Tolnai Népújság, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-05 / 181. szám
1997. augusztus 5., kedd Megyei Körkép 3. oldal Ingyenes programok Szekszárdon Önérvényesítő tréning, drogellenes felkészítés Az Egészségért Alapítvány a Szekszárdi Önkormányzat Ifjúsági Alapjának pályázati támogatásával az alábbi programokra hívja a fiatalokat: 1. Önérvényesítő tréning pályakezdő fiatalok részére. Feldolgozásra kerülő témák: személyiségfejlesztés, illemtan, államigazgatási alapismeretek, személyiség marketing. Helye: Szekszárd, Polgármesteri Hivatal. Időpontja: 1997. szeptember-október (hat héten keresztül, heti 4 óra). Várják azoknak a szekszárdi fiataloknak a jelentkezését, akik a középiskola befejezése után még nem tudtak megfelelő elfoglaltságot, munkahelyet találni! A program célja: az elhelyezkedés megkönnyítése, segítése. 2. A drogfogyasztás a fiatalok között rohamosan terjed, különösen a diszkókban. Főként amfetamint és amfetamin származékokat fogyasztanak. A program célja - amelyhez anyagi hátteret a Szekszárdi Önkormányzat Ifjúsági Alapja biztosít - segíteni a droghasználó fiatalokat, hogy minél kevesebb ártalmat szenvedjenek el. A program keretében olyan fiatalokat készítenek fel a drog- fogyasztás okozta ártalmak megelőzésére, akik egyébként is járnak diszkókba, és információt tudjanak adni a kortársaiknak. Várják azoknak a közép- és főiskolás fiataloknak a jelentkezését, akik vállalják, hogy részt vesznek egy felkészítőn és utána a diszkókban a kortársaiknak szóróanyag segítségével és beszélgetésekkel segíteni tudnak abban, hogy azok, akik kipróbálják a dogokat, mit tehetnek annak érdekében, hogy minél kevesebb ártalmat (egészségkárosodás, személyiségváltozás, balesetek, öngyilkosság, bűncselekmények áldozatává válása) szenvedjenek el. A program 1997. szeptember 15-tőí december 15-ig tart. A részvétel mindkét programra ingyenes! Jelentkezni és érdeklődni lehet: Az Egészségért Alapítványnál 1997. augusztus 31-ig. Levélcím: Szekszárd, Csapó Dániel u. 35. Telefon: 06/60/462-684. Hajrá, hazai! Két éves a MÁK Egyesület A Magyar Áruk Klubja (MÁK) Egyesület 1995. augusztus 1-én alakult Pécsett, néhány magán- személy kezdeményezésére. Az alapítók abból az egyszerű felismerésből indultak ki, hogy ha a hazai fogyasztó a magyar termékek vásárlását részesíti előnyben, az kihat azok minőségére és küllemére is, sőt, hosszú távon munkahely fejlesztéshez is vezet. Az egyesület alapszabálya szerint „meg kívánja teremteni tagjainak összehangolt tevékenysége útján a magyar áruk, termékek, szolgáltatások piaci fogyasztásának, vásárlói keresletének fellendítését, a nemzeti termékek vásárlási kultúráját”. Az egyesület eddigi működése alatt részt vett az úgynevezett „Vásárolj magyarul!” akció meghirdetésében és elindításában, emellett rendszeres szószólója a hazai piacvédelemnek. Weinreich László, az egyesület elnöke szerint a legfontosabb feladat a társadalmi összefogás, mégpedig egy piacvédelmi kampány érdekében. Az elnök szerint amennyiben sikerül megvalósítani az összefogáson alapuló akciósorozatot, csak arra van szükségünk, hogy mindenki annyit tegyen meg a sikeresség érdekében, amennyit lehetőségei megengednek. E cél érdekében hirdette meg az egyesület idén májusban a „Hajrá, hazai!” elnevezésű országos piacvédelmi akciósorozatot, hogy ezzel is felhívja a figyelmet a magyar termékek, magyar szolgáltatások vásárlásában rejlő nemzetgazdasági érdekekre. S ha már itt tartunk, felvetődött a kérdés, fontos-e az áru esetében a Származás jelzése. Az egyesület felmérést végzett a kereskedelemben kapható áruk között és feltűnt, hogy egyre szélesedő körben utalnak a származásra. Mint kiderült, 2112 vállalkozás nevében szerepel a „magyar” megjelölés, 1557 vállalkozásnál a „HUN, HUNGARO, HUNGARI(Y) megjelölés, 13 vállalkozásánál a „hazai” szó és 259-nél a „Pannónia” elnevezés. Biztató eredmény ez arra nézve, hogy a gyártók és forgalmazók is fontos tartják az eredet feltüntetését, megismertetését a fogyasztóval. Az egyesület továbbra is sokféle módon, többek között termelői és fogyasztói tanácsadással, áru- és termékbemutatók szervezésével igyekszik támogatni a magyar árukat a hazai piacon. Ápolási osztály nyűt Bonyhádon A bonyhádi városi kórház ápolási osztálya tegnap megnyitotta kapuit. Erre az osztályra azok kerülhetnek be, akiknek állapota nem igényel szigorú orvosi kezelést, ellenőrzést, de a gondozásuk már indokolt. A betegfelvétel reggel 8 és déli 12 óra között lehetséges. Az ápolási osztályra való bekerülésnek több módja is van. A háziorvos beutalására, vagy egy másik kórházi osztály áthelyezésével, a szakrendelőben az orvosok javaslatára, illetve a hozzátartozó kérelmére veszik fel a beteget. Tegnap délelőtt két ápolásra szoruló beteg érkezett az új osztályra, majd még egy beteget szállított be a mentő. Az osztályon tizenegy ápolónői státusz került felvételre, a munkát Lukács Tímea osztályvezető főnővér koordinálja. Tőle tudtuk meg, hogy nem osztályjelleget szeretnének kölcsönözni munkahelyüknek, hanem otthont igyekeznek nyújtani, családias légkörrel. Á szobák ajtaján például nem a megszokott, komor számok olvashatók, hanem különböző jelek - virág, hegedű - fogadják az ápoltakat. A szobák berendezése a partnerkórházból érkezett, Tauberbischofsheimból. Hiányosságok még vannak, egy televíziónak és egy hűtőgépnek tudnának örülni, erre ugyanis már nem volt anyagi fedezet. Fotó: Ótós Réka Az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola kollégiumába / Evek óta kétszeres a túljelentkezés A hallgatók létszámához képest minden felsőoktatási intézményben kevés a kollégiumi hely. A fővárosban fizetendő diákotthoni díjakról is elrettentő híreket hallani. Mi a helyzet a szekszárdi Ily- lyés Gyula Pedagógiai Főiskolán kérdeztük Hamarits Máriát, a kollégium igazgatóját. — Mekkora az idén a túljelentkezés? — Az elsősök kérelmei most érkeztek meg, még itt vannak az asztalomon, erről holnap tudnék többet mondani. Kétszáznyolcvanöt kollégiumi helyünk van. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy általában kétszeres a túljelentkezés. — Milyen elvek szerint döntenek arról, hogy ki kerülhet kollégiumba? — Számít a tanulmányi eredmény, elsősök esetében pedig a felvételi pontszám az egyik szempont. Figyelembe vesszük még a lakhely távolságát a főiskolától és a hallgató szociális helyzetét is. — Mennyit kell fizetni egy diáknak havonta a főiskolai kollégiumi elhelyezésért? — Egységesen háromezer forintot, ebben nincs differenciálás. A szociális támogatás más kérdés, arról a hallgatói önkormányzat dönt. — Fedezi-e a befizetett díj a kollégium fenntartását? — Áz önköltséges kollégiumi díj ennek legalább a kétszerese lenne. A diákotthon fenntartásához hozzájárul a minisztérium és az intézményi költségvetés is. Hogy változnak-e a fizetendő kollégiumi díjak, azt ma még nem lehet megmondani. A hónap végén éppen Szekszárdon lesz egy tanácskozás, ahol erről a témáról is szót váltunk, de a kérdésben végső soron a minisztérium dönt. Ihárosi Tolna megyei siker a nagyszakácsi nemzetközi versenyen Királyi sütőmester és szakács (Folytatás az L oldalról.) A gasztronómiai szakemberek immár hagyományosnak mondható, nagy érdeklődéssel kísért augusztus 2-án, szombaton megtartott versengésén az eddig halételeiről híres Varga János „zárttéri kemencés, harang alatt készült ételsorával” nyerte el a szakértő zsűri elismerését. A nevező mesternek az ételek elkészítésében két kukta, felesége, Vargáné Kovács Veronika és lánya, Varga Margit volt a segítségére. A díjnyertes kemencés ételsor hat, eredeti középkori recept alapján készült szárnyas, malac, vad és hal ételből állt. Nevezetesen: tyúkfi töltve tiszta borssal, malac sütve, szárazon, őzpástély, tikfi fekete pástélillal, spékkel való vadnyúl és csuka melegen. A királyi mesterszakács és sütőmester kérésünkre a spékkel való vadnyúl receptjét lapunk rendelkezésére bocsátotta. íme a korhű nyelvezettel írt recept. „Az nyúlnak mind a két utolján rántsd le az bőrét. Mosd meg az borban, ispékeld (spékeld) meg szalonnával, fokhagymával sűrűn, sózd és kemencében süsd meg szépen. Az minemű levet akarsz alá csinálni, meglehet.” Faddi Varga János elmondta, a fenti recepttől a mai beszerzési módok és szokások miatt el lehet térni. Nem szükséges egészben sütni a nyulat, lehet darabolva, csak a hátsó combot spékelni és sütni. A végén pedig célszerű tejfölös habarással sűríteni a szaftot. (fké) Hírek Beiskolázási segély Varsádon Varsádon a képviselőtestület döntése értelmében ötvennyolc általános iskolai tanuló részesül összesen 250 ezer forint beiskolázási segélyben. A közép- és felsőfokú tanulmányaikat végző diákok személyenként 6900 forintot kapnak kézhez az önkormányzattól tanévkezdés előtt. Varsádról egyébként az idén négy fiatal iratkozhatott be főiskolára. Helyreállítási munka Nagyvejkén Nagyvejkén már 80-90 százalékban befejeződött a gázbekötési program. Jelenleg már csak az úgynevezett helyreállítási utómunkák tartanak a településen, ahol a lakóházak ötvenhárom százaléka része lesz a rendszernek. A tervek szerint szeptember 3-ig történik meg a végleges átadás. Tankönyv-segély az atomerőműben Tankönyvek vásárlásához gyermekenként ötszáz forintos utalványt ad az atomerőmű legnagyobb szakszervezete, a PADOSZ, tagjai számára. A juttatás valamennyi általános és középiskolás, valamint felsőoktatási intézményben tanuló diák után jár a szülőknek. Gyönkön pályázatot nyújtanak be Pályázatot nyújt be Gyönk az energiatakarékossági hitelprogramot irányító tárcaközi bizottsághoz - erről döntöttek a község képviselői legutóbbi ülésükön. Az önkormányzat az általános iskola és a polgármesteri hivatal energia-felhasználását kívánja hatékonyabbá tenni. Utat építenek Cikón a temetőhöz Utat építenek a temetőhöz Cikón. A helyi önkormányzat háromszáz méter hosszú utat épít a temetőhöz, valamint a ravatalozó előtt egy lebetonozott területet is kialakítanak a gyász- szertartások lebonyolítására. Filmvetítés Bonyhádon Filmvetítés lesz a Bonyhád városi könyvtárban, szünidős fiatalok számára. Ezen a héten kedden Az óceán vándorai, csütörtökön a Lúdas Matyi, pénteken a Nicsak ki beszél III., szombaton pedig Az álmodó természet földjén című filmet nézhetik meg az érdeklődők. A vetítés minden nap 14 órakor kezdődik. Kovács Tibor művei a Tasi Galériában A szekszárdi Kovács Tibor festőművész, tanár műveiből nyílik kiállítás augusztus 9-én, szombaton 16 órai kezdettel Szentendrén, a Tasi Galériában. A tárlatot Elblinger Ferenc nyitja meg, közreműködik Blumenschein Tímea. A kiállítás szeptember 5-ig látható. A siket gyermekek oktatásáról (Folytatás az 1. oldalról.) — A siketek speciális nyelve a jelnyelv. Mi a jelentó'- sége? - kérdeztük Simonné Váradi Zsuzsannától, a szervezet titkárától. — A jelnyelv gesztusokon alapuló vizuális típusú nyelv. A jelnyelv a siketek kommunikációs nyelve, amit maguk alakítottak ki. Nemzetközi és nemzeti nyelvnek egyaránt lehet tekinteni, az adott országban élő siket közösségek saját jelei miatt. Ugyanakkor a különböző országokban élő siketek nagyon jól megértik egymást ezen a nyelven. Magyar- országon a jelnyelv sajnos nem hivatalos nyelv és az idegen nyelvek közé sem sorolják. A jelnyelv is változik az idők folyamán, új fogalmak megjelenésével - pl. számítástechnika - új jeleket kell kialakítani. Sajnos, a siketek iskoláiban a pedagógusok teljesen figyelmen kívül hagyják a jelnyelvet, a gyerekek szájról olvasás útján jutnak az új ismeretekhez. — Mikortól használhatja a gyermek a jelnyelvet? — Vegyünk egy olyan családot, ahol az apa és az anya is jól hall, és a családban sem volt még soha siket ember. Amikor kiderül, hogy gyermekük siket, ahelyett, hogy gyógypedagógus segítségét kérnék, orvostól orvosig viszik, hátha gyógyítható a sérülés. Ám bizonyos típusú hallássérüléseket nem lehet műtéti, vagy más módon gyógyítani. Az időtényező nagyon fontos, a sokszor eredménytelen és egymásnak ellentmondó vizsgálatok, szakvélemények zűrzavarában hónapok telhetnek el. Ugyanakkor ha a gyermek megfelelő segítséget - pedagógus, hallókészülék, stb. - kapna, nagyobb eséllyel indulhatna az életben. Emellett nagyon fontos, hogy egymásra találjanak az érintett családok, klubok formájában, ahol közös problémáikat és tapasztalataikat megbeszélhetik, kicserélhetik. Személy szerint fontosnak tartom a szülők megtanítását a jelnyelvre. Ha mindkét fülére hallókészüléket kap, a rendelkezésére álló hallásmaradvány megerősítésével bizonyos hangokra - repülőgép, autó, stb. - felfigyel. A szülő feladata ekkor a gyermekben tudatosítani, értelmezni a hallottakat. Ezzel párhuzamosan a gyermek szókincse is fejleszthető a jelnyelv segítségével. A halló kisgyerek is sokszori ismétlés után jegyzi meg és mondja ki a szavakat, fogja fel értelmüket. Ugyanez igaz a siket gyermekre is, a sokszor ismételt jelet egy idő után maga is utánozza, s felismeri jelentését is. Arról nem is szólva, hogy ezt a Játékos” nyelvet a halló testvér is gyorsan és szívesen megtanulja, s bensőséges kapcsolatot tud kialakítani a hallássérült testvérrel. — Milyen ezek szerint az ideális oktatás? — Véleményem szerint az ideális megoldás az lenne, ha a siket gyermekek oktatásában együtt alkalmaznák a jelnyelvet és tanítanák beszélni, illetve szájról olvasni a gyerekeket. Ha a jelnyelvet is használhatná, a siket gyermek önbizalma megnőne, hogy a rá jellemző kommunikációs úton olyan dolgokat is képes kifejezni, amit másképpen nem tud. Nagyobb szókinccsel rendelkezne és a jelnyelv is tovább fejlődhetne, új jeleket lehetne alkotni. Próbáljuk csak elképzelni, milyen fárasztó lehet negyven percig ülni a történelemórán és feszülten figyelni a tanár szájára. S akkor még nem beszéltünk a matematikáról vagy a kémiáról. A felnőtt siketek véleménye szerint is fontos lenne a jelnyelv használata az oktatásban, ezt tapasztalatból állítják. Sajnos, pont azok nem veszik figyelembe véleményüket és tapasztalataikat, akik a siket gyermekek oktatását irányítják. venter