Tolnai Népújság, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-09-10 / 185. szám

1997. augusztus 9., szombat Gazdaság 5. oldal Bárányfelhők a juhászat egén Nagy a kereslet, mégis fogy az állomány, csökken a tenyésztési kedv A magyar agrárium nagy - és kiaknázatlan - lehetősége a ju­hászat. Nemcsak adottságaink, a juhtartással hasznosítható le­gelők nagy területe és a hagyományok miatt, hanem a nyugati piac szinte korlátlan fölvevőképessége okán is. Míg a legtöbb mezőgazdasági terméknél a beviteli kvóták és a magas vámok szabnak határt, addig élőbárányból, s juhhúsból jóval többet vihetnénk ki az EU-tagországokba, mint amennyit exportálni tudunk. Gazdasági kritika. Le­hetséges és szükséges is a gazdasági növekedés, azon­ban semmiképpen nem va­lósítható meg úgy, ahogyan ezt a mostani kormány el­képzeli - mondta Szabadi Béla. Az FKGP gazdasági kabinetjének vezetője hiá­nyolta azt is, hogy a kor­mány nem fordít nagyobb figyelmet az export ösztön­zésére, illetve a kivitel ará­nyának növelésére. Eredményes bank. A Commerzbank Budapest Rt. 735 millió forint adózás előtti eredményt ért el az első fél évben. Ez több mint 40 százalékkal haladja meg a múlt év azonos időszaká­nak nyereségét. A nettó ka­matbevétel januártól június végéig 1,1 milliárd forintot tett ki, szemben az 1996 első hat hónapjában elért 746 millió forinttal. Építőipari boom. Az előző hónapokhoz hason­lóan júniusban is növekedett az építőipar termelése - je­lentette pénteken a Köz­ponti Statisztikai Hivatal. Az adatok szerint az egy évvel korábbihoz képest az építőipar júniusi termelése 2,8 százalékkal bővült. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 317,91 Francia frank 31,61 Japán jen (100) 168,78 Német márka 106,65 Olasz líra (1000) 109,13 Osztrák schilling 15,16 Svájci frank 130,42 USA-dollár 199,68 ECU 210,14 A tejből készült termékekre, például sajtra, juhtúróra, nem állapítanak meg kvótát, még­sem szállítunk, sőt az utóbbi időben mi is behozatalra szoru­lunk. Úgy látszik, hiába a ke­csegtető lehetőség. Kihasználatlan keretek Az élő állat és a hús 98 szá­zaléka az Unió tagországaiba kerül. Legnagyobb vásárlónk Olaszország. A húsvéti magyar tejesbáránynak gyakorlatilag nincs versenytársa ezen a pia­con. Igencsak jól jön ez a gaz­dáknak is, mert a tejesbárány nevelése még nem igényel drága tápot. Igaz, ez kedvezőt­len tendenciákat is szül, tudniil­lik az állattartók egy része a to­vábbtenyésztésre alkalmas jer­kebárányokat is eladja. A Juh Terméktanács adatai szerint egyébként 1995-ben az élőjuh-kontingens 81 százalé­kát tudtuk kihasználni, tavaly már csak 75 százalékát. Cson­tos húsból is sokkal többet el tudtunk volna adni, a kontin­gensnek csupán 18-20 százalé­kát használtuk fel. Dollármillió - tejből Ugyancsak a terméktanács adatai szerint a múlt évben egymillió liter juhtejet fejtek s dolgoztak fel, ami körülbelül egymillió dollár bevételt hozott az országnak. A sajt exporttá­mogatása csökkent, ezért a tej ára sem növekedett. Tavaly már nem vittünk ki gomolyát, csu­pán sajtot, de annak is csak egy igénytelenebb változatát, az úgynevezett kaskavál sajtot és kisebb mennyiségben juhtúrót. Pedig jó lehetőség lenne a igé­nyesebb piacok meghódítására értékesebb sajtok, esetleg spe­cialitások előállítása. Néptelen legelők A gyapjú értékesítése az utóbbi időben már nem okoz gondot, bár a lehetőségeket be­határolja, hogy a magyar gyap­júipar csak árnyéka korábbi önmagának. Az elmúlt évben mintegy 12 százalékkal csökkent a juhál­lomány, ráadásul jórészt az or­szág keleti részén, ahol legke­vesebb a munkalehetőség és legtöbb a legelő. Pedig a ta­pasztalatok szerint még a leg­gyöngébb legelőkön is megél egy hektáron két anyajuh a sza­porulatával, nálunk azonban je­lenleg egy hektár legelőterü­letre átlag 0,8 anya jut. Lengyel Zoltán Jó joghurt. A joghur­tot eredetileg juhtej- ből készítették, s csak később terjedt el a te­héntej ilyen célú fel- használása. Ma is sok országban népszerű a biológiailag igen ér­tékes juhjoghurt. Meg lehet próbálni a házi gyártást is: a juhtej ol­tásához szükséges joghurtkultúrát a Tej- gazdasági Intézetnél [9400 Mosonmagyar­óvár, Gazdász u. 10. Tel: (96)-217-732] lehet beszerezni. Sajt savóból. A juh­túró és -sajt készíté­sekor keletkező nagy mennyiségű savó ha­gyományosan az álla­tok takarmányozására használható föl vagy zsendice (ruhán át­szűrt édes túró) ké­szíthető belőle. Az utóbbi években kül­földön megnőtt a ke­reslet az úgynevezett savósajtok iránt; az élelmezési szakembe­rek nagy jövőt jósol­nak ennek a termék- csoportnak. Mozogjon a víz. Ha nagy a forróság, a ju­hok nem hajlandók legelni; kánikula ide­jén napi fűadagjukat kora reggel és este fogyasztják el. To­vábbi táplálkozási „különcségük”, hogy álló vízből nem szíve­sen isznak - a csörge­dező vizet szeretik. Ezért lehetőleg úgy kell kiképezni a vá­lyúkat az itatóhelye­ken, hogy kissé lejt­senek, azaz mozogjon bennük a víz. Az utolsó csöppig. Fejéskor az utolsó tej­sugarakat gyakran a tőgyben hagyják a fe­jők. Ez káros, mert apasztja a tejet, s ép­pen a legértékesebb, legnagyobb zsírtar­talmú rész megy ve­szendőbe. A felületes fejésnek rendszerint az az oka, hogy egy- egy fejő túl sok anyá­tól veszi le a tejet, s elfárad. Ezért hatvan- hetven anyánál többet soha ne fejjen egy személy. Érték - papír - tőzsde A nagy rekordok hete A BUX-tőzsdeindex a keddi napon áttörte a nyolcezres álomhatárt és a nap végén 8168,33 ponton zárt. Szerdán ismét emelkedtek az árfolyamok, az eredmény: 8483,79 pont. Ez abszolút re­kord, mi több, a BÉT ezzel lekörözte a mértékadó ameri­kai Dow Jones-indexet is. Mindezt a nemzetközi pénzügyi mozgásokon túl közvetlenül a TVK, a MÓL Rt., az OTP, valamint a Rich­ter részvényeinek árfolyam­emelkedése okozta. A TVK- papírok forgalma volt a leg­nagyobb, és a részvény árfo­lyama a hétfői 4230 forintról tegnapra 4370 forintra emel­kedett. A MÓL Rt. papírjai tovább folytatták menetelésüket. Hétfőn 4990 forintos árszin­ten kötöttek üzleteket, sőt a szerdai napon 7515 forintot is ért a papír. Ezt követően kor­rekció következett be a rész­vény árfolyamában, és a csü­törtöki 5130 forint után pén­teken 4995 forintra „süllyedt” az ár. A Richtemél a szerdai 21 145 forintos záróár új re­kord. A kárpótlási jegyre egész héten a 840 forintos árszint környékén kötöttek üzletet, a pénteki záróár 830 forint volt. Az árfolyamára hatással van, hogy a közeljövőben erőművi papírokat lehet érte cserélni. Bence Balázs Cashline Bróker Öt és fél milliószor utaztunk külföldre Egynapos turisták országa Mérsékelt növekedés jelle­mezte a hazai vendégfor­galmat az első fél évben. A belföldi forgalom élénkülést mutatott, miközben keve­sebb turista érkezett Ma­gyarországra. A külföldiek 47 millió éjsza­kát töltöttek nálunk, de ebből csak 4 millió jutott a kereske­delmi szálláshelyeknek. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentésé­ből kiderül, hogy a külföldi vendégek a nyaralóházakat keresték fel a tavalyinál gyak­rabban, de a vendégéjszakáik száma a kempingekben és a szállodákban is nőtt. A hotelek szobakihasznált­sága a hat hónap átlagában 44 százalékos volt, ami 2 száza­lékkal magasabb az előző évinél. A budapesti szállodák 54, a Balaton-partiak 36 szá­zalékos foglaltsággal működ­tek. Az év első fél évében 16,3 millió, a tavalyinál 1,5 száza­lékkal több külföldi látogatott az országba, többségük csak egy napra érkezett. A turisták 7,3 milliós száma 11 százalé­kos visszaesést jelent az előző évhez képest. Az idén eddig 5,5 millióan utaztak külföldre, ez 2 száza­lékkal több, mint az előző év­ben. Az is igaz azonban, hogy a növekedés csak a déli határ- szakaszokra korlátozódott. Két pályázó, egy nyertes: elkelt a Gemenc Gabona Rt. A vesztes bírósági úton támadja az APV Rt. Elkelt a Gemenc Gabona Rt, az ezzel kapcsolatos szerződést is aláírta mind két fél, az új tulaj­donos és az APV Rt. képviselői. A hajdan megyei kiterjedésű cégből (gabonatárolók, feldolgo­zók, szolgálati lakások) mára csak egy irodaház és egy malom maradt. Az ÁPV Rt. nyílt, egyfor­dulós pályázatára június 25-én született meg az eredmény: a nyertes a Cerinvestor Kft lett. Azonban úgy tűnik, a szerződés aláírásával még sem került pont a Gemenc Gabona Rt. privati­zációjának a végére. A pályázat eredményét ugyanis a másik pályázó, a „kakasdi szövetkezet”, vagyis a Gabonatermelők Konzorciuma a bíróságnál megtámadta. Az előzményekről Az ÁPV Rt. által kiírt első pályázatra több jelentkező volt, köztük a vállalat vezetése és a dolgozók közösen, ám ezt a pá­lyázatot eredménytelennek mi­nősítették. Az újabb pályázati kiírás egyre csak tolódott, míg maguk a termelők tették meg az első lépéseket. A TESZÖV, a megyei agrárkamara, a gazda­körök vezetői, tagjainak egy ré­sze, megalakítottak egy olyan szövetkezetét, mely esélyesnek érezte magát a Gemenc Gabona Rt. üzemeltetésére. Az alakuló közgyűlésre a múlt év július 26-án került sor Kakasdon. Nagy érdeklődés kí­sérte az alakulást, melyre töb­bek között Lakos László, ak­kori Földművelésügyi Minisz­ter, Orosz Sándor, a Parlament Mezőgazdasági Bizottságának az elnöke is eljött. És természetesen ott voltak az ÁPV Rt. az üggyel megbí­zott vezetői is. Úgy tűnt, hogy a kakasdi szövetkezetnek példaértékű szerepe lehet a már alig maradt hazai élelmiszeripari privatizá­cióban. Vagyis a termelők lesz­nek a tulajdonosok és a beszál­lítók is. A kakasdi példát hónapokon keresztül, mint lehetséges utat emlegették magasabb körökben is. Majd februárban egy éles fordulattal az országgyűlési képviselők leszavazták az in­gyenes vagyonjuttatást, mint privatizációs lehetőséget, és ez­zel pontot tettek az önkéntes szövetkezet végére is. Ugyanis a kakasdi szövetkezeti tagok nem rendelkeztek olyan jelen­tős összeggel, amellyel ver­senyképesek lehetnének az ÁPV Rt. által kiírt újabb pályá­zaton. Ilyen előzmények után került tehát meghirdetetésre, még a nyár elején, a Gemenc Gabona Rt. Két ajánlat érkezett az ÁPV Rt.-hez, az egyik a már említett Cerinvestor Kft., a másik az M’point Kereskedelmi Kft. Ez utóbbi nem más, mint a kakasdi termelők és egy ciprusi, tőke erős cég közös pályázata. Majd dönt a bíróság A vesztes pályázó, az M'Point és a Gabonatermelők Konzor­ciuma. Ez utóbbi képviselője, dr. Dobos István: — Az ÁPV Rt. nyilvános, egy fordulós pályázatot hirde­tett meg a Gemenc Gabona Rt. állami tulajdonban lévő részvé­nyeinek a megvásárlására. A ki­írás szerint a 34 százalékot képviselő több mint 178 millió forint névértékű, névre szóló teljes részvénycsomagra a be­szállítók pályázhattak, csak kárpótlási jeggyel. (Éppen ami­att, hogy a mezőgazdasági ter­melőknek így több esélyük le­hessen.) A fennmaradó 51 szá­zalékot képviselő, több mint 267 milliós részvénycsomagra viszont csak készpénzzel lehe­tett pályázni. A pályázaton való részvétel feltétele volt, hogy a pályázó 1997. május 7-én, a pályázat beadásának időpontjában, a megajánlott vételár 50 százalé­kának megfelelő saját jogú kár­pótlási jeggyel rendelkezzen. Véleményünk szerint a pályá­zatot elbírálók e feltétel meglé­tét részletesen nem vizsgálták meg. És a birtokunkban lévő adatokból egyértelműen kitű­nik, hogy a pályázaton győztes Cerinvestor Kft. ennek a felté­telnek nem felelt meg. A Cég­bíróságon elhelyezett mérlega­datok tanúsága szerint a Cerin- vestorhoz tartozó mezőgazda- sági termelők a szükséges saját jogú kárpótlási jegynek csak a töredékével rendelkeztek. Ez a tény is bizonyítja, hogy a Ce­rinvestor ajánlata érvénytelen. Mindezt Csiha Judit privati­zációs miniszternek is leírtuk, de erre választ még nem kap­tunk. Igazságtalannak érezzük azt is, hogy az M'Point (Magyaror­szágon bejegyzett, ciprusi tőke erős cég, melynek tevékenységi köre többek között, gabonafé­lék, és más növények termelte­tése, felvásárlása és exportá­lása), mely társult velünk a pá­lyázaton, bár közel 70 millió forinttal többet ajánlott a Ge­menc Gabonáért, pályázatát mégis rosszabb ajánlatnak mi­nősítették, mint a Cerinvesto- rét. Végül azt is sérelmezzük, hogy a Tolna megyei gazdák ezzel kiszorultak a Gemenc Gabonából, hiszen a 16 helyi szövetkezet helyett, most 2 he­lyi és 8 szövetkezet, az ország minden részéből lett az alap­anyag beszállító. A Fővárosi Bíróságon júliusban keresetet adtunk be az ÁPV Rt. ellen. A bizakodó nyertes Csodó Tibor a Cerinvestor Kft képviselője, aki egy személy­ben a Cerbona Rt. elnök-vezér- igazgatója is. — Kikből áll a Cerinvestor Kft.? — A többségi tulajdonos a Cerbona Rt. (80%-ban), illetve a Gemenc Conzult Kft. 20 %- ban. — És kikből áll a Gemenc Conzult Kft ? — A Gemenc Gabona Rt. többségi menedzsmentjéből, vagyis hat emberből. — A Cerbona Rt.-nek több gabonás cége is van, melyek ezek? — A múlt évben a dombó­vári malmot vásároltuk meg és most a Gemenc Gabona Rt.-t, illetve negyven százalékos tu­lajdoni részünk van a székesfe­hérvári Álba Kenyér Rt.-ben. — A dombóvári üzem pár éve szintén a szekszárdi malom része volt, bár az APV Rt. által kiirt pályázatot ott a termelők nyerték el. Tavaly a termelőktől vásárolták meg önök a céget. Miért került sor az értékesí­tésre? — Veszteséges üzem volt, tehát a termelők (4 szövetke­zet), mint tulajdonosok rákény­szerültek arra, hogy értékesít­sék. Én úgy láttam, hogy elég zilált volt ott a helyzet, a köve­telmények nem voltak egyér­telműek. Érdekes, hogy a dom­bóvári példa éppen azt bizonyí­totta be, hogy a termelők-tulaj- donosok egy személyben saját érdekeik összeütközésébe ke­rültek. Hiszen, mint termelőnek alapvető érdeke, hogy jó pén­zért adja el a terményét, a ma­lom érdeke pedig az, hogy jó eredményt hozzon. Drágán, áron felül vett búzát nyilván nem lehetett nyereséggel érté­kesíteni. — A Gemenc Gabona Rt. vi­szont sikeres cég. — Valóban az, de az is tény, hogy megviselte mind a dolgo­zókat, mind a vezetőket az a hosszú, évekig tartó privatizá­ciós folyamat, melynek most lett vége. Ez a féléves eredmé­nyén is látszik a cégnek, vagyis nem hozta azt az eredményt, amire képes. A Gemenc Ga­bona Rt. egyébként pénzügyi­leg stabil cég. — Mi a véleménye arról, hogy a termelők kimaradtak a cég privatizációjából? « — Ez így nem igaz, hiszen az általunk beadott pályázatban tíz szövetkezet, mint alapanyag beszállítók is szerepet vállaltak. — De ezek többsége (két ki­vétellel) nem Tolna megyei. — A pályázatunk beadása előtt felkerestük a Kakasdon döntését megalakult szövetkezet veze­tőit, felajánlottuk a lehetőséget, hogy együtt pályázzunk, ők el­utasítottak bennünket. Sőt je­lenleg olyan helyzet alakúit ki, hogy a vesztes konzorciumban szereplő termelőszövetkezetek csak részben szállítanak a Ge­menc Gabonának búzát, pedig most van az aratás ideje. így Fejér megye déli részé­ből szállítjuk Szekszárdra a ga­bonát, mert eddig mindössze háromszáz tonnát tudtunk me­gyén belül átvenni. Ez nehezíti a mi helyzetünket, de bízom benne, hogy idővel ez is meg­oldódik. Nincs bennünk harag, • minden termelő jelentkezését szívesen vesszük, hiszen nekik is az a szerencsés, ha helyben tudják értékesíteni a terményü­ket. — A Gemenc Gabona Rt.- nek milyen jövőt szánnak? — Szeretnénk elérni, hogy a régió meghatározó malma le­gyen, a lehető legteljesebb ka­pacitást kihasználva működjön. — Szeretnénk, ha a megyei termelőknek biztos piacot je­lentenénk, a helyi pékeknek pedig biztos szállítói lehetnénk. Mindez azonban nem csak raj­tunk múlik. * Az ÁPV Rt.-t is megkerestük ebben a témában. Megtudtuk, hogy az Ellenőrzési Igazgató­ság vizsgálja a Gabonatermelők Konzorciuma által dr. Csiha Judit miniszter asszonynak írt beadványt, és azt majd meg is fogja válaszolni. Mauthner

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom