Tolnai Népújság, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-09 / 132. szám

1997. június 9., hétfő Megyei Körkép 3. oldal „Ott feküdt, a koponyája szét volt verve.” Kutyahalál az állatok menhelyén A múlt hét közepén a felin- dultságtól remegő hangon telefonált egy férfi a szer­kesztőségünkbe, hogy Pak­son, a kutyamenhelyen az állatorvos agyonvert egy kis testű kutyát. Majd, hogy igazát bizonyítsa, egy nappal később, fényképeket is mutatott a szörnyű eset­ről. A történteknek természetesen utánajártunk. A megkérdezet­tek másként értékelik az ese­ményt, mindenki a maga iga­zát igyekszik bizonyítani. Úgy tűnik, az ellentétek, me­lyek emberek és nem a kutyák között feszülnek, régebbi ke­letűek. Gál Tibomé, a paksi ku- tyamenhely gondozónője: — Mikor alakult a men- hely? — Három évvel ezelőtt és az egyik alapítója Fehér Tibor állatorvos volt, ő egyébként a kuratórium elnöke is. Akkor is és azóta is nagyon nehéz körülmények között tartjuk fenn ezt a területet. Nagyon sok helyre fordultam segítsé­gért jómagam is, de sajnos nagyon sok ma már a segélyt kérők száma, miért éppen a kutyákat szánnák meg az em­berek? Itt jelenleg 60 kutyát látunk el, de ez a szám szinte naponta változik. — Ki finanszírozza ezt a telepet és önnek mennyi a fi­zetése? — Egy kuratórium dönt a költségekről, hogy ez mek­kora összeg azt én nem tu­dom, de nem is tartozik rám. A kérdésére visszatérve, ne­kem nincs fizetésem, szíves­ségből dolgozom itt. Minden nap itt vagyok, etetem, gon­dozom az állatokat. — Mi történt itt a múlt hét szerdáján? — Délelőtt kilenc óra kö­rül jöttem ki a telepre és azt látom, hogy a foxi, én úgy hívtam, hogy Szőrmi, ott fe­küdt a kerítés mellett, a kopo­nyája pedig szét volt verve. Kérdeztem a Fehér doktor urat, ki tette ezt? Azt vála­szolta, hogy ő, de nem kell idegeskedni, mert nem szen­vedett sokat a kutya. Azt is mondta, hogy úgy összevere­kedett a Szőrmi egy spániel­lel, hogy slaggal sem tudta őket szétválasztani, ezért tör­tént. Az igaz, hogy a foxi ag­resszív kutya volt, mert már többször összekapott más ku­tyákkal is. Szeretetre vágyott, ha jött valaki a telepre, Szőrmi mindjárt ki akarta sa­játítani, ezért volt a többi ku­tyával is „vitája”. A doktor úr már a múlt héten mondta, hogy ezt a kutyát egyszer még agyonveri. Én úgy gondolom, ennek más módja is lehetett volna, ha már annyira nem bírta elviselni ezt a szeren­csétlen állatot, mégpedig az, hogy elaltatja. Az egészben az a legszömyűbb, hogy egy ál­latorvos tette ezt. Dr. Plahi Gábomé kerületi főállatorvos: — Kint voltam a kutya­menhelyen, utánanéztem a történteknek. Beszéltem a Fe­hér doktor úrral is. Elmondta, hogy őt is megtámadta a foxi, amikor szét akarta választani a spánieltől, ebben az esetben viszont jogos volt az ő reak­ciója. Tanú nem volt, tehát er­ről nem is lehet nekem sem más véleményem. Az más kérdés, hogy elitélendő ha egy vasdarabbal üt agyon egy ember egy kutyát. Dr. Fehér Tibor állatorvos, a kutyamenhely kuratóriumá­nak elnöke, alapítója: — Reggel háromnegyed hat körül érkeztem a telepre, hoztak ugyanis egy kis kutyát. A foxi egy spániellel marako­dott, majd ez annyira elfajult, hogy a kutyát félholtra marta. Megpróbáltam vízzel elvá­lasztani őket, de nem sikerült, sőt rámtámadt a foxi. Ekkor egy vízelzáró vassal vágtam egyszer fejbe a kutyát amitől az rögtön elterült. Engem is nagyon megviseltek a történ­tek, ilyen eset még soha nem fordult elő nálunk. Amikor jött a gondozónő, mindjárt mondtam neki, hogy mi tör­tént. — Mióta volt a telepen ez a kutya? — Jó egy hónapja. Ideges, nyugtalan, kötözködő állat volt, éppen ezért mondtam a gondozónőnek, hogy külö­nítse el ezt. Sajnos ő ezt fi­gyelmen kívül hagyta. — Miből tartják fenn ezt a telepet és mennyi a gondo­zónőfizetése? — Ne firtassuk most a pénzügyeket. Három évvel ezelőtt én alapítottam ezt a menhelyet, úgy érzem renge­teget tettem azért, hogy a ki­vert állatokat el tudjuk he­lyezni. Ha nem a legjobb szándék vezérelne, akkor nem is tudna működni ez a telep. Meglepett a személyemet ért támadás. Ha ennek az energi­ának csak a felét fordítanák a kutyamenhelyre, akkor máris eredményesebb lehetne az ál­latok elhelyezése. Mauthner Hatvanhatan forgatták az üstöt Borok, halak, szakácsok Agárdon Fiáth Béla (Sióagárd), az aranyérmet pedig Frank Gyula (Bogyiszló) vehette át. A pontyhalászlé kategóriában a dobogó harmadik fokára Palo­tai Péter (Dusnok) állhatott fel, előtte Kovács Zoltán (Nagyba- racska) végzett, míg a legran­gosabb első helyet Palotai László (Dusnok) szerezte meg.-szá- Fotó: Gottvald Valóságos népünne­pély - folklórműsor, fúvószenekar, citera- együttes - fogadta tegnap a látogatókat Sióagárd-Leányvá- ron, a III. Siómenti Országos Halfőzőver- senyen. Sőt, a meg­mérettetés nemzet­közi jelleget öltött, hi­szen nemcsak hazai, hanem külföldi, köz­tük szlovén, horvát és amerikai „mestersza­kácsok” is vállalkoz­tak arra, hogy bizo­nyítsák tudásukat a gasztronómia ezen ágában. Összesen hatvanhat jelentkező tisztította, vágta, majd helyezte a szabad tűz fölött rögzített üstbe a halakat. Az igazán -----------­n agy vonzerőt a klasszikus pontyhalászlé kategória jelen­tette, itt negyvenen álltak rajt­hoz - mármint a kondér mögé - , huszonhatan pedig a vegyes halételek kategóriáját választot­ták. Az előbbi esetben szigo­rúan csak a ponty képezhette a leves alapját, az alapfűszereken kívül mindenféle más adalék felhasználását tiltotta a zsűri. Az utóbbi esetben már tág teret engedett a bí­rálóbizottság a fantáziának - illetve az adalékanya­goknak - , s a versenyzők éltek is a lehetőséggel, sül­teket, pörkölteket és ter­mészetesen vegyes halfaj­tákból készített leveseket prezentálva. A végső összesítéskor a zsűri - a két kategóriához rendelve kettő is működött ebből a testületből - ve­gyes kategóriában a har­madik díjat megosztva adta a Huber lános-Kontra Tibor (Sióagárd) párosnak, illetve Csémi Lászlónak (Bácsalmás). Második lett Hírek Villámcsapás Nagymányokon Belecsapott a villám szomba­ton nem sokkal déli egy óra előtt Nagymányokon egy Kossuth Lajos utcai ház mel­léképületébe. Mire a tűzoltók a helyszínre érkeztek, a lakók a lángokat eloltották. A mint­egy ötven négyzetméter alap- területű épületben lakott a család egyik tagja, aki a vil­lámcsapáskor nem tartózko­dott az épületben. Az önkor­mányzat kezdeményezésére összefogással hozzák rendbe a villám sújtotta lakot. Máris felajánlotta segítségét a Mayer-Balogh Kft., a Terc- Co Kft., és a Moliszer Bt. Iregszemcsei sikerek Az iregszemcsei Speciális Ál­talános Iskola tanulói az el­múlt hetekben szép sikereket értek el a speciális iskolások számára rendezett országos sport- és tanulmányi verse­nyeken. A Nyíregyházán tar­tott országos atlétikai verse­nyen a Góman József-Laki Zsolt-Márton István-Orsós István összetételig, csapat az első helyezést szerezte meg. Az Értük-Velük Egyesület ál­tal Dunavecsén rendezett or­szágos kispályás labdarúgó bajnokságon a fenti négy ta­nulóval kiegészülő, Sztojka István-Kránitz László-Béres Péter-Pavlus Zoltán-Kalá- nyos Csaba-Farkas István al­kotta gárda - felkészítő tanár Szász László - ugyancsak az aranyérmet hozhatta haza. A budapesti országos tanulmá­nyi versenyen pedig az Orsós Észter-Orsós József-Oláh Fe- renc-Berki László alkotta né­gyes harmadik lett. Szív és élet, pécsi előadókkal A bonyhádi központú Szív és Élet Egyesület újabb szakmai programot szervez június 11- én, szerdán, 16 órakor a helyi művelődési központban. Dr. Tóth Kálmán egyetemi do­cens a koszorúér-betegség korszerű diagnosztikájáról beszél, dr. Varga Gusztáv egyetemi adjunktus a koroná- rográfiás vizsgálatról és a PTCA-ról tart előadást. Elfűrészelt útszűkület KRESZ táblát fűrészeltek Bonyhádon egy Perczel utcai udvarban. A rendőrök beje­lentés alapján bukkantak a tolvajokra, akik épp egy út­szűkületet jelző tábla tartóosz­lopát darabolták. Stanley Steel: Csillagok (h) borúja (13.) Látogatás a Mek Doneld S-ben- Mutassa a papírjait! Ken-Ubi nagy nehezen előko­torta a ruhájának belsejéből az érettségi bizonyítványát.- Kend Ubi? - hökkent meg a katona. Az öreg bólintott.- De hát maga majdnem megbukott matekból! - röhögött kárörvendően a páncélos.- Na és ?! - vörösödött el Ken-Ubi - magának ehhez semmi köze sincs. - Fortyogni kezdett és bosszút esküdött. De tudta, ennyi emberrel egymaga nem boldogul. Mélyen a kato­nák szemébe nézett: - És most egy ősi varázslatot bocsátók rá­tok. - Néhány percig delejezte őket, majd csinált a kezével egy apró kört, amitől viszont kiug­rott a kulccsontja. Lüké feléb­redt, és szerencsére ösztönösen hátba veregette. Az öreg köhö­gött kettőt, lenyelte a szivarját, azután barátságosan rámosoly- gott a fiúra.- Gyerünk - mondta határo­zottan. Ezek még egy darabig harcképtelenek lesznek.- Büdös Bácsi, mi volt az az átok varázslat, vagy mi? - kér­dezte Lüké érdeklődve.- Jüan Tie átka. Mind kővé váltak. A város központjában, ott ahol koncentrálódott a mocsok, a bűn és az erőszak, volt egy népszerű mulatóhely. Az volt a neve, hogy Mek Doneld S. Egy kecskeszerű állat üzemeltette, aki rendszerint be­csapta a vendégeit. Hamburgert, pizzát, meg mindenfajta nem embernek való kaját árultak a fa­lai között. Istentelenül lepusztult hely volt. Félig a föld alá építették, mintha tervezői óvóhelyül szán­ták volna a vendégek számára. Egy csapóajtón keresztül lehe­tett lemenni a söntésbe és a hozzá kapcsolódó étterembe. Ubi-Van Ken-Ubi és Lüké Skywalkman megálltak a lejá­ratnál.- De hát ez egy lebuj ! - tört ki Lüke-ból a csodálkozás, aki még kuplerájban sem volt soha.- Ez bizony az, fiam - lelke­sedett Ken-Ubi, aki már évek óta nem volt ilyen civilizált he­lyen. - Elindult lefelé a lépcsőn, de a sötétben megbotlott és be­bukfencezett a terembe. Az ott iddogáló törzsközönség, ezernyi fajta intelligens lény, az erdő vadjai, a Nyuszika, a Medve Koma, a Ravaszdi Róka, meg a Zsiráf megdöbbenve figyelték. Többségük nem az emberi faj tagja, de voltak egészen ember- szerűek is. Közös volt bennük, hogy roppant kötekedőek vol­tak, kezeik, mancsaik alkohol- tartalmú italaikkal teli kupáikra fonódott. (Folytatása következik.) (Lapunk olvasói a könyvet 15 százalékos kedvezménnyel, pos­taköltséggel együtt, 450 forintért postai utalványon megrendelhe­tik az Excalibur Könyvkiadónál, Szeged 6701 Pf: 136) „Projekt-napok” Szakályban A szakályi általános iskolá­ban úgy döntöttek, hogy a tanév utolsó hetében felesle­ges tanulással (és tanítással) terhelni az egész évi hajtás­ban agyongyötört és elcsigá­zott diákokat (valamint taná­raikat), inkább átadják magu­kat a kellemes ízek, a kalan­dozás, a természet örömeinek. Hogy a kivonulás az iskola­padból nem mentes minden „hátsó szándéktól”, ékesen bizonyítja: olyan programo­kat szerveztek a gyerekeknek, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak a tananyaghoz, vagy éppen kimaradtak be­lőle. Hétfőtől szerdáig a tanulók válogathatnak a programok között, rájuk van bízva, hogy a Tájak, korok, ételek neve­zetű gasztronómia projekt ka­landozásaiban vesznek reszt, vagy ellátogatnak az ősem­bertanyára, amely Regölyben lesz felállítva, várat építenek, és „háborúznak”, a homok­szobrászatban jeleskednek, amely projekt hazánk dom­borzati térképének elkészíté­sét célozza. Á természet iránt érdeklődők számára találták ki Szakály környéke flórájá­nak rendszerezését, de tény­kedhetnek az iskola gyakorló kertjében azok is, akikben a mezőgazdasági ismeretek iránt rekedt olthatatlan tudás­szomj. Június 12-én a diákön­kormányzati választásokat rendezik meg, ezen a napon örökítik meg az atlantai olim­piára váltófutásban eljutott diákok lábnyomatát, pénteken pedig sport és játék lesz a ta­nulók része.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom