Tolnai Népújság, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-09-10 / 185. szám
1997. augusztus 9., szombat Megyei Körkép 3. oldal Nem a lányokat főzik, ők főznek Váralján. A héten indult életmódtábor tagjai bonyhádi néptáncosok, akik az idősebb korosztálybéliektől tanulják a főzés tudományát. Két speciális ételt készítettek tegnap délután. Az egyik a Schupfnudl, melyet köretként, paradicsommal, lekvárral, befőttel szoktak fogyasztani, de hagymával, sósán is elkészíthető. A másik a gőzben párolt gombóc, a Kraut und Landtagsknedl. A munka közben kiderült, hogy a lányok nemcsak a néptáncban ügyesek, de kezük is fürgén jár, ha a konyhába kerülnek. FOTÓ: BAKÓ JENŐ Tizenötmilliós beruházás az általános iskolában A szakács a régi, a menza új lesz Csak a tartófalak maradtak fotó: gottvald A nyári szünetet kihasználva új, korszerű konyhát alakítanak ki a szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskolában. Az intézménybe 940 diák jár, nagy részük napközis, illetve menzás, az iskolában ebédel. Az oktatási intézmény konyhája elavult, a mai egészség- ügyi követelményeknek nehezen tudott megfelelni, ezért került sor a felújításra. Mint az iskola igazgatója Vitéz Zsolt elmondta, az áfa nélkül 15 millió forintba kerülő korszerűsítés során a konyhát teljesen átépítik, csak a tartófalak maradnak, többszáz adagos, korszerű konyha készül. Az alapterületet megnövelik, hozzácsatolva az egykori szolgálati lakást. A rekonstrukció módot nyújt arra, hogy olajról gázra állítsák át a rendszert. A berendezés a mai egészségügyi követelményeknek megfelelő lesz, többek között meleg pult is készül, amin az ételt tálalni tudják. A munkák nem közvetlenül a nyári szünet után kezdődtek, mivel nem volt biztosítva a rekonstrukcióhoz szükséges teljes anyagi fedezet. Ezt csak az önkormányzat éves plusz bevétele tette lehetővé, ezért kezdődött később a felújítás. A rekonstrukciós munkákat az Asztalos Kft. végzi, az átadási határidő szeptember 30. A konyha átadására ugyan csak a tanévnyitó után egy hónappal kerül sor, de ez idő alatt is biztosítják az étkezést a diákoknak. Az első, második, harmadik osztályosok a szomszédos Szent-Györgyi Albert Egészségügyi Szakközépiskolában fognak ebédelni, a negyedikesek a Balassa János Egészségügyi Szakiskolában, míg a felsőtagozatosok az Ady Endre Középiskola ebédlőjében. Az oktatási intézmény vezetői szeretnék, hogy a napközisek se maradjanak tízórai, uzsonna nélkül, ezért erre az időre az iskola harmadik szintjén lévő tankonyhát kívánják használni. /. kováts Parkolódíj: mozgásban az erő Nincsenek előnyben a hátrányosok Van, ahol fel van festve a jel, van, ahol nincs. Van, ahol fizetni kell, van, ahol nem. Van, ahol odafigyelnek rájuk, máshol nem. A nyáron Ozorán tartózkodó hetven éves, mozgásában korlátozott Kőrös Győző a tamási termálfürdő visszatérő látogatója. Még ez év május 29-én történt, hogy az eddigiekkel ellentétben, fizetnie kellett a parkolásért a fürdő előtt, bár gépkocsijával máshol, például Budapesten mindenütt ingyen parkolhat. A dolgot sérelmezve a fürdő vezetőjéhez, majd a város jegyzőjéhez fordult, aki arról tájékoztatta: a KRESZ nem írja elő, hogy a mozgáskorlátozottak mentesülnek a parkolási díj megfizetése alól. A panaszt továbbította a polgármesternek, akihez július elején Kőrös Győző szintén levélben fordult, méltányosságot kérve. Közben arról szerzett tudomást, hogy a parkolókban minden ötven gépkocsihely után egyet mozgássérülteknek kell fenntartani. Bár a polgármestertől választ nem kapott, a Tamási Rendőr- kapitányságra eljutott az eset híre. Gyulai Miklós alezredes, a közlekedési alosztályvezető azt erősítette meg: a KRESZ paragrafusai nem adnak felmentést a mozgáskorlátozottaknak. Kőrös Győzőnek, és hasonló cipőben járó társainak tehát ugyanazt kell megfizetni, mint másoknak. Szekszárdon rendelet szabályozza: a helyi mozgássérültek bérletet kapnak az önkormányzati fizetőparkolókba, a máshonnan érkezőket pedig általában nem büntetik meg a közte- rület-ffelügyélők. A nem ön- kormányzati parkolókra ez nem érvényes. Tamásiban nincs helyi rendelet, igaz az önkormányzati területen ingyenes a parkolás. A termálfürdő esetében az üzemeltető vízmű kft. szabja meg a feltételeket azon a területen, amelyet a város a kft.-be apportként vitt be. Kiss László, a vízmű ügyvezető igazgatója szerint a kft.-nek korábban évi többszázezer forintos bevételkiesést jelentett az, hogy a mozgáskorlátozottak ingyen parkolhattak. A kft. ezt követően sem teszi lehetővé a díjtalan parkolást, annak azonban nincs akadálya, hogy felfessék a mozgáskorlátozottak számára fenntartott rész burkolati jeleit. (tf) „Nem kell megváltoztatni a másikat” (Folytatás az 1. oldalról.) A lánykérést Éva néni meséli: — Az anyósomék eljöttek és megkértek a szüleimtől. Ők azt mondták, ha így határoztunk, beleegyeznek. Majd az én szüleim meggondolták, nem akarták Lőrincet, nagyon bohémnek tartották. Egész héten arról beszéltek, hogy ez nem lesz így jó. A következő hét szombatjára meghívtak az anyósomék vacsorára, de nem mentem el. Egy évig nem is beszéltünk egymással. Egy év után azért csak találkoztunk, akkor azt mondta nekem Lőrinc, én elveszlek téged feleségül, de meg nem kérlek többet. A kitelepítés komolyra fordította, végső elhatározásra késztette a fiatalokat. Félve, hogy elszakítják egymástól őket, gyorsan összeházasodtak. Amitől tartottak, bekövetkezett. Lőrinc szülei a kitelepítettek listájára kerültek. Attól függetlenül, hogy Éva szülei nem voltak kiírva, oda is jöttek leltározni. — Csütörtöki nap volt, mi mentünk esküvőre, és jöttek leltározni. Szerencsére, a máj, meg a zúza már megfőtt, így hát jól beebédeltek. Püspöki engedéllyel esküdtünk. Kevesen voltunk az esküvőn, a szőkébb család, testvéreink, nővéreink. A tanúktól ajándékba 100 forintot, meg egy zsák kukoricát kaptunk. Mi mindjárt külön háztartást vezettünk, azzal kezdtünk, amit innen- onnan kaptunk. A sógornőmmel elmentünk, az ajándék pénzen vettünk egy süldőt és a kukoricával hízlalgattuk. Az első évek voltak a legnehezebbek, de semmi nem számított a békességen és az egészségen kívül. Mindketten vallják: nem kell megváltoztatni a másikat, úgy kell elfogadni, amilyen. Komoly ösz- szeveszés soha nem volt közöttük, amiben nem értettek egyet, azt megbeszélték. Éva néni óvodát képzelt el maga köré, legalább öt-hat gyerekkel. Ebből a tervből három gyönyörű gyerek lett. Klára 1950-ben született, az ő unokájának a keresztelőjét is most, az aranylakodalommal egyidőben tartják, János 1954- ben, és másfél évre László fiuk. Mindegyik családban két-két gyerek, három kislány, és három fiú köszönti most a nagyszülőket.- péteri Hírek Virágnézőben a zsűri Két községben járt tegnap a Virágos Magyarországért kiírt pályázat zsűrije: Ozorát és Ke- szőhidegkutat tekintették meg. Ozora korábban már elnyerte a pályázat első díját, és az európai falvak nemzetközi megmérettetésében is az élen végzett. A pályázat eredményhirdetése szeptemberben várható. Megbeszélés Iregszemcsén Az iregszemcsei Egyetértés Termelőszövetkezet vezetősége tart megbeszélést a szövetkezetnek a vagyonnevesítésben még érdekelt tagjaival augusztus 11-én, hétfőn 15 órakor a helyi Bartók Béla Művelődési Házban. Véradások a megyében A megyei kórház vértranszfúziós állomása Szekszárdon szervez intézeti véradónapot az állomáson augusztus 11-én, 815 óra között. Döbröközön, a kultúrházban augusztus 12-én lesz véradás 10-től 16 óráig. Augusztus 14-én Iregszemcsén, az Óregek otthonában tartanak véradást. Ekkor 10-16 óra között a helybelieken kívül szeretettel várják az újiregi véradókat is. Hatoslottó-sorsolás Decsen Szórakoztató gálaműsor keretében kerül kisorsolásra a 32. játékhét 6-os lottó nyerőszámai Decsen, a faluház előtti szabadtéri színpadon augusztus 9-én 16 órai kezdettel. Rossz idő esetén a sorsolást a faluházban tartják. Mézvásáron a méhészek Jászberényben tartják idén is a méhészek a találkozójukat, ahol többek között mézvásárra és mézkirálynő választásra is sor kerül. Bár idén szinte alig pörgettek mézet, megyénkből több méhész is elutazik a jászsági városba. Aknatalp volt, nem kézigránát Aknatalpat, nem pedig kézigránátot találtak tegnapelőtt a du- nakömlődi iskola támfalépítésénél - ellentétben tegnapi beszámolónkkal. A tűzszerészek megállapították, hogy ez a fémtárgy veszélytelen. A másik helyszínen, Pakson, a Péter utcában talált kézigránátot az Ürgemezőre szállították a tűzszerészek, és ott felrobbantották. Történészek tábora Pakson Köszönet Paksnak, az atomerőműnek! Evekig a Balaton környéke adott helyet a Magyar Történelmi Társulat Dél-Dunántúli Csoportja nyári táborának. Az idén Paksra költözött az esemény, a múlt szombattól tegnapig mintegy nyolcvan résztvevő, köztük 36 határon túli magyar pedagógus hallgatta végig a neves előadókat, élvezte a sokszínű programot. A tábor vezetője dr. Bősze Sándor, a társulat titkára, a Somogy megyei Levéltár főlevéltárosa a rendezvény tapasztalatairól adott interjút a Népújságnak. — Miért esett az idén Paksra a rendezvény házigazdájának szerepe? — Az eredeti elképzelés 12 éve változó helyszíneket tartalmazott, a harmadik tábor például Fadd-Domboriban volt. Utána valóban a Balaton volt a helyszín, de a négy dél-dunántúli megye felváltva volt a vendéglátó, a tó partján lévő üdülőikben. Évente visszatér a kérdés: miből rendezzük? Tavaly pályázatokat írtam több helyre, az egyik címzettje a paksi atomerőmű volt. Kedvező választ adtak, sőt azt mondták dr. Várady Zoltán kollégámnak (akinek feleségével együtt óriási szerepe volt az idei tábor színvonalas megvalósításában), hogy ha az idei tábort Pakson rendezzük, vállalják a szponzori szerepet. Paks város önkormányzata felismerve a tábor nem csupán szakmai, de erkölcsi nyereségét is, csatlakozott ehhez. így el is dőlt, a helyszín kérdése. — Az előadások a magyar történelem széles metszetét adták, időben is, tematikájában is. Mi volt ezzel a szándék? — Két oka volt. Több régészeti téma volt, és hát a Várady házaspár történetesen régész, így ez kézenfekvő volt. Másrészt az alapvető célkitűzést 12 éve dr. Vonyó Lajos a pécsi Janus Pannonius Múzeum múzeum munkatársa, a JPTE tanára abban határozta meg, hogy új információkat nyújtsunk a történelmet tanító pedagógusoknak. A visszajelzések azt mutatják, ezt sikerült megvalósítani, a tábor hallgatóinak többsége, évről-évre visszatér. — Nem hordja magában ez azt a veszélyt, hogy csak egy szűk kör számára válik elérhetővé az itt szerezhető tudás? — Széles körben hirdetjük meg minden évben a tábort, a pedagógiai intézeteken keresztül. Lehetséges, hogy ez több helyen „elakad”, de az is, hogy anyagi oka van egyes tanárok távolmaradásának, hiszen például egy kezdő pedagógus fizetéséből nehéz megfizetni a részvételi díjat, és ezt nem minden iskola tudja téríteni. Végezetül hadd mondjak köszönetét az atomerőműnek, Paksnak a rendezésért! Rákosi Gusztáv „Lánglovagok” a biztonságért A bátaszéki önkéntes tűzoltó egyesület öt éve, 1992-ben alakult újjá. Azóta akár éjjel, akár nappal van, készek a segítség nyújtásra. Az év első hónapjában az egyesületen belül több gyakorlati és elméleti feladatot is meghatároztak. Bevezették 48 órában a havi rendszeres elméleti oktatást, a gyakorlati foglalkozást és a szerkarbantartást. A megújult feladatok minőségi változást is hoztak az egyesület életében. Az önkéntes tűzoltók a Flórián napi ünnepségen esküt tettek, az alkalomra új egyenruhát kaptak. Felújították a szobor környékét, javították, festették a tűzoltószertárat. Az Országos Flórián Napi ünnepségen Szombathelyen, a megyei önkéntes tűzoltóságot Bátaszék képviselte, itt Treszner József, az egyesület parancsnoka az országos parancsnoktól pénzjutalmat vett át. Nagy jelentősége volt a „lánglovagok” életében, amikor öten utaztak Besigheim testvérváros önkéntes tűzoltóegyesülete meghívására, szakmai kirándulásra. A fenntartáshoz is elengedhetetlen a támogatás. A gazdálkodó egységekkel kötött együttműködési szerződés is ezt a célt szolgálja. Jelentős időt töltenek a tűzoltók ügyeletben, szolgálattal hétközben, és hét végeken, ünnepnapokon. Az egyesület öt éve, 1992- ben alakult újjá, ennek kapcsán augusztus 20-án a városi ünnepség programjába tűzoltó gyakorlati bemutatóval kívánnak résztvenni. (pt)
