Tolnai Népújság, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-01 / 178. szám

HIABA KERNEK A BÖRZSÖNYI SPORTBARÁTOK (4. oldal.) 1997. AUGUSZTUS 1. PÉNTEK ÁRA: 32 FORINT VIII. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM Günter Schlégel a szavát adta Hamarosan fizet a Metraco? Mint ismeretes, e hét elejére útlezárást hirdettek az állat­tartó gazdák Tolna megyé­ben, a Szekszárdi Húsipari Rt. körül, ha a tulajdonos, a Metraco Rt., nem fizeti ki a felvásárolt sertések árát. Szóba került egy tegnapi blokád lehetősége is. Hétfőn tárgyalt egymással a két fél, akkor a gazdáknak megígérték, hogy a pénzt megkapják, de ennek részle­teit szerdán, Budapesten, a Metraco központi irodájában tárgyalják majd meg. A gaz­dák többsége hitte is meg nem is az ígéretet, de mivel egy bí­rósági feljelentés legjobb esetben is csak 2-3 év múlva hozna ítéletet az ügyben, el­fogadták az újabb tárgyalási ajánlatot. Öt fős képviselettel (német­tolmácsot és egy jogászt is vittek magukkal) érkezett meg Budapestre az érdekkép­viselet. A Metraco Rt. köz­pontjában a tárgyalásokat kö­vetően szűkszavúan csak annyit közöltek, hogy meg­egyeztek a termelők képvise­lői és a Metraco Rt. vezetői. Sztronga Zoltánt, az állat­tartók képviselőjét a hazaér­kezés után a részletek felöl kérdeztük. — Négy és fél órás tárgyá- lás után abban maradtunk, hogy a két héten belül minden érintett megkapja a pénzét. Günter Schlégel úr azért kérte ezt a haladékot, mert olyan bevételre számít a közeljövő­ben, amelyből fedezni tudja a gazdák felé fennálló tartozá­sát. Schlégel úr erre a szavát adta, és adott mellé 2 millió forintot, melyből a hazaérke­zésünk után nyomban ki tud­tunk fizetni 21 gazdát. Azok kapták meg elsőként a pénzü­ket, akiknek a legrégebb óta (múlt év decembere) tartozott a Metraco Rt. A hátralévő összeg 7 millió forint körül van. Fontosnak tartom azt is hangsúlyozni, hogy embersé­ges hangnemben tárgyaltunk, megpróbáltunk az indulatain­kon uralkodni. Az állattartók­kal abban maradtunk, ha eset­leg augusztus 15-éig nem kapjuk meg a pénzünket, ak­kor megtartjuk az útlezárást és már nem lesz helye a tár­gyalásoknak. Bízunk abban, hogy erre nem kerül sor. Mauthner Fellélegezhet sok városlakó Az elmúlt evihez hasonlóan a dombóvári önkormányzat az idén is jelentősebb összeget nyert el a foglalkoztatási alapból pályázati úton rend­szeres szociális segélyben ré­szesülők foglalkoztatására. A 47 fő foglalkoztatott, ko­rábban segélyezett csapat egy része a városban par­lagfű irtást végez. A jövedelempótló ellátásból kiesett, aktív korú dolgozók fél éves foglalkoztatását biztosítja a pollen-program, aminek szakmai vezetője Völvedi Má- tyásné. Mint megtudtuk, a par­lagfű Dombóváron komoly gondot jelent. Olyannyira, hogy irtásáról önkormányzati rendelet is született. Ennek ér­telmében a tizennégy fős bri­gád a város közterületein irtja a növényt. A munka a városközpont­ban kezdődött, de jelentős munkát végeznek a Gunarasi úton, a kertvárosi városrészben is. A program június közepén indult, s résztvevői számára nehéz volna más munkát biz­tosítani. A pollen-programban dolgozó brigád tagjai így rend­szeres, 17-18 ezer forintos havi jövedelemhez juthatnak. Remélhetően jövőre is sike­rül erre a célra központi pénz­hez jutni a városnak, hiszen a pollen-program eredménye­ként nem csak a nehéz sorsú emberek, hanem az allergiás dombóváriak is fellélegezhet­nek. ni Lesz-e helye az újbornak? - teszik fel a kérdést egy hónappal a szüret előtt a szőlőter­melők. Közismert, hogy a borhamisítás, a nem megfelelő minőség miatt az idén sok borfeldol­gozó rosszul járt, mert nem tudott megszabadulni, vagy csak áron alul, a készleteitől. Nem tar­tozik ezek közé a Szekszárdi Mezőgazdasági Rt., amelynek Liszt Pincészetében egy nagyobb külföldi szállítmányhoz palackozzák a bort. (Folytatás az 5. oldalon.) fotó.- gottvald Utak, hidak, megyék „Nem lehet hirtelen ötletek alapján fejleszteni” Ami a Dél-Dunántúlon áthaladó autópályákat illeti, szép el­képzelésekben nincs hiány. Azonban valamennyi koncepció­nak van egy közös tulajdonsága: az, hogy csak a rajzasztalokon létezik. S ezek az utak a képzeletben néha nagy kitérőket tesz­nek, annyira, hogy nehéz azokat követni. Nemrég több napilap is hírt adott arról, hogy a 6-os út fej­lesztése helyett egy új - Komá­romtól Pécsig, majd onnan a déli határig vezető - autópálya építését javasolta a kormány­zatnak a Dunántúli Autópálya Kft. Ez az út a térkép szerint éppen, hogy érinti Tolna me­gyét, s nem Szekszárdnál, ha­nem Mohácsnál csatlakozna egy ott épülő Duna-hídra. — Ez valóban régóta létező terv - erősítette meg Bach Jó­zsef, Tolna Megye Közgyűlé­sének elnöke. — Sőt, az EU közlekedési minisztereinek ér­tekezlete is fontosnak minősí­tette. Csakhogy: akik most ezt az észak-déli utat erőltetik, elfe­lejtik, hogy a tanácskozás leg­alább ennyire fontosnak ítélte a 6-os út fejlesztését. (Folytatás a 3. oldalon.) Megnézik, mennyire beteg Hidas Elképzelhető, hogy négymilliárd forintba kerül a hidasi kör­nyezeti károk megszüntetése. Szili Katalin Bonyhádon, a helyi vezetőkkel folytatott megbeszélés után hangsúlyozta, hogy az adat a probléma jelenlegi ismerete alapján érvényes. Orvosi hasonlattal élve a kör­nyezetvédelmi államtitkár el­mondta, hogy a „diagnózist” szeptemberig állítja fel a kör­nyezetvédelmi felügyelőség, utána állapítják meg, hogy a ki­nek mi a teendője. Jeszták La­jos, a Dél-Dunántúli Környe­zetvédelmi Felügyelőség igaz­gatója elmondta, hogy laborató­riumi mérésekkel kontrollálják a Budapesti Vegyiművek Rt. adatait. A vegyiművek 1997. december végéig kapott végső határidőt a környezetszennye­zés megszüntetésére. Ameny- nyiben ez nem következik be, szigorúan megbüntetik a céget - mondta Szili Katalin. Az államtitkár ugyanakkor kitérő választ adott a kérdésre, hogy a kormányzat milyen részben vállalna szerepet a je­lenleg négymilliárdosra becsült környezeti kár elhárításá­ban. Hangyái Röviden Kábeltelevízióról Reg­szemcsén. A helyi televíziós kábelrendszer kiépítéséről is tárgyal az iregszemcsei képviselő-testület ma 14 órakor kezdődő ülésén, amelynek fő napirendje a község költségvetésének első féléves teljesítéséről készült beszámoló. Beiskolázási támogatásról döntenek a gyönki képvise­lők augusztus 4-i, hétfői ülésükön. A község népjó­léti bizottsága javaslatot ké­szít elő a tankönyvvásárlás­hoz nyújtott támogatásra. Hétfőn tart ülést a gyönki ál­talános iskola intézmény- irányító társulása is. Budapesti kirándulást szervez a Tolna Megyei Nyugdíjas Szervezetek Ér­dekszövetsége és a Népbolt Nyugdíjas tagozata tagjai számára. Az augusztus 15-i kirándulás programjában a Parlament, valamint a Pólus Center megtekintése szere­pel. Az utazásra augusztus 8-án és 11-én délelőtt 9 és 12 óra között lehet jelent­kezni Szekszárdon, a Szak- szervezetek Háza 401-es szobájában Töröknénél. Véradás Szekszárdon. In­tézeti véradónapot tartanak Szekszárdon, a véradó ál­lomáson augusztus 4-én, hétfőn. A véradásra 8-15 óra között várják az egészséges, 18 és 60 év közöttieket. Bogyiszlón mindenképpen szükséges a szennyvízcsa­torna-beruházás megvalósí­tása — foglalt állást a bo­gyiszlói képviselőtestület. A község vezetői kijelölték a projekt lebonyolító szerve­zetét. Választásuk az OTP Consulting Rt-re esett. A dombóvári városi könyvtár három hetes nyári szünet után hétfőtől, vagyis augusztus 4-től ismét láto­gatható a szokásos nyitva tartási rendben, s a könyvtár dolgozói szeretettel várják türelmes olvasóikat. Hamis lista az élelmiszer adalékanyagokról Szigorú a magyar szabvány Időről időre megjelenik egy lista a „düsseldorfi egyetem gyermek rákkutató kliniká­jának” közléseként. Ez az élelmiszer adalékanyagokat „gyanús, veszélyes, egész­ségkárosítót és rákkeltő” csoportba sorolja. Mi az igazság a híresztelések­ből kérdeztük dr. Bezerédy Mártát, az ÁNTSZ megyei in­tézete igazgatóhelyettesét. — Sajnos, az ilyen minden tudományos alapot nélkülöző információk bizalmatlanná te­szik az embereket, pedig a lista nyilvánvalóan hamisítvány. Ilyenek, vagy ehhez hasonlók húsz éve forognak közkézen Európában, általában elismert egészségügyi intézetekre, kór­házakra hivatkozva. Előfordult, hogy maga az intézet volt kény­telen közleményben elhatárolni magát az ügytől.- Magyarországon melyek a szabályai az adalékanyagok felhasználásának. — Nálunk éppúgy, mint a fejlett országokban, felhaszná­lásuk nagyon szigorú feltéte­lekhez kötött. Törvény írja elő, hogy adott célra milyen, a nép­jóléti miniszter által engedé­lyezett anyagokat szabad al­kalmazni, amelyek az egész­ségre bizonyítottan ártalmatla­nok és alkalmazásuk techno­lógiailag indokolt, valamint a fogyasztó érdekeit szolgálja. — Egyáltalán miért kell ilyen anyagokat felhasználni?- Az antitoxidánsok a zsí­rok avasodását, a zöldségek, gyümölcsök elszíneződését gá­tolják. Az emulgeáló anyagok, habképzők, stabilizátorok, sű- rítők, zselésítő és szilárdító anyagok az élelmiszerek ked­vező állagának kialakítását, fenntartását segítik. A tartósító szerek késleltetik az élelmisze­rek romlását. Általában na­gyon kevés kell belőlük a kí­vánt hatás eléréséhez, mennyi­ségük az élelmiszerekben ez- red-tízezred résznyi. Legtöbb­jük természetes, vagy termé­szetes eredetű, vagy ahhoz ha­sonló szerkezetű. Az élelmi­szerekben felhasználható adalékanyagoknak bizonyítot­tan nem lehet rákkeltő hatásuk. — Semmilyen panaszt nem okozhatnak? — Esetleg allergiát kivált­hatnak, éppúgy, mint maguk az élelmiszerek, a tej, a hal, a szója, a mogyoró, az eper, a különösen érzékeny emberek­ben. Ezért az adalékanyagok jelenlétéről a csomagoláson a fejlett országokhoz hasonlóan nálunk is kötelező tájékozta­tást adni. Rá kell írni a címkére az adalékanyag fajtáját, kémiai nevét, vagy az úgynevezett E számát. Hogy ez mit jelent, ar­ról intézeteink az érdeklődők­nek szívesen adnak tájékozta­tást. — Mi lehet az oka a félre­vezető listák felbukkanásának? — Ezek nyilvánvalóan so­kat árthatnak a gyártóknak, amelyeknek a termékeit pél­daképpen megemlítik. Nem lehetetlen, hogy konkurencia harcok állanak a félrevezető közlések terjesztésének hátte­rében. Ihárosi Ibolya Ma búcsúztatják Csalog Zsoltot Csalog Zsolt írótól, szocioló­gustól, a Roma Sajtóközpont elnökétől pénteken délután 15 órakor vesznek végső búcsút családtagjai és tisztelői a buda­pesti Fiumei úti temetőben - tudatta a Roma Sajtóközpont az MTI-vel. A József Attila-díjas író, az SZDSZ alapító tagja éle­tének 62. évében hosszan tartó, súlyos betegség után július 18- án hunyt el. Csalog Zsolt 1935-ben, Szekszárdon született. Az Eöt­vös Loránd Tudományegyetem történelem-néprajz-régészet szakán szerzett diplomát 1960- ban, majd Szolnokon helyezke­dett el régészként. 1966-tól négy éven keresztül a Néprajzi Múzeum munkatársa volt, a 70­es évek elejétől pedig számos szociológiai munkában vett részt. 1985-től 1991-ig New Yorkban élt. Hazatérése után a Raoul Wallenberg Egyesület ügyvivőjévé, majd 1993-ban elnökévé választották. Számos szépprózát, novellát, irodalmi szociográfiát írt, de jelentek meg néprajzi, régészeti, törté­nelemtudományi és szocioló­giai publicisztikái is. 1989-től a Magyar Napló, 1990-ben az Igazság című lap munkatársa volt, később szabadfoglalko­zású íróként, újságíróként dol­gozott. Munkáját számos elis­meréssel jutalmazták: 1991-ben Déry Tibor-díjat, 1992-ben Jó­zsef Attila-díjat, 1995-ben pe­dig Pulitzer-emlékdíjat kapott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom