Tolnai Népújság, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-13 / 188. szám

4. oldal 1997. augusztus 13., szerda Megyei Körkép — Dombóvár És Környéke Boldoggá avatják Apor Vilmost Zarándokút pápai misére Farkasdi András dombó­vári esperes, apát-plébános kapott megbízást a pécsi egyházmegye püspökétől, Mayer Mihálytól arra, hogy zarándokutat szervezzen Rómába. A november 8-10-ig tartó za­rándokút célja, hogy a Tolna megyei hívek minél nagyobb számban - egy országos nem­zeti zarándokút részeseiként - vehessenek részt azon a szentmisén, amit II. János Pál pápa a római Szent Péter bazi­likában celebrál. A szentmise keretében a pápa boldoggá avatja Apor Vilmos püspököt, aki a második világháborúban halt mártírhalált. Ahogy az a megbízó levél­ben is szerepel a híveket egyre inkább sújtó szegény­ség miatt tervezték a közös programot csupán erre a há­rom napra, ám Farkasdi And­rás esperes, apát-plébános bí­zik abban, hogy Tolna megye számos településéről, sok hívő jelentkezik - e hónap végéig - a valóban nem min­dennapos zarándokútra.- nagy ­Emléktábla Kocsolán. A holocaustra emlékeztető emléktábla található egy kocsolai ház falán. A táblát a ház lakója, Szentes Tiborné készíttette, aki szüleit és testvérét veszítette el a világégésben. Mint mondta Kocsolán tizen­hat izraelita család élt és pusztult el, s ezért is szeretné a táblával felhívni a figyelmet a megbékélés fontossá­gára. FOTÓ: ÓTÓS RÉKA Interneten Dombóvár és a városkörnyéki társulás. Az el­múlt hét végétől már elérhető a számos információ az Internet számítógépes hálózaton, ami Dombóvár idegenforgalmi, ter­mészet és gazdaságföldrajzi ismérveit tartalmazza - mondta el lapunknak Szabó Lóránd a Dombóvár Városi és Városkörnyéki Települések Területfejlesztési Társulásának menedzsere. Mint mondta a városról olvasható információkhoz három nyelven - a magyar mellett németül és angolul - biztosított a hozzáférés, s az intemet-es oldalakon számos dombóvári társadalmi szerve­zet működéséről, elérhetőségéről is olvashatnak a számítógépes tallózások alkalmával. A város mellett azonban e hét elejétől már a területfejlesztési társulásról szóló legfontosabb informá­ciók is az Internet hálózatra kerültek. Az adatok rendszerezésé­hez, feldolgozásához szükséges pénzt a dombóvári önkor­mányzat pályázati úton nyerte el, ám a rendszerre az elkészült oldalak már ingyen kerültek fel. Vendégségben is haza szurkolnak Mint arról az elmúlt héten hírt adtunk, Kurd település tizenki­lenc lengyel diákot lát vendégül két héten át. A Vöröskereszt kérésére a település nem kis szervező munkával és áldozatvál­lalással fogadta a Katovicze mellől érkezett, a pusztító árvizet a nyolcvanezer lakosú Racibórzban átélő gyerekeket. ramjába - amit a kurdi pedagó­gusok szerveznek - e mellett belefér a sok sport, az ingyenes strandolás Gunarasban, és még sok más is. Bár a vendég gyerekek na­zi gyerekek jól érzik magukat Kurdon fotó: ótós Réka Ahogy a gyerekek, és az őket kísérő fiatal nevelők elmesél­ték, a városban él az a legenda, miszerint ha a főtéren ásatások kezdődnek, akkor árvíz éri el a települést, ám a víz a főtérig nem ér el. Sajnos ez a legenda vált teljesen igazzá Racibórz­ban, ahová a gyerekek két hét kurdi táborozás után térnek vissza. Ehhez a táborozáshoz azon­ban a helyi önkormányzat, az iskola és a pedagógusok, vala­mint a helyiek egyöntetű áldo­zatvállalása is szükségeltetett, hiszen nem csak a gyerekek el­helyezését, hanem élelmezését is meg kellett oldani. Ebben a kurdi polgárok, a kertbarát kör és a nyugdíjas klub mellett több dombóvári, hőgyészi cég is je­lentős segítséget adott, s mivel eredetileg egy hónapos tartóz­kodásról volt szó, Cser István polgármester örömmel tájékoz­tathatta lapunkat a gyerekek ér­kezése után arról, hogy már be­fejezhetik a kalapolást. A gyerekek egyébként az elmúlt hétvégén részt vehettek a búcsúi szentmisén, aminek perselypénze is ellátásukra lett ajánlva. A lengyel diákok prog­gyon jól érzik magukat Kurdon, azt elárulták, hogy a Magyaror- szág-Lengyelország jótékony célú válogatott labdarúgó mér­kőzésen természetesen „haza” szurkolnak majd.- nagy ­A természet a festő palettája Amikor leszáll Döbröközön a vonatról, s baktatni kezd öreg­hegyi szőlője felé, sokan köszönnek rá: Szervusz művész úr. A dombóvári Csonka Sándort valóban sokan ismerik úgy a me­gyében, s az ország számos részén, mint képzőművészt, ám azt már kevesebben tudják, hogy Döbröközön kilencszáz négy­szögöl nagyságú műteremben dolgozik tavasztól ősz végéig. körül, s az azt övező fákon ren­geteg odú található, s madarak szárnysuhogása, csivitelése tölti meg élettel a teret. Azt a teret, ahol gyakran művészbará­tok is megfordulnak. Legutóbb Orosz László és Szabó Zoltán A szőlőben is előkerül a festőállvány fotó: ótós Réka A „műteremhez” nehezen jár­ható horhos visz, ám ahol eső után az autó már nem bírja, az ember még felballag, s a Bac­chus présházig vezető tíz per­ces séta nem hiába való. Az öreghegyi szőlőből végigte­kinthet az ember a környező dombokon, s ahogy azt Csonka Sándor mondja, tiszta időben igazán nagy távlatok nyílnak a háztól, ami kilencszáz négy- szögölös területen áll. A területet a festő - miként a vásznat - teljesen kihasználja, hiszen a szőlősorok között megannyi más növényt ter­meszt. Csonka Sándor szőlőjé­ben 54 fajta szőlő terem, ám vörös borának alapja a kék zweigelt és az oportó, míg a fe­hér borának főként rizlingszil­váni, tramini és zalagyöngye adja aromáját, illatát. Nem véletlen persze, hogy a présházon Bacchus a vidámság, a bor istenének neve mellett a Munkácsy paletta is ott dísze­leg a ház homlokzatán, hiszen a festő gyakorta leteszi a metsző­ollót, leveszi a permetezőt, hogy a télen megfestett képeit finomítsa, vagy éppen meg­fesse a döbröközi panorámát, vagy az itt megálmodott tájké­pek sokaságát. A természet pa­lettáján „kikevert” színek így a vászonról köszönhetnek vissza. A dombóvári műteremben ilyenkor csend honol, ám ahogy a művész mondja, a természet tavaszi éledése mindig tart ér­dekességeket, szépségeket, s ez egészen késő őszig igaz. A gazda munka közben soha nincs egyedül. Most éppen hat kiskutya ugrándozik a présház festőművészek töltöttek el itt pár napot, amibe belefért a dombóvári városnézés, a közös munka is. Csonka Sándor szereti a jó bort, s szívesen kínálja a hozzá érkező vendégeket is, ám házi készítésű eper és bodza szörp is jut a látogatóknak, akik az öreghegyi panoráma látványá­tól bor nélkül is megrészegül- hetnek.- nagy ­Hírmondó Szoboravatás Dombóváron Augusztus 16-án, szomba­ton délután három órakor avatják fel Farkas Pál szek­szárdi szobrászművész Fe­kete Istvánról készített mellszobrát a dombóvári Fekete István emlékszoba udvarán, ahová Bodó Imre, az emlékszoba tulajdonosa minden érdeklődőt szeretet­tel vár. Önkéntes véradás a kórházban A Vöröskereszt szervezésé­ben holnap reggel kilenc órától délután kettőig ön­kéntes véradást tartanak a dombóvári kórház véradó állomásán, ahová minden véradót szeretettel várnak. Cirkuszból nincs mááááásik Tegnap értesültünk róla, hogy szeptember 2-án, 3-án, és 4-én, Tolna megyei kör­útja során először Dombó­váron lesz két év után ismét látható a méltán híres Eöt­vös Cirkusz, aminek egyik fő attrakciója változatlanul Eötvös Gábor érdemes mű­vész, a Magyar Köztársaság Csillagrendjével kitüntetett zenebohóc produkciója lesz. Jegyzői fogadónap Frellerné dr. Kovács Anna, Dombóvár jegyzője ma reg­gel nyolc órától délután négy óráig tartja fogadónap­ját a Városházán, ahová tisz­telettel várja a település polgárait. Álláskeresők figyelmébe A dombóvári munkaügyi ki- rendeltségén a következő ál­láshelyeket tartják nyilván: híd-daru kezelő, betanított női munka, karosszéria laka­tos, CO hegesztő, lakatos, mentős ápoló, pultos-fel­szolgáló, szakács, pék (hő­gyészi munkahelyre), bolti eladó (nő), szobafestő má­zoló, mérlegképes köny­velő, műszaki rajzoló, fi­zika, biológia és földrajz szakos tanár (bármilyen szakpárral), szárító kezelő, rakodó munkás, kertészeti munkás motorfűrész kezelői jogosítvánnyal, gépkocsive­zető (C,E kategória, vasas szakmában való ismeretek­kel). Az álláshelyekről bővebb felvilágosítást adnak a ki- rendeltség munkatársai. Faragott játszótér Dalmandon Az elmúlt héten kezdődött és fejeződött be Dalmandon az a fafaragó tábor, aminek al­kotói a településnek készítet­tek köztéri játékokat, pado­kat. Mint azt Szemcsuk István fa­faragó elmondta, társaival, Szabadi Mihállyal, Beréti Ist­vánnal, valamint a helyi Csősz Istvánnal és Csősz Józseffel a dalamndi önkormányzat által vásárolt faanyagból álmodták meg és készítették el a játszó­teret, aminek egy-egy darabja több funkciót is ellát, hiszen - például a hajó - részint má­szókaként, részint homokozó­ként, vagy éppen hintaként is szolgálhat. A Dalmandi Rt. asztalos műhelyében szépen faragott, a településre jellemzően, lófej díszítésű padokat is készítet­tek, s ezek a munkák - talán jövőre újabb darabokkal gya­Szépen gyarapodik a sütvényi ménes. A képen látható lovak a hajdan nagyhírű és két évvel ezelőtt újra álmodott, s akkor viszonylag kicsi lóállománnyal újjászületett sütvé- nyi méneshez tartoznak. Sütvény hát újra él, s mint megtudtuk a dalmandi társaság másik terve is hamarosan valóra válhat, nevezetesen az, hogy a lósportban is visszaszerzik Sütvény régi nagy hírét. Ennek jegyében a tamási lovasnapon, augusztus 20-án már sütvényi ló is részt vesz a díjugrató versenyben. fotó: ótós réka A fafaragó mesterek és művek még beltérben fotó: ótós Réka rapodva - a község kicsinyei és idősei számára egyaránt hasznosak lesznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom