Tolnai Népújság, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-19 / 193. szám

1997. augusztus 19., kedd Ünnepi Magazin 11. oldal Kitüntetéseket adtak át augusztus 20-a alkalmából • • Ünnepi megyei közgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) A Himnusz közös eléneklését követően Bach József, a megyei közgyűlés elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Temesi Agnes alelnök mondott ünnepi, szubjektív hangú beszédet. Az ünnep hangulatához hozzájárult Mözsi Szabó István az István királyról szóló népdal, József Attila Thomas Mann üdvözlése című költeménye és a nálunk vendégeskedő baut- zeni zeneiskola tanulóinak szép műsora, végül a Szózat elének­Horváth Anna lése. Temesi Ágnes beszédében szólt a hazaszeretet, a ki ma­gyar kérdésköréről. Saját édes­apja intelmeit idézte emberség­ről, tisztességről, becsületről, hazaszeretetről. A gyökerekről, amelyek köteleznek is, a másik emberért vállalt felelősségre, de amelyek nélkül nincs haza. A hazaszeretetről szólva azt mondta, hogy a haza nem csu­pán föld, hanem a megélt közös történelem, létezés az időben, az, amivel mi tettük gazda­gabbá az emberiség egyetemes történetét. A nemzeti önismeret három pillére, jól emlékezni a múltra, okosan mérni fel a jelen adottságait és merészen ál­modni a jövőt. De, hogy álmo­dott jövőnkben mi lehetséges és mi lehetetlen, függ attól: akar- juk-e, merjük-e azt álmodni, amit kell - hangsúlyozta köz­gyűlés alelnöke. Ennek kapcsán Széchenyi István szavaival zárta ünnepi beszédét Temesi Ágnes: „Sohasem hittem, hogy előítélet, balvélekedés és tudat­lanság alapja lehessen egy nemzet előmenetelének s bol­dogságának. Ezt követően Bach József a közgyűlés elnöke adta át a ki­tüntetéseket. Babits Mihály-díjat kapott Mö­zsi Szabó István festőművész, a gyermekek képzőművészeti Dr. Péntek Zoltán nevelésében elért eredményes tevékenysége, a falusi emberek és a környezet hiteles ábrázo­lása, a kortárs képzőművészet­ben kifejtett munkássága és egész életműve elismeréséül. Bezerédj István-díjat vett át Horváth Anna Pincehelyen élő 80 éves nyugdíjas pedagógus, népnevelő a Tolna megyei ha­gyományok kutatása, a Vörös­Mozolai János marty emlékek összegyűjtése és kiállítássá rendezése, a szü­lőföld tárgyi és szellemi értéke­inek megőrzése érdekében ki­fejtett közel öt évtizedes tevé­kenysége elismeréséül. Beszédes József-díjat ado­mányoztak dr. Péntek Zoltán­nak, a megyei kórház radioló­giai osztálya osztályvezető fő­orvosának, az orvostudomá­nyok kandidátusának a női em­lőrák megelőzésében a mam­mográfiás lakossági szűrés ma­gyarországi úttörőjeként vég­zett tevékenységéért, a szakemberképzés terén nyújtott tevékenységének elismeréséül. Sipos Márton-díjat kapott Mozolai János nyugdíjas kö­zépiskolai testnevelő tanár, Erdős László szaktanácsadó az iskolai test­nevelés presztízsének megte­remtése, a fiatalok egészséges életmódra való oktatása, az at­Kőfalvi Aranka létikai utánpótlás nevelés, a vá­ros és a megye sportjáért vég­zett kimagasló munkájának el­ismeréséül. Tolna Megyéért Díjat vehe­tett át Erdős László honvéd ez­Babai Zoltán redes, a megyében lévő katona­sírok felkutatásában, a világhá­borúk hősi halottainak állított emlékművek létrehozásában vállalt áldozatos munkája, a honvéd hagyományok gyűjté­sében és ápolásában kifejtett tevékenysége elismeréséül és Bella Margit nyugdíjas peda­gógus, a tamási könyvtár volt igazgatója a könyvtárak tevé­kenységének kiszélesítéséért, a művelődésben betöltött szere­pük erősítéséért, igényes veze­tői és közösségszervezői mun­kájáért, közgondolkodást for­máló tevékenységéért. A megyei közgyűlés 1995- ben a meglévő díjak mellé úja­kat is alapított a Tolna megye önkormányzatainál végzett ki- magasló köztisztviselői tevé­kenység, és az önkormányzati intézményeknél végzett kie­melkedő közalkalmazotti munka elismerésére. Idén a Szatmáriné Kasznai Ilona közgyűlés a következő szemé­lyeket tartotta érdemesnek a ki­tüntetésekre. Kiváló Köztisztviselő Prieger József nyugalmazott köztisztvi­selő, a megyei közigazgatásban több évtizeden át kifejtett szín­vonalas szakmai tevékenysége, majd a megyei önkormányzati­ság megteremtése és a megyei önkormányzati köztisztviselői kar kialakítása terén elért eredményei elismeréséül és Kő- falvi Aranka közgazdasági fő­osztályvezető, a költségvetési gazdálkodás elmélete és gya­korlata terén végzett munkája, a megyei önkormányzati gazdál­kodás alapjainak hozzáértő és biztonságos kialakítása elisme­réséül. Kiváló Közalkalmazott ki­tüntetést kapott Babai Zoltán, a szekszárdi Ady Endre Közép­iskola igazgatója magasfokú, új iránt fogékony vezetői és szakmai munkája, a szakképzés átalakításában és modernizálá­sában vállalt úttörő szerepe, igazgatótársainak nyújtott szakmai és vezetői segítség adása elismeréséül, Szatmáriné Kasznai Ilona, a sárpilisi szoci­ális otthon igazgatója a szociá­lis ágazatban eltöltött 25 éves munkája, a megye idős embere­inek gondozása és a mozgássé­rültek intézményes ellátásának megszervezésében, a krónikus alkoholisták gondozási mód­szereinek kidolgozásában és gyakorlati alkalmazásában végzett kiemelkedő munkájá­Vámi István ért, Várni István tanár, a simon- tornyai általános iskola igaz­gatója három évtizedes peda­gógiai munkássága, szakmai hozzáértéssel végzett sokol­dalú vezetői tevékenysége, a sportban, a szakszervezetben és társadalmi megbízatásai­ban vállalt aktív munkája el­ismeréséül, Kaszás Dezső ta­mási középiskolai tanár, a fi­zika- és a számítástechnikai ok­tatás megújításában elért ered­ményei, a megyei fizika szak­kör működtetésében vállalt sze­repe és a továbbképzésben ki­fejtett sokrétű tevékenysége elismeréséül. A művelődési miniszter adományozott Arany Katedra Emlékplakettet Bognár Vendel Kaszás Dezső szaktanácsadónak magas szintű pedagógiai munkájáért. Ma állami kitüntetésben ré­szesül és a Belügyminisztéri­umban veheti át az elismerést dr. Farkas László, Elesné Vági Márta, Kispál Józsefhé és Szvath Imréné. Mindennapi kenyerünk (Folytatás az L oldalról.) Némi túlzással elmondható: háztartásunkban a péksüte­mények és kenyerek minden morzsáját hasznosítjuk. Mindez persze összefügg a sütőipari termékek drágulá­sával, de azzal is, hogy gyö­keresen megváltozott, bővült a kínálat, s ezen belül a mé­ret-, illetve súlybeli választék is. Kenyérevő nemzet vol­tunk és vagyunk ma is - mondják a táplálkozástudo­mányi szakemberek. Ezt bi­zonyítja, hogy a sütőipari termékek piacán végbement sokféle változás ellenére a fogyasztás szintje évek óta változatlan. Naponta átlago­san 21,6 deka kenyeret, évente 195-197 darab péksü­teményt fogyasztunk el. Pedig az étkezési szoká­sok változóban vannak; ta­valy például 15,2- százalék­kal több fehér, illetve rozsos és tartós kenyeret fogyasztot­tunk és ugyanennyivel keve­sebb félbarna, házi- és egyéb kenyérfélét. S szívesebben vásároljuk a kisebb, a fél, há­romnegyed kilós vekniket, mint az egy-két kilósakat. Ami a választékot illeti, nem lehet ok a panaszra: a sütőipar 239 fajtájú és súlyú kenyeret kínál. Félfehér, fe­hér és félbarnából 18, házi jeliegűből 12, egyéb kenyér­fajtából 129, rozsosból 41, tartósból 39-féle közül válo­gathatunk. Hazánkban egyébként 1969-ig kizárólagos állami monopólium volt a kenyér- gyártás, a magánipamak nem volt jogosítványa. Fehér kenyeret csupán 1961 óta gyártunk, ilyet elő­ször csak a nagyvárosokban sütöttek, majd fokozatosan terjedt el az egész országban. 1967-ig csak egy- és kétkilós vekniket készítettek a pékek, a rá következő évtől terjed­tek el az egy-öt kilósak. A választék a hetvenes évek óta bővül, az utóbbi években szinte robbanássze­rűen törtek be a hazai piacra a rozslisztek, a gabonamag­keverékek és -töretek, az ola­jos magvak, amelyek meg­annyi új ízű és tápértékű ke­nyér meghonosítását tették lehetővé. A teljes arzenál felvonultatásának a boltok tárolókapacitása szab határt. Sok sütőüzem tervezi azon­ban, hogy saját bolthálózatá­nak kialakításával megte­remti a lehetőséget arra, hogy minden vevő, minden­nap kedvére válogathasson a több mint kétszázféle kenyér között. Újvári Gizella Tilalomfák a reklámok erdejében Szeptember elsején lépnek hatályba a rábeszélőipar új szabályai Több évig tartó egyeztetések, hosszú, késhegyre menő viták után született meg a parlament nyári szünete előtti napokban az új reklámtörvény. Noha laikusok és szakmabeliek egyaránt megnyugvással vették tudomásul a gazdasági „rábeszélőipar” fontosabb szabályainak törvénybe iktatását, a gyakorlati próba szeptemberben kezdődik; az új jogszabály ugyanis else­jén lép hatályba. A terjedelmes törvény paragra­fusainak tekintélyes hányada a reklám korlátáit, az árupropa­ganda etikai, jogi kötöttségeit határozza meg. Szigorú előírá­sokat tartalmaz például a sze­mélyhez fűződő jogok védel­mében. Kimondja egyebek közt, hogy a gazdasági reklá­mokban nem szabad jogosulat­lanul más nevét vagy a másé­hoz megtévesztésig hasonló nevet használni. Képmást vagy hangfelvételt kizárólag az érin­tett személy előzetes hozzájáru­lásával lehet nyilvánosságra hozni. Ez alól csak a nyilvános közszereplés jelent kivételt. Jó néhány tiltó rendelkezés próbál gátat vetni a fogyasztók megtévesztésének. Félreveze­tésnek minősíti a törvény egye­bek közt, ha az áru árát és tulaj­donságát illetően megtévesztő állításokat tartalmaz a reklám vagy például azt, ha elhallgatja, hogy az adott portéka nem felel meg a szabványoknak. A patikaszerek hirdetése, népszerűsítése szintén csak számos tiltó rendelkezés figye­lembevételével lehetséges. A reklámozott termékről egyér­telműen közölni kell, hogy gyógyszer-e vagy csupán gyógyhatású készítmény. A ki­zárólag orvosi vényre kapható vagy csak gyógyintézeti fel- használásra engedélyezett sze­rek nagyközönségnek szóló reklámozását a törvény katego­rikusan megtiltja. A vény nélkül hozzáférhető orvosságok ugyan reklámozha­tók, ennek azonban egyebek közt az a feltétele, hogy a rek­lám nem állíthatja: az ajánlott készítménynek nincs mellékha­tása s alkalmazása biztos gyó­gyulást eredményez. - bolt PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke pályázatot hirdet néhány megüresedett pécsi főiskolai-egyetemi kollégiumi férőhely elnyerésére. Pályázhatnak azok a Tolna megyei hallgatók, akik helyhiány miatt nem nyertek felvételt a pécsi felsőoktatási kollégiumokba. A PÁLYÁZATOK ELBÍRÁSÁNAK SZEMPONTJAI AZ ALÁBBIAK: A. Szociális helyzet- a család összetétele - az egy főre jutó havi átlagjövedelem - lakáskörülmények B. A család életkörülményeit nehezítő tényezők- betegség - kölcsöntörlesztés - munkanélküliség C. Tanulmányi eredmény- kezdő évfolyamok esetében a felvételin elért pontszám- felsőbbéveseknél az éwégi tanulmányi átlageredmény D. Lakóhely- hátrányos helyzetű térség - kistelepülés E. A végzés utáni lehetőséges megyei kötődés- a megyei önkormányzati intézményekkel vagy gazdálkodó szervekkel kötött tanulmányi szerződés A pályázatot a Tolna Megyei Közgyűlés elnökéhez kell benyújtani 7100 Szekszárd, Mártírok tere 11-13. A pályázat terjedjen ki a fenti szempontokra. (Az igazolható adatokról célszerű dokumentumot csatolni.) A benyújtás határideje 1997. augusztus 29. Az elbírálás és a kiértesítés határideje legkésőbb 1997. szeptember 10. ______________________________________________________________________(18006)

Next

/
Oldalképek
Tartalom