Tolnai Népújság, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-22 / 169. szám

1997. július 22., kedd Megyei Körkép 3. oldal A TÁRGYALÓTEREMBŐL Rablás, szemtanúk előtt K. Miklós sokszorosan bün­tetett előéletű. Ennyi elítél- tetés után illene már tudnia, hogy a rablást különösen sú­lyosan bünteti a törvény. Az sem zavarta, hogy a tör­ténteknek garantáltan több szemtanúja is lesz. Igaz, őket sem zavarta meg különöseb­ben a közjáték. Olyannyira, hogy nem is akadt senki, aki közbeavatkozott volna, vagy éppen a rendőrséget hívja. Azt is a sértett tette meg. Történt, hogy egy közmun­kás, miután fölvette 9 ezer 3 forint járandóságát, betért a Szekszárd főterén, a város­háza, a templom és a börtön tőszomszédságában lévő Gö­dörnek becézett kocsmába. A törzsvendégek itt hosz- szan üldögélnek, kártyáznak, sőt mi több sakkoznak is. A vádlott is úgyszólván az egész napot ott töltötte. Nyilván észrevette, hogy az új ven­dégnél pénz van. Úgy helyez­kedett, hogy a sértett pénztár­cáját szinte észrevétlenül emelte ki a zsebéből. Szinte, mert a kaparászást mégis ész­lelte a sértett, s követelni kezdte, hogy a pénzt adják vissza neki. A vádlott dulako­dás közben elővette az akkor már üres tárcát és azt akarta visszaadni. Szó szót, lökdö­sődés lökdösődést követett, mígnem a vádlott leütötte a sértettet, aki beesett a nyitott raktárban lévő sörös-rekeszek közé. Mivel nem tudta visszasze­rezni a pénzét, a sértett ki­ment a közeli telefonfülkéhez, s fölhívta a rendőrséget. Lé­vén, a városi kapitányság is közel, a rend őrei perceken belül a helyszínen termettek. A sértett a kocsmában meg is mutatta támadóját, aki a rend kedvéért azért tagadott. A Büntető Törvénykönyv szerint, aki az ellopott dolog megtartása végett erőszakhoz folyamodik, az éppúgy rablást követ el, mint aki erőszakkal szerzi azt meg. A másodfokú tárgyalásra a Tolna Megyei Bíróságra a vádlottat a börtönből hozták ki, egy előzőleg elkövetett bűncselekményért kiszabott büntetését tölti éppen. A bör­tönben töltendő idő ezúttal egy év négy hónappal hosz- szabbodott meg. Mellékbün­tetésül két évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Ihárosi Ibolya Nem Robin Hood Tyotrányosra sikeredett a Napkelte tegnapi műsorának vége. D A műsorvezető riporter idő előtt véget vetett egy beszélge­tésnek. Az eset azonban nem a televízió reggeli hírműsorának riporterén, hanem a beszélgetés másik résztvevőjén múlott. A neves színésznek ugyanis beleléptek, s rendszeresen ott topog­nak a lelki világában egy napilap munkatársai. A színésznek - saját szavait idézve - az 1962-es Ki mit tud? óta nincs különö­sebb gondja a népszerűséggel, azért hát nem is kér a mocskoló- dásból, a hazugságokból. Mint mondta, színészként megszokta, hogy a céltábla nem lő vissza. Ez persze a kritikára, nem pedig a magánéletében való vájkálásra vonatkozik. Ezek mellett fon­tosnak tartotta kijelenteni, hogy az újság cikkezését nem tartja túl intelligens dolognak. A Tű ez a régóta töretlenül népszerű színész, a csupán néhány 1 V éve nagyon népszerű televíziós „sómén”-re, a másik mű­soráért immár Pulitzer-díjjal kitüntetett riporterre mondott annyira magánéletit, annyira közönségesen, hogy az őt kérdező műsorvezető még a következő beszélgetés elején is alig kapott levegőt. A céltábla visszalőtt. Nem éppen intelligensen. Robin Hood másképp célzott, másként lőtt, és még mindig népszerű. Nagy lászló Kereskedők, vállalkozók figyelem! Használt irodabútorok, bolti berendezések, raktári állványrendszerek, kiegészítő bútorok vásárolhatók július 23-án, 24-én és 25-én, naponta 8-15 óráig a Mecsek C+C Áruház mögötti eszközraktárban, Szekszárd, Mátyás király u. 74., bejárat a porta felől. _______________(16126) Mu nkásgyűlés a paksi konzervgyárban A bank elveszítette bizalmát Gombos László szól a munkásokhoz (Folytatás az 1. oldalról.) Mindenki eljött, és fegyelme­zetten ülték végig a munkás­gyűlést, ahol ott volt a tulajdo­nos, Gombos László, a válasz­tókerület parlamenti képvise­lője Sződi Imre és Paks pol­gármestere Herczeg József is. „Mi lesz a jövőnk? - kérdezte a szakszervezeti titkár, és mind­járt válaszolt is: „ebből a hely­zetből megszabadulni!”. Vas­taps követte szavait, majd fel­olvasta a cég hitelezőjének, a Külkereskedelmi Banknak a levelét. Gombos László maga­tartása rákényszerít bennünket, hogy elmondjuk: májusban a cég német társtulajdonosa vál­ságkezelési tervet készített, amelyet a bank támogatott, ám Gombos úr ezt elutasította - áll a levélben - ezek után nem ma­radt más választásunk, mint a kintlévőségünk végrehajtás út­ján történő behajtása. Tudjuk, a munkahelyek megőrzése elsőd­leges cél, éppen ezért tárgya­lunk a német társtulajdonossal és más szakmai befektetőkkel. Mint ismeretes, idén tavasszal döntöttek a helyi sportegyesü­letek, nagyrendezvények, ön- szerveződő művelődési kö­zösségek, valamint gyermek- és tömegsport pályázatok számára elkülönített 5 millió Ft felosztásáról. Akkor töb­ben kifogásolták, hegy a sportra - a városi sportkon­cepció alapján számított - 4,5 millió, míg a többi célra Gombos úrral mint szakember­rel és felelős vezetővel szem­ben elveszítettük a bizalmun­kat, a jövőt csak a Sigma-Ex- től függetlenül tudjuk elkép­zelni - írták a bank vezetői. Gombos László a bank sora­ira nem reagált mondandójá­ban, a múltról beszélt és arról, hogy tárgyalásokat folytat be­fektetőkkel a gyár megmentése érdekében - bár ezekről konk­rétumokat nem említett. Egy bejelentését taps fogadta: hozta magával a júniusi fizetéseket. Sződi Imre országgyűlési képviselő elmondta, saját lehe­tőségeit megmozdította a gyár megmentése érdekében, több­ször tárgyalt a tulajdonossal, aki neki mindig 400 ember fog­lalkoztatásáról beszélt. Meg­próbált a Földművelésügyi Mi­nisztériumon keresztül is meg­oldásokat találni, ám itt első­sorban pénzügyi gondok van­nak, amit Gombos Lászlónak kell megoldani. Herczeg Jó­zsef, a város polgármestere 25 évet töltött el a gyárban, ezért együttesen mindössze 500 ezer Ft jutott. Júniusban a képviselőtestület úgy határo­zott, hogy 500 ezer Ft-tal megfejeli a keretösszeget, így - úgymond - a helyi kultúra 1 milliós támogatásban része­sült. (Ez az összeg egyébként még így is 140 ezer Ft-tal ke­vesebb a tavalyinál.) A keret felosztása ezúttal minden vita nélkül történt. A nem tudja érzelmek nélkül szemlélni az ott dolgozó embe­rek sorsát - mondta, majd vas­kos dossziét mutatott bizonyí­tékul, hogy az önkormányzat foglalkozott a gondokkal, ám nem tulajdonos, így lehetőségei behatároltak. (E sorok írója az elmúlt egy hónapban, a válság kiéleződése után több esetben tanúja volt, hogy a polgármes­ter „jószolgálati” feladatokat vállalt az ügy megoldása érde­kében, közvetített, javaslatokat tett, tárgyalt - nem rajta mú­lott, hogy ezek eddig nem vezet­tek eredményre.) A gyűlés vé­gén Theobald Márta javasolta, egy öttagú bizottság, Kállai Ist­ván az MSZOSZ megyei el­nöke, Tarr István, Rausch Fe- rencné, Babai Istvánné és ő maga vegyék fel a kapcsolatot a bankkal, a Gombos László által említett befektetőkkel. Ha ez nem vezet eredményre augusz­tus 10-ig, keményebb megol­dáshoz nyúl a szakszervezet - kezdeményezik a felszámolási eljárás megindítását, -rákosi­városi nagyrendezvények kö­zül az Egész-ség Hónap 200 ezret, a Thelena Fesztivál 100 ezret, az Idősek Napja 43 ez­ret, a már lezajlott majális 37 ezret kapott. Az önszerveződő művelődési közösségek kö­zött 530 ezer Ft osztható szét, míg a gyermek és tömegsport pályázatokra 100 ezer Ft for­dítható. A pályázati kiírásokat a helyi lap júliusi számában jelentetik meg, a benyújtási határidő szeptember 5., az el­bírálásokra szeptemberben kerül sor. -es­Hírek Köszönőlevél a tűzoltóknak A kölesdi Egyetértés Mg. Szövetkezet területén július 16-án kigyulladt egy Hess- ton bálázógép. A szekszárdi önkormányzati hivatásos tűzoltók időben érkeztek, s gyors, szakszerű munkájuk eredményeként több milliós értéket mentettek meg. Ezt a napokban levélben köszönte meg Varga Sándor igaz­gató-elnök. A nyári táborozásokról A Nemzeti Gyermek- és If­júsági Közalapítvány igaz­gatója, Horváth Gábor teg­nap délelőtt látogatást tett Szekszárdon, felkeresve Knopf Attilát, a Tolna Me­gyei Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány titkárát. A felek a nyári országos tábo­roztatás helyzetéről cserél­tek eszmét. Meghalt a mözsi kisfiú Vasárnap éjszaka, nem sok­kal éjfél után a szekszárdi kórház intenzív osztályán elhunyt az a három éves mözsi kisfiú, akit a múlt héten megtámadott a család házőrző kutyája. A gyermek - aki mindvégig eszmélet­len volt - a harapások okozta agyi sérülések kö­vetkeztében halt meg. A tőkepótló hitelekről Völgységi Takarékszövet­kezet szervezésében július 25-én, pénteken, Szekszár­don, a Vállalkozók Házában (2. emeleti előadóterem), 17 órai kezdettel, az éven túli lejáratú tőkepótló hitelekről lesz szó. Minden érdeklődőt várnak. Szakmai nap a napraforgóról A Minerág Kft. és a Szek­szárdi Agrofor Kft., július 24-én, napraforgó nyílt szakmai napot szervez a Minerág Kft. szekszárdi-pa- lánki kísérleti telepén. Kon­zultációs lehetőség is lesz ez idő alatt a fajtatulajdonosok képviselőjével. Nem lesz ügyfélfogadás A Bonyhádi Rendőrkapi­tányság igazgatásrendészeti osztályán július 23-án, szer­dán az ügyfélfogadás techni­kai okok miatt szünetel. Tolna: viharok után csendesen A korábbi „viharok” után tegnap csendesen, vita nélkül dön­tött a tolnai művelődési bizottság a pályázati és a városi nagy- rendezvények keretösszegeiről. Közösen a károsultak megsegítéséért Vöröskereszt és polgári védelem A Magyar Vöröskereszt Tolna Megyei Szervezetével közösen a polgári védelem is részt vállal a természeti katasztrófák ká­rosultjainak, az áldozatok hozzátartozóinak megsegítésében. A feladatokat egyeztette tegnap a megyei Vöröskereszt szer­vezet titkára, Móra Zoltán a Polgári Védelem Tolna megyei parancsnokhelyettesével, Vékony Ernővel és Szekszárd kör­zeti parancsnokával, Mácsai Antallal. Az adományok gyűjtését kö­zösen végzi mindkét szerve­zet, míg a raktározás, illetve a szállítás a polgári védelem feladata lesz. Hogy ne forgá­csolják szét az erőket, két fontos feladatot határoztak meg. Az egyik, az önkor­mányzatok, a családok segít­ségével igyekeznek megol­dani a lengyel gyerekek üdül­tetését. Erre a célra a megye adottságai kitűnőek. Szeren­csére sok a segíteni akaró önkormányzat, egyház, kari­tatív szervezet, magánsze­mély, akik gyakran érdek­lődnek a készenléti szolgálati telefonszámokon, miben, hogyan tudnának segíteni. Az első, „kézzelfogható” jel­zések is megérkeztek. A si- montornyai vöröskeresztes szervezet közölte, a város húsz gyereket tud fogadni. Dunaföldvárról jelezték, hogy 30-40 gyereket vállalna a város. Mindenütt a legna­gyobb gondot az étkeztetés költségének a viselése jelen­tette. Ezért a Vöröskereszt megkereste Bach Józsefet, a megyei közgyűlés elnökét, s tőle kért segítséget. Bach Jó­zsef anyagi támogatásáról biztosította a szervezetet. A másik feladat az adomá­nyok raktározása és szállítása. A raktározást, illetve az ado­mányokat a Budapest-Dom- bóvár célvonathoz való eljutta­tását a polgári védelem vállalta magára. A Magyar Vöröskereszt el­sősorban pénzadományt vár. A befizetéshez szükséges csek­ket a Vöröskereszt megyei szervezeteinél lehet kérni, be­fizetni pedig a 10300002- 20329725-71483285-ös MKB számlaszámra. Természetbeni juttatást is szívesen fogadnak, amit hétköznap a Vöröske­resztnél, hétvégén pedig a'pol- gári védelemnél lehet leadni. Továbbra is működik a ké­szenléti szolgálat, a Vöröske­reszt-szervezeteket minden nap 8-tól 20 óráig - hétvége­ken a polgári védelmet - lehet keresni telefonon, vagy szemé­lyesen, kérdéseikkel, felaján­lásaikkal.- péteri ­Váralján egy szólamra fújják (Folytatás az 1. oldalról.) A táborban énekesek, furu- lyások és dudások adnak egy­másnak randevút az ország minden részéről, sőt, külföldről is. Mint a szervezők viccesen mondják: a vonósok ki vannak tiltva most Váraljáról. A tábor szervező-vezetői, a „kapcsok” a zenét oktatók és tanulók között: Fábián Éva, Juhász Zoltán, Dsupin Pál, Sáringer Kálmán és Szabó Károly. Öt évvel ezelőtt, az első tá­bor idejére találtak rá egy palóc pásztorra, Pál Istvánra. 0 akkor még csak egy napra jött oktatni Váraljára, azóta azonban min­den tábornak állandó résztve­vője az első perctől az utolsóig. Mivel óriási az érdeklődés az erdélyi zene iránt, hívnak on­nan is mestereket minden év­ben, mindig más területről, ez­zel is bemutatva, milyen színes az erdélyi népzene. Négy cso­portban tanulnak a táborlakók. Az elsőben azok kaptak helyet, akik még nem tanultak zenélni, a negyedikben pedig a legügye­sebb fiatalok és idősebbek gya­korolnak és tanulnak. Juhász Zoltán az egyik tá­borvezető, aki az óbudai zene­iskolában is tanít, összefoglalta, miért is jó ez a tábor: A részt­vevők, még a passzív kisgyer­mekek is, reggeltől estig a nép­zenében „pácolódnak”, és aka­ratlanul is beléjük ivódik a mű­faj szere te te. Ezenkívül nagyon sok élményt szereznek a tábor­lakók. Ezek az élmények lassan ülepednek le bennük, és épp ezért sokkal maradandóbb tu­dásgyarapodást eredményez­nek. Máté

Next

/
Oldalképek
Tartalom