Tolnai Népújság, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-29 / 175. szám
1997. július 29., kedd Gazdaság 7. oldal Járnak a hajók. Kedden újraindítja dunai belföldi hajójáratait a Mahart. A személyszállító hajók mától ismét a kiadott menetrend szerint közlekednek. Kevesebb cég. Az országban az első fél év végén mintegy 790 ezer gazdasági szervezet működött, 1115- tel kevesebb mint január 1- jén. A cégek 32 százaléka társas, 59 százaléka egyéni, 7 százaléka nonprofit vállalkozás, 2 százaléka pedig költségvetési szervezet - közölte hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal. Visszaadott beszámolók. A gépjármű-felelősségbiztosítási bizottság biztosítotti oldala azt javasolja az Állami Biztosítási Felügyelet elnökének, hogy átdolgozásra adja vissza több biztosítótársaság már benyújtott beszámolóját - hangoztatta Peredi Péter, a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége főtitkára. Erőműpénz. A Budapesti Erőmű Rt. többségi tulajdonosai, a japán Tomen és a finn IVÓ csoport több mint 20 milliárd forintos beruházást kíván végrehajtani. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 326,06 Francia frank 31,68 Japán jen (100) 168,11 Német márka 106,79 Olasz líra (1000) 109,65 Osztrák schilling 15,18 Svájci frank 129,71 USA-dollár 196,91 ECU 211,19 Amit a lakáscélú takarékosság lehetőségeiről tudni kell Gyűjtögetés négy-nyolc évig Az év eleje, a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény érvénybe lépése óta három új, szakosodott pénzintézet szolgáltatásai közül választhatnak a lakásvásárlásra, házépítésre vagy meglévő otthonuk felújítására spórolok. Az új típusú lakás-takarékpénztárak kamata független a banki kamatszinttől. A törvény számukra 10 százalékos felső hitelkamathatárt ír elő, ám a három pénztár egységesen hat- százalékos hitel- és háromszázalékos betéti kamatot állapított meg az előtakarékoskodók számára. A kormány rendeletet hozott az adható hitelek nagyságáról is, amely eszerint a lejárat napján kifizetett összeg felét teheti ki. Nyilvánvaló, hogy a csomag legvonzóbb eleme az állami támogatás. Már az eddigi tapasztalatok is megmutatták, hogy a legtöbben a legrövidebb idő alatt pénzt fialó megtakarítási formát veszik igénybe. Ennek az a legvalószínűbb oka, hogy sokan rossz lakáskörülmények között élnek, s ha tehetik, akkor ezen minél előbb változtatni szeretnének. A megtakarítók legszélesebb rétege számára dolgozták ki a pénztárak az úgynevezett „gyors” szerződést, amely a Lakáskasszánál és az OTP LTP-nél 50, a Fundamentánál pedig 51 havi előtakarékossá- got feltételez. Mindhárom esetben csak kismértékben lépték túl az állami támogatás feltételéül szabott 48 hónapos alsó határt. Érthető az is, hogy nyolc év elteltével még azok is kiveszik majd a pénzüket (s a mellé járó, azzal megegyező összegű hitelt), akik nem tudnak azonnal lakásépítésbe vagy -vásárlásba fogni: egyszerűen beteszik egy másik, magasabb kamatozású számlára, vagy elköltik a pénzt. Ez az oka annak, hogy a pénztárak által ajánlott megtakarítási formulák leghosszabbika éppen nyolc évre szól. A megtakarítási periódus végén felvett hitelt azonban később törleszteni kell, s az sem mindegy, hogy milyen ütemben. Itt már nagyobbak az eltérések az egyes pénztárak által ajánlott konstrukciók között, bár megjegyzendő, hogy még a legrövidebb futamidejű, az OTP LTP által kínált 56 havi törlesztés is csak 13 380 forintnyi befizetéssel jár havonta. (Folytatjuk) A bőtermő Pálma, az óriás kalászú Matador meg a többiek Elismertek a hazai búzafajták A búzatermesztők körében fogalom a hajdani híres, jó minőségű, nagy sikértartalmú Bánkúti búza. A martonvásári kutatóknak sikerült „újjáéleszteni” hasonmásait. Az MTA Martonvásári Mező- gazdasági Fajtanemesítő Kutatóintézetében az elmúlt két-há- rom esztendőben olyan új fajtákat nemesítettek ki a kutatók, amelyek a fejlett gabonatermesztés biológiai alapjait jelenthetik - tudtuk meg Bedő Zoltántól, az intézet igazgatójától. A kutatók arra törekedtek, hogy mire a gazdálkodóknak újra megjön az innovációs kedvük, s rendelkeznek majd elegendő pénzzel is a jobb vetőmag megvásárlásához, addigra korszerűbb választékot tudjanak számukra kínálni. Ennek jegyében fogant meg a korai érésű búzafajták legújabb bőtermő gyermeke: a Pálma. A középérésűek családjából nemesítették ki a Vilma és Optima fajtákat, amelyek termőképessége szintén kiváló, s minőségük megfelel az európai szabványnak. A középkéső-érésűek családját bővíti a Matador. Óriási kalászai, a szokásosnál sűrűbben elhelyezkedő szemei azonnal felkeltették a termelők figyelmét. A nemesítésnél figyelembe vették az utóbbi évek aszályos időjárását is: ezért szá- razságtűrőbb, a gombafertőzésekkel szemben ellenállóbb fajták kinevelésére törekedtek. Az igazgatótól megtudtuk: a magas sikértartalmú magyar búzának külföldön is nagy a keletje. Mivel az euroszabvány alacsonyabb sikértartalmat ír elő, ez lehet egyik előnye a magyar búzának. Eddig tizenkét országban minősítettek magyar nemesítésű kenyérgabonát, s egyre több országban ismerik el. Legutóbb Jugoszláviában kapott jó minősítést, (újvári) A gazdaság - számokban A GDP az első negyedévben 1,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Felhasználásának szerkezetét tekintve továbbra is kissé emelkedett a beruházásra fordított hányad, s megállt a lakossági fogyasztás több éve tartó csökkenése - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Az adatok azt mutatják, hogy az ipari termelés az év első öt hónapjában 5,9 százalékkal emelkedett, a növekedési ütem májusban azonban csökkent az ipar szinte valamennyi területén, ám nem egyenlő mértékben. A gépipar fejlődése változatlanul erőteljes, az élelmiszeripar termelése a tavalyihoz képest májusban már 11 százalékkal csökkent. A gazdasági helyzet főbb jellemzői Magyarországon, 1997.1-V. hó, (%-os változás az előző év azonos időszakához képest) GDP jj +1,2% (1. negyedéves adat) növekedése “ KMtel ^■PfÍll+9oo CO -p. Behozatal fijjp: + termelés 59% tSs BIBI +9Vc mtí Mt zógazdasági |||| +-2,3% 1 Alk almazásban állók 6 1 Kiskereskedelmi és vendéglátóipai F°ú gyásztól árak I emelkedése ^ árak *növekedése Teljes 1 foglalkoztak nunkaidóben liiliil ttak reálbére £ g0/ Nyugdijak hl +1,0% (mirciusi reálértéke r adat) Agrár Hírek A piaci árakról Bár már a nyár közepén járunk és több kiskertben is érik már a paradicsom, paprika, karalábé, karfiol, vöröshagyma és a gyümölcsök, sem a szekszárdi piacon, sem a boltokban nem mérséklődtek jelentősen az árak. A paradicsom kilója 160-190 forint körül alakul, a paprika „több áras”, a lecsónak valót 110-140, a szép, nagy fehérpaprikát 170-190, a vörös, vastaghúsú pritaminpaprikát pedig 360 forintért kínálják. A vöröshagyma ára „csípi az ember szemét”, 120-140 forintot is elkérnek kilójáért. A burgonya 40-50, a zöldborsó 60-70, a karfiol 140-160 forint. Egy csokor sárgarépáért 40-50, fehérrépáért 50-60 forintot kémek. A főzőtök ára 20-40 Ft/kg.A nyári alma kilója, minőségtől függően 60- 120, az őszibarack 140-190, a sárgabarack 250-300 forint. A tojás ára 12-15 forint/darab. Mezei lopások Főleg a korai gyümölcsök, az alma, az őszi- és a sárgabarack érése idején elszaporodtak a lopások. A Mezőgazda- sági Termelők Érdekvédelmi Szövetsége (METÉSZ) segítséget kérve, levélben fordult Kuncze Gábor belügyminiszterhez. A gazdák elkeseredettek, hiszen a megélhetésüket veszélyezteti, hogy gyakran egyetlen éjszaka alatt több mázsa gyümölcsöt lopnak el a területükről, az esetek többségében büntetlenül. A belügyminisztertől azt kérik a gazdák, hogy fordítsanak a hatóságok nagyobb figyelmet ezekre a jelentéktelennek tűnő bűncselekményekre is. Állatárakról Az aratási munkák megkezdésével az állatvásárok forgalma is csökkent. Kevés az állatfelhozatal is, de a vásárlók száma is visszaesett. Ugyanakkor a sertések felvásárlási ára folyamatosan emelkedett az elmúlt hetekben. A húsipari cégek a 200-210 Ft/kg-os árat (Veszprém megyében 235 forintot) is megadják a jó minőségű sertéshúsért. Bővülő húspiac A csapadékos időjárás az első félévben is nehezítette a takarmányféleségek betakarítását, az abraktakarmányok közül hiányzott az árpa. A sertést követően kínálati piac alakult ki a marhahúsnál is. Ennek ellenére nem várható az ágazatban állománynövekedés, ugyanis a jelenlegi támogatások csak a meglévő állatok megtartására elegendőek, ismerik el a tárca vezetői. A tej termelői szerény nyereséget tudnak csak elérni a jelenlegi 43-44,5 forintos felvásárlási ár mellett. Nehezíti a termelők helyzetét az is, hogy a felvásárlók csökkentették az áraikat, ám ez a fogyasztói árakban nem jelentkezik. Kevés lesz a méz Az évszázad egyik legrosz- szabb évét kezdte meg a méhészet. Akácmézből a megszokott 30 helyett, átlagosan csak 10 kilogrammot sikerült kipergetni a lépekből, méhcsaládonként. Agrárvilág: tények és ábrándok Romány Pál napjaink itthoni és európai birtokviszonyairól Az agrárpolitika hamis prófétái különféle illúziókkal hitegetik évek óta a mezőgazdasággal foglalkozó embereket, ámítják a falvak népét. Ilyen például a farmábránd vagy az apáról fiúra szálló hagyományokkal megvalósítható modern élelmiszer- termelés víziója. Minél később derül ki a valóság, annál nagyobb lesz a csalódás - vélekedik Romány Pál. A politikus az ezredvég magyar agrárvalósága elé tart tükröt.- A szövetkezetek szétválásával, a magángazdaságok kialakulásával szinte állandóan napirenden van a kérdés: mekkora az az optimális birtokméret, üzemnagyság, amely a jövetben meghatározza a magyar mezőgazdaság arculatát? Lókapa és kotlóstyúk- Kár, hogy az ettől eltérő, az átlagot többszörösen meghaladó üzemméretekről ritkábban esik szó. Tény, hogy ezek egy-egy országban az összes földtulajdonos egyti- zedét sem teszik ki, viszont az árutermelés döntő többsége ezekben a nagygazdaságokban folyik, jelentősen befolyásolva az árak alakulását. Vegyük például Ausztriát, ahol 12,9 hektár az átlagos birtokméret: a 100 hektárnál nagyobb üzemek az összes gazdaságnak mindössze 2,5 százalékát teszik ki. Ám ez utóbbiak birtokában van az osztrák mezőgazdasági terület 48,6 százaléka, míg a termőföld másik felén a tulajdonosok 97,5 százaléka osztozik. Ezek a néhány hektáros kisüzemek - néhány különleges kultúra, termék kivételével - nem árutermelők, hanem úgynevezett vasárnapi farmer-, azaz részmunkaidős gazdaságok. Olyasfélék, mint egykor a mi kétlaki tanyáink voltak.- Csakhogy a kétlakiak azóta egylakivá váltak, elvesztették főfoglalkozású, nem mezőgazdasági jellegű állásukat. Egykét hektáron kényszerülnek gazdálkodni, amelyből megélni csak kivételes esetekben lehet. A kényszervállalkozók - mint azt az elmúlt évek bizonyítják - több kevesebb sikerrel próbálkoztak bekapcsolódni a mező- gazdasági termelésbe.- Mert ez a bekapcsolódás nem pusztán elhatározás kérdése. Tévhit, hogy a paraszti munka ismerete, generációkon átöröklött szeretete, a meglévő szerszámkészlet úgymond apáról fiúra száll. Nem a szorgalommal van baj. Gondot inkább az jelent, hogy néhány éve előkerültek a lókapák, a kotlóstyúk vezette naposcsibék és sok egyéb technológiai „újítás”. Fordult a világ kereke? Mintha a világ kereke a század elejére ugrott volna vissza minálunk. A kor követelményeitől való elmaradás az ország számos térségében és egyes ágazatokban szinte félelmetes. Es a primitív termeléshez hasonul a fogyasztás is. A 21. század küszöbén, a fejlett műszaki, biológiai és piaci ismereteket támasztó agrártermelésben nem lehet tegnapelőtti módszerekkel bekapcsolódni. Amint hogy kellő szakértelem, tudás híján sem. A sikeres gazdálkodás feltételei közül a fejlett országokban az első helyen áll az oktatás. A szellemi beruházás, a tudás, az agrárcivilizáció emelése a leggyorsabban megtérülő befektetés. E nélkül technológiai fegyelmet, versenyképes árutermelést nem lehet megvalósítani. Tehetség - tehetősség-Milyennek látja a századvégfaluját?- Csalódottnak, illúzióját vesztettnek. Megnőttek a társadalmi különbségek, a kollek- tivizált nagyüzemi hierarchiát felváltotta az örökölhető, vagyon szerinti hierarchia. A falu produktuma, mind az agrárjavakat illetően, mind az ipari szolgáltatási tevékenységet tekintve visszaesett. A gazdálkodók bevétele manapság az árutermelés függvénye. Ám az integráló szervezetek, amelyek közreműködésével be lehetett lépni a termelési-értékesítési láncba, szaktanácshoz, induló forráshoz, szaporítóanyaghoz lehetett jutni, többnyire eltűntek vagy atomizálódtak. Kevesen vannak a nyertesek, a sikeresek! A mezőgazdasági termelőknek nemcsak a társadalmi szerepe, hanem gazdasági részesedése és súlya is csökkent. A kedvező adottságok kihasználatlanul maradnak, vagy csak félgőzzel hasznosulnak. A regionális fejlesztést, s az ehhez juttatandó állami erőforrásokat a megelőzés szolgálatába kellene állítani, hogy megfékezzék a vidék, a falvak leszakadási folyamatát. Újvári Gizella Az Országgyűlés előtt a bortörvény A Kormány a múlt héten elfogadta a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló előterjesztést. A törvényjavaslatot az Országgyűlés őszi ülésszakán tárgyalja, és várhatóan 1998. január 1-én lép majd hatályba, tudtuk meg a Szekszárdi Hegyközség elnökétől, Mészáros Páltól. A magyar borjog (1970- es MÉM-rendelet alapján) tartalmi vonatkozásait tekintve alapvetően ma is korszerű, mondta a hegyközség elnöke. Ezt deklarálta az Európai Unió, amikor 1994- ben a bormegnevezések kölcsönös védelméről és ellenőrzéséről megállapodást írt alá Magyarországgal. Ugyanakkor az Európai Uniós szabályozás ágazatspecifikus. Az előkészített törvény- javaslat a következőkben jelent majd előrelépést: 1./ a szőlőtermesztéssel és bortermeléssel kapcsolatban garantálja az állam a támogatást, 2./ kiemelt célok esetében, mind az asztali, mind a minőségi bortermelést illetően szigorú minőségi követelményeket határoz meg, 3./ a normák feltétlen érvényesítésére törekszik, a szabályozás technikájában is közelít az uniós joghoz azzal, hogy az asztali borra, valamint a minőségi borra vonatkozó szabályokat bizonyos kérdésekben kettéválasztja, 4./ új fogalmakat vezet be: például, meghatározott termőhelyről származó minőségi bor, 5./ a hegyközségeknek nagyobb szerepet szán és szigorú szankciókat rendel el az előírások megszegése esetén.
