Tolnai Népújság, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-19-20 / 167. szám
10. oldal Hétvégi Magazin . 1997. július 19., szombat Decsiek és döbrököziek is indulnak a versenyen Magyar népviseletek A Jákó Vera Alapítvány idén is megrendezi a legszebb népviseletek nemzetközi találkozóját a hónap végén. A kétnapos eseménynek a Káli napok ’97 elnevezésű rendezvény keretében, a Káli medencében fekvő Szentbék- kálla ad otthont. Az alapítvány elnöke, Ábrahám Dezső közölte: idén is nagy látogatottságra számít, márcsak az élénk idegenforgalom miatt is. Az elmúlt évben mintegy hatezer látogató nézte végig a rangos eseményt és több nyugati tévéállomás is felvette. A program során felvonultatják tájaink legszebb népviseleteit: Kazárról, Bujákról és Rimócról a palóc, Decsről a sárközi, Mezőkövesdről a matyó, a szlovákiai Bényről, Kéméndről az úgynevezett kurtaszoknyás és Lédecről a garammenti viseletét. Tolna megyéből a decsie- ken kívül a döbrököziek is bemutatkoznak. Eddig 89 népviseletet neveztek be. A tavalyi népviseletek találkozóján 72 helységből 352 népviseletet mutattak be, a menyasszony-vőlegény kategóriában a legszebbnek a decsi Sárköz ruhát értékelte a zsűri. A népviseletet Kalácska Zita és Domonkos Attila mutatta be. A mostani találkozóra ismét meghívták a decsieket, akik vállalták a szereplést. Tavaly három autóval utaztak Budapestre - mesélte Pálos Bözsike -, s valószínűleg ez idén sem lesz másként. A kétnapos rendezvény második napján, 27-én, vasárnap délután 13 órakor kezdődő bemutató során lépnek színpadra. Az 1996-os nemzetközi találkozón Németh Jánosné a döbröközi menyecske népviselettel szerepelt, és az ő részvétele alapján ismét kaptak meghívást a döbrököziek. A kiírás szerint hárman öltöznek népviseletbe. A találkozón Szabó Sándor az új ember, Szabóné Gyenei Erzsébet az új menyecske, Andik József a násznagy népviseletét mutatja be. Andikné Schmidt Máriától megtudtuk: nagy várakozással készülődnek, a számukra új, s eddig ismeretlen „megméretésre”. Szeretnék a döbröközi hagyományt másnak is megmutatni, s a többiekkel megismerkedni. A bemutatkozásokat most is szakmai zsűri értékeli. Az első helyezett nyeri el a Káli napok legszebb népviselete 1997 címet és a vele járó pénzjutalmat. A jelentkezők indulhatnak A legszebb menyasszony és vőlegény népviselet 1997 címért is. A találkozó és a Káli napok ’97 rendezvényén a Jákó Vera Nótaszínház is vendégszerepei. Nagyszabású tűzijátékot rendeznek 26-án szombaton, amely az egész Balaton térségéből látható lesz, mivel a szentbékkállai Öreghegy legmagasabb csúcsáról mutatják be. A rendezvény végét látványos hintós felvonulás zárja. A tavalyi győztes decsi pár Rejtett értékeink Szekszárdi kapcsolatú híres izraeliták „Nem a hely tiszteli meg az embert, hanem az ember az, ki helyét becsültté teszi” - mondja egy helyütt a Talmud, másutt meg arra figyelmeztet: „Úgy kell dolgoznunk, mintha örökké élnénk, s úgy kell élnünk, mintha holnap kellene meghalnunk”. E kettős gondolat és érzés vezesse az emlékező sorait, amikor a Tolna megye székhelyével kapcsolatba került, de többnyire elfeledett embereket idézi meg. A világhírűvé lett Leopold Lajoson kívül is akadt jóné- hány országos hírű, vagy éppen helyi jelentőségű név, akiknek tevékenysége nélkül ma szegényebbek lennénk. Ács Lipót a megyei múzeum néprajzi gyűjteményét teremtette meg a semmiből s összegyűjtötte a Sárköz motívumkincsét. Berger Jenő a szekszárdi izraelita iskolában kezdett tanítani, élete végén Pozsonyban és környékén lett hitsorsosai legfőbb tanügyi vezetője. Ditróiné Eibenschütz Mari országosan ismert és ünnepelt színésznő, itt született, nevelőatyja a Milánóból idevándorolt, Erdősiként ismert cukrász. Szekszárdon látta meg a napvilágot Földes Dezső színész, a nyugatszlo- venszkói magyar színház igazgatója, akárcsak Gál Dezső és Gergely Ernő ügyvédek: az előbbinek öt, az utóbbinak nyolc fontos jogi müve jelent meg. Hádinger Adolf építette az első szekszárdi gőzfürdőt, a szekszárdi születésű Harsányi Adolfnak - aki különben egyszerű kávésként indult - köszönheti a századelő, hogy a Hungária Kávéházból irodalmi központot alakított ki. Az innét származott Hirsch Rózsa a főváros VIII. kerületének gyámügyeit vezette s e fontos munkáról kézikönyvet is út. Kaszás Sándor jónevű szekszárdi nyomdáját mindenki ismerte, akárcsak Kelemen Józsefet, a város szépemlékű tiszti főorvosát, akinek lakó- (de nem szülő-!) házán emléktábla idézi nevét. Nem mondható el ez Koltai Zoltánról, akinek a két világháború között 13 darabját mutatták be Budapesten. Lichtenstein Györgyöt, a mnemotechnika (emlékezettan) első honi művelőjét kedves emlék köti Szekszárdhoz: 1842-ben itt tette le az esküdti fogadalmat a megyei közgyűlésen, amivel ő lett az első zsidó jurátus Magyarországon. Ki emlékszik már rá? Vagy akár Linhardt főkántor fiára, aki a szekszárdi kórház alorvosa is volt, de Lénárt Alfréd néven Sámson címmel novelláskötetet jelentetett meg. A vele egy időben élt Liszba- uer Antalnak Hangulatok című verseskötetét ki vette kézbe a századelő óta? Miklósi Ödönt, a festőt, még meg-megemlege- tik, de az eredeti családi nevét viselő Mutschenbacher Ödönt már nem, holott 1900-ban, a párizsi világkiállításon első díjat nyert műasztalos munkájával. Szintén messzeföldön ismerték Molnár Mór nevét, aki több mint száz embert foglalkoztató vállalatot fejlesztett az egykori Ujfalussy-nyomdából s a naptárkészítés révén sok országban tette ismertté Szek- szárd nevét. Akárcsak Müller László, aki állástalan mérnökként a helyi Babits-kultusz érdekében számos jelentős cikket írt a Tolnamegyei Hírlapba, utóbb Izraelben a Tel Aviv-i országos postaközpont épületét tervezte. Vajon ki tartja számon, hogy a liptószentmiklósi születésű Naschér Simon 1860- ban, az első szekszárdi pé- szach-napon elmondott beszédét még a Német (ma: Beze- rédj) utcai, ma is álló zsinagógában szólaltatta meg az a férfiú, aki 1866-tól már berlini rabbi volt?! A Pirnitzerek emlékét idézi még az Otthon áruház épülete, sokan tudják, hogy az első ideköltözött, József, az első felszabadított Tolna megyei jobbágy, Mayer János házában lakott, de ott volt március 15-én a tömegben s a Nemzeti dal szabadsaj- tós példányával tért haza Szekszárdra, ahol később nemzetőr lett és leghosszabb ideig fennállt helyi kereskedő- cég alapítójaként halt meg. Fiai, leszármazottai folytatták itt, vagy távol: Gyula például az osztrák-magyar-amerikai bank vezérigazgatója lett. Né- hányan emlékeznek még Rubinstein Mátyásra, a szekszárdiak második (s egyben utolsó) rabbijára, aki osztozott övéi szomorú sorsában, a végső úton ... Elhalványult már az 1887-től téglagyárosként itt élt Scmiedeg Mór emléke, akárcsak lányáé, Margité, aki a Szekszárdon lakos hölgyek közül elsőként tett érettségi vizsgát. Mészöly Miklós Mózes keresztnévvel szokta felidézni Szomjú Mihályt, az országos kiállítási díjat is nyert lakatost: az első világháború idején pedig sokan lehettek hálásak Wolf Arnold szeszgyáros-nagybirtokosnak, mert ő alapította Szekszárdon a Vöröskeresztes kórházat, az anyagiak legnagyobb részét vejével, Kunfi Károllyal együtt fedezve. Különlegesség már ez, akárcsak az itt született Zöld Márton, aki egyike a nagyon kevés izraelita magyar honvédtábornokoknak... Lelkes és eleven közösség figyelte 1897 nyarán, miként épül az új szekszárdi zsinagóga. A Hans Petschnig tervei nyomán készült épület létrejöttét Leopold Sándor hitközségi elnök áldozatkészségének éppúgy köszönhetjük, mint az első helyi rabbi, Un- gár Simon ügybuzgóságának. Őt a szekszárdiak különösen kedvelték: még nem volt felavatott rabbi, amikor már itt próbaszónoklatot tartott, avatására pedig díszes helyi küldöttség utazott innét. Az 1902- ben budai rabbivá lett Ungár 1897 szeptemberében még sokakkal együtt örülhetett annak, hogy a zsinagógát a helyi felekezetek meghívott képviselői és hívei mellett megtisztelték vidékiek is. Minderre együtt emlékezhetünk a ma Művészetek Házaként ismert szekszárdi zsinagógában. Dr. Töttős Gábor Az izraelita templom 1913-ban fotó: kaszAs Sándor Profitáljunk belőle! Keleti bölcsesség menedzsereknek Test és lélek A karcsú kis embert Csungliang A1 Huangnak hívják és meglehetősen ritka hivatása van: ősi keleti bölcsességekre tanítja a nyugati menedzsereket. Azonban mi is tanulhatunk tőle. A most hatvanegy éves férfiú Kínában született, de tizennyolc esztendősen Amerikába került. Sok mindennel megpróbálkozott és nem is sikertelenül: tánccal, filozófiával, építészettel. Sokoldalú tehetségét olyan világnagyság fedezte fel, mint | Sammy Davis junior, aki fiatal korában, 1960-ban kínai mozgásművészetet tanult tőle, s egy életre a b í rátjává fogadta. A fiatal ember azonban nem a táncot választotta hivatásának. „Visszatért őseihez”, pontosabban ősei filozófiájához. Rájött ugyanis, hogy az ókori bölcsek máig érvényes tanításokkal ajándékozták meg az emberiséget. S ma már Csungliang csak azzal foglalkozik, hogy járja a világot és menedzsereket oktat. „Az emberi kapcsolatok nemcsak a szerelemben és aj barátságban meghatározók - hirdeti a keleti bölcs a tao- ista alaptételt -, hanem az. üzleti életben is. Ahhoz, hogy üzletember légy, nagybetűs Embernek is kell lenned.” A mester new york-i, hamburgi és egyéb többnapos, mellesleg méregdrága kurzusain mindig óvja a hallgatóit attól, hogy csak a gyors profittal törődjenek.:: „A biznisz olyan, mint egy ház: lassan, türelmesen, s mindenre odafigyelve kell felépíteni, hogy ne fújja el az első forgószél. Mindehhez persze energia, testilelki frissesség kell” - 11 nítja. Ezt szolgálja a tanfolyamokon elmaradhatatlan tai- csi, egy olyan ősi kínai módszer, ami a „test, a Lkk és a szellem egységét” szol gálja. Akiben ez létrejön, hirdeti Csungliang, az a válságot és a kudarcot sem csak tragédiának tekinti, hanem úgy fogja fel, mint az újrakezdés kényszerét és egyben lehetőségét, a versenyt pedig úgy, amiben ugyani győzni kell, de lehetőleg úgy, hogy a legyőzött is talpra állhasson. „ Oltalmazom, mert ismeri nevemet". Zsoltárok 91,14. K icsiny gyermek bújik oda szülei, nagyszülei ölébe, mert ott biztonságot, elrejtett- séget élvezhet mindenféle veszedelemmel szemben. Sikeresnek érezhetik magukat azok a politikusok, akik hazájuk népe számára biztos védettséget tudnak nyújtani - adott esetben mások segítségével. A legmagasabb szintű és legtökéletesebb védelmi rendszer sem pótolhatja a gyermek számára szüleit, a lélek számára Istent, Akinek mintegy felidézi szavát a zsoltár írója. A Szentírás mint egy hatalmas példatár, sorolja a legváltozatosabb körülmények között, hogyan oltalmazta Isten például Mózest és népét - akik „ismerték nevét” - a fáJó hír raótól, a pusztai vándorlás ezernyi veszedelmétől, Dánielt az oroszlánok vermében az oroszlánoktól - hogy csak e kettőt említsük a sok ismert esetből. S ajnos, van rá példa, hogy a gyermek kényszerül nélkülözni azt a védettséget, elrej- tettséget, mely szülei részéről megilletné. Van arra is számtalan példa, hogy az emberi lélek megkísérli, hogy Isten helyébe mást állít, ami biztonságigényét kielégítheti. A balesetet szenvedőhöz hívni kell a mentőket! Nem lehet vaktában akármilyen telefonszámot tárcsázni! Ugyanígy a tűzoltók sem értesíthetők, vagy a rendőrség sem vesz tudomást, arról, hogy baj van, szükség van rájuk - ha nem az ő számukon keresik őket. Mit jelenthet az tehát, hogy ismerni Isten nevét? Létezne neki „hívószáma”? Igen, a Bibliában ott áll ez a „hívószám”, ez a NÉV: Jézus Krisztus! Őt kell igazán megismerni, hívni, mert bármilyen más „név”-nek a hívása azt jelenti, hogy az igényelt oltalom, biztonság elérhetetlen, megkaphatatlan marad. Még akkor is, ha nagyon bíztatónak tűnik az a más név! É vszázadok és évezredek változhatnak, ez a név nem változik, Jézus Krisztus tegnap és ma és mindörökre ugyanaz: biztos oltalom neked és mindnyájunknak! Szilvássy Géza református lelkész A Guernicát nem adják kölcsön A madridi Zsófia Királyné Múzeum nem adja kölcsön Pablo Picasso híres háborúellenes képét, a Guernicát a bilbaói Guggenheim Múzeum őszi avatására. A madridi múzeum kuratóriuma ugyanis előző nap úgy találta, hogy a festmény nincs szállítható állapotban. A restaurátorok már korábban aggodalmukat hangoztatták. A baszkföldi autonóm kormányzat heves reagálására azonban a madridi parlament kulturális bizottsága három hete állást foglalt a kép Bilbaóba szállítása mellett. Egy múzeumi szóvivő jelezte, hogy a mostani negatív döntés kötelező erejű, mert a törvény szerint az utolsó szó joga a kuratóriumot illeti meg. Istentiszteletek Római katolikus szentmisék. Belváros: Szombat: 18.00. Vasárnap: 9.00, 11.00, 18.30 óra. Újváros: Szombat: 17.30. Vasárnap: 7.30,10.00. Református istentiszteletek. Vasárnap: 9.00 óra Kálvin tér, (gyermekistentisztelet), 10.00 Kálvin tér. Evangélikus istentiszteletek. Vasárnap: 9.30 Luther-tér. (minden hónap 2. vasárnapján német áhitat). 10.00 Luther tér. Baptista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Dózsa Gy. u. 1. Vasárnap: 9.30 Dózsa Gy. u. 1. Metodista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Munkácsy u. 1. Szombat: 16.00 Munkácsy u. 1. (gyermekistentisztelet). Vasárnap: 17.30 Munkácsy u. 1. Paks Római katolikus szentmisék. Jézus Szíve Nagytemplom: Hétköznap: 6.30, 7.00 órakor. Szombat: 18 óra. Vasárnap: 7.00, 9.00, 10.00 (gyermek és diákmise), 18 óra. Szentlélek Újtemplom. Kedd, csütörtök: 17.00 óra. Szombat: 17 óra. Vasárnap: 8.00 (gyermek és diákmise), 11.15 óra.
