Tolnai Népújság, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-23 / 170. szám
1997. július 23., szerda 3. oldal Megyei Körkép Ma: döntés a Bőrgyárról „Egyszerűen” privatizáció Ma várhatóan ismerteti az APV Rt. a Simontornyai Bőrgyár Rt. privatizációjára kiírt pályázat nyertesét. A várakozásoknak megfelelően nem marad üresen a privatizációs cég igazgatóságának asztala, amikor a bőrgyárról kell dönteni, az érdeklődők csaknem egymásnak adták a kilincset a vállalatnál a kiírást követő hónapokban. Értesüléseink szerint hat pályázó tett ajánlatot az egyszerűsített privatizáció harmadik csomagjában legnagyobb falatnak számító bőrgyár megvásárlására. Az érdeklődés nyilván az alacsonynak tűnő, húsz millió forintos vételárnak is köszönhető. A legtöbbet, egy száz millió forintot meghaladó összeget egy pénzügyi befektetőnek számító cég ajánlott. A pályázók között van a vállalat jelenlegi menedzsmentje is. Az ÁPV Rt. a szabályok szerint az érvényesen pályázók közül a legmagasabb összeget ajánlóval köt majd szerződést, előfordulhat azonban, hogy kiemel egy kevesebbet ajánló, de biztosabb befektetői háttérrel rendelkező pályázót. (-h-c) Környezetvédelem Hat Tolna megyei nyertes Környezet- és természetvédelmi táborok és terepgyakorlatok címmel a környezeti nevelés részprogram keretében hirdetett pályázatot a Soros Alapítvány. Az alapítvány célja a kiírással az volt, hogy a támogassa az iskolán kívüli környezeti nevelési formákat, lehetőségeket biztosítson a konkrét élményekhez kötődő tudatos, cselekvőképes, a természeti és környezeti értékeket ismerő és megvédő ifjúság nevelésére. A 761 pályázóból 152 kapott támogatást 20-60 ezer forint közötti összegben. A pályázaton hat Tolna megyei intézmény nyert az elbírálás során. így a dombóvári 28. számú MME Csoport Természetvédelmi Oktató- központja 50 ezer, a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Ház 40 ezer, a dombóvári MME Madártani Csoport 30 ezer, a dunaföldvári Duna Természetvédelmi Szervezet 30 ezer, a dombóvári Illyés Gyula Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium 50 ezer, és a Tamási Városi Művelődési Központ 40 ezer forintot kapott. Krisztus kegyelme Aratással. Egyszerre két gyülekezet is bemutatkozott, sőt, szabályszerű zenés-táncos ráhangoló műsort adott tegnap Szekszárdon, a Liszt téren. Az amerikai Aratás nevű gyülekezet fiataljainak figyelemfelkeltő bemutatkozása után a Krisztus kegyelme gyülekezet lelkipásztora, Nagy Jenő lépett a mikrofonhoz, a Megváltójóságát és erejét hirdetve. Méghozzá nemcsak szavakban, hanem tettekben is: ugyanis a prédikáció az isteni erőt közvetítő, kézrátételes gyógyítással zárult, fotó: ótós Réka A megoldás: az elterelő út megépítése FOTÓ: BAKÓ Naponta 19 ezer autó Ismét megnyílt Udvarnál a nemzetközi határátkelő-hely. Mennyiben rontja a várhatóan megnövekedő turista- és kamionforgalom a megyeszékhely belvárosának levegőjét, kérdeztük Rimai Rudolfot, a Szekszárdi Közútkezelő Közhasznú Társaság főmérnökét. A válasz meglepő: jövőre nem a helyzet romlására, hanem éppen a szemmel látható és érezhető forgalom-csökkeA részletekről dr. Józsa Csabát, a megyei vadász szövetség volt elnökét kérdeztük, aki társadalmi funkciójáról nemrégiben mondott le, amikor kinevezték a rendőrfőkapitány közbiztonsági helyettesének. Civil hobbija azonban változatlanul a vadászat. Kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy az említett törvény 75. §-ának 3. bekezdése foglalkozik ezzel az esettel. Itt utalnak a Polgári Törvény- könyvnek a fokozott veszély- lyel járó tevékenységre vonatkozó szabályaira, köztük a 345. szakaszra, amely a veszélyes üzemről szól. Adott esetben tehát az a fő szabály, hogy mivel mind a vadgazdálkodás, mind pedig a közúti közlekedés veszélyes üzem, úgy rendelkezik a vanésre lehet számítani. Gőzerővel beindult ugyanis a belvárost tehermentesítő út előkészítése. Mire bekerül a nemzetközi köztudatba, hogy ismét működik Udvari, addigra elkészül a városközpontot tehermentesítő út. Ha hosszú, száraz ősz és enyhe télelő lesz, akkor elképzelhető, hogy még az idén átadják a tehermentesítő utat. Ha elkészül, valamilyen módszerrel átterelik oda a nagy járműveket, s az dászati törvény: ha mindkét fél a szabályok szerint járt el, akkor viselik a saját kárukat. Más a helyzet, ha valamelyik fél közrehat a baleset bekövetkeztében. Ilyen lehet például, ha a vadászati jog jogosultja nem helyez ki figyelmeztető táblát, vagy a fő- közlekedési út melletti vadászat alkalmával kerül állat az útra. Szabálytalan az is, ha az út mellett 100 méteren belül helyeznek el etetőt. A gépkocsivezető közrehatásának számít minden olyan eset, amely a közlekedési szabályok megsértésével jár, mint például a gyorshajtás, vagy netalántán az ittas vezetés. Ezen esetekben a közrehatás mértéke szerint érvényesíthető a kártérítési felelősipartelep megközelítése is egyszerűbb lesz. Jelenleg az 56-os út forgalma 19 ezer egységnyi, ami olyan forgalmi - s persze levegőszennyezési - terhelést jelent, mintha 24 óra alatt 19 ezer személygépkocsi haladna át az úton. A nagy járműveket azért fontos elterelni a belvárosból, mert a fenti szempontból egy teherautó 2,5 személygépkocsinak felel meg. Ihárosi ség. A károk megállapításához, a 30/1997 (IV.30) Föl- művelésügyi miniszteri rendelet tartalmaz adatokat. Néhány példa ebből. Egy őzsuta értéke 50 ezer forint, őzbak 350 grammos agancsig 100 ezer forint, e felett 300 ezer forint. Dámszarvas esetében 3 kilogrammos agancsig 200 ezer forint az érték, e felett már félmillió, míg gímszarvasnál, ha annak agancsa 10 kg feletti, az elpusztult állat értéke már egymillió forint. Ha például vadkan pusztul el közlekedési balesetben, 18 cm-es agyarig 150 ezer forint az értéke, e felett pedig ennek a duplája. Egy koca értéke pedig 50 kilogramm testsúly felett már 150 ezer forint. Abban az esetben, ha jelentős különbség mutatkozik a kárértékben a két fél között, s nem tudnak megegyezni egymással, polgári perben lehet érvényesíteni a kárigényt. Ihárosi Ibolya Hírek Gázprogram Tevelen Tegnap kezdték meg a földmunkákat Tevelen, a gázvezeték kiépítéséhez. A község lakosságának háromnegyede bevezetteti lakásába a gázt, ez közel háromszázhetven háztartást jelent. A munkát a DD-gáz dunaújvárosi kirendeltsége végzi, a határidő 1997. december 31. Zomba-Orosháza: a közös gyökerek Több mint 250 évvel ezelőtt számos zombai lakos vándorolt el Orosházára. A két településen ma is ápolják ezt a régi kapcsolatot: ennek egyik jeleként nemrég egy tizennyolc fős - hölgyekből álló - zombai küldöttség járt a Orosházán. A vendégeket Volencsik Zsolt, a helyi alpolgármester fogadta, bejelentve, hogy a város ingyenesen bocsátja a küldöttség rendelkezésre a gyopáros- fürdői, melegvizes gyógyfürdőt. Hitelez majd a CC Bank A közeljövőben kezdi meg működését Magyarországon a CC Bank. A német tulajdonban lévő pénzintézet - mely az anyaországban piacvezető - kizárólag a lakosság részére nyújt majd szolgáltatásokat. Fő tevékenysége a tartós fogyasztási eszközök (autó, bútor, konyhai berendezések, stb.) hitelezése lesz. Működése során szolgáltatásai nemcsak Budapesten hanem országszerte igénybevehetőek lesznek. Betörtek az iskolába Betörtek tegnap Szekszárdon a városközpontban működő Garay általános iskolába. A rongálási kár kétezer forintnyi, hogy valami is eltűnt volna, azt még nem tudni, csak a részletes leltár után derül ki. Az eljárást ismeretlen tettes ellen a rendőrség megindította. Régi helyett új járda Udvariban Udvariban, a Szövetkezet (Felső sor) utca járdája a teljes elhasználódás miatt cserére szorul. Az új, 300 méter hosszú járda építése a tervek szerint csütörtökön kezdődik meg, közel 1 millió forintért. Az új vadászati törvény másként szabályoz Mindkét fél viseli a saját kárát Az 1996 évi 55., a vadgazdálkodásról és a vadvédelemről szóló törvény rendelkezései még nem mentek át a köztudatba. Az új szabályozás lényege, hogy - a korábbival ellentétben - a vadak által okozott közlekedési balesetben, ha mindkét fél szabályosan járt el, mindenki viseli a saját kárát. Ismét változik a Eresz A Kormány 104/1997. (VI. 18.) rendelete, amely a Magyar Közlöny 1997/52. számában jelent meg, ismét módosítja a Kresz egyes paragrafusait. A leglényegesebb változásokról ' Illés László rendőr-alezredes, a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályának vezetője tájékoztatja lapunk olvasóit. — A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1995.(11.5.) KPM-BM rendelet 3. paragrafusa kiegészült egy 2. ponttal, mely szerint a „gépkocsi vezetője menet közben kézben tartott mobil rádió- telefont nem használhat. A kétkerekű, továbbá gépkocsinak nem minősülő háromkerekű jármű vezetője menet közben - ideértve a forgalmi okokból történő megállást is - kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat” — Mi indokolta e szigorítást? — A paragrafus kiegészítését a hordozható készülékek használóinak és az általuk okozott balesetek számának ugrásszerű növekedése indokolta, célja pedig, hogy jármű- vezetés közben a vezető figyelmét nagymértékben elterelő rádiótelefon használatát mellőzze, illetve ha a készülék a vezető munkájához nélkülözhetetlen, akkor inkább a nagyobb biztonságot jelentő, ki- hangosftó szettel ellátott telefonon beszéljen. — A rendelkezés csak a gépjárművezetőkre, vagy a motorkerékpárosokra is vonatkozik? — Utóbbiaknál szigorúbb a szabályozás, ők ugyanis még a forgalmi okokból történő megállás során (pl. piros jelzőlámpa) sem használhatják készüléküket, csak az úttestről félrehúzódva, megállás után telefonálhatnak. Mivel a rendelkezés 1998. január l-ével lép hatályba, az addig tartó türelmi időszak mindenki számára lehetővé teszi, hogy gépkocsijába kihangosítót szereltessen. — A Kresz közúti jelzésekre vonatkozó fejezetének paragrafusai is változtak, azokat kiegészítették. — Többek között a rendelet 6. paragrafusának 2. és 4. bekezdései helyébe új rendelkezések léptek. Kiemelést érdemel a rendőr jelzéseire vonatkozó módosítás „a megkülönböztető fényjelzést használó gépkocsiból vagy motorkerékpárról, illetőleg rendőrségi helikopterről hangszórón keresztül adott, a követendő közlekedési magatartásra vonatkozó utasításnak megfelelő módon kell az úton közlekedő jármű vezetőjének eljárnia”. — A jelzőtábláknál van-e változás? — Találkozhatnak az utakon újakkal is, a „Kerékpárosok” veszélyt jelző tábla a kerékpárosok keresztirányú forgalmára utaló kiegészítő táblát kaphat. Az „Útzár” tábla azt fogja jelezni, hogy az utat a rendőrség útzár telepítésével lezárta. Alkalmazására a közúton menekülő, súlyos bűncselekményt elkövetők elfogása érdekében kerül sor. — Mi a helyzet a vasúti átjárókban való közlekedés szabályaival? — Jelentősen eltér az eddigiektől a járművek sebességére vonatkozó előírás, miszerint a vasúti átjáró előtt elhelyezett veszélyt jelző táblánál lakott területen 30 km/órára, lakott területen kívül 40 km/órára kell csökkenteni a gépkocsi vagy a motorkerékpár sebességét és a vasúti átjáróig ezzel a csökkentett sebességgel kell haladni. A vasúti átjárókban történt súlyos tragédiák azt mutatják, hogy a balesetek leggyakrabban figyelmetlenség, fáradtság vagy szándékos szabályszegés miatt következtek be. A jogalkotók az új rendelkezéstől azt váiják, hogy jelentősen fog csökkenni az útátjárókban történő balesetek száma. — Változik a rendelkezés az utasok biztonsága érdekében is. — „A személygépkocsi első ülésén 150 cm-nél alacsonyabb gyermek csak akkor szállítható, ha az üléshez légzsákot nem szereltek fel, és a gyermeket biztonsági gyermekülésben helyezték el.” Lényeges változás a bukósisak használatával kapcsolatos rendelkezés: „motorkerékpárral és segédmotoros kerékpárral csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a vezető és az utas becsatolt motorkerékpár bukósisakot visel.” A jogszabály 1997. szeptember 15-én lép hatályba, egyes rendelkezései bizonyos türelmi idő elmúltával válnak érvényessé. A lakott területen közlekedő segédmotoros kerékpárosoknál a bukósisak viselési kötelezettség 1998. július 1-től lesz kötelező.
