Tolnai Népújság, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-25 / 172. szám

1997. július 25., péntek 3. oldal Megyei Körkép A tűzoltószövetség választmányi ülése Hézagok a jogszabályokban A paksi atomerőműben ülé­sezett a Magyar Tűzoltó­szövetség választmánya. Ekkor véglegesítették az ön­kéntes tűzoltóegyesületek ré­szére kiírt pályázatok elbírá­lását, amit ezek után már csak a miniszternek kell jóváhagy­nia. Ez alapján bonyhádi egyesület 2 millió, Tamási 1,7 millió, Bátaszék és Dunaföld- vár 700 ezer, Nagydorog 574, Gyönk 542, Hőgyész és Si- montomya 500, Bölcske és Dunaszentgyörgy 300, Kurd 223, Németkér 150, Cikó 100, Aparhant pedig 50 ezer fo­rintra számíthat. A választmány tárgyalt bi­zonyos jogszabályi hézagok­ról is. A tűzvédelmi törvény külön választotta az önkéntes tűzoltó egyesületeket köztes­tületekre és egyesületekre. Az előbbieket a helyi önkor­mányzatok az egyesülettel közösen hozhatják létre, meghatározott, komoly felté­telekkel. Ezeket megyénkben csak Tolna város tudta teljesí­teni. A többi településen egyesületként működnek to­vább az önkéntes tűzoltók. Az egyesületi tagoktól azonban a legfontosabb jogo­kat elvették. Tűz esetén be­avatkozhatnak, de nem illeti meg őket a tűzoltásvezetői jogok. Nem nyithatnak fel le­zárt helyiséget, nem kérhetik a mentők, a rendőrség, a gáz- szolgáltató, stb. szakemberei­nek kirendelését. E probléma rendezése ügyében a Tolna Megyei Tűzoltószövetség le­velet küldött a miniszterhez és az országos szövetséghez. A választmány ebben a kér­désben jogszabály módosítást kezdeményez. A létesítményi tűzoltósá­gok szervezését szabályozó kormányrendelettel is gondok jelentkeztek. Ott kel ilyen szervezetet létrehozni, ahol az üzem, vagy intézmény tűzve­szélyessége és az egy mű­szakban dolgozók létszáma eléri a jogszabályban megha­tározottakat. Ha nem változ­tatnak ezen az előíráson, ak­kor például a Tolna megyei kórháznál akár meg is szűnhet a már jól kialakított tűzoltó­csapat. A szövetség választ­mánya úgy foglalt állást, hogy ebben a kérdésben pontosí­tásra van szükség. A részletes kidolgozásra bizottságot hoz­tak létre. Egy másik testületet is fel­állítottak, a vidék tűzvédelmi koncepciójának kialakítására, tekintettel arra, hogy jelenleg sem a kormánynak, sem a szövetségnek nincs ilyen át­fogó tervezete. Csőglei István, a megyei tűzoltószövetség elnöke Óvjuk a gemenci vadakat! A Duna áradása miatt ve­szélybe kerültek a tájvédelmi körzet vadjai. Mint azt Máté Bélától, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Rt. pörbölyi er­dészetének vezetőjétől meg­tudtuk, a Báta és Keselyűs kö­zötti töltés-szakaszon a vadak védelmének érdekében az ár­hullám levonulásáig nem lehet közlekedni. A tilalom azokra is vonatkozik, akik engedéllyel rendelkeznek. A tilalmat foko­zott rendőri felügyelettel is megtámogatják. A tiltás oka az, hogy a belső hullámtér elöntése miatt nem csak a nagyvadak, de a kisebb állatok is kiszorulnak a töl­tésre. Ha megzavarják őket, ismét a vízbe vetik magukat és nagy esélyük van a pusztu­lásra. A vadmalacok közül így is sok elpusztult már, de ha a „túlélőket” megriasztják az akár gyalogos, akár gépjármű­vel közlekedő kíváncsiskodók, még nagyobb lesz az elhullás aránya. A kis állatok nem csak a fáradtság miatt adják fel a küzdelmet, legalább ilyen ve­szélyes számukra a kihűlés is, legyen szó vadmalacról, vagy akár szarvasboijúról. Indul a beruházás Nagydorogon Októberre jó vizet ihatnak A nagydorogi önkormányzat megbízásából a Tolnai Víz- és Csatornamű Kft. lesz a ki­vitelezője az új nagydorogi ivóvíz technológia kiépítésé­nek. Az összesen mintegy 9 millió Ft-os beruházásra - mint arról már beszámoltunk - az ottani ivóvíz magas am­móniatartalma miatt van szükség. A tolnai vízműtől kapott tájékoztatás szerint a munka két ütemben zajlik. Az első ütem befejezésére októ­ber végéig sor kerül. Ez azt je­lenti, hogy az ősz közepén már újra jó, egészséges vizet ihatnak a nagydorogiak, -es­Utalványon vett földre jelzálogot jegyeztek be Öt év után megszűnik a kötöttség Annak, aki az utalványát is felhasználta a kárpótlás során, vál­lalkozói igazolvány is kellett váltania. Ő tehát nem lehet most ős­termelő, hiszen vállalkozó. Annak néztünk utána, hogy mi a helyzet a kárpótlási utalványokkal, a földekre „tett” jelzáloggal? A megyei adóhivatalban Or­bán Jánosné igazgató-helyettes volt segítségünkre. — A termőföldek árverése idején aki tehette, kárpótlási utalványát is kiváltotta és azon is földet vásárolt, hiszen azt másra nem is költhette. Ugyanakkor a kárpótlási utalvány több feltételt is sza­bott a tulajdonosainak, me­lyek ezek? — A látszólag azonosnak tűnő kárpótlási jegy és utalvány közötti különbséget a hozzájuk kapcsolódó eltérő kötelezettsé­gek mutatják meg. Az adózást érintően az eltérések igen jelen­tősek. A kárpótlási jegyen szer­zett termőföldnek csupán a 3 éven belül történő átruházásá­hoz fűződnek szigorúbb szabá­lyok. — Ez mit jelent konkrétan? — Az árveréstől számított 3 éven belül történő elidege­nítés esetén az ebből szár­mazó bevételnek az esetleges értéknövelő beruházási kiadá­sokkal csökkentett része teljes egészében jövedelemnek mi­nősül. Ezen túlmenően ez a jövedelem nem az általános szabályok szerinti 20 száza­lékkal adózik, hanem az egyéb, összevonandó jövede­lemhez hozzá kell adni és az adót a progresszív adótábla szerint kell megállapítani. — A kárpótlási utalványhoz pedig ennél is szigorúbb kötele­zettségek kapcsolódnak. — Valóban, hiszen a támo­gatás igénybevételének a felté­tele, hogy az árveréstől - illetve ha az árverésre 1994. február (Folytatás az 1. oldalról.) A testületi ülésen valódi piac(gazdaság)i alku folyt, délszaki temperamentumával Garbil úr nehéz helyzet elé ál­lította a tolmácsokat. Végül eljutott a tárgyalás az utolsó ajánlatig, miszerint az alap­tőke kétszázmillió forint lesz, ebből tízmillióért az önkor­mányzat jegyez részvényt, és az új cég megkap minden kedvezményt, amit a paksi munkahelyteremtés érdeké­ben a helyi rendeletek biztosí­tanak. Ezt a döntést a tizenhat jelenlévő képviselő egyen­kénti szavazás során egyhan­gúlag hozta meg. Másnap reggel Herczeg Jó­14-ét követően került sor, akkor a birtokbavételtől - számított 30 napon belül mezőgazdasági vállalkozónak kellett bejelent­kezni és a termőföld vásárlásá­tól számított 5 éven át a termő­föld művelési ágának megfe­lelő tényleges termelést kell folytatni. — Ezen kívül az utalványon vásárolt termőföldre jelzálog­jogot is bejegyzett az adóhiva­tal. — Igen, a kárpótlási utalvá­nyon vett termőföldre a támoga­tás erejéig 5 évi időtartamra az APEH javára jelzálogjogot és elidegenítési tilalmat jegyeznek be. A bejegyzés fényéről mind a tulajdonost, mind az adóhiva­talt az erről szóló határozat megküldésével értesítik. Ez azt jelenti, hogy a tulajdoni lapon megjelölik az összeget és a jel­zálogjog leteltének határidejét is. — Mi a teendő akkor, ha a tulajdonos öt éven belül el sze­retné adni az utalványon vett földjét? — Ezt az ingatlan nyilván­tartásba bejegyzett elidegení­tési tilalma miatt csak a támo­gatás összegének a visszafize­tése után teheti meg. Amennyi­ben az 5 éves határidőn belül a kárpótolt az adóhatóságnál a támogatás összegét befizeti, azaz a jelzálogjogot megváltja, akkor ezt a korlátozást az ingat­lan nyilvántartásból törölni kell. Ez elsősorban a kárpótolt érdeke, így a kérelmet neki kell benyújtani a földhivatalhoz. A földhivatali eljáráshoz a támo­gatás visszafizetéséről szóló zsef polgármester Budapestre utazott, hogy közjegyző előtt aláírja az alapító okiratot, ám az olasz fél megváltoztatta az előző esti ajánlatát és közölte, hogy mindössze huszonöt millió forint alaptőkével in­dítja a részvénytársaságot, amelybe az önkormányzat így kevesebb összeggel léphet be - öt százalékkal. Mivel a pol­gármesternek nem volt felha­talmazása a testülettől erre az esetre, az okiratot nem írta alá. Ennek ellenére a két olasz cég megalapította az rt-t paksi székhellyel és telephellyel, sőt annak igazgatóságába ki­nevezte az önkormányzat ál­tal javasolt Faller Dezső kép­igazolást az adóhatóság adja ki az ügyfél részére. — Ha nem a föld eladásáról van szó, tehát a tulajdonos ráér megvárni az 5 év lejártát, akkor is kell kérni a jelzálogjog meg­szüntetését? — Az 5 éves határidő lejárta után nem kell külön kérni a jel­zálogjog és az elidegenítési tila­lom törlését. Ugyanis a tulaj­doni lapon pontosan meg van jelölve a határidő utolsó napja, ezért ez a tény az ingatlan nyil­vántartásból egyértelműen megállapítható. — Az 5 éves határidő lejár­tával nem csak a jelzálogjog szűnik meg, hanem a kötelező mezőgazdasági vállalkozást is fel lehet számolni. — Valóban, a mezőgazda- sági vállalkozásra vonatkozó kötelezettség is megszűnik. Ez azért is nagyon lényeges, mert a személyi jövedelemadóról szóló törvény kizárja azt a lehe­tőséget, hogy a mezőgazdasági vállalkozó egyúttal őstermelő legyen. Tehát ahogy letelik az 5 év, ha igény van rá, ki lehet vál­tani az őstermelői igazolványt, abban az esetben ha a vállalko­zóit az érintett visszaadja. — Mi a teendő akkor, ha az utalványon földet szerző kárpó­tolt meghal még mielőtt az 5 év letelt volna, a törvény előírásai hogyan kötik az örököst? — Mivel a mezőgazdasági vállalkozónak való bejelentke­zés személyhez kötött, így az az örökösökre már nem vonatko­zik. Ugyanakkor a jelzálogjog és az elidegenítési tilalom az árveréstől, illetve a birtokbavé­teltől számított 5 évig továbbra is fennáll. így a további törlést az örökösök szintén csak az utalvány értékének visszafize­tése után kérhetik. Mauthner viselőt, felügyelő bizottsá­gába pedig dr. Bencsik La­jost. Kérdés, hogy megve­szik-e a kiszemelt biritói üzemcsarnokot vagy újat épí­tenek az ipari park területén. Az viszont biztos, hogy a cég a jövő év első negyedében megkezdi tevékenységét Pak­son, hetven embernek bizto­sítva munkát. Az önkormány­zat részvényszerzési lehető­sége is nyitott marad az újon­nan alapított Fondcol Rt-ben, amelynek alaptőkéjét az ter­melés beindulást követően az eredeti kettőszázmillió fo­rintra szándékoznak emelni az olasz tulajdonosok. Rákosi Gusztáv Hírek Gunaras népszerű a faddiak körében A július 30-ra, Gunarasba hirdetett nyugdíjas kirándu­lásra a különbusz már hetek­kel ezelőtt megtelt. Az emiatt megrendelt „ráadás” busz augusztus 6-án indul, de már ezen sincs szabad hely. A városháza védelmében A tolnai városháza kis túl­zással hovatovább a betörők kedvenc objektumává válik. Legutóbb két hete törtek be a polgármesteri hivatal épü­letébe. Bár eddig igazán komoly értékeket nem vit­tek el innen, az ajtók, szek­rények felfeszítésével jelen­tős károk keletkeznek. Az önkormányzatnál ezért úgy döntöttek, hogy - mintegy 250 ezer Ft értékű - riasztó- berendezést szereltetnek fel az épületben, a városháza védelmét biztosítandó. Fürgedi intézményfelújítás A nyári szünetet kihasz­nálva Fürgédén - közhasznú munkások bevonásával - belső felújítások zajlanak a közintézményekben. Az óvoda már elkészült, a kivi­telezők jelenleg az iskolá­ban és a művelődési házban dolgoznak. Az augusztus közepére elkészülő beruhá­zás értéke 200 ezer forint, az összeget a helyi önkor­mányzat biztosította. Cikói kultúrház, befejezés előtt Idén április közepén kezdő­dött el Cikón a kultúrház bővítése. A közel 5 millió forintba kerülő települési beruházás eredményeként az intézmény 100 négyzet- méterrel - könyvtárral és klubszobával - gyarapodik. Jelenleg a festés-mázolást, valamint a fűtésszerelést végzik a munkások. Az új helyiségekkel bővülő kul- túrházat augusztus 10-én ad­ják át rendeltetésének. Szőlőhegyen járda épül Már rendelkezésre áll a szükséges építőanyag a ten- gelic-szőlőhegyi, 34 méter hosszú járda megépítéséhez. A településen - közhasznú munkások bevonásával - a jövő hét elején kezdődik meg az építkezés, melynek keretében a régi, elhaszná­lódott járdalapokat beton- burkolattal helyettesítik. Piac(gazdaság)i alku a paksi önkormányzat ülésén Februártól hetven új munkahely Egy palack borért ezer forintot kérnek Szekszárdi bortúra Villányban Programot szervezett a napokban a Szekszárdi Agroker Rt. üzemi szakemberek részére Villányba és Siklós környékére. Az éjszakába nyúló kirándulás után Tóth Lászlót, a Szek­szárdi Agroker Rt. vezérigazgatóját kérdeztük: — Mi volt a célja ennek a programnak? — A korszerű szőlőter­mesztés és borfeldolgozás le­hetőségeit kerestük. A szakmai szervezést egyébként a Novar­tis (növényvédő-szer forgal­mazó cég) képviselője, Ferenc Vilmos vállalta. Négy magán termelő pincéjében tettünk lá­togatást. Gere Zoltán, Tiffan Ede és Polgár Zoltán (aki ta­valy Az év borásza címet is el­nyerte) villányi és Bajor Péter máriagyűdi termelők bőrfel­dolgozóját, berendezéseit, bo­rait tekintettük meg. Teljesen más szokások alakultak ki, mint a szekszárdi borvidéken. Mind a berendezéseik, mind a kész termékeik, vagyis a bo­rok, teljesen különböztek, noha helyileg nincsenek távol egymástól. Megismerkedhet­tünk egy modernebb boreijesz- tési technológiával is, ami a francia barrique-lás. Ezt azt je­lenti, hogy a bor acéltartályban történő érlelése után, a már pi­acképes terméket, olyan tölgyfa hordóban tárolják, me­lyet 3 év után újból gyaluitatni, majd felfüstöltetni kell. így egy nagyon különleges ízt, aromát kap a bor. — Ez nagyon költséges el­járás lehet. — Valóban költségesebb, mint a hagyományos, de a termelők szerint megéri vele foglalkozni. A felkeresett ter­melők borait mind a külföldi, mind a hazai nívós éttermek keresik, pedig egyetlen palack bor ára 1000 forint felett van. Nagyon vigyáznak a minő­ségre, és arra is, hogy ne lehes­sen hamisítani a boraikat. — Mekkora ültetvénnyel rendelkeznek az Önök által felkeresett termelők? — A Gere pincészet 50 hektárnyi ültetvény termését dolgozza fel, ennek a fele a sa­játja, a Tiffan pincészet 8, a Polgár és a Bajor pincészet pedig 15-20 hektáron gazdál­kodik. Mindnyájuknak vannak külföldi partnerei, holland, svéd, portugál, német, japán és brazil megrendelőkkel. Nagyon érdekes az is, hogy ezen a vidéken mindent meg­tesznek a bor hírnevéért, innen indult el az első bortúra is. Jó volt egy kicsit szűkebb pát­riám önelégültségéből kisza­kadni és látni azt, hogyan lehet egy borvidéket híressé, elis­mertté tenni. Mauthner Kiégett egy autó. Tegnap Szekszárdon a Gróf Pál utca 8. szám előtt teljesen kiégett egy Wartburg Combi típusú sze­mélygépkocsi. A tűz oka egyelőre ismeretlen. fotó: bakó jenö

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom