Tolnai Népújság, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-18 / 140. szám
2. oldal Világtükör — Hazai Tükör 1997. június 18., szerda Három százalék alatt a költségvetés hiánya Eurocsomag az uniónak „A tárgyalásoknak csak győztesei vannak” - így értékelte a szemmel láthatóan fáradt, ám mégis elégedett házigazda, Wim Kok holland miniszter- elnök az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján elért megállapodást a közös pénz bevezetéséről. Ezt a programot hosszas egyeztetés előzte meg, az elmúlt héten Jacques Chirac francia köztársasági elnök és Helmut Kohl német kancellár külön is tárgyalt róla. A hosszú konzervatív kormányzást felváltó brit munkáspárti Tony Blair véleménye a közös pénzről pedig nem sokban különbözött attól, amit az elődje képviselt. Amszterdamban mégis sikerült megegyezni, és ez valódi áttörés. Nem volt könnyű a tagországok gazdaságát egymáshoz hozzáigazítani. Márpedig ez elengedhetetlen, hiszen a meghatározott menetrend szerint 1999. január 1-jétől rögzítik a nemzeti valuták és az euro közötti árfolyamot. A nemzeti valuták megszűnnek 2002-ben; ehhez a részes országok költségvetési deficitje nem emelkedhet 3 százalék fölé. Ebben a németek mutatkoztak rendkívül következetesnek. Theo Waigel pénzügyminiszter egyenesen közölte: „a 3 százalék az 3 százalék, nem pedig 3,2!” Ismét visszakerült a csúcsértekezlet asztalára a „kettős többséggel” történő szavazás lehetősége, és kiszivárgott hírek szerint a tagországok többsége hajlik is arra, hogy támogassák az elképzelést. Francia- ország és Nagy-Britannia viszont egyértelműen e megoldás ellen van. A jövőben minősített többségű szavazással történő döntésnél csak akkor tekintenék érvényesnek az állásfoglalást, ha a többség az unió népességének legalább 60 százalékát képviseli. A probléma az, hogy ma az egyes országok voksainak száma nem tükrözi reálisan a népességet. Németország 80 millió lakossal 10 vok- sot, Luxemburg 400 ezres népességével 2 szavazatot jelent. Az EU állam- és kormányfői felkérik a külügyminiszterek tanácsát: részletekbe menően vizsgálja meg az Európai Bizottság július közepére elkészülő országértékelését és bővítési jelentéseit, és ezek alapján tegyen részletes ajánlást a decemberben Luxemburgban esedékes EU-csúcs számára. Amszterdam a kerékpárok városa. Ezért a polgármester arany és ezüst színű bicikliket ajándékozott a résztvevőknek. Tony Blair nyeregbe pattant. A polgármester ajándékán Hazánk már aláírta a párkányi hídszerződést Zöld út a csatlakozáshoz Továbbra sincs előrelépés a Párkányt és Esztergomot ösz- szekötő híd újjáépítése ügyében - hangzott el a külügyi szóvivői tájékoztatón. Szentiványi Gábor elmondta: a Magyarország, Szlovákia és az Európai Unió közötti háromoldalú megállapodás tervezetét, amely az újjáépítés megkezdését célozza, a magyar fél már aláírta. Szlovákia azonban a bős-nagymarosi probléma végleges rendezéséhez, a hágai per lezárásához köti a szerződés jóváhagyását. Az Európai Unió Phare- programjából a híd építésére elkülönített összeg felhasználására ugyan nincs határidő, ám a megállapodás aláírását nyilván nem lehet hosszú ideig halogatni. A szóvivő szerint az ügy jelenlegi állása azért is sajnálatos, mert a Párkány-Esztergom híd újjáépítése nemcsak közlekedési és gazdasági szempontból fontos, hanem a regionális együttműködést tekintve szimbolikus jelentőségű. A szóvivő az amszterdami csúcsértekezlettel kapcsolatban elmondta: számos biztató jel mutat arra, hogy sikerrel és időben befejeződik a kormányközi konferencia, és fél évvel azt követően elkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások. Fontos, hogy az eredeti terveknek megfelelően, július közepére az Európai Bizottság a Tanács elé terjessze a társult országokról kialakított országvéleményeket, amelyek alapján az év végén a luxemburgi tanácsülés dönthet arról, hogy Magyarországot csatlakozásra hívja. A történelmi egyházak igent mondanak A részkérdésekről még további egyeztetések lesznek Egyházi vezetők a miniszterelnöknél FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Pénteken írják alá Rómában a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék közötti megállapodást a katolikus egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról és néhány vagyoni természetű kérdésről. Ezt tegnap a Parlamentben Horn Gyula miniszterelnök jelentette be a négy nagy történelmi egyház vezetőinek megbeszélése után tartott sajtótájékoztatón. A katolikus egyház mellett a református és az evangélikus egyház, valamint a Magyarországi Zsidó Flitközségek Szövetsége is üdvözli a megállapodást. Az egyezménytervezet szövegét ők is megismerhették, és írásba foglalták saját egyházuk véleményét - mondotta a kormányfő. Az állásfoglalásokból, miként a tegnapi megbeszélésből is kiderült: a négy egyház vezetői között teljes az egyetértés abban, hogy a megállapodás esélyegyenlőséget teremt az állami és az egyházi intézmények közszolgálati - oktatási, szociális, karitatív - feladatainak széles körű ellátásához. A jövőben egyértelművé válik az is, hogy milyen részt vállal az állam az egyházak anyagi támogatásában, és a kárpótlási igényeik kielégítésében. „Azt szeretnénk, ha az egyházak nem lennének anyagilag kiszolgáltatva a mindenkori kormánynak” - mondta a miniszterelnök, kiemelve, hogy az egyházak saját igényeik megfogalmazásában mértéktartóak voltak. A kormány és a három történelmi egyház július végéig további tárgyalásokon egyezteti az Országgyűléshez benyújtandó törvénymódosítások szövegét. Külön egymás közti megállapodásokat nem készítenek elő, azt szeretnék, ha a közös ügyeket a törvényben, jogszabályokban rendeznék. A tervezeteket - a vatikáni megállapodással egyidejűleg - szeptember közepéig kívánja a kormány az Országgyűlés elé terjeszteni.- Jó, hogy lesz elégséges idő a további egyeztetésre. Erre szükség is van, mert vannak még nyitott kérdések - mondta Kálmán Attila, a református egyház világi elnöke. Hasonlóan nyilatkozott Frenkl Róbert, az evangélikus egyház országos felügyelője és Zoltai Gusztáv, a MAZSI- HISZ ügyvezető igazgatója is. A még nyitott kérdések között utaltak a felekezetek közszolgálati és hitéleti feladatai szétválasztásának szükségességére, a hitoktatás és az egyszázalékos támogatás körüli bizonytalanságokra. Deregán Két új alkotmánybírót választott az Országgyűlés Élénk vita a nyugdíjreformról Az Országgyűlés tegnap titkos szavazással, nagy szótöbbséggel megválasztotta alkotmánybírónak Bagi István 55 éves pécsi ügyvédet és Németh János 64 éves tanszékvezető egyetemi tanárt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem általános rektorhelyettesét, az Országos Választási Bizottság elnökét. Módosították a képviselők a Munka törvénykönyvét. Az új rendelkezések rögzítik, hogy tulajdonosváltás esetén a munkavállalók jogai és kötelezettségei változatlanok maradnak. Szabályozták a munkáltatók csoportos létszám- csökkentésre vonatkozó kötelezettségeit, és az indítvánnyal ellentétben megmaradt az orvosi igazolás nélkül igénybe vehető háromnapos betegszabadság lehetősége. Az új nyugdíjrendszer általános vitájának utolsó napján Rusznák Miklós (KDNP) azt javasolta, hogy a gyermekek utáni kedvezményes évek ne csak az anyát illessék meg, hanem az apát is, és ezzel az idővel csökkenthető legyen a nyugdíjkorhatár. Bauer Tamás (SZDSZ) úgy vélte, hogy a nyugdíjreform az egyik legfontosabb eszköz a feketefoglalkoztatás kiküszöbölésére. Salamon László (Fidesz) és Für Lajos (független) rámutattak: a népesség fogyásának megállítása a jól működő nyugdíjrendszer előfeltétele. Kis Gyula József (MDF) javasolta, hogy az új rendszer úgynevezett tőkefedezeti elemét a tb-n belül és ne magánpénztári formában hozzák létre. A délutáni ülésen került sor két új alkotmánybíró megválasztására. Bagi Istvánt 284 igen, 19 nem, Németh Jánost 304 igen, 4 nem szavazattal választották az alkotmánybírák közé. Ezt követően a Ház plénuma előtt mindketten letették a hivatali esküt. S. Á. Új parancsnok érkezett a volt Jugoszláviába vezényelt magyar SFOR-alakulat okucani táborába. Létai Attila alezredes június végén veszi át a Magyar Műszaki Kontingens parancsnoki tisztét Darók József mérnök-ezredestől. NATO-hadgyakorlat kezdődött 13 ország - köztük Németország, Oroszország, Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország - csapatainak részvételével a Balti-tengeren. Atombaleset történt Oroszországban. Egy szerelő a technológiai szabályok durva megsértése miatt súlyos sugárfertőzést kapott az Arzamasz-16 tudósváros fizikai kutatóintézetében, de a légkörbe nem jutott radioaktív sugárzás. * Rendellenesség Pakson. A Paksi Atomerőmű Rt. 1. blokkján, a szokásos évi nagykarbantartást követő újraindításkor - a jelentés szerint - „rövid ideig nem tervezett üzemi állapot” alakult ki. Az eseményt a hétfokozatú Nemzetközi Nukleáris Esemény Skálán a legalacsonyabb, 1. fokozatba sorolták. Vizsgálódik a Valutaalap. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselői megkezdték Budapesten a folyamatban lévő készenléti hitelmegállapodás felülvizsgálatát. A gazdaságpolitikai konzultációra meghatározott időnként minden tagállamban sor kerül. Új nuncius. Kedden megérkezett Magyarországra hazánk új apostoli nunciusa, Karl-Josef Räuber, aki bemutatkozó látogatáson kereste fel Paskai László bíboros prímást. Semjén optimista. A KDNP elnökjelöltje tegnap úgy nyilatkozott, hogy pártja azok köréből is elhódíthat szavazatokat, akik 1994-ben az MSZP-re voksoltak. Semjén szerint a kereszténydemokratáknak a szociális igazságosság alapján kell politizálniuk, így megnyerhetik a bérből és fizetésből élők, illetve a szegényebb társadalmi rétegek támogatását. APEH-ellenőrzések. Az adóhivatal az év első öt hónapjában 58 ezer adóellenőrzést hajtott végre. Az utólagos revíziók során összesen 16 milliárd forint adóhiányt állapítottak meg, amely 40 százalékkal több, mint amennyi az előző év azonos időszakában volt. Megyei kézikönyvek. Megjelent a Magyarország megyei kézikönyvei sorozat első két kötete, amely Nógrád és Baranya megyét mutatja be. A nyáron további nyolc megye kézikönyve is elkészül. Beszélgetőpartnerünk: Levendel Ádám, a Szonda Ipsos vezetője Hármas fogat a listák élén A Tocsik-botrány kipattanása nyomán bekövetkezett koalíciós népszerűségvesztéstől eltekintve 1995 nyara - a Bokros-csomag bevezetése - óta alig változott a pártok és a politikusok népszerűségi listája. Jószerével csak a Fidesz tudott pluszpontokat gyűjteni, nagyrészt az MDF és a KDNP rovására - összegezi az elmúlt hónapok közvélemény-kutatásainak tapasztalatait Levendel Ádám, a Szonda Ipsos vezetője.- Külföldi példák szerint sincs semmi különös abban, hogy az átmeneti ingadozások ellenére akár évekig is változatlanok a népszerűségi listák - mondja az ismert szakember. - Nemzetközi tendencia az is, hogy a népszerűségi görbék az év elején mélypontra zuhannak. Ennek oka a karácsonyi költekezést követő szűkösség, az áremelések miatti rossz hangulat, esetleg a zord időjárás, a korai sötétedés...- A konkrétumokra térve: most mit mutatnak a felmérések?- A májusi adatok szerint - valószínűleg a gazdaságban tapasztalható lassú növekedés eredményeként - ismét az MSZP áll az első helyen. A szocialistáknak 16 százalék- pontjuk van, a biztos szavazók között 29 százalékos a támogatottságuk. A Fidesz 15 százalékot - a biztos szavazók közül 21-et - tudhat magáénak. Az Levendel Ádám fotó: feb FKGP 13/21/ ponton áll. Mögöttük leszakadva következik a 6 százalékos SZDSZ, a 4 százalékos MDF és a 2 százalékos KDNP. Míg januárban a kormánypártok támogatottsága 31 százalékos volt, az ellenzéké 62 százalék, addig ma ez az arány 40-50 százalék.- Milyen a kormány bizonyítványa?- Az idén némileg javult a kabinet, s vele együtt a kormányfő megítélése. Horn októberi 43 pontja év elején 38-ra csúszott le, májusban azonban visszament 43-ra. Miniszterei tartják korábbi pozícióikat.- Hogyan áll a politikusi toplista ?- Nincs igazi átrendeződés. A sorrend most is: Göncz, Kovács, Demszky. Az élcsoportba tartozik még Keleti, Magyar, Orbán és Deutsch. A középmezőnyt nagyrészt szocialista miniszterek alkotják, míg a lista alján - néhány kisgazda és KDNP-s személy társaságában - Boros Pétert és Horn Gyulát találjuk. Takács Mariann Biológiai szer, amely csak a lárvákra hat Szúnyogmentes vízpartok A szakemberek szerint a következő két hét lesz az első nagyarányú nyári árvaszúnyograjzás időszaka. A zümmögő kórusokat aránylag nagyméretű rovarok alkotják majd, de tőlük nem kell tartani, mert nem csípős fajták. Az idén szúróscsípős, vérszívó társaikkal is ritkábban gyűlik meg a bajunk.- Létezik ugyanis egy szuper- szelektív biológiai szer, amely semmi másra nem hat, csak a csípős szúnyogok lárvájára - mondja Lőrincz Árpád, a Corax Kft. vezetője. Egylitemyit szórunk hektárnyi nagyságú területre, a szúnyoglárvák bölcsőjébe, azaz a vízbe. Ez azért lényeges, mert a hagyományos vegyszerekkel az élővilágra gyakorolt káros hatásuk miatt meg sem szabad közelíteni a vizet. A világszerte alkalmazott szer voltaképp magyar találmány. Feltalálója ugyanis az Izraelben élő, délvidéki születésű magyar kutató, Joel Margalit, aki az utóbbi időben rendszeresen hazalátogat. A lárvákat pusztító szerrel az idén nemcsak a Balaton, hanem a Tisza-tó és a Velencei-tó környékét is szúnyogta- lanítják. Jövőre a tervek szerint Szeged, Csongrád és Hódmezővásárhely vizeinek környékén is bevetik a biológiai szúnyogirtót. Cs. J.
