Tolnai Népújság, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-21 / 168. szám
BÁTASZÉK, BONYHÁD, DOMBÓVÁR, DUNAFÖLDVÁR, PAKS, SIMONTORNYA, SZEKSZÁRD, TAMÁSI, TOLNA ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1997. JÚLIUS 21. HÉTFŐ ÁRA: 32 FORINT VIII. ÉVFOLYAM, 168. SZÁM ' ' Telefonon is megrendelheti! 74/415-468. HIRDETÉSFELVÉTEL: 74/416-211. Blokád a paksi konzervgyárnál Munkások őrzik a kapukat A paksi konzervgyár szak- szervezeti tanácsa szombaton úgy döntött blokád alá helyezik a gyárat, és ma 14 órára munkásgyűlést hirdettek amelyre meghívták a tulajdonos Sigma-Ex Kft. vezetőit, valamint a cégnek hitelező Magyar Külkereskedelmi Bank képviselőit. Mint arról folyamatosan beszámoltunk, a dolgozók még mindig nem kapták meg júniusi bérüket, a gyárban több mint három hété nem folyik termelés, a dolgozók kényszerszabadságon vannak. A Sigma-Ex Kft. több mint hárommillió német márkával tartozik a banknak, a helyzet megoldására tett kísérletek megbuktak, mert a tulajdonos nem hajlandó sem csődöt jelenteni, sem felszámolást kezdeményezni, ugyanakkor a felelősséget a pénzintézetre hárítja. A gyár 145 dolgozója reménytelen helyzetbe került, bért nem kapnak, munkanélküli ellátásra nem jogosultak, hiszen munkaviszonyuk van, amelyek felmondására a munkáltató szintén nem hajlandó. A szak- szervezet számos lépést kezdeményezett eddig is - tárgyaltak a bankkal, a tulajdonossal - szombaton úgy döntöttek, keményebben lépnek fel a helyzet megoldása érdekében. Blokád alá vették a gyárat, a kapukat munkások őrzik nyolc óránkénti váltással éjjel-nappal, hogy a maradék berendezéseket és készárut ne lehessen kivinni.-rákosiHatáron túli magyar középiskolásoknak: Olvasótábor Cseresznyésen A határon túli magyar közép- iskolások negyedik olvasótábora nyílt meg szombat este a Paks melletti Cseresznyéspusztán a városi művelődési központ szervezésében. A tíznapos programsorozaton hatvanan vesznek részt, akik a Felvidékről, Erdélyből, Kárpátaljáról, a Vajdaságból, Horvátországból, Kanadából és az Egyesült Államokból érkeztek. A táborlakók előadásokat hallgatnak meg, műhelyfoglalkozáson vesznek részt. Egyebek között Gereben Ferenc szociológus a környező országok magyarlakta területein végzett identitásvizsgálat eredményét ismerteti, Zombori Ottó csillagász, az Uránia Csillagvizsgáló igazgatója Magyarok égen és földön címmel tart előadást. Megtudhatják majd a táborozok többek között azt is, hogy milyen volt a szerelem a régj faluban. Baranya megyei kiránduló körútra indulnak 24-én a diákok, majd július 28-án dunántúli táncházzal zárul a mozgalmasnak ígérkező diáktalálkozó. Készül a katolikus iskola Mint arról már tájékoztattuk olvasóinkat, a volt szekszárdi Gyermekek Háza szeptembertől katolikus általános iskolaként működik, a Gyermekek Háza pedig eddigi tevékenységét a Babits Mihály Művelődési Házzal fuzionálva folytatja. A volt Gyermekek Háza épületének iskolává való átalakítása lassan finisébe érkezik. Az emeleten a kis termek „összevonásával” hét tantermet alakítottak ki, a földszinten pedig hármat. Szintén a földszinten, két új vizesblokk épült. Elkészült a belső felújítás is, elsősorban festés-mázolás, a villamos- és vízvezetékek szükség szerinti cseréje, átalakítása történt. Az épület műszaki átadására a tervek szerint a mai napon kerül sor. A belső átalakítás mellett megfelelő, zárt udvarral is rendelkeznie kell a jövendő iskolának, mire a tanítás elkezdődik. A Somogy megyei Orciban rendezték meg szombaton a Kasza- show címet viselő aratóversenyt, amire több mint 40 csapat nevezett be a térségből. Tolna megyét két döbröközi, egy sióagárdi és egy gyulaji csapat képviselte. A három fős csapatokat egy kaszás, egy marokszedő és egy kévekötő alkotta. A Keszte Károly, Fejős Józsefné és Fejős József alkotta gyulaji csapat a versenyben második helyezést ért el. A gyulaji aratókat elkísérte a helyi népdalkor is, akik énekkel buzdították övéiket. A programok sorában volt traktor-cross bajnokság, kakasfőző verseny, és fellépett a Sióagárdi Népi Együttes is. FOTÓ: BAKÓ JENŐ A kopjafa-alkotótábor nyitánya Tamási Áron születésének 100. évfordulója alkalmából kopjafát állít a Tolnai és Mözsi Székelyek Baráti Köre. A mű az ezen a héten kezdődő alkotótáborban készül el. A tolna-mözsi székelyek minden évben megemlékeznek hányatott sorsú népük múltjáról, mindig teremtenek alkalmat az otthon maradottak és az elszármazottak közötti kap- c so latok ápolására. Idén Tamási Áron, a nagy székely író születésének centenáriuma szolgáltatott igazán szép, méltó alkalmat az összetartozás érzése, a közösségi kötelékek erősítésére. A héten Domboriban kezdődő, csernakeresztúri és her- telendfalvi fiatalok részvételével szervezett alkotótábor rendhagyó nyitányát szombaton délután a tolnai művelődési házban tartották. Rendhagyó részben ünnepélyessége és részben amiatt volt, mivel a táborozok még nem érkeztek meg hazánkba, így nem vettek részt az eseményen. A közönség szémébe köny- nyeket csalogató ünnepségen a sepsiszentgyörgyi nyugdíjas egyesület, a hidasi hagyományőrző egyesület, valamint a tolna-mözsi székelyek népdalköre működött közre. A tábort Mayer Márton alpolgármester nyitotta meg. Röviden Dombóváron a Vöröskereszt szervezésében július 22-én, kedden 8-16 óráig önkéntes véradást tartanak a kórház véradó állomásán. Áttért a menetirány szerinti bal oldalra egy Trabant személygépkocsi szombaton, nem sokkal éjfél előtt az 56-os számú főútvonal Várdomb és Szekszárd közötti szakaszán. Az autó az árokba borult, vezetője és utasa nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett, az anyagi kár jelentős. Megbokrosodott a „tenger”. Vasárnap az orkánerejű szél pár órára félbeszakította a fadd-dombori kajak-kenu ob döntőit. A délelőtti futamokat irreális körülmények között rendezték, szerencsére délutánra megjavult az idő. (Tudósításunk a 7. oldalon) fotó: ótós A magángazdák nem értik, hogy mért kell fizetni Köztartozás, ami behatható Az elmúlt hetekben levelet kaptak a Szekszárd környéki magángazdák, ezúttal a vízitársulattól. Ebben értesítették őket arról, hogy fizetniük kell, mert az árkok, vízelvezetők fenntartása pénzbe kerül. Többen indulatosan nyúltak a telefon után: mi ez, ha nem egy újabb adó, kérdezték. Huth Józsefet, a Szekszárd- Paks Vízitársulat ügyvezetőjét mi is arról kérdeztük, hogy mit jelent és kiket érint az „érdekeltségi hozzájárulás”? — A múlt év januárjától életbe lépett vízügyi törvény, mely a vízitársulatok működését is szabályozza, ez egyben több változást is eredményezett. De félreértés ne essen, az érdekeltségi hozzájárulást nem az új törvény vezette be, tehát szó sincs új adóról, vagy járulékról. Ez eddig is létezett, de a termőföldek privatizációja előtt ezt a mezőgazdasági nagyüzemek fizették. Akkor 130 tagja volt a vízitársulatnak, jelenleg pedig azzal számolunk, hogy 25.000 embert kell meggyőznünk arról, hogy a belvízkárok elkerülése érdekében szükség van a közcélú vízfolyások fenntartására és üzemeltetésére. — Ki lehet a tagja a társulatnak? — A törvény kényszerérdekeltséget ír elő, a Szekszárd - Paks Vízi Társulat esetében ez azt jelenti, hogy a küldöttgyűlés által meghatározott területen ingatlannal rendelkező, vagy azt valamilyen jogcímen használó minden jogi vagy természetes személy tagja a társulatnak. Vagyis nem önkéntes belépésről van szó. — Még mielőtt ennek a részletei felöl kérdezném, tisztázzuk, hány vízitársulat működik az országban ? — Több mint hatvan, Tolna megyében kettő (a másik Tamási székhelyű). A szakmai felügyeletet a Közlekedési, Hírközlési és a Vízügyi Minisztérium látja el. Mind önállóan működő gazdálkodó szerv, tehát cégbíróságon bejegyzett cégekről van szó. A Szekszárd- Paks vízitársulat érdekeltségi terüléte (Folytatás az 5. oldalon.) Aratók versenye Orciban
