszék 113 fő MUNKANÉLKÜLIKÉNT REGISZTRÁLT PÁLYAKEZDŐK SZÁMA 243fő KIRENDELTSÉGENKÉNT TOLNA MEGYÉBEN 1997. AUGUSZTUS Paks 285 fő Szekszárd 476 fő Dombóvár 280 fő A REGISZTRÁLT MUNKANÉLKÜLIEK ÉS AZON BELÜL A PÁLYAKEZDŐK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 1996-97. A KSH megyei igazgatóságának adatai A természetes fogyás a jellemző Magyarország népesedési helyzetét továbbra is az alacsony és csökkenő termékenység, valamint a magas - az utóbbi években szerény mértékben javuló - halandóság jellemzi. Az idei első félévben az országban a az előzetes adatok szerint közel 1.700-zal csökkent a házasságkötések száma, és 2.600-zal kevesebb gyermek született, mint 1996 azonos időszakában. A halálozások száma 4100-zal volt kevesebb, mint az előző esztendő első félévében. A természetes fogyás az első 6 hónapban 21.300 fő volt, az ország lakossága így az időszak végére 10.153.000-re csökkent. (Félelmetes belegondolni, hogy mindössze fél év alatt annyival lett kevesebb Magyarország népessége, mint Dombóvár város lakossága.) Az első félévben 3,7 ezrelék volt a házasságkötési és 9,9 ezrelék az élveszületési ráta. A halálozási ráta 14,2 ezrelék volt. Tolna megye népességének alakulására is a természetes fogyás volt a jellemző. 1997 január 1-én 247.716 volt a megye lélekszáma. Egy év alatt 1.357- tel lettünk kevesebben. Ez egyrészt a természetes fogyásból adódott (-1.069), másrészt a negatív vándorlási egyenlegből (-288). Összességében a halálozások száma 1997.1. félévében az előző év hasonló időszakához képest közel 9 százalékkal volt kevesebb a megyében, ám továbbra is meghaladta az élve- születések számát. A városok népessége kisebb mértékben fogyott, mint a községeké. Alacsonyabb természetes fogyás mellett a városok vándorlási mérlege még pozitív maradt (23), miközben a községek természetes fogyását a negatív vándorlási különbözet (-311) is felerősítette. Tolna megye halálozási rátája, házasságkötési rátája, valamint az 1.000 élveszülöttre jutó halálozási mutatója kedvezőbb képet mutat az év első hat hónapjában, mint az országos mutatók. Az élveszületési rátánk azonban alatta marad az országos átlagnak. Az őszi képzési és állásbörzéről írásunk a 9. oldalon.
