Tolnai Népújság, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-05-06 / 155. szám
14. oldal Gyermekvilág 1997. július 5., szombat Udvari játékok A hagyományos hinta A hinta az egyik legkedveltebb, legjobban használt játszószer. Igen sok fajtáját ismerjük. Már bemutattunk egy mérleghintát, de van lengőhinta, körhinta, hintaló és még folytathatnánk. A szekszárdi Törő György fafaragó népi iparművész és óvodapedagógus felesége és leányai most a hagyományos hintákról számolnak be nekünk. A hinták közül a a lengő és körhinta veszélyes is lehet, mivel a gyermekek látása még nincs teljesen kifejlődve. Ezért meg kell akadályozni, hogy a gyerekek beléphessenek a mozgásban lévő hinta veszélyes zónájába. Ezt megtehetjük sövénnyel vagy korláttal. A korlát és a hintaágy között legalább 5 méter távolságnak kell lennie! A megál- lás-újralendülés mozzanatait kiválóan stimulálja a hinta. A gravitáció törvényének következtében fellendülés után mindig lefékez és újraindul. Ezt a mozgássort a hintán ülve megérzi a gyermek izom-, térérzék- és testhelyzet érzékelés - és lassan alkalmazni is képessé válik. Biztonságos az a hinta, aminél az ülőke nem merev anyagból készül, hiszen ez okozná a legtöbb balesetet, hanem puha és a gyermek méreteihez igazodni tudó anyagból. Az igazán jó hinta egy szál kötél, ami előre-hátra engedi billetni a gyermeket. Az említett eszközök rendszeres alkalmazása a test teljes koordinációs ösz- szehangolását, a biztos egyensúlyozás képességét eredményezi. Ennek következtében alakulnak ki a precízebb izommozgások. A finommozgás kifejlődése pedig az írástanulás egyik elengedhetetlen feltétele. Ha tehát egy gyermek íráskészségében lemaradás tapasztalható, nem a sorminták gyártásával segítünk, hanem a hiány előzményeit, az egyensúlyozó készség mozzanatát ismételjük át, s erre a hagyományos, lengő mozgó, billenő mozgásokat segítő hinta a legalkalmasabb. Gyermekvilág-divat Rózsa Katalin ruhaterve Természetfigyelő A fecskék Azon ismert madaraink közé tartoznak, melyet szinte mindenki már messziről megismer, akár a levegőben nyilallva röpködnek, akár a villanyvezetéken ülnek és kedvesen csicseregnek. Azt azonban már kevesebben tudnák megmondani, hogy a hazánkban előforduló fecskefajok közül éppen melyiket is látják vagy hallják. Az Európában élő öt fecskefajból Magyarországon három faj fordul elő. A sarlósfecske - nevével elleniében - nem a fecskékhez tartozik. A három faj mind élőhelyéve, mind fészkelési szokásaival eléggé eltér egymástól. A füsti fecske (Hirundo rus- tica) néha már március végén megérkezik afrikai szállásáról, először tavak és patakok mentén találkozhatunk vele. Csak később jelenik meg a fészkelő helyén. Legfeltűnőbb ismertetője az erősen villás farok, a gesztenyevörös homlok és torok. Jellemző még rá a sötétkék begy és a sárgásfehér-vörhe- nyes testálj. Igen jellegzetes ültében és röptében is hallható kellemes csicsergése, mely még a költőket is megihlette. A nagyvárásokat kerüli, inkább a falvakat, kisebb településeket kedveli. Egyesével, vagy laza kis telepekben évente kétszer költ. Felülről teljesen nyitott fészke mindig zárt helyen, istállók gerendáin, épületek belső részben épül. Sárból készült fészkébe száraz növényi szálakat épít be. A tojásokon 14-16 napig, csak a tojó kotlik. A kikelt fiókákat már mindkét szülő odaadóan gondozza, reggeltől estig 500-600- szor is etetnek. A fiatal madarak három hetes korukban repülnek ki. A füsti fecskék rovartáplálékukat szívesen keresik alacsonyabb: rétek, legelők, gabonatáblák felett. A nagy vonulást megelőzi a már hetekkel előbbi gyülekezésük a villany- vezetéken. A telelőhelyre indulást az időjárás befolyásolhatja, általában szeptember elején közepén kerekednek fel. A molnárfecske (Delichon urbica) kissé később, április első felében érkeznek meg. Feje, háta, szárnyai és farka kékesfekete, farcsíkja és alsóteste tiszta fehér. Rövid farka enyhén villás, apró lábait és lábujjait finom tollpihe bontja. Társaságkedvelő és inkább a városok lakója. Nagy telepei többszáz párból is állhatnak, ilyenkor gyakori, hogy a fészkek összeérnek. Fészkét ereszek alá, erkélyek, ablakok szegleteiben építi kicsi sárcsomókból, melyekbe növényi szálakat sosem épít be. Fészke teljesen zárt, csak felül van egy szűk nyílás. Épületek belsejébe nem megy. Négy-öt fehér tojásán mindkét szülő kotlik. Második költésével néha megkésik, előfordul, hogy szeptemberben még fiókáit eteti. Ha szép az ősz, ezek is biztonságban felnevelődnek. Gyakran vadászik nagyobb magasságban, röpte nem any- nyira nyilalló, inkább libegő. Csicsergése halkabb és nem olyan változatos mint előző rokonáé. Elsősorban lakótelepeken fordul elő, hogy fészkeit leverik, mert az erkélyekre vagy az ablakok alá piszkíta- nak. Ez emberileg igen elítélendő, különösen ha ezt a költés megkezdése után teszik. Mivel mindhárom faj védett, szabály- sértést követnek el az így cselekvők. Ha a fészek alá kis A füsti fecske deszkalapot, úgynevezett „fecske pelenkát” erősítünk, elkerülhetjük a fészkeléssel járó apró kellemetlenséget. Szerencsére az emberek többsége szívesen veszi a fecskék megtelepedését lakókörnyezetükben. Sőt, egyesek még kis sártócsák készítésével is segítik a fecskéket, hogy könnyebben juthassanak sárhoz a fészek építéséhez. A parti fecske (Riparia ripa- ria) a legkisebb fecskéink közül. Felül földbama, hasoldala fehér. Mellén barna keresztszalag, örv húzódik, farka inkább csak kimetszett. Fészkelési szokása és életmódja miatt a folyók, tavak és homokbányák környékéhez kötődik. Igen nagy telepei is kialakulhatnak, akár 400-500 pár is fészkelhet együtt. Meredek folyópartokba, homokbányák falába vájja 50- 80 cm hosszú fészeküregét. Vizek és nádasok felett vadászik, elsősorban szúnyogokra, levél- tetvekre. Őszi elvonulása előtt csatlakozhat a másik két fecskefajhoz. Az utóbbi időben állományát erősen veszélyezteti a homokbányákban folyó, nem mindig átgondolt kitermelés. Sajnos előfordul, hogy több száz fészek fiókákkal együtt a kitermelés áldozatává válik. Kis odafigyeléssel a bányászás 1-2 hetes szüneteltetésével vagy a költési idő alatt más helyen történő kitermeléssel megvédhetők e kedves kis madarak. Csizmazia Alajos Nyári „kockacukros” bűvésztrükk Egy kockacukorra írjunk közönséges, s feltétlenül puha ceruzával mondjuk egy „N” betűt. Egy pajtásunknak elmagyarázzuk, miről van szó: a kockacukrot beledobom egy pohár vízbe és onnan rávarázsolom a betűt a tenyeredre. Közben bedobjuk a kockát a vízbe úgy, hogy az N betű felül legyen, majd hozzátesszük: ehhez az kell, hogy meleg legyen a tenyere. Az „áldozat” jobb tenyerét rászorítjuk a bal tenyerünkre, s úgy tartjuk néhány másodpercig, majd fogjuk a jobb kezét és még mindig tenyérrel lefelé rátesszük a pohár szájára. Néhány varázsszót mormolunk, majd elengedjük a kezét s valóban ott találja az N betűt a jobb tenyerén. A megoldás: amíg arról beszélünk, hogy mit fogunk bemutatni, a kockacukrot bal kezünkben tartjuk, és annak betűs oldalát erősen a tenyerünkhöz nyomjuk. Ekkor bal tenyerünkön ott marad a betű lenyomata. Mikor pajtásunk jobb tenyerét a sajátunkkal melengetjük, átnyomjuk rá az N betűt. Tehát már akkor a tenyerére kerül, mielőtt a pohárra teszi. Nagyon kell vigyázni arra, hogy pajtásunk az „akció” közben nehogy felfedezze a trükköt! A nehézségi erő Ha az ember valamit magához húz vagy eltol, erőt fejt ki. Köznapi tapasztalatunk, hogy az erő elindíthat egy álló testet (a fizika nyelvén szólva viszont az egyenes vonalú egyenletes mozgás fenntartásához már nem kell erő.) Az erő gyorsíthatja vagy lassíthatja a már mozgó testet, vagy a mozgás irányát változtathatja meg. Ha egyszerre legalább két erő hat, lehetőség nyílik húzásra, nyomásra, csavarásra, hajlításra, stb. A súrlódás az az erő, ami megakadályozza, hogy az egyik test elcsússzék a másikon. A mozgó autó a levegő ellenállása (ez is súrlódás) és a kerék súrlódása miatt lassul. Az ejtőernyőst éppen a lég- ellenállás segíti abban, hogy lassabban érkezzék le a földre. Hogy egy tárgy milyen gyorsan esik le a földre, az a légellenállástól függ. Egy toll a kőnél lassabban esik, mert sokkal nagyobb felületnek több levegőt kell odébb tolnia. Ám egy kis és egy nagy fémgolyó ugyanakkor ér földet, függetlenül a súlyuktól és az anyaguktól. (Ha nincs légellenállás, tehát légüres térben esnek le a tárgyak, akkor egyszerre érnek földet.) Egyszerűen fogalmazva a nehézségi erő az az erő, ami az embereket és a tárgyakat a Föld felületén taija. ezt a tényt először Newton mondta ki a XVII. században, a legenda szerint azért, hogy megmagyarázza, az alma miért esik a földre. Ez a hatás azonban minden testre igaz, nem csak az almára, minden test vonzza a másikat. Ez a tömegvonzás. Minél nagyobb tömegű egy test, annál nagyobb az általa kifejtett vonzás. Földi körülmények között a Föld vonzása - másnéven nehézségi erő - a döntő. Ha nem volna nehézségi erő, a Föld légköre, a vizek és az óceánok is mind elszállnának az űrben, a víz nem folyna lefelé, az eső nem esne a Földre A Föld nehézségi ereje kényszeríti a Holdat arra, hogy a Föld körül keringjen: a Nap nehézségi ereje a Földet és a többi bolygót tartja a pályáján. Vicces! Kérdi a rendőr Kovácsot: — Ismeri a Szabót? — Nem ismerem... — Hát a Kropacseket? — Ajjaj ! Akkor inkább a Szabót ismerem! Éva Éva tündér a legkisebb volt Tündérország lakói között. Csak néhány éve bújt ki egy rózsabimbóból, most ült egy gomba kalapján és keservesen hullatta könnyeit. Hiába ígérték meg neki a nagyok, nem adtak neki újabb feladatot. Elfoglaltság nélkül nagyon unatkozott, és egyre feleslegesebbnek látta az öröklétet. A tündérek az embernek láthatatlanok, csak a gyerekek előtt mutatkoznak meg néha, akik maguk is tündérek kicsit. A kis tündérnek most a gyerekekhez sem volt kedve, csak ült a gombán és csendben sírdogált. Egyszercsak felkapta a fejét, mert a hármas keresztúton hófehér paripán közeledett egy királyfi. Nagyon tekintgetett tündér és a mesevilág szerteszét, mint aki nem tudja, hogy merre menjen tovább. Éva tündér menten abbahagyta a sírást és a királyfi vállára röppent. A szépséges ifjú nagyon megörült, mert már három nap három éjjel bolyongott a kerek erdőben, de sehogy sem találta a várat, ahol Csipkerózsika várta, hogy csókjával felébressze száz éves álmából. Éva tündér a kérdés hallatán menten fontosnak érezte magát és elmagyarázta a királyfinak, hogy menjen csak a hármas keresztúton jobbra, annak a végén megtalálja alvó szerelmesét. Boldogan lovagolt tova a királyfi, de nagyon elbizonytalanodott, amikor hét kicsi törpe jött vele szembe, vállukon üvegkoporsó, benne egy szépséges királylány. Igaz, fekete volt a haja, nem arany, de a királyfi, mivel igen felvilágosult volt, arra gondolt talán tartós hajszínezőt használ. Segített a törpéknek óvatosan letenni az üvegkoporsót. Csakhogy, a királyfi el nem tudta képzelni, hogyan csókolhatná meg a lányt, mert az üveg nem engedte hozzáférni. Ültek hát az út szélén a fűben a törpékkel és tanakodtak, hogy mi tévők legyenek. A tündérke meg tettvágytól hajtva tovaröppent a keresztút másik irányába. Hát, mit látnak szemei, megint egy királyfi közeledett ugyancsak hófehér paripán, s egyre csak az ébenfekete hajú Hófehérke nevét suttogta maga elé komoran. A kislány megsajnálta a szomorú királyfit, ezért mint a lágy szellő a fülébe súgta, hogy keresztút után balra forduljon, s találkozni fog a törpékkel, akik üvegkoporsóban hozzák Hófehérkét. Még azt is megsúgta neki, nyugodtan ejtse le a koporsót, mert a zökkenés a történet fontos láncszeme. A tündérlány azért fogalmazott ilyen óvatosan, mert a nagyobbak jó előre figyelmeztették, hogy a mesék végét senkinek nem szabad elárulnia. A királyfi szép volt ugyan, de nem nagyon eszes ezért mindegyre azon töprengett hogy jön a mesébe a láncszem. Poroszkált a királyfi, po- roszkált míg az üveghegyhez ért amelynek tetején megpillantott egy csodálatos várkastélyt. Mozgást sehol sem látott. A kapu előtt a poroszlók horkoltak, az előcsarnokban a szobalány éppen rámosolygott az inasra, de egyik sem mozdul. Járt-kelt a várban, mígnem feljutott a toronyszobába, ahol orsóval a kezében egy szépséges aranyhajú királylány feküdt. A királyfinak cseppet sem tetszett lány, eszébe sem jutott, hogy megcsókolja. Még körül is nézett látja-e valahol a történet döntő láncszemét, de aztán belátta, hogy nincs mese meg kell zökkentenie a királylányt. Lehúzta az ágyról az áléit testet. Csipkerózsika nagyot koppant, de aludt tovább. A királyfi tanácstalanul bámult ki a toronyszoba ablakán. Közben Éva tündér tovaröppent, visszaküldte Piroskát, elmagyarázva neki hogy rossz irányba indult, megmondta Jancsinak és Juliskának, hogy kerüljék el a farkast, akik elképedve bámultak rá. A boszorkányt az almával elküldte az Üveghegyen túlra. Piroska megtalálta a házikót, ahol kolbászból volt a kerítés, de a Vasorrú Bába egyre Jancsit kereste, akiről a kislány még sose hallott. A farkas meg korgó gyomorral várta Piroskát. Ekkor érkeztek meg a hírek Tündérkirálynőhöz, akinek haragját mennydörgés, villámlás, és jégeső jelezte a Kerek erdőben. Tüstént intézkedett, hogy a mesék szereplői induljanak vissza a keresztúthoz. Miután rend lett a mesékben, Tündérkirálynő úgy döntött, hogy Éva tündér menjen az embergyerekek közé, hogy rendesen megtanulja a meséket és a fegyelmet. Ihárosi Ibolya
