Tolnai Népújság, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-09-10 / 185. szám

1997. augusztus 9., szombat Megyei Körkép 3. oldal Nem a lányokat főzik, ők főznek Váralján. A héten indult életmódtábor tagjai bonyhádi néptáncosok, akik az idősebb korosztálybéliektől tanulják a főzés tudományát. Két speciális ételt készítettek tegnap délután. Az egyik a Schupfnudl, melyet köretként, paradicsommal, lekvárral, be­főttel szoktak fogyasztani, de hagymával, sósán is elkészíthető. A másik a gőzben párolt gombóc, a Kraut und Landtagsknedl. A munka közben kiderült, hogy a lányok nemcsak a néptánc­ban ügyesek, de kezük is fürgén jár, ha a konyhába kerül­nek. FOTÓ: BAKÓ JENŐ Tizenötmilliós beruházás az általános iskolában A szakács a régi, a menza új lesz Csak a tartófalak maradtak fotó: gottvald A nyári szünetet kihasználva új, korszerű konyhát alakí­tanak ki a szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskolában. Az intézménybe 940 diák jár, nagy részük napközis, illetve menzás, az iskolában ebédel. Az oktatási intézmény kony­hája elavult, a mai egészség- ügyi követelményeknek nehe­zen tudott megfelelni, ezért került sor a felújításra. Mint az iskola igazgatója Vitéz Zsolt elmondta, az áfa nélkül 15 millió forintba ke­rülő korszerűsítés során a konyhát teljesen átépítik, csak a tartófalak maradnak, több­száz adagos, korszerű konyha készül. Az alapterületet megnöve­lik, hozzácsatolva az egykori szolgálati lakást. A rekonst­rukció módot nyújt arra, hogy olajról gázra állítsák át a rend­szert. A berendezés a mai egészségügyi követelmények­nek megfelelő lesz, többek között meleg pult is készül, amin az ételt tálalni tudják. A munkák nem közvetlenül a nyári szünet után kezdődtek, mivel nem volt biztosítva a rekonstrukcióhoz szükséges teljes anyagi fedezet. Ezt csak az önkormányzat éves plusz bevétele tette lehetővé, ezért kezdődött később a felújítás. A rekonstrukciós munkákat az Asztalos Kft. végzi, az át­adási határidő szeptember 30. A konyha átadására ugyan csak a tanévnyitó után egy hó­nappal kerül sor, de ez idő alatt is biztosítják az étkezést a diákoknak. Az első, második, harmadik osztályosok a szom­szédos Szent-Györgyi Albert Egészségügyi Szakközépisko­lában fognak ebédelni, a ne­gyedikesek a Balassa János Egészségügyi Szakiskolában, míg a felsőtagozatosok az Ady Endre Középiskola ebédlőjé­ben. Az oktatási intézmény vezetői szeretnék, hogy a nap­közisek se maradjanak tízórai, uzsonna nélkül, ezért erre az időre az iskola harmadik szint­jén lévő tankonyhát kívánják használni. /. kováts Parkolódíj: mozgásban az erő Nincsenek előnyben a hátrányosok Van, ahol fel van festve a jel, van, ahol nincs. Van, ahol fi­zetni kell, van, ahol nem. Van, ahol odafigyelnek rájuk, máshol nem. A nyáron Ozorán tartózkodó hetven éves, mozgásában korlá­tozott Kőrös Győző a tamási termálfürdő visszatérő látoga­tója. Még ez év május 29-én történt, hogy az eddigiekkel el­lentétben, fizetnie kellett a par­kolásért a fürdő előtt, bár gép­kocsijával máshol, például Bu­dapesten mindenütt ingyen parkolhat. A dolgot sérelmezve a fürdő vezetőjéhez, majd a vá­ros jegyzőjéhez fordult, aki ar­ról tájékoztatta: a KRESZ nem írja elő, hogy a mozgáskorláto­zottak mentesülnek a parkolási díj megfizetése alól. A panaszt továbbította a polgármesternek, akihez július elején Kőrös Győző szintén levélben fordult, méltányosságot kérve. Közben arról szerzett tudomást, hogy a parkolókban minden ötven gépkocsihely után egyet moz­gássérülteknek kell fenntartani. Bár a polgármestertől választ nem kapott, a Tamási Rendőr- kapitányságra eljutott az eset híre. Gyulai Miklós alezredes, a közlekedési alosztályvezető azt erősítette meg: a KRESZ pa­ragrafusai nem adnak felmen­tést a mozgáskorlátozottaknak. Kőrös Győzőnek, és hasonló cipőben járó társainak tehát ugyanazt kell megfizetni, mint másoknak. Szekszárdon rendelet szabá­lyozza: a helyi mozgássérültek bérletet kapnak az önkormány­zati fizetőparkolókba, a más­honnan érkezőket pedig általá­ban nem büntetik meg a közte- rület-ffelügyélők. A nem ön- kormányzati parkolókra ez nem érvényes. Tamásiban nincs he­lyi rendelet, igaz az önkor­mányzati területen ingyenes a parkolás. A termálfürdő eseté­ben az üzemeltető vízmű kft. szabja meg a feltételeket azon a területen, amelyet a város a kft.-be apportként vitt be. Kiss László, a vízmű ügyvezető igazgatója szerint a kft.-nek ko­rábban évi többszázezer forin­tos bevételkiesést jelentett az, hogy a mozgáskorlátozottak ingyen parkolhattak. A kft. ezt követően sem teszi lehetővé a díjtalan parkolást, annak azon­ban nincs akadálya, hogy fel­fessék a mozgáskorlátozottak számára fenntartott rész burko­lati jeleit. (tf) „Nem kell megváltoztatni a másikat” (Folytatás az 1. oldalról.) A lánykérést Éva néni meséli: — Az anyósomék eljöttek és megkértek a szüleimtől. Ők azt mondták, ha így határoz­tunk, beleegyeznek. Majd az én szüleim meggondolták, nem akarták Lőrincet, nagyon bohémnek tartották. Egész héten arról beszéltek, hogy ez nem lesz így jó. A következő hét szombatjára meghívtak az anyósomék vacsorára, de nem mentem el. Egy évig nem is beszéltünk egymással. Egy év után azért csak találkoztunk, akkor azt mondta nekem Lő­rinc, én elveszlek téged fele­ségül, de meg nem kérlek töb­bet. A kitelepítés komolyra for­dította, végső elhatározásra késztette a fiatalokat. Félve, hogy elszakítják egymástól őket, gyorsan összeházasod­tak. Amitől tartottak, bekövet­kezett. Lőrinc szülei a kitelepí­tettek listájára kerültek. Attól függetlenül, hogy Éva szülei nem voltak kiírva, oda is jöt­tek leltározni. — Csütörtöki nap volt, mi mentünk esküvőre, és jöttek leltározni. Szerencsére, a máj, meg a zúza már megfőtt, így hát jól beebédeltek. Püspöki engedéllyel esküdtünk. Keve­sen voltunk az esküvőn, a sző­kébb család, testvéreink, nő­véreink. A tanúktól ajándékba 100 forintot, meg egy zsák kukoricát kaptunk. Mi mind­járt külön háztartást vezettünk, azzal kezdtünk, amit innen- onnan kaptunk. A sógornőm­mel elmentünk, az ajándék pénzen vettünk egy süldőt és a kukoricával hízlalgattuk. Az első évek voltak a leg­nehezebbek, de semmi nem számított a békességen és az egészségen kívül. Mindketten vallják: nem kell megváltoz­tatni a másikat, úgy kell elfo­gadni, amilyen. Komoly ösz- szeveszés soha nem volt kö­zöttük, amiben nem értettek egyet, azt megbeszélték. Éva néni óvodát képzelt el maga köré, legalább öt-hat gyerekkel. Ebből a tervből há­rom gyönyörű gyerek lett. Klára 1950-ben született, az ő unokájának a keresztelőjét is most, az aranylakodalommal egyidőben tartják, János 1954- ben, és másfél évre László fiuk. Mindegyik családban két-két gyerek, három kislány, és három fiú köszönti most a nagyszülőket.- péteri ­Hírek Virágnézőben a zsűri Két községben járt tegnap a Vi­rágos Magyarországért kiírt pá­lyázat zsűrije: Ozorát és Ke- szőhidegkutat tekintették meg. Ozora korábban már elnyerte a pályázat első díját, és az euró­pai falvak nemzetközi megmé­rettetésében is az élen végzett. A pályázat eredményhirdetése szeptemberben várható. Megbeszélés Iregszemcsén Az iregszemcsei Egyetértés Termelőszövetkezet vezetősége tart megbeszélést a szövetke­zetnek a vagyonnevesítésben még érdekelt tagjaival augusz­tus 11-én, hétfőn 15 órakor a helyi Bartók Béla Művelődési Házban. Véradások a megyében A megyei kórház vértranszfú­ziós állomása Szekszárdon szervez intézeti véradónapot az állomáson augusztus 11-én, 8­15 óra között. Döbröközön, a kultúrházban augusztus 12-én lesz véradás 10-től 16 óráig. Augusztus 14-én Iregszemcsén, az Óregek otthonában tartanak véradást. Ekkor 10-16 óra kö­zött a helybelieken kívül szere­tettel várják az újiregi véradó­kat is. Hatoslottó-sorsolás Decsen Szórakoztató gálaműsor kere­tében kerül kisorsolásra a 32. játékhét 6-os lottó nyerőszámai Decsen, a faluház előtti szabad­téri színpadon augusztus 9-én 16 órai kezdettel. Rossz idő esetén a sorsolást a faluházban tartják. Mézvásáron a méhészek Jászberényben tartják idén is a méhészek a találkozójukat, ahol többek között mézvásárra és mézkirálynő választásra is sor kerül. Bár idén szinte alig pör­gettek mézet, megyénkből több méhész is elutazik a jászsági városba. Aknatalp volt, nem kézigránát Aknatalpat, nem pedig kézigrá­nátot találtak tegnapelőtt a du- nakömlődi iskola támfalépíté­sénél - ellentétben tegnapi be­számolónkkal. A tűzszerészek megállapították, hogy ez a fém­tárgy veszélytelen. A másik helyszínen, Pakson, a Péter ut­cában talált kézigránátot az Ür­gemezőre szállították a tűzsze­részek, és ott felrobbantották. Történészek tábora Pakson Köszönet Paksnak, az atomerőműnek! Evekig a Balaton környéke adott helyet a Magyar Történelmi Társulat Dél-Du­nántúli Csoportja nyári táborának. Az idén Paksra költözött az esemény, a múlt szombattól tegnapig mintegy nyolcvan résztvevő, köztük 36 határon túli magyar pedagógus hallgatta végig a neves előadókat, élvezte a sokszínű programot. A tábor vezetője dr. Bősze Sándor, a társu­lat titkára, a Somogy megyei Levéltár fő­levéltárosa a rendezvény tapasztalatairól adott interjút a Népújságnak. — Miért esett az idén Paksra a rendez­vény házigazdájának szerepe? — Az eredeti elképzelés 12 éve változó helyszíneket tartalmazott, a harmadik tá­bor például Fadd-Domboriban volt. Utána valóban a Balaton volt a helyszín, de a négy dél-dunántúli megye felváltva volt a vendéglátó, a tó partján lévő üdülőikben. Évente visszatér a kérdés: miből rendez­zük? Tavaly pályázatokat írtam több helyre, az egyik címzettje a paksi atom­erőmű volt. Kedvező választ adtak, sőt azt mondták dr. Várady Zoltán kollégámnak (akinek feleségével együtt óriási szerepe volt az idei tábor színvonalas megvalósí­tásában), hogy ha az idei tábort Pakson rendezzük, vállalják a szponzori szerepet. Paks város önkormányzata felismerve a tábor nem csupán szakmai, de erkölcsi nyereségét is, csatlakozott ehhez. így el is dőlt, a helyszín kérdése. — Az előadások a magyar történelem széles metszetét adták, időben is, temati­kájában is. Mi volt ezzel a szándék? — Két oka volt. Több régészeti téma volt, és hát a Várady házaspár történetesen régész, így ez kézenfekvő volt. Másrészt az alapvető célkitűzést 12 éve dr. Vonyó Lajos a pécsi Janus Pannonius Múzeum múzeum munkatársa, a JPTE tanára abban határozta meg, hogy új információkat nyújtsunk a történelmet tanító pedagógu­soknak. A visszajelzések azt mutatják, ezt sikerült megvalósítani, a tábor hallgatói­nak többsége, évről-évre visszatér. — Nem hordja magában ez azt a ve­szélyt, hogy csak egy szűk kör számára vá­lik elérhetővé az itt szerezhető tudás? — Széles körben hirdetjük meg minden évben a tábort, a pedagógiai intézeteken keresztül. Lehetséges, hogy ez több he­lyen „elakad”, de az is, hogy anyagi oka van egyes tanárok távolmaradásának, hi­szen például egy kezdő pedagógus fizeté­séből nehéz megfizetni a részvételi díjat, és ezt nem minden iskola tudja téríteni. Végezetül hadd mondjak köszönetét az atomerőműnek, Paksnak a rendezésért! Rákosi Gusztáv „Lánglovagok” a biztonságért A bátaszéki önkéntes tűzoltó egyesület öt éve, 1992-ben alakult újjá. Azóta akár éjjel, akár nappal van, készek a se­gítség nyújtásra. Az év első hónapjában az egye­sületen belül több gyakorlati és elméleti feladatot is meghatá­roztak. Bevezették 48 órában a havi rendszeres elméleti okta­tást, a gyakorlati foglalkozást és a szerkarbantartást. A meg­újult feladatok minőségi válto­zást is hoztak az egyesület éle­tében. Az önkéntes tűzoltók a Flórián napi ünnepségen esküt tettek, az alkalomra új egyen­ruhát kaptak. Felújították a szobor környékét, javították, festették a tűzoltószertárat. Az Országos Flórián Napi ünnep­ségen Szombathelyen, a me­gyei önkéntes tűzoltóságot Bá­taszék képviselte, itt Treszner József, az egyesület parancs­noka az országos parancsnoktól pénzjutalmat vett át. Nagy jelentősége volt a „lánglovagok” életében, ami­kor öten utaztak Besigheim testvérváros önkéntes tűzoltóe­gyesülete meghívására, szak­mai kirándulásra. A fenntartás­hoz is elengedhetetlen a támo­gatás. A gazdálkodó egységek­kel kötött együttműködési szer­ződés is ezt a célt szolgálja. Je­lentős időt töltenek a tűzoltók ügyeletben, szolgálattal hét­közben, és hét végeken, ünnep­napokon. Az egyesület öt éve, 1992- ben alakult újjá, ennek kapcsán augusztus 20-án a városi ün­nepség programjába tűzoltó gyakorlati bemutatóval kíván­nak résztvenni. (pt)

Next

/
Oldalképek
Tartalom