Tolnai Népújság, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-11 / 212. szám

HÁROM MEGYE KÓRHÁZAINAK PÁLYÁZATA (3. oldal.) BÁTASZÉK, BONYHÁD, DOMBÓVÁR, DUNAFÖLDVÁR, PAKS, SIMONTORNYA, SZEKSZÁRD, TAMÁSI, TOLNA ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1997. SZEPTEMBER 11. CSÜTÖRTÖK ÁRA: 32 FORINT VIII. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM Telefonon is megrendelheti! 74/415-468. HIRDETÉSFELVÉTEL: 74/416-211. Röviden A faddi kismama klub sze­zonnyitó foglalkozására kerül sor ma, azaz csütörtökön dél­után fél hattól, a helyi művelő­dési házban. Az összejövetelen játszóház is lesz. A bogyiszlói szennyvízcsa­torna beruházás lehetőségeit is áttekintették azon a tegnapi rövid megbeszélésen, amelyet a bogyiszlói polgármesternek sikerült folytatnia dr. Hajós Bélával, a KHVM helyettes államtitkárával és Szabó Má­tyással, a KDT Vízig, igazga­tójával, a Gemenc ’97 árvíz- védelmi gyakorlat alkalmá­ból. A Tolnai Dunáért Alapít­vány kuratóriuma ma, azaz csütörtökön délután 5 órától ülésezik, a tolnai városházán. Tengelicen a hétvégén ren­dezik meg a szüreti mulatsá­got. Szombaton délután 2 órakor indul a felvonulás a művelődési háztól. A bírónét az iskolánál kérik ki, itt az al­sós néptáncosok adnak mű­sort. Este 8-kor kezdődik a szüreti bál a művelődési ház­ban, decsi zenekar közremű­ködésével. Két személykocsi ütközött tegnap délután Bonyhádon, a Zrínyi utcában. A 6-os főút felől közlekedő Citroen és a vele szemben haladó VW Golf akkor rohant egymásba, mikor ez utóbbi autó vezetője balra be akart kanyarodni. A két kocsi totálkáros lett, a kár körülbelül egymillió forint. A kajsziról. A megyénkbeli kajszi termelők szeptember 13-án, szombaton Kisvejkén, a művelődési házban egész napos tanácskozást szervez­nek. (9 órától 16 óráig.) A program szerint beszámoló hangzik el az idei évi kajszi­termelés tapasztalatairól, a kajszifajták termelési értéke­léséről, a feldolgozás lehető­ségeiről, valamint a növény- védelemről. A délutáni órák­ban sor kerül további szakmai előadásokra. A rendezvény házigazdája a Teveli Kistér­ségi Szövetség. A Árvízvédelmi gyakorlat Mi történne, ha a német és a lengyel árvizekhez hasonlóan Tolna megyében is kilépne medréből a Duna. Hozzátéve, hogy az idei árhullám nagysá­gában a 7., tartósságában pedig az 5. volt az eddig mértek so­rában. A Tolna Megyei Vé­delmi Bizottság, Szekszárd Megyei Jogú Város Helyi Vé­delmi Bizottsága, és a Közép- Dunántúli Vízügyi Igazgatóság árvízvédelmi és törzsvezetési gyakorlaton vette számba a ten­nivalókat. A gyakorlatban részt vettek a városkörnyéki telepü­lések védelmi bizottságai is. (Folytatás a 3. oldalon.) Árvízvédelmi kiállítás nyílt a Babits művelődési házban az 56-os jeges ár idején és az idei lengyel árvizeken készült képekből Az információs központ a vízügyi igazgatóság szekszárdi szakaszmérnökségén A pénz nem boldogít, de ... * Eles vita Kakasdon a hálózatokról Egy hálózatszervezésről szóló előadás igencsak megosz­totta az Öröm, boldogság, boldogtalanság címmel tartott konferencia közönségét. A rendezvény utolsó napjára várták Kuncze Gábort, aki parlamenti elfoglaltsága miatt levelet küldött maga helyett. Tanulmányozzák az Európába vezető utat Tolnai gazdajegyzők Szászországban A rendezvény fővédnöke, dr. Molnár Ilona országos tiszti főorvos rövid beszédében kije­lentette: akkor lehetünk bol­dogok, ha tudunk törődni egymással. Azoknak pedig, akik a társadalom lelki egész­ségével foglalkoznak különö­sen fontos, hogy harmóniában éljenek magukkal és a környe­zetükkel. Megosztotta a kö­zönséget - magát a fővédnö­köt is meglepte - dr. Telkes József előadása. A ma karrier­tanácsadással és hálózatszer­vezéssel foglalkozó szakem­ber korábban a pécsi idegkli­nikán dolgozott. Az előadó szerint a direkt eladással fog­lalkozó - tisztítószereket, kozmetikumokat, gyógynövé­nyeket és más termékeket for­galmazó - hálózatokkal szem­ben - melyekről ő nemrégiben könyvet írt - sok a fenntartás Magyarországon. Ennek sze­rinte az egyik oka az, hogy a hálózatok egy része nem úgy működik, ahogy kellene. Á másik: aki megismerkedik e hálózatok tevékenységével és megpróbál tevékenykedni benne, óhatatlanul tükröt tart a saját személyisége elé. Ha ilyenkor kiderül, hogy a háló­zatban való tevékenykedéshez meg kellene változnia, akkor elkezdi hibáztatni a hálózatot - vélekedett az előadó. Molnár Ilona országos tiszti főorvos provokációnak tekintette Tel­kes József előadását és kije­lentette: a hálózat uniformizál és széktásít. A hallgatóság tag­jai közül többen egyetértettek ezzel, ugyanakkor volt olyan vélemény, miszerint e hálóza­tok arra is jók, hogy társaság hiányában barátokra, ismerő­sökre lelhessen az ember. (Folytatás a 3. oldalon.) Egyhetes szászországi tanul­mányúton vesznek részt szep­tember 8-12. között Tolna megye gazdajegyzői és az Ag­rárkamara képviselői. A tanulmányút során a résztvevők a Szászországi Management Akadémián szemináriumon vesznek részt, ahol előadásokat hallgatnak az Európai Unió agrárpoliti­káját, a társulásból és az EU- ba való belépésből származó, a magyar mezőgazdasággal szemben támasztott követel­ményekről és az EU tagság kelet-német tapasztalatairól. A csoport látogatást tesz egy nagy mezőgazdasági társa­ságnál, a Busissa Agrarpro- dukte Preititz cégnél, ahol megismerkednek a társaság tulajdon- és bérleti viszonyai­val, majd megtekintik az üzemet és a szarvasmarhate­lepet. Ezt követően pedig egy egyéni parasztgazdaság megtekintése szerepel a Tolna megyei gazdajegyzők prog­ramjában. A gazdajegyzők tájékozta­tást kapnak a német mező- gazdasági képzésekről, to­vábbképzésekről, az alterna­tív energiaforrásokról. A KSH megyei igazgatóságának adatai Riasztóak az iparra vonatkozó számok Mint arról már korábban beszámoltunk, országosan az ipari termelés 1996-ban kialakult növekvő irányzata 1997 első felé­ben folytatódott. Az előző év azonos időszakához képest is szá­mottevő volt az élénkülés. Az első félévi termelés 7,8 százalék­kal haladta meg a tavaly első félévit. A kivitel 29 százalékkal bővült, míg a belföldi piacon értékesített termékek mennyisége 3 százalékkal csökkent. Az országban az 50 fő feletti létszámot foglalkoztató vállal­kozások esetében mind a terme­lés, mind az értékesítés mutatói az átlagosnál kedvezőbbek. Tolna megyében viszont az ilyen ipari vállalkozások az idei, 1997-es I. félévben csak 43 milliárd forint bruttó terme­lési értéket állítottak elő, össze­hasonlító áron 14,4 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel ko­rábban. Az értékesítés ennél is nagyobb mértékben, nem keve­sebb, mint 15,3 százalékkal csökkent. A villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás - ami a megye ipari termelésének 58 százalé­kát adta - az első félévben 17 százalékkal elmaradt az előző esztendő hasonló időszakához képest. A feldolgozóipar produk­tuma az első félévben 10,5 szá­zalékkal volt alacsonyabb mint egy évvel korábban. Ezen a te­rületen csak a textília, a ruházat és a bőrtermékek gyártása bő­vült 5,5 százalékkal, a többi ágazatban csökkent a termelés, így például a az élelmiszeripar­ban 17, a gépiparban 13 száza­lékkal. A megyei székhelyű ipari vállalkozások értékesítése 1997 I. félévében összehason­lító áron számítva mind bel­földre, mind külföldre jelentő­sen elmaradt az egy évvel ko­rábbitól, összességében 15,3 százalékkal csökkent. Külpiacon az értékesítést a megyei exportban jelentősebb feldolgozóipari ágazatok közül csak a textília, a ruházat és bőr­termékek gyártása tudta szinten tartani, a gépipar félévi kivitele 18, a kohászaté és fémfeldolgo­zásé 25 százalékkal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Hídverés: idóhúzási szándék? A szekszárdi városházán ülésezett tegnap délelőtt a Dél-Du­nántúli Regionális Fejlesztési Tanács. A Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyéket tömörítő szerveződés munkájáról sajtótájékoztatón számoltak be az illetékesek. Dr. Kolber István, Somogy Megye Közgyűlésének, egyút­tal a regionális tanácsnak az el­nöke többek között elmondta, hogy a résztvevők pályázatokat vitattak meg, majd terjesztettek fel a Központi Területfejlesz­tési Alapra. A régiófejlesztési programok elkészítésére az év végéig mintegy 30 millió forint áll rendelkezésre, ám a pénz elnyeréséhez legalább ugyan­annyi saját erőt fel kell mutatni. Idén ez még nem jelent gondot, ám a jövő év már nem ilyen biztató. Nagy a valószínűsége annak - mutatott rá dr. Kolber István - , hogy a feladat meg­oldása érdekében az elkövet­kező esztendőben szükség lesz valamennyi települési önkor­mányzat, kistérség, megyei ön- kormányzat és gazdasági ka­mara segítségére. Másik fontos napirendi pontként a mohácsi vállalko­zási övezet fejlesztésének ter­vét tárgyalták meg a testület tagjai. Egy-egy ilyen, kifejezet­ten határmenü övezet több te­lepülést ölel fel, az így kialakí­tott kistérséget speciális szabá­lyozás, adókedvezmény és be­fektetési ösztönzés jellemzi. Egyébként az országos terület­fejlesztési koncepció - a par­lament által még megtárgya­landó - tervezete a régióban, tehát a Dél-Dunántúlon három ilyen - barcsi, lenti és mohácsi - övezettel számol. Bár a mohácsi övezetre vo­natkozó megbeszélésen nem esett szó az ott (is) tervezett Duna-hídról, dr. Higyi Gyula, a regionális fejlesztési tanács al- elnöke az ezzel kapcsolatos kérdésre így válaszolt: — A Duna-híd kérdésében Szek­szárd és Mohács nem verseny­társa egymásnak. Tolna megye székhelyén fel kell építeni egy igen erős, több pályás hidat. Ám ez nem lehet akadálya egy kis teherbírású, összekötő híd­nak Mohácson. Úgy érzem, ebben a kérdésben valakik idő- húzási céllal akarják összeug- rasztani a két várost. -szá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom