Tolnai Népújság, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-15 / 163. szám
1997. július 15., kedd Gazdaság 5. oldal Terjed a tűzelhalás. Heves megyében is felütötte fejét az almástermésű gyümölcsfákat megtámadó növénybetegség, a tűzelhalás: Tiszanánán azonosították a megyei növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás szakemberei a kórokozó baktériumot. Kettőért ötöt. Július 21-én indul a váci Forte Fotokémia Részvénytársaság részvényeinek kárpótlási jegyért történő cseréje - jelentették be az ÁPV Rt. hétfői tájékoztatóján. A nyilvános forgalomba hozatal keretében 2 darab 1000 forint címlet- értékű kárpótlási jegyért 5 darab 1000 forint névértékű Forte-részvényt lehet jegyezni a Postabank Értékpapír-forgalmazási és Befektetési Rt.-nél és a kijelölt Postabank-fiókokban. Besszre hossz. Rövid életűnek bizonyult a múlt hét végi bessz a Budapesti Értéktőzsdén. A hétfői kereskedés 107 pontos index- emelkedést hozott, bár az áremelkedés nem volt általános. A BUX értéke jelenleg 7269,94 pont. A határidős piacon 130-150 ponttal emelkedtek a BUX-árak. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 322,86 Francia frank 31,72 Japán jen (100) 168,31 Német márka 107,19 Olasz líra (1000) 110,35 Osztrák schilling 15,24 Svájci frank 129,94 USA-dollár 191,20 ECU 211,39 „Bízunk az új tulajdonos régi szakmai múltjában.” Elkelt a Gemenc Gabona Rt. (Folytatás az 1. oldalról.) Harmincnégy százalékot egy 11 beszállítóból álló gabona- termelői kör (termelőszövetkezetek) nyerte el, a fennmaradó 15 százalékot pedig majd a Gemenc Gabona Rt. dolgozói vásárolhatják meg kedvezményesen. — Mikor kerül sor a szerződés aláírására? — Bízom benne, hogy napokon belül. Azért is fontos, hogy a Gemenc Gabona Rt. további sorsa még az aratás előtt eldőlt, mert így az idei évi felvásárlásokat már az új tulajdonos közreműködésével tudjuk lebonyolítani. A Gemenc Gabona vezetői és dolgozói úgy látják, hogy hosszútávon biztosítékot jelent számunkra és a cég számára is, hogy olyan cég lett a tulajdonos, aki eredményes szakmai múlttal rendelkezik. A Gemenc Gabonát egyébként önálló részvénytársaságként kívánják üzemeltetni. Az elképzelések szerint a CERIN- VESTOR Kft. fejleszteni kívánja a szekszárdi cég tevékenységi körét, növelni kívánja a termelést (folyamatos műszak kialakítására gondoltunk), bővíteni fogja a kapacitását, illetve a kül,- és a belpiaci tevékenységet és emellett megőrizve azokat az értékeket, melyeket a Gemenc Gabona Rt. eddig elért. — Itt kívánom megjegyezni, hogy július 2-án megtörtént a Gemenc Gabona Rt. egy éves felülvizsgálata és továbbra is birtokosai vagyunk a TÜV- CERT ISO 9001 Európai Minősítésnek. — így közvetlenül a betakarítás előtt kötöttek-e már szerződést a termelőkkel búzára? — Igen, 26 termelői beszállítóval van már szerződésünk, melyek a tőzsdei árakhoz igazodnak. Ez azt jelenti, hogy a felvásárlást megelőző hónap utolsó tőzsdei napjához számítjuk az árakat. — Mit jelent ez konkrétan? — Akivel júliusban szerződtünk, neki a júniusi utolsó tőzsdei napon érvényes búza árak szerint fizetünk. A szállítási és egyéb költségeket leszámítva ez pontosan 18.500 forint/tonna árat jelent. A huszonhat termelővel a már megkötött szerződés szerint a teljes évi búza mennyiség felét biztosítottuk, tehát várjuk még a termelők további jelentkezését. Az ezt követő felvásárlásokat már fix áras szerződésekkel kívánjuk biztosítani. Mauthner Mikor adózik a falusi szállásadó? Július elsején lépett érvénybe a kormánynak „A magán szálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról” szóló rendelete, amely a fizető-vendéglátásra és a falusi szállásadásra vonatkozó szabályokat tartalmazza. A rendelet előírja, hogy a fizető-vendéglátóhelyeket osztályba kell sorolni, a falusi szálláshelyeket pedig minősíteni. Az osztályba sorolásnak három osztálya (I., II. illetve III.), a minősítésnek négy fokozata van: összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli. A minősítéseket a Falusi Turizmus Országos Szövetségének Minősítő Bizottsága végzi, amelynek megyei szervezetei is vannak. A rendelet melléklete részletesen foglalkozik az adózási kérdésekkel. A személyi jövedelemadóról szóló törvény tavaly év végén úgy rendelkezett, hogy az választhatja a tételes átalányadózást, aki a kormányrendelet szerint folytat magánszállásadói tevékenységet. Eszerint a szállásadónak október 31-éig a jegyzőnél nyilvántartásba kell magát vétetnie. Erről igazolást kap, amelyet tizenöt napon belül be kell mutatni az adóhatóságnak. Évi 300 ezer forint alatti jövedelem adómentes! Azoknak is be kell mutatniuk a jegyző által kiállított igazolványukat az adóhatóságnak, akik ebbe a kategóriába tartoznak. Az Ipartner telefonszolgálatán e héten is a Magyar Turizmus Rt. munkatársai várják az érdeklődőket. Július 15., kedd: Milyen lehetőségek kínálkoznak a kultúra támogatására létrehozott idegenforgalmi rendezvényekkel kapcsolatos pályázati rendszerben? Szerda: Milyen idegenforgalmi kiadványok állnak rendelkezésre az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumban? Csütörtök: Melyek az idegenforgalmi célú beruházási kamattámogatás pályázati feltételei? (koós) Pont a pénztártörvényre A kötelező befizetéseken alapuló magánnyugdíjpénztártörvényről ma tart végszavazást a törvényhozás - ha az ellenzéki pártok nem fordulnak az Alkotmánybírósághoz. A pénztártörvényt csak kerettörvénynek tekinthetjük - nyilatkozta lapunknak dr. Bőd Péter, a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elnökségi tagja -, mert még számos miniszteri és kormányrendelettel egészül majd ki.- A törvény számunkra legfontosabb tétele: azok, akik még a régi rendszerben - tehát 1998 végéig - szereztek nyugdíjjogosultságot, akár csak egy napot is, és 47 évnél nem idősebbek, eldönthetik, hogy belépnek-e az új rendszerbe vagy ragaszkodnak a régihez. Ez lesz az elkövetkező két év nagy döntése. Ez mintegy két és fél millió állampolgárt érint, akiknek alaposan át kell majd tanulmányozniuk a hamarosan megjelenő nyugdíjtájékoztatót, s mérlegelniük kell, hogy jelenlegi és jövőbeni élethelyzetüknek melyik - a régi (fel- osztó-kirovó) vagy az új, vegyes - rendszer felel-e meg a legjobban. Az új rendszerben sokan veszíthetnek is - véli Bőd Péter. Az átlépőknek 1999-től hét, 2000-től nyolc százalékot kell magánszámlákra befizetniük - de adókedvezménnyel. A pályakezdők számára 1998 júliusától lesz kötelező a 30 százalékos nyugdíjjárulékból minimum hat százalékot átutaltatni a kötelező magánkasszába. (csernyánszki) Bérnövekedés: ami belefér Az idén a reálbérek 4-5 százalékos pozíciójavulása valószínűsíthető a tervezett szinten tartás helyett. Ez örvendetes, de óvatosságra int a jövő évi bérmegállapodások előkészítése során - hangsúlyozta a kormányzati oldal az Érdekegyeztető Tanács hétfői plenáris ülésén. A kormányzat ezért a feltételezett 13,5 százalékos inflációhoz mérten szerény, átlagosan 14,5 százalékos bruttó keresetnövelést javasol országosan a versenyszférának, 16 százalékos maximummal. A munkavállalói oldal támogatta, hogy minél alacsonyabb szintű infláció- és nominálbér-emeléssel valósítsák meg jövőre a reálbérek növelését, de a kormányzat által javasolt pozíciójavulás számukra elfogadhatatlanul alacsony. Legalább 4-5 százalékos reálbérnövelést tartanak indokoltnak. A munkavállalói oldal jövőre az alacsony és középkeresetű rétegek helyzetét javító intézkedéseket vár az adó- és j árulékpolitikában. Akar László pénzügyminisztériumi államtitkár szerint nem reális a 4-5 százalékos reálbérpozíció-javítás. Elmondta: a 3,5 százalékos GDP-növekedéssel 1,5-2 százalékos reálbérnövelés van összhangban. Ennél magasabb mérték a kormányzat szerint veszélyezteti a stabilizáció eddig nehezen elért eredményeit. A Szekszárdi Hegyközség tiltakozik Paks Szekszárdhoz tartozik?! A Szekszárdi Hegyközség választmánya megtárgyalta a készülő bortörvény tervezetét és ehhez kapcsolódó észrevételeit eljuttatta a Hegyközségek Nemzeti Tanácsához, valamint Földművelésügyi Minisztériumba. Mészáros Pál, a Szekszárdi Hegyközség elnöke elmondta, hogy sajnálattal állapították meg, hogy a törvény- tervezetbe a javaslataikból semmi nem került be, sőt az egész szekszárdi borvidék érdekeit sértő módon, egy újabb körzettel, nevezetesen a paksi körzettel bővítették. Mint ismeretes, a múlt héten, szerdán, a Szekszárdi Hegyközségi Tanács ülésén (20 hegyközség képviselője szavazott) a megjelentek egy órás vitát követően úgy döntöttek, hogy kibővítik a szekszárdi történelmi borvidéket. (Ez a javaslat először a Hegyközségek Nemzeti Tanácsán hangzott el, a Szekszárdi Hegyközségi Tanács a felvetést ezt követően vitatta meg.) Eszerint három besorolást fogadtak el, így lett A, B és C körzet, mely mind a szekszárdi történelmi borvidék részeként működik majd. (A-ba a szekszárdi körzet 14 települése, a B-be a völgységi körzet 8 települése, a C-be Paks és Kölesd tartozik.) A szavazásban a szekszárdiak és a bátaiak nem támogatták a borvidék kibővítését, sőt levélben fordultak ez ügyben a Hegyközségek Nemzeti Tanácsához, dr. Ur- bán András főtitkárhoz. Mészáros Pál, a Szekszárdi Hegyközség elnöke elmondta, hogy többek között ismét javasolták, hogy a Bikavér borok forgalmazására vezessenek be időkorlátot, azaz 1997. szeptemberében szüretelt bort 1998 szeptemberéig ne lehessen forgalomba hozni. „Szekszárdi Bikavér” bort csak a szekszárdi borvidék szekszárdi körzetében termelt szőlőből lehessen készíteni. Termőtájtól függetlenül lehessen siller bort forgalmazni, hiszen ez elsősorban technológia kérdése, melynek Szekszárdon is nagy hagyományai vannak. (Például a kadarkából készült Lángsiller régi szekszárdi specialitás.) — Javasoltuk, hogy a Völgység fővárosának tartott Bonyhád, valamint Mőcsény és Bátaapáti kerüljön a Völgységi körzetbe. Az úgynevezett „C” körzet kialakítását elfogadni nem tudjuk, mert történelmileg Paks soha nem tartozott Szekszárdhoz. Sérelmezzük, hogy a megkérdezésünk nélkül Paks a Szekszárdi Borvidékhez került. Ez ellen a hegyközségünk tagjai, szőlőtermelők erősen tiltakoznak, mivel Paks éghajlati és talajtani adottságai és az itt termelt bor jellege erősen eltér a szekszárdiétól. A főtitkárhoz írt levél újabb javaslattal zárult, miszerint a korábbi tervezetben szereplő többszintű minőségi ellenőrzés kerüljön a törvénybe, nevezetesen az, hogy az OBI (Országos Borminősítő Intézet) mellett, regionális laboratóriumok is végezhessenek vizsgálati tevékenységet.-mauthnerSárgul a levél Az elmúlt hetek csapadékos időjárása nagy zűrzavart okoz a talaj makro-, mikro- és nyomelemforgalmában. Ennek legszembetűnőbb jelei legelsősorban szőlőültetvényeinkben, gyümölcsfáinkon mutatkoznak, erőteljes levélsárgu- lás formájában. Fő okozója lehet két nyomelem, a vas vagy magnézium hiánya. A talaj összetételről és a növényfajta érzékenységétől függ, hogy melyik a „ludas” a káros jelenség kialakulásában. A növényzet biológiai és fiziológiai állapotát károsan befolyásoló sárgulás megszüntetéséhez jó tudni, hogy a bajt melyik nyomelem hiánya okozza. Vashiány esetében a levélzet egy- neműen sárga, alig észlelhető sötétebb zöld árnyalat. Ezzel szemben a magnéziumhiánynál a levélzeten a főerek és az arról leágazó mellékerek határozottan sötétzöldek, még az érközökben feltűnő krémsárga elszíneződés keletkezik. Túlságosan meszes talajok esetében a talajba oly sokak által adagolt vasgálic- vagy magnéziumszulfát oldat nem biztos hogy hatékony, mert a sok csapadék által aktivizált kalcium (mész) ezekből a nyomelemekből továbbra is igen nagy meny- nyiséget képes lekötni, felvehe- tetlenné tenni. Ezért javasolható az általam már jó eredménnyel alkalmazott levéltrágyázás a kereskedelemben egy literes kiszerelésben is kapható kombinált vas-magnézium levéltrágya szigorúan az előírt töménységben történő kipermetezése, vagy vashiány esetén a Sequestren FE, magnéziumhiány esetében a Magnéziumszulfát (keserűsó) oldat megismételt kijuttatása. Szakái László Figyelem, peronoszpóra járvány van! Kritikus a helyzet a szőlőkben is (Folytatás az L oldalról.) A gyakori esőzések, majd a párás meleg, az erős szelekkel érkező újabb zivatarok még azt megnehezítik, hogy a gazdák traktoraikkal a földjeikre menjenek. A megyei növényegészségügyi állomáson Fűzi Istvánt arról kérdeztük, hogy milyen növényvédelmi feladatra kell felkészülni a szőlőben? — Nagyon erős peronoszpóra járvány van kialakulóban. Már nagyon jelentős fertőzéseket is regisztráltunk, bár nehezíti a termelők helyzetét az, hogy a tünetek még nem látszanak. Erre július 20-a és 25-e között lehet számítani. Akkor látjuk majd igazán, hogy ezek az esők milyen fertőzést is okoztak. Az elhanyagoltabb ültetvényeken, a fürtökön már harminc százalékos kárt lehet regisztrálni. Ebből következik, hogy akár totális fürtkár is kialakulhat a július végére. — Ön szerint mi az oka annak, hogy a peronoszpóra akár jelentős kárt okozhat az idén? — Sokan csak későn kezdtek el (vagy még el sem kezdtek) védekezni a peronoszpóra ellen. Lisztharmatnak nézték a jelentkező tüneteket, ugyanis a fürtökön a korai fertőzések ki- virágzás-szerűen jelentek meg. Nagyon sokan kezelik a szőlőt fölöslegesen lisztharmat ellen, közben a peronoszpóra egyre jobban „dolgozik”. Az állomás már június 8-án felfedezte a tüneteket a fürtökön, tehát ez a fertőzés már jóval előbb jelentkezett. Az esők nagyon kedvező időpontokban jöttek már májustól kezdve a peronoszpóra számára, és már annyira erős a fertőzési nyomás, hogy ez tömeges veszélyt jelenthet a szőlőkre, melyek július végéig nagyon fogékonyak a betegségre. — Milyen tünetekre lehet számítani? — A leveleken nincs annyi fertőzés, mint a fürtökön, melyek hamarosan elbamulnak. Az elkövetkező napokban várhatóan a bogyókon kivirágzás már nem lesz, csak bámulások jelentkeznek, melyek idő előtt lepotyognak, vagy elfonnyadnak. — Mit lát a termelő most az ültetvényében? — Attól függ, hogy eddig hogyan védekezett és hol van a szőlője. Egy átlagos területen, ahol eddig „visszafogottan” permeteztek, ott látható, hogy a fiatal hajtásokon már megjelent a peronoszpóra a leveleken. A fürtökön pedig elhalásokat lehet látni, sok esetben fehéres penészkivi- rágzás kíséretében. Sokan ezt keverték össze a lisztharmattal eddig is. — Mit lehet most tenni, hogyan kell védekezni? — Ahol már jelentős a fertőzés ott erős, gyógyító hatású készítményt kell alkalmazni, bár 3-4 után már ezek hatása is megszűnik. Vagyis a fertőzést követően csupán 3-4 nap alatt lehet eredményt elérni, ezt követően már a gyógyító hatást nem tudja egyetlen készítmény sem biztosítani. Nagyon oda kell figyelni a kései szőlőfajtákra, például nagyon veszélyes lehet a Mer- lotban a helyzet. Ott ugyanis a járvány a fürtön jelentkezik, és jelentős károkat tud okozni. Ahol viszont rendszeresen permeteztek és nem látszik semmi jele a fertőzésnek ott továbbra is elég ha réztartalmú szerekkel védekeznek a termelők. Makó Szabolcs, a Balaton- boglári Borgazdasági Rt. nö- vényvédős szakmérnökét is megkérdeztük a jelenlegi helyzetről. — A legégetőbb feladat most a szőlőperonoszpóra járvány kialakulásának a megakadályozása. Bár a gyakori esők miatt csak kevés időnk jutott az elmúlt napokban a védekezésre, de a mély talaj ellenére is megpróbáltuk kihasználni a csapadék mentes időszakot. Tudni kell, hogy a kórokozó ellen jelenleg a felszívódó készítmények hatásosak (Rido- mil, Curzate, Acrobat, Axa- nit), hiszen ezek a betegség kialakulását úgy képesek megakadályozni, hogy rövid időn belül bejutva a növénybe „utolérik” a károsítót és megakadályozzák annak a további fejlődését. Néhány helyen mifelénk is tömegesen jelentek meg a tipikus olajfoltok és azok fonákján a gomba szaporító képletei. A betegség nagymérvű elterjedésére a mostani több napos esőzések után kell számítani. Ezért kell gyors beavatkozással a kórfolyamat kiteljesedését lassítani, illetve megakadályozni. A peronoszpóra mellett figyelni kell a levélatkák felszaporodására és sajnos a szőlőlisztharmat is feljövőben van. Mauthner
