Tolnai Népújság, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-04 / 180. szám

2. oldal Világtükör 1997. augusztus 4., hétfő Fokozott biztonsági óvintézkedéseket vezettek be Izraelben Külföldről érkeztek a tettesek? Riadókészültségbe helyezték vasárnap az izraeli biztonsági erőket Jeruzsálemben és Tel-Avivban, mert palesztin terroris­ták újabb merényleteitől tartanak a hatóságok. Minden jelentősebb izraeli vá­rosban megerősítették a keres­kedelmi központok, a vasútál­lomások és a buszmegállók rendőri őrizetét, mert a bizton­sági szolgálat információi sze­rint a Hamász szélsőséges pa­lesztin szervezet merényletekre készül. Hogy elébe vágjon a nemkívánatos eseményeknek, az izraeli hadsereg őrizetbe vette a Hamász és a Dzsihád nevű szélsőséges palesztin szervezet 37 feltételezett hívét. Benjamin Netanjahu kor­mányfő cáfolta Jasszer Arafat nyilatkozatát, amely szerint Iz­rael nem a terrorizmus, hanem a palesztin nép ellen visel ha­dat. Az izraeli miniszterelnök úgy véli, a palesztin vezetőn múlik az izraeli-palesztin megállapodás jövője. A kairói látogatáson tartóz­kodó Jasszer Arafatnak állást kellett foglalnia miniszterei ügyében is. A 22 tagú kabinet­ből tizenhatan nyújtották be a lemondásukat, mert néhá­ny ukra a korrupció gyanúja ve­tült. A palesztin vezető nem fogadta el a miniszterek le­mondását. Az izraeli rendőrség idő­közben azt az eshetőséget is vizsgálja, hogy a 13 halálos ál­dozatot követelő szerdai jeru- zsálemi merénylet tettesei eset­leg külföldről érkeztek. A nyomozás egy olyan feltevés ellenőrzésére is kiterjed, amely szerint a Libanonban tevé­kenykedő Irán-barát szervezet, a Hezbollah küldte a két ön­gyilkos merénylőt Jeruzsá­lembe. Az Arab Liga egyébként rendkívüli ülést tart kedden, hogy a Palesztinái Felszabadí- tási Szervezet kérésére megvi­tassa a közel-keleti békefo­lyamat válságát. A PFSZ azért kérte e rendkívüli tanácsko­zást, mert Netanjahu felfüg­gesztette a béketárgyalásokat a Palesztin Hatósággal, lezáratta a Gáza-övezetet és a Jordán nyugati partvidékét. Az izraeliek letartóztatták a Reuters Televízió palesztin munkatársát is fotó: feb/reuter Miért jó nekünk a NATO A felemelkedés elengedhetetlen feltétele a biztonság A NATO tagjaként nem fenyegeti majd hazánkat semmilyen ellenséges szövetség, többé nem erőltetnek ránk rossz politi­kai és gazdasági rendszereket - mutat rá Jeszenszky Géza. A Magyar Atlanti Tanács elnöke a Ferenczy Europress sajtó- ügynökségnek fejtette ki álláspontját a csatlakozásról. Pusztító fegyverekből hasznos energia Atom - békés célokra Göncz Árpád az átalakulásról Közép- és Kelet-Európát az ér­tékzavar jellemzi - jelentette ki Göncz Árpád, aki a hét végén előadást tartott Prágában egy nemzetközi szimpóziumon, amelyen 22 európai országból és az Egyesült Államokból több mint kétszáz hallgató vett részt. „A régi szocialista érték- rendszer hitelét vesztette, de az új kapitalista értékrendszer még nem alakult ki” - mondta a köz- társasági elnök, aki szerint a rendszerváltás idején tapasztal­ható lelkesedést a növekvő lét­bizonytalanság miatt felváltotta a kiábrándultság. A legfonto­sabb megoldandó problémák között Göncz a nacionalizmust is megemlítette, hangsúlyozva, hogy ennek a megoldása a fia­tal nemzedékekre vár, amelye­ket nem terhel a múlt öröksége. Hogy miért jó nekünk a NATO? Erre a legrövidebb válasz: nem lesz több elvesz­tett háború és Trianon. Vagy ami a ma emberének még en­nél is fontosabb: gazdagabbak leszünk, és nyugodtabban al- hatunk, mert amit megterem­tünk magunknak, azt más nem tudja majd elvenni tőlünk. Magyarország határai kato­nailag rendkívül sebezhetőek, hazánk védelme csak költsé­ges fegyverrendszerekkel volna lehetséges. A semleges­ség drága: a nemzeti jövede­lem hat százaléka körüli ösz- szeget igényel (a NATO-tag- országok ráfordításának két­szeresét), de az atom- és raké­tafegyverekkel szemben nagyhatalmi garanciák nélkül még a legjobban felfegyver­zett hadsereg is tehetetlen. Míg 1945 óta több száz ki- sebb-nagyobb háború robbant ki a világon, az atlanti tömörü­lés ereje minden potenciális támadót elrettentett. Hatalmas szárazföldi haderejével és ra­kétarendszerével a Szovjet­unió kész lett volna ugyan há­borút kezdeményezni, ám ettől a kockázatok miatt végül is el­állt. A NATO viszont soha sem tervezte más országok megtámadását. Az atlanti szö­vetség által garantált bizton­ságnak köszönhetően Eszak- Amerika és Nyugat-Európa páratlan életszínvonalat terem­tett magának. Magyarország felemelkedé­sének elengedhetetlen feltétele a béke, a biztonság. Tagsá­gunk ösztönző lesz a további befektetésekhez, munkahe­lyeket teremtő új vállalkozá­sokhoz. A NATO egyenlő a biztonsággal, a biztonság pe­dig a gazdagodás kulcsa. A hidegháború éveiben a nukleáris fegyverek előállí­tása céljából több mint két­ezer tonna magasan dúsított uránt és plutóniumot gyártot­tak a nagyhatalmak, s ebből 1600 tonna napjainkig fenn­maradt. Az egykori Szovjetunió valaha titkos laboratóriumaiban nyu­gati segítséggel most azon dol­goznak, miként lehetne a lesze­relt atomfegyverek pusztító töl­teteit békés célokra felhasz­nálni, s a hasadóanyagot erő­művek fűtőelemeként alkal­mazni. A bonyolult eljárás bírálói úgy vélik, hogy biztonságo­sabb, ha a nukleáris fegyver­alapanyagokat érintetlenül konzerválják. Az újrahasznosí­tás gazdaságossági szempontjai azonban igencsak csábítóak. Francia-orosz együttműködés­sel máris egy olyan üzem létesí­tésén dolgoznak, amelyben évente 1300 kilogramm, atom­fegyverekből származó plutó­niumot alakíthatnak át. Németországban a Siemens cég hasonló gyárat épített, amely már üzemel is. Most ar­ról tárgyalnak, hogy a korszerű létesítményt eladják, illetve át­telepítik Oroszországba. Hasonló együttműködésre törekszik Moszkva az ameri­kaiakkal is. Ott eddig elhagyott bányákban helyezték el a hasa­dóanyagokat, de azok egy része ugyancsak hasznosítható lenne az energiatermelésben. FEB Előkerült az elveszett zongora Egy eldugott kis orosz faluban megtalálták Szergej Rahmanyi- nov zongoráját. Á szakértők megerősítették, hogy a Becker márkájú hangszer valóban az, amelyet a világhírű mester 25 éven át használt, egészen az 1917-es forradalom kitöréséig, amikor elhagyta hazáját. Rahmanyinov, akit a napok­ban elhunyt Szvjatoszlav Rich- terrel együtt minden idők leg­kiválóbb zongoristájának tarta­nak, 1943-ban 69 éves korában halt meg amerikai állampolgár­ként; az Oroszországban ma­radt hangszer időközben elkal­lódott. A zongora hamarosan a művész egykori házában be­rendezett múzeum egyik becses darabja lesz. Hírek röviden Ukrajna NATO-tag lesz? Nem azért választotta ki a NATO a csatlakozók első körében Lengyelországot, Csehországot és Magyarországot, mert e három országba áram­lott a legtöbb külföldi tőke, amelyet meg kell védeni - jelentette ki Kijevben a belga kor­mányfő. Jean-Luc Dehaene szerint az európai biztonság építésének minden előfeltétele meg­van Ukrajnában, tehát ennek az államnak is részt kell vennie a folyamatban. Brüsszeli levél Ankarába Az Európai Unió levélben erősítette meg, hogy EU-tagságra alkalmasnak ítéli Törökországot. Ankara korábban jelezte: ha a Tizenötök úgy kezdenek tagfelvételi tárgyalást Ciprussal, hogy a bővítési folyamatból kizárják Törökor­szágot, akkor lépéseket tesz a szigetország tö­rök közösségének bekebelezése érdekében. Ez lehetetlenné tenné Ciprus belépését, aminek kapcsán viszont a görög kormányfő szögezte le: Athén csak akkor lesz hajlandó áldását adni az EU kelet-európai bővítésére, ha ezzel egy idő­ben Ciprus is taggá válik. Lengyel ügynöktörvény Lengyelországban életbe lépett a fontos közhi­vatalokat betöltő személyek átvilágításáról szóló törvény. Hatálya az államfőre, a parla­menti képviselőkre, vezető állami és kormány­zati tisztségviselőkre, a bírákra és ügyészekre, valamint a közszolgálati média és a hírügynök­ség vezető beosztású alkalmazottaira terjed ki. A csecsen lázadók új szövetsége Új szövetséget hoztak létre az Oroszországtól való elszakadásért küzdő csecsen lázadók. A tömörülés felhívta Maszhadov elnököt, hogy nevezzen ki új védelmi minisztert, és törölje el a cenzúrát. Halványuló hagyományok Kevesebb bort isznak a franciák Sok mindenből kevesebb van, ami még a minap olyan na­gyon franciának számított. A fekete baszk sapka jobbára a fogyatkozó számú öreg veterá­nok ősz fején látható, és ma már a párizsi apacsokat sem a szájuk szegletében fityegő, ló- rúgáserejű Gauloise cigarettá­ról lehet felismerni. Halványul a francia folklór fontos színfoltjának számító vörösbor is. A legfrissebb fel­mérés meglepő eredményeket hozott. Mint kiderült, másfél évtized alatt az ország borfo­gyasztása nagyjából ötven szá­zalékkal (!) csökkent. 1980-ban az átlag francia évi 115 liter szőlőlevet döntött le a torkán, beleértve persze a csecsemőket és a karon ülőket is, tavaly vi­szont mindössze 68 litert. Külön statisztika készült a nőkről; az ő borfogyasztásuk évi húsz liter alá esett. A szőlő- birtokosok szövetsége ezt épp­oly szomorúan állapította meg, mint azt, hogy a húsz éven aluli franciák kilencven százaléka csak ritkán, vagy soha sem iszik bort. A jelenség okáról legfeljebb találgatások vannak. A meg­kérdezett franciák mindössze 1,6 százaléka mondta azt, hogy borivási szokásait befolyásolta volna valamilyen mértékletes- ségi kampány. FEB Tömjék be a Csalagutat! A kisemberekben még mindig él az ősi angol-francia ellen­szenv. Legalábbis ez derül ki abból a szavazásból, amelyet nemrégiben tartottak meg egy brit faluban. Cotswold népének arról kellett döntenie, hogy akar-e testvérvárosi kapcsolatot a francia Oudonnal. A település lakói hetekig tartó vitát folytat­tak, ám az önkormányzat kép­viselői nem tudták meggyőzni az embereket. A szavazásból egyértelműen kiderült: a falu több mint há­romnegyede nem támogatja a kezdeményezést. Nem akarnak semmiféle kapcsolatba kerülni a „beképzelt franciákkal”, sőt a legviharosabb tetszést az a vé­lemény aratta, amely szerint leghelyesebb lenne betonnal el­tömni a Csalagutat. A sztársebész különleges páciense. Szvjatoszlav Fjodorov, a neves orosz szem­specialista egy vakon született elefántkislánynak adta vissza a látását. Marta, a kétéves pá­ciens a maga módján nyújt „kezet” orvosának. fotójeb/reuter Elvis-hét Presley halálának 20. évfordulóján Föltámasztják a királyt Húsz évvel ezelőtt halt meg a rock ’n’ roll koronázatlan ki­rálya. Augusztus 9-17. között Elvis-hetet rendeznek a le­gendás sztár tiszteletére az amerikai Memphisben. Elvis új műfajt és korszakot te­remtett a könnyűzenében. Százötvennél is több arany- és platinalemezt töltenek meg da­lai, az Aloha from Hawaii című tévéshow-ját másfél milliárd néző látta. A zseniális szórakoztató mű­vész minden idők lemezrekor­dere: egy milliárd korong és ka­zetta, CD őrzi felvételeit. Jóval több, mint a szintén legendás Beatlesét, Rolling Stonesét, vagy éppen Michael Jacksonét. Elvis Presley, aki 13 évesen lógott meg hazulról, a Tennes­see állambeli Memphisben ala­pozta meg karrierjét. Első le­mezfelvétele 1953-ban itt ké­szült. Húsz évvel halála után, augusztus 16-án a zenész né­hány órára föltámad ebben a városban. A korszerű video­technikának köszönhetően újra „színpadra lép” egykori ze­nészkollégái, D. J. Fontana és Charlie Hodge társaságában. Az esemény előtt néhány nappal új Elvis-emlékművet avatnak, s augusztus 16-án - halálának 20. évfordulóján - a család ma múzeumként mű­ködő lakóházában, Graceland- ben megnyitják hódolói előtt azokat a szobákat, amelyeket eddig nem láthatott a közönség. Augusztus 14-e a Presley-után- zók, és „csak az ő zenéjét ját­szók” napja. 15-én fáklyás me­net tiszteleg a halhatatlan „Ki­rály” sírja előtt. FEB

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom