Tolnai Népújság, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-14 / 162. szám

1997. július 14., hétfő Sport 7. oldal 23. Fiat Gemenci Nagy díj nemzetközi kerékpáros verseny, Szekszárd Újra Dubnicára került a vándorserleg, dobogós a Szekszárd Három éve még a serdülőknél, idén a felnőtteknél nyert Sipőcz Dávid Csúcsközelben a dubnicai menők Pénteken este a 122 km-es or­szágúti verseny mezőnye elcsi­gázottan, csuromvizesen ért fel a Szekszárd legmagasabb pont­ján, a Kálvária-tetőn kijelölt célba. Szombat reggel újra csak esőre ébredtek a versenyzők, s bár az égi áldás a 2000 m-es, egyenkénti indítású hegyi idő­futam 10 órás rajtjára meg­szűnt, a Nap továbbra sem volt kíváncsi a kerekesekre. A Ga­ray téren kijelölt starttól - az előző napi befutó fordított sor­rendjében - percenként indulva küzdötték le a mintegy 250-300 m-es szintkülönbséget. A Kál­vária-tetőn gyülekező közönség a győztes személyén túl legin­kább arra volt kíváncsi: vajon megdől-e Sajó Péter szakállas, immár 14 éve fennálló 3:55.96- os útvonalcsúcsa. A nézők Borisz Ljujics (Csukaricski Beograd) célba érkezésekor kapták fel először a fejüket - a szerb versenyző jóval négy és fél perc alá szorí­totta az addigi legjobb időt (4:18:87). Újabb félóra eltelté­vel a szekszárdi színekben ver­senyző orosz „vendégmunkás” Vlagyimir Poljakov, majd a pontversenyben élen álló oszt­rák Wiesinger tekerte magát az első helyre (4:12:87). Bilas (Partizán Beograd) további ti­zedeket faragott le a legjobb időből, de ekkor már mindenki a tavalyi hegyimenő, szlovák Zadubanra figyelt. A dubnica- iak kiválósága nem is okozott csalódást, 4:00.34-el zuhant át a célvonalon. Csapattársa, a Sipőcz Dávid a Kálvárián ába igyekeztek a rajtvonal mögé felsorakoztatni a kereke­seket; a sor eleje mármint egy tíz méterrel előbbre araszolt, s a tovább várni képtelen többség nekilódult. Feleslegesen, mert hogy egy kör megtételével megállították, majd a rajtnál maradt türelmesebbek mögé te­relték a mezőnyt. A fiúk hatalmas tempóban kezdték meg a Fiat-kupáért ki­írt 30 körös harmadik szakaszt, az első „kanyart” a ferencváro­siak pályakerekese. Hegyes Já­Az olasz Sessi és Istlstekker „Jana” értékel ’95-ben egyéni összetett győz­tes Jan Zilovec azonban még rajta is túltett, szenzációs 3:59.84-es idővel ért fel. A hátralévő hat versenyzőből csak két ifista, a cseh Leiska és az olasz Grassi-Mapei profi csapatánál edződő Sipőcz Dá­vid tudta némileg megközelí­teni Zilovecet. A szlovák kere­kes, szakaszgyőzelmével az egyéni összetettben a harmadk helyre jött fel az ugyancsak dubnicai Nagy Róbert és Si­pőcz mögé. Rekordidőt futottak nos nyerte, míg a már díjazott második és harmadik kör a kri­térium-specialistának számító tipográfiás Beptó Zoltán győ­zelmét hozta. A következő ka­nyart a fiatal szekszárdi Takso­nyi Áron teljesítette leggyor­sabban, az ötödik körre kiírt első részhajrá győztesének járó öt pontot viszont már Igor Bi­las, a Partizán Beograd ver­senyzője tette zsebre. Hatodik alkalommal már a hegyi menő szlovák Zilovec tekert az élen, pozícióját két körön át meg­őrizte. A folytatásban olasz, majd a pont­versenyben élen álló Wie- singer (Tyro- lia) révén osztrák, s Ágoston sze­mélyében ha­zai körgyőz­tes is akadt, de a második részhajrára ismét előke­rült a belgrádi Bilas, és újabb öt pont­tal gazdago­dott. A verseny harmadán túl - a tavalyi Istlstek- ker-Poitschke akcióval el­lentétben - még senki sem vállalko­zott komoly szökésre. À tizennegyedik körben a ju­goszláv Bilas pontjai mellé egy különdíjat is beszerzett, s a harmadik rész­hajrában sem adta alább az első helynél. Féltávnál az iram mit sem csökkent, a szekszárdiak mindvégig „tűzközelben” te­kertek. A 16. körben Arató Dá­vid másodikként haladt át a célvonalon, majd Ágoston Pé­ter és az orosz vendégmunkás, Vlagyimir Poljakov is nyert egy kanyart. Újabb részhajrá következett, s a jó szeműek már idejében ki­szúrhatták a mezőny elején a belgrádi Bilast, ám végül még­sem az ő, hanem csapattársa, Nikacsevics neve mellé került az öt pont. Fogytak a körök, a nézők pedig egyre szaporodtak, a hagyományokhoz hűen, több mint tízezren követték figye­lemmel az esti száguldást. A 23. kört nyerő Wiesinger nem elégedett meg a részsikerrel, megpróbált meglógni. Kísérlete azonban meghiúsult, s így a következő győzelmet már a szekszárdi Ágoston Péter aratta. Az utolsó részhajrára a dub­nicai Jan Sipeky mozgósította legjobban tartalékait, igaz többre nem is futotta az erejé­ből. A 27. kör várható befutójá­ról a gimnázium környékén ál­lók „tudósítottak”: hatalmas moraj jelezte, szekszárdi brin- gás vezeti a mezőnyt. A végső győzelemre is esélyes Istlstek­ker János hozta lázba az érte szorítókat. „Jana” megpróbált meglépni a élbolytól, ám a cél­egyenesben szerzett előnye hamar elolvadt. Nem úgy a Bo­ris Ljujics és Tomás Liska al­kotta jugoszláv-szlovák duóé. ők ketten az utolsó előtti kör­ben meglógtak, s mivel a töb­biek nem vették fel a kesztyűt, a páros a belgrádi fiú vezetésé­vel, Nagydíj rekordot produ­Szombat délután négy órakor a rendezők, szponzorok háztömb körüli versenyével folytatódott a viadal. Az egykörös etapon rajthoz állt többek között az olimpiai és világbajnok, ököl­vívó Kovács István is. A nép­szerű „Kokó” a Fiat vendége­ként töltötte Szekszárdon szombat délutánját és estéjét. A XXIII. Fiat Gemenci Nagydíj hivatalos esti megnyi­tóján Szekszárd város nevében Fodor Miklós alpolgármester köszöntötte a résztvevőket és a több ezres közönséget. Az időjárás ezúttal kegyeibe fogadta a 42 kilométeres krité­riumverseny mezőnyét. Presz­tízskérdést jelentő győzelemért már a start előtt megkezdődött a küzdelem. A versenybírák hi­Együtt a kritériumverseny mezőnye A háztömbkörüli dobogósai: Liska, Ljujics, Sipőcz A mezőnysprint döntött Vasárnap korán, de korántsem álmosan kezdtek vasárnap a Gemenci Nagydíj résztvevői. A sárközi kör első kilométerein hatalmas iramban pedáloztak a porfelhőlovagok, aztán amilyen gyorsan jött, oly hirtelen elil­lant a lelkesedésük. Egyedül Kari Schönf ragaszkodott a kezdeti tempóhoz, az osztrák bringás Sárpilisnél már 40 má­sodperccel tekert a többiek előtt. Visszakanyarodván Szek­szárd felé egészen lelassult a mezőny, a „pofás” pofaszél Schönföt is visszavetette. Az első szekszárdi, városközponti hajrát még a Tyrolia kerekese nyerte, a városvégi sprinten azonban már csepeli Steig Gá­bor furakodott az élre. Először Kétynél váltak ki egyszerre többen a bolyból, s az elmenés sikeresnek bizonyult: Hőgyész után már két és fél perccel vezetett a nyolc „élen­járó”. A csapatgyőzelemre esé­lyes Dubnica együtteséből Za- duban és Sevc tekert elöl, míg a magyarok közül a debreceni Szmimyák Zsolt, és a szolnoki Steig Csaba tartott a szökevé­Ahogy a „hegyekhez” értek az indulók, előbb összeért, majd elnyúlott a sor. A „mag” tartotta magát, a gyilkos duzsi emelkedőről együtt szállt alá az „erősebbje”. A 194 km-es sza­kasz végéhez közeledve sorra indultak az akciók, a kiegyenlí­tett mezőnyben azonban min­den szökési kísérlet meghiúsult. Tizenöt kilométerrel a befutó előtt a dubnicaiak felügyeltek a rendre, Zilovecet és Zadubant az Iststekker-Sipőcz kettős kö­vette, kiugrásra várva elöl haj­tott a szlovákok sárga trikósa, Nagy Róbert is. Leiska (Favorit Bmo) 4:06.09, 4. Sipőcz (Grassi-Mapei) 4:08.19, 5. Nagy R. (Dubnica) 4:11.07, 6. Bilas (Partizán Be­ograd) 4:12.32. 4. szakasz, 42 km-es krité­riumverseny a Fiat-kupáért: 1. Borisz Ljujics (Csukaricski Beograd) 55:43, 2. Liska (Inter Mal) azonos idővel, 3. Sipőcz (Grassi-Mapei) a.i., 4. Istlstek­ker (Szekszárdi KSC) a.i., 5. Valerino Viandelli (Panifico Davoli) a.i., 6. Arató D. (Szek­szárdi KSC) a.i. 5. szakasz, 194 km-es hosz- szú távú országúti verseny: 1. FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY Gorán Simics (Csukaricski Be­ograd) 4:27:59, 2. Sipőcz (Grassi-Mapei) azonos idővel, 3. Liska (Inter Mal) a.i., 4. Beptó (Tipográfia-Budacolor) а. i., 5. Nagy R. (Dubnica) a.i., б. Carta (Padovani) a.i. Összetett egyéni: 1. Sipőcz Dávid (Grassi-Mapei) 8:32:48, 2. Nagy R. (Dubnica) 8:32:57, 3. Zilovec (Dubnica) 8:33:05, 4. Istlstekker (Szekszárdi KSC) 8:33:08, 5. Sessi (Panifico Da­voli) 8:33:12, 6. Leiska (Favo­rit Bmo) 8:33:13 ... 10. Arató D. 8:33:39, 13. Madaras 8:33:59, 24. Poljakov 8:35:25, 31. Ágoston 8:36:40, 34. Tak­sonyi 8:38:07 (mindannyian Szekszárdi KSC). Csapatverseny: 1. Dubnica (szlovák) 25:39:18, 2. Panifico Davoli (olasz) 25:41:39, 3. Szekszárdi KSC 125:42:14. A csapatversenyben immár tizedszer a Dubnica nyert, a szlovákok másodszor vihették haza végleg a Nagy díj vándor­serlegét. Ifi. Fekete László Ifi. Teszler Vendel kálva „hazaért”. A mezőnyhaj­rában remek sprintje után Si­pőcz Dávid esett be harmadik­ként a hazai kedvenc, Istlstek­ker előtt. Összetettben a dubnicai Nagy Róbert megtartotta a sárga trikót, míg Sipőcz egyet­len másodperccel lemaradva, a második helyről várhatta a foly­tatást. A szekszárdiak közül Istlstekker a negyedik, Arató a tizedik, Madaras Zoltán pedig a 12. helyről vághatott neki va­sárnap a Nagydíj utolsó, 194 km-es szakaszának. százharmincadik kilométernél kijelölt frissítő előtt lelassult a kvintett, így az üldözőbolyból heten .„felfejlődtek”, köztük te­kert az összetett negyedik he­lyen álló szekszárdi Istlstekker is. Jegyzőkönyv 3. szakasz, 2 km-es egyen­kénti indítású hegyi időfutam az Ezerjó-kupáért: 1. Jan Zi­lovec (Dubnica) 3:59.84, 2. Za- duban (Dubnica) 4:00.34, 3. A mindent eldöntő szakasz bejutója, magasban a kezek nyekkel. Az üldözőbolyt a szekszárdi csapat húzta, Tamá­sinál száz másodpercre „apasz­tották” hátrányukat a házigaz­dák. A szombat esti kritériumver­seny győztese, Borisz Ljujics vasárnap há­rom rész- és két hegyi haj­rát nyert (!), igyekezete érthető volt, hiszen Dom­bóvár előtt a mezőny már ott lihegett a vezetők nya­kában, hár­man le is sza­kadtak az él­ről, de a Bec- chi-Wiesin- ger-Ljujics- Zaduban- Steig ötös fo­gat növelni tudta már-már veszni látszó előnyét. A A városközpontba együtt fordult a mezőny, a látványos sprintet a belgrádi Goran Si­mics nyerte, ám legmagasabbra a másodikként célba érkező Si­pőcz Dávid keze emelkedett, hiszen helyezésével az olasz Grassi-Mapei 19 éves légiósa diadalmaskodott. — Rendkívül nehéz volt, a szlovákoktól nem tudtam meg­lépni, így arra figyeltem, hogy az első háromba kerüljek és Nagyot megelőzzem. A tipográ­fiás Beptó segítségével mind­kettő sikerült - nyilatkozta bol­dogan Dávid, aki három éve egyszer már nyert Szekszárdon, a serdülők hosszú távú számá­ban ... Az élbollyal befutó Istlstek­ker János sajnos, a hajrában már nem tudott beleszólni az elsőségért folytatott küzde­lembe, összesítésben negye­dikként zárt. A házigazdák első együttese örömünkre így is a harmadik helyen végzett, utol­jára 1991-ben állt szekszárdi csapata a dobogón ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom