Tolnai Népújság, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-01 / 151. szám

1997. július 1., kedd Gazdaság 5. oldal Pályázat közraktári tárolásra A Földművelésügyi Minisztérium Agrárrendtartási Hivatala a 16/1997. számú közleményben megjelentette a takarmányvá­sárlás és a búza, kukorica közraktározási tárolása támogatá­sának feltételeit. Ennek a részleteiről dr. Tarján Balázs, az Ag­rárrendtartási Hivatal elnöke tájékoztatott bennünket. — Mikortól lehet pályázni, milyen feltételekkel és hová kell benyújtani a kérelmeket? — A pályázat célja a takar­mánykészletek megvásárlásá­nak ösztönzése, a betakarítást követő kínálati piaci körülmé­nyek között. A pályázóknak legalább 6 havi (maximum 9 havi) takarmányszükségletük kielégítését segíti ez a támoga­tási lehetőség. A pénzintézettől felvett, legfeljebb egy éves lejá­ratú hitel segítségével - kizáró­lag gabonatermelőtől - történő vásárlást kell igazolniuk ahhoz, hogy a kamattámogatást igénybe vehessék. A pályázat benyújtásának határideje a múlt évi kukoricára és az idei évi ta­karmánykalászosra 1997. július 1-től augusztus 31-ig, míg idei kukoricára 1997. október 1-től november 30-ig tart. A pályáza­tokat a megyei földművelés- ügyi hivatalhoz kell beadni. — Kik jogosultak arra, hogy pályázhassanak ? — Azok, akik az állatte­nyésztésben, a vegyesgazdál­kodásban dolgoznak, illetve a halászati tevékenységen belül tógazdasági tevékenységgel, valamint takarmánygyártással foglalkoznak, illetve az említett tevékenységekhez kapcsolódó integrátorok. Támogatásra csak terméktanácsi tagok jogosultak. Az állattartók és integrátorok esetében az érintett állatfaj sze­rinti terméktanácsi tagságot, vegyesgazdálkodást folytatók és takarmánygyártók esetében pedig az Országos Gabona Terméktanácsi tagságot kell igazolniuk. (Összesen két alka­lommal nyújtható be pályázat.) — Mekkora a támogatás mértéke? — Vissza nem térítendő kamat- és tárolási támogatásról van szó. Kamattámogatást a pá­lyázat alapján megvásárolt ta­karmánygabona hitelhez kaphat a kérelmező. Ennek mértéke a hitelszerződés megkötésekor érvényes jegybanki alapkamat 30 százaléka. A tárolási támo­gatást utólag, az átlagos tárolási időre lehet igénybe venni, egy összegben, melynek mértéke 10 Ft/tonna/hét. Az átlagos tárolási időt úgy kell értelmezni, hogy az összes hitel futamidő napo­kat 14-gyel elosztjuk. (Tárolási támogatás csak a kamattámoga­tással együtt vehető igénybe, a hitel futamidejének időtarta­mára.) — Milyen adatokat, papíro­kat kell benyújtania a kérelme­zőnek a megyei FM hivatalok­hoz? — Az igénylőlap (nyomtat­vány) mellé csatolni kell a ta­karmányszükséglet kimutatá­sát, a takarmány vásárlására vonatkozó banki hitelszerződés vagy Ígérvény másolatát, a ter­méktanácsi tagság igazolását, valamint az állati termék vagy táp értékesítésére vonatkozó szerződés másolatát. A megyei FM hivatal 30 napon belül a benyújtott dokumentumokat el­fogadja vagy elutasítja, majd a pályázót erről értesíti. Mauthner Az igazolvány július 1. után is kiváltható Őstermelők rohama után Az elmúlt héten a megye minden területén tömegével keresték fel a mezőgazdasági termelők a helyi gazdajegy­zőket, hogy kiváltsák őster­melői igazolványukat. Elter­jedt ugyanis, hogy csak július 1-ig lehet az igazolványokat kiváltani. Erről azonban szó sincs. A részletekről Markó Ignácot, a megyei adóhivatal osztályvezetőjét kérdeztük. — A július elseje az őster­melői igazolványok szempont­jából meghatározó dátum, mi ennek az oka ? — A mezőgazdasági őster­melők adózási feltételeiben va­lóban jelentős dátum a július 1- e, hiszen az agrárgazdasági cé­lok költségvetési támogatási rendje szerint e naptól csak az a termelő részesülhet támogatás­ban, aki őstermelői igazolvány­nyal rendelkezik. De ez nem je­lenti azt, hogy július 1-e után nem lehet kiváltani az ősterme­lői igazolványt. — Akkor mi az, ami válto­zott július 1-e után? — 1997. július 1-től kell al­kalmazni a személyi jövede­lemadó törvény ide vonatkozó adóelőleg megállapítási szabá­lyait is. Eszerint az őstermelői termékek ellenértékeként kifi­zetett összegből az élő állatok és állati termékek értékesítése esetén 4 százalék, míg egyéb őstermelői termékek értékesí­tése esetén 12 százalék adóelő­leget kell levonnia a felvásárló­nak, ha a magánszemély, az ős­termelői igazolvánnyal nem igazolja, hogy mezőgazdasági őstermelő. Ezért is fontos tehát az őstermelői igazolvány meg­léte. Érdemes azonban kihangsú­lyozni, hogy a mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló jogszabály értelmében az 1997. évben első ízben kiadott iga­zolványt, visszamenőleg, ja­nuár 1-től kell érvényesnek te­kinteni. Ez azt jelenti, hogy a fentiekben ismertetett korláto­zások alkalmazása valóban nem július elsejéhez kötődik, hanem az azt követő támogatás, igénylés, illetve termékértéke­sítés időpontjához. (Szemléletes példával élve: ha a termelő az árpa aratása, majd értékesítése után váltja csak ki az őstermelői igazol­ványát, akkor le kell tőle vonni az adóelőleget, amit az adóbevallásnál értékesíthet. Ha viszont az értékesítés idő­pontjában már rendelkezett őstermelői igazolvánnyal, ak­kor le sem vonják tőle az adó­előleget. Július 1-ig az őster­melői igazolványt be sem kel­lett mutatni, ezt követően azonban csak őstermelői iga­zolvánnyal lehet a kedvezmé­nyeket igénybe venni.) Mauthner Hárommillióra kell emelni a kft.-k törzstőkéjét Jövőre új cégszabályok A gazdasági társaságokról és a cégnyilvántartásról szóló törvény jövőre vár­ható változásai érintik töb­bek között a cégalapítást, a cégadatok nyilvánosságát és a kft.-k törzstőkéjét. Az alapítással kapcsolatban a legfontosabb változás, hogy a jövőben a társaság a cégbe­jegyzés napjával, nem pedig a társasági szerződés aláírásá­val jön létre. Annak érdeké­ben, hogy a bejegyzés ne hú­zódhasson el hónapokig vagy esetleg évekig, a törvény rö­vid, 30 napos, illetve jogi személyiségű társaságoknál 60 napos bejegyzési határidőt ír elő a cégbíróságok számára. A határidők lejártát követő napon a cégbíróság köteles további vizsgálódás nélkül a bejegyzésről végzést hozni. A társasági szerződés alá­írását követően a cég előtár- saságként működhet, de gaz­dasági tevékenységet csak a cégbejegyzés benyújtásának napjától folytathat. A cégbí­rósági nyilvántartás vala­mennyi okiratát és adatát nyilvánosnak és közhiteles­nek kell tekinteni akár bíró­sági eljárásoknál is. A bete­kintésre a cégbíróságokon kí­vül az Igazságügyi Miniszté­rium céginformációs szolgá­latánál, valamint a Cégköz­lönyben van lehetőség. A már meglévő vállalkozá­sokat is érinti az a változás, hogy a kft. törzstőkéjének legkisebb összege 3 millió fo­rintra emelkedik az eddigi 1 millió forintról. A törzstőkén belül a készpénz összege 1 millió forint lesz. A feltételek teljesítésére a hatályba lépést követően 180 napos türelmi időt biztosít a jogszabály. Már tízéves az APEH Tíz évvel ezelőtt, 1987. jú­lius 1-jével az akkori kor­mány, a Minisztertanács döntése nyomán jött létre az Adó- és Pénzügyi Ellenőr­zési Hivatal, az APEH. A szervezettől a szakemberek azt várták, hogy legyen al­kalmas a piacgazdaság mű­ködését elősegítő új adók - a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó - egy­séges kezelésére. Ebben az időben kezdődött Kupa Mihály televíziós kar­rierje is. Előadásaiban a né­zőkkel azt próbálta megér­tetni, hogy a felbruttósított fi­zetésük nyomán miként kerül a borítékba „nettóként” a régi. Magyarországon 1867-től az 1940-es évek végéig már működött adószervezet, s ezt az „új gazdasági mechaniz­mus” bevezetésekor élesztet­ték újjá, a Pénzügyminiszté­rium Bevételi Főigazgatósá­gaként. Alaptevékenysége az állami vállalatok és a költség- vetés közötti elszámolások lebonyolítása, a cégek pénz­ügyi, gazdasági revíziója volt. Az APEH tizedik születés­napjával az adóztatás újjászü­letésének harmincadik évfor­dulójára is emlékezhetünk az idén. N. Zs. Orvosság jégverés ellen A mezőgazdaságban tevé­kenykedők talán legna­gyobb ellensége a jégeső, hiszen egy év munkáját akár az utolsó pillanatban, a betakarítás előtti napon is képes teljesen tönkre­tenni. A jég az idei nyár elejét sem kímélte. Idáig kétszer söpört végig a Dél-Dunántú- lon, jelentős károkat okozva Baranya megye déli részén, Somogy megyében, de Tolna megyét sem kerülte el. Itt elsősorban Gerjen, Bonyhád és Szekszárd déli fele részesült az „égi áldás­ban” - tájékoztatott ben­nünket Császár József, a Hungária Biztosító megyei Igazgatóságának osztályve­zetője. A jégkárok megelőzésére többféle próbálkozás is volt, több-kevesebb sikerrel. Ezen a területen a legered­ményesebb talán a NEFELA Dél-magyarországi Jégeső­elhárítási Egyesülés, mely­nek támogatója és résztulaj­donosa a Hungária Biztosító Rt, amely a támogatáson túl, az egyesülésbe belépő me­zőgazdasági cégeket, egyéni gazdákat külön is támogatja. A rendszer működése és minél szélesebb körű kiter­jesztése jelentősen csök­kenti a kockázatot, de a kár 100 százalékos megelőzé­sére ma még nincs tökéletes orvosság. Megelőzhető azonban tel­jes egészében a termelő vesztesége, ha megfelelő biztosítást köt. A megyében a mezőgazdasági cégek több mint hetven százaléka a Hungária Biztosító Rt-nél van biztosítva, de több száz magángazda is kötött jégkár biztosítást. Ennek ellenére az előző évekhez hasonlóan az idei év sem okozott fenn­akadást a kárrendezésben. A Hungária Biztosító Rt. azon kevés biztosítók közé tartozik, ahol a károk rende­zését felkészült helyi szak­emberek végzik, akik azon kívül, hogy közel vannak, megfelelő helyi ismeretek­kel rendelkeznek és ez na­gyon fontos a gyors, szak­szerű kárrendezéshez. Sajnos azoknak a gazdák­nak, akik nem gondolkod­nak időben a biztosításról nem térül meg a káruk (tá­mogatást, anyagi segítséget a kár elszenvedése után már a tárcától sem lehet kérni). A kedvezményes lehetőség azonban még július 15-ig adott. Amíg a kár be nem követ­kezett, mindig lehet biztosí­tást kötni, sőt a július 15-ig a Földművelésügyi Minisz­tériumhoz bejelentett bizto­sítások díjának 30 százaléka állami támogatásként visz- szaigényelhető. Nem érdemes tehát koc­káztatni, hiszen a „jeges na­pok” még hátra vannak, mondta a Hungária Bizto­sító Rt. osztályvezetője. (X) IPARTNER - KÖZVETLEN VONAL Hét pályázat a régiók fejlesztésére Az ipari tárca telefonszolgálatánál legutóbb a régiók iparfej­lesztését szolgáló támogatásokról érdeklődhettek vállalkozók és kiváltképp az önkormányzati testületek, a szakemberek. Az idén hét támogatásra lehet pályázatot benyújtani. A Terü­leti kiegyenlítést szolgáló fej­lesztési célú támogatásra a tár­sadalmi szempontból elmara­dott és jelentős munkanélküli­séggel sújtott települések ön- kormányzatai pályázhatnak. A Területfejlesztési Célelő­irányzat a gazdaságilag elma­radott, foglalkoztatási szem­pontból kedvezőtlen helyzetű területeken a beruházást meg­valósító önkormányzatok és vállalkozások támogatását szolgálja. A Gazdaságfejlesz­tési Célelőirányzat a kiemelt je­lentőségű gazdasági és keres­kedelmi célok elérését, a befek­tetések ösztönzését, a szerke­zetátalakítást segíti. A Munkaerő-piaci Alap a kü­lönféle szakképzést, a köz­hasznú és részmunkaidős fog­lalkoztatást és a vállalkozóvá válást támogatja. Ezt a forrást elsősorban az önkormányzatok, a képző intézmények vehetik igénybe, de pályázhatnak ma­gánszemélyek is. A Központi Műszaki Fejlesz­tési Alapprogram az állami mű­szaki fejlesztési politika meg­valósítását, a kutatási fejleszté­seket, beruházásokat, új ered­mények alkalmazásának elter­jesztését helyezi előtérbe. A Földművelésügyi támoga­tások a termőföld hasznosításá­ban, a hatékony gazdálkodás anyagi-műszaki hátterének megteremtésében segítik a vál­lalkozásokat és intézményeket. A Turisztikai Célirányzatot a nemzeti reklám- és propagan­datevékenység, a jelentős sport- és kulturális rendezvények, a falusi, a gyógy-, az ifjúsági és természetjáró turizmus támoga­tására hozták létre. Pályázhat­nak rá vállalkozások és intéz­mények egyaránt. (koós) Az OECD főtitkára Budapesten Az OECD számára nyereség volt Magyarország felvétele a szervezetbe, tekintettel az ország politikai és gazdasági téren elért eredményeire. Ezt a kétnapos hivatalos látogatáson Bu­dapesten tárgyaló Donald Johnston, a legfejlettebb gazdaságú országokat tömörítő szervezet főtitkára mondta, amikor fo­gadta őt Horn Gyula miniszterelnök. Donald Johnston budapesti lá­togatása idején mutatják be az OECD országtanulmányát, amely immár negyedik alka­lommal jelent meg könyv alak­ban. Mint ismeretes, Magyaror­szág tavaly májusban nyert fel­vételt az OECD-be, s a szerve­zet főtitkára azóta nem járt Ma­gyarországon. A főtitkár egyet­értett Horn Gyulával abban, hogy a nemzetközi gazdasági szervezet és hazánk kapcsola­tait erősíteni kell. Ennek érdekében felvetette annak lehetőségét, hogy Ma­gyarország szakembereket küldhetné az OECD-be, akik ott 3-5 éven át gyűjtenék a ta­pasztalatokat, amelyeket aztán visszatérve hasznosítanának. Utalt arra, hogy például Japán igen hatékonyan kihasználta ezt a lehetőséget. Az OECD ezzel a szakemberképzéssel a tagor­szágok gazdaságának kiigazítá­sát, a világgazdasági folyama­tok adaptációját segíti. Horn Gyula úgy vélte, hogy az OECD a magyar szakembe­rek képzésével elsősorban a ha­zai modernizációs programot és az EU-hoz való csatlakozását lendítené előre. A kormányfő szerint az OECD profiljának ilyen értelemben vett bővítése többféle segítséget is jelent ha­zánknak. Ilyen például az Eu­rópai Unióban a Kelet és Nyu­gat közötti bérszínvonal-kü­lönbségek, az infrastrukturális összekapcsolódás kérdése, a nyugdíjasok és fiatalok hely­zete, valamint az állam szere­pének vizsgálata a privatizációs folyamatokban. A magyar kormányfő a talál­kozón hangsúlyozta, hogy az OECD volt az első euroatlanti szervezet, amelynek hazánk tagja lett. Megfogalmazása sze­rint ez a legfejlettebb gazda­ságú országokat tömörítő in­tézmény igen fontos szerepet játszik a nemzetgazdaságok döntéseinek megalapozottá té­telében. Levél a pályadíjról. A Magyar Autóklub Országos Elnöksége felhívja a kor­mány figyelmét: az autópá­lya-használati díjemelések megakadályozása érdeké­ben azonnali és hatékony in­tézkedésre van szükség. A nyílt levél szerint a soroza­tos, sem az inflációval, sem mással nem indokolható ár­emelések kizáiják a magyar autósok többségét az autó­pályák használatából. Több a pénz a tárban. Az ügyfelek javára július 1-jé- től megváltoztatta a tagdíj- befizetés és a tagdíjfelosztás arányainak feltételeit a Hungária Biztosító Rt. Nyugdíjpénztára. A válto­zás feltételeit az teremtette meg, hogy a nyugdíjpénztár csökkenteni tudta működési költségeit, s így több lett a felosztható pénz. Új nyílt végű alap. Nyílt végűvé alakul át július 1-jé- től a Creditanstalt Befekte­tési Alapkezelő Kft. Devi­zakötvény Alapja. Ezzel há­romtagúra bővül a CA Alapcsalád, amelynek má­sik két tagja a magyar ál­lampapírokba fektető CA Kötvény Alap és a CA Részvény Alap. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 310,95 Francia frank 31,86 Japán jen (100) 163,46 Német márka 107,48 Olasz líra (1000) 110,08 Osztrák schilling 15,27 Svájci frank 128,51 USA-dollár 186,97 ECU 210,98

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom