Tolnai Népújság, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-05 / 129. szám

2. oldal Világtükör Hazai Tükör 1997. június 5., csütörtök Ötmilliótól 50 ezer forintig Támogatás a Az Országos Fogyasztóvé­delmi Egyesülettől a Diplo­más Nők Magyarországi Szö­vetségéig, a Magyar Dene­vérkutatók Baráti Körétől a Május 1. Társaságig 540 szervezet részesült abból a 258,5 millió forintból, amit az Országgyűlés szavazott meg az idei esztendőre a külön­böző társadalmi szervezetek támogatására. Az összeg elosztására a T. Ház különbizottsága tett javaslatot, és a juttatás a civil mozgalmak szervezeti és működési költsé­geire szolgál. Öt csoportban A pénzt a Pénzügyminiszté­rium folyósítja, 3 millió forint, vagy annál kisebb tétel eseté­ben egy összegben, efelett fél­évenként. Az országgyűlési ha­tározat szerint ha megszűnik a támogatott társadalmi szerve­zet, a fel nem használt összeget vissza kell utalni a Pénzügymi­nisztériumba. A szervezetek kötelesek részletesen, írásban beszámolni és tényleges elszá­molást készíteni az Országgyű­lésnek, mire fordították a pénzt. A bizottság öt nagy cso­portba sorolta a pályázókat. Az egészségügyi, rehabilitációs, szociális és karitatív szerveze­tek 84, az ifjúsági és gyermek­védő egyesületek 42, a termé­szet- és környezetvédők több mint 33, a kulturális és műve­lődési közösségek 52, más köz­érdekű mozgalmak 47 millió forintot kaptak. A legkisebb támogatás 50 ezer forint volt, Nagy pénzek a szervezett Több rendőr a Idejében megalkotott jogsza­bályokkal meg lehetett volna előzni számos olajjal, privati­zációval, kárpótlási jeggyel összefüggő bűncselekményt - de a tapasztalatok alapján még most sem késő a jog esz­közeivel és más intézkedések­kel föllépni a szervezett bű­nözés ellen. Erről Kuncze Gábor beszélt tegnap, a Kriminálexpo ’97 című biztonsági szakkiállítás megnyitása alkalmából rende­zett konferencián. A belügyminiszter kijelen­tette: a ’90-es években lendüle­tet kapott hazai szervezett bű­nözés elleni harc egyáltalán nem reménytelen. Visszaszorítása érdekében az utóbbi időben mintegy 100 jog­szabályt módosítottak. A kor­rekciókat folytatják, mert a tör­vényi előírások állandó revízió­jával a bűnözők előtt a jövőben is becsukhatok a kiskapuk. „civileknek” ennyi jutott például a Magyar Adófizetők Országos Szövetsé­gének. A legnagyobb támogar tásban - 5 millió forintban - a Nagycsaládosok Egyesülete ré­szesült. Segítők előnyben A parlament az első kategó­riában a nagycsaládosok után főleg a segélyszervezeteket tá­mogatta nagyobb összeggel. Hárommilliót kapott az Olta­lom Karitatív Egyesület, 2 mil­liót a Magyar Karitász-Caritas Hungarica, egyenként 1 millió 300 ezer forintot a Conditio Humana Egyesület, a Halmo­zottan Sérültek Szülői Szövet­sége, vagy például a Nyugdíjas Klubok és Idősek „Eletet az Eveknek” Országos Szövet­sége. Az ifjúsági szervezetek listá­ját az Országos Gyermekvédő Liga vezeti, 2 millió 950 ezer forint támogatással, a Magyar Úttörők Szövetsége 2 és félmil­liót kapott, és csaknem ugyan­ennyi hozzájárulást kapott a négy cserkészszövetség. POFOSZ és gazdakörök A természetvédő és kulturá­lis jellegű, s az egyéb kategó­riába sorolt szervezetek közül egymilliós vagy annál nagyobb összegű támogatást kapott a TermészetBÚVÁR Egyesület, a Tisza-Klub, az írószövetség, a Népfőiskolái Társaság, a Nép- művészeti Egyesületek Szövet­sége, az Ellenállók és Antifa­siszták Szövetsége, a POFOSZ és a Gazdakörök Országos Szö­vetsége. D. G. bűnözők kasszájában közterületeken A hazai bűnözés egyik sajá­tossága, hogy a törvénysértő cselekmények többségét közte­rületeken követik el, s 75 száza­lékuk vagyon ellen irányul. Ezért az utóbbi hónapokban a korábbinál több rendőrt vezé­nyeltek az utcákra. A következő hónapokban egyébként fokozatosan növelik a testület létszámát, a három évre szóló fejlesztési program keretében pedig összesen négy­ezer új rendőr felvétele, szolgá­latba állítása szerepel.- A szervezett bűnözői cso­portok kezében nagy jövedel­mek halmozódtak fel. Ha ezt a tőkét sikerül bevinniük a legális gazdaságba, megnőnek lehető­ségeik érdekeik érvényesíté­sére, s arra, hogy beépüljenek az államigazgatásba, a politi­kába. A beépülés azonban még nem történt meg, és mindent meg kell tenni, hogy ne is tör­ténhessen meg - mondta a mi­niszter. A moldovai miniszterelnök Budapesten. Ion Ciubuc látogatása alkalmából egyezményeket írtak alá a Parlamentben. A két belügyminiszter, Kuncze Gábor és Mihai Plamadeala a bűnüldözéssel kapcsolatos megállapodást látta el kézjegyével, fotó: feb/reuter Módosítások az egészségbiztosítási törvénytervezetben Szakorvosi vizsgálat csak beutalóval Az Országgyűlés tegnapi ülésén megkezdte a kötelező egész­ségbiztosításról szóló törvénytervezet vitáját. Az előterjesz­tésből kiderült, hogy nagy változások nem várhatók, az új törvény kis módosításokkal átveszi a jelenlegi szabályokat. A javaslat szerint nem szű­külne le az egészségügyi ellá­tások köre. Nagyon fontos: az állam akkor is biztosítja azo­kat, ha a szükséges kiadások nem fedezhetők az egészség- biztosítási alapból. A természetbeni ellátások a jövőben is azonos szinten il­letnek meg minden biztosítot­tat, míg a pénzbeli ellátások a befizetett járulékokkal ará­nyosak lesznek. Új elem a tör­vény szövegében a várólista, amelyre - a nevéből követke­zően - a nem azonnali beavat­kozást igénylő betegek kerül­nek fel. A törvényjavaslat elő­írja a beutalási rend egységesí­tését is. A szabad orvosválasztás le­hetősége a háziorvosok eseté­ben továbbra is megmarad, de a szakorvost - tervek szerint - már csak háziorvosi beutaló­val kereshetik fel a betegek ingyenesen. A terhességi­gyermekágyi segélyre jogo­sultság feltétele egységesen 180 nap biztosításban töltött idő lesz, táppénz pedig gyer­mekápolás címén az eddigi ti­zedik életév helyett a gyermek tizenkét éves koráig vehető igénybe. Az előterjesztést éles vita követte, mind az ellenzéki, mind a kormánypárti felszóla­lók támadták a tervezetet. Ki­fogásolták például, hogy a tár­sadalombiztosítási azonosító jel (a TAJ-szám) bemutatását mint a biztosítottság igazolá­sát kívánja meg a törvény, holott az csak egy nyilvántar­tási szám, amivel minden ma­gyar állampolgár rendelkezik. Hiányolták az egészségügyi hozzájárulás - 1800 forint - szerepének tisztázását. S. A. A kormány mindent megtesz a nyugdíjak reálértékének megőrzéséért Jövőre: 18-19 százalékos emelés A korábban tervezett 16 százalék helyett 1998. január 1-jétől várhatóan átlagosan 18-19 százalékkal emelik a nyugdíjakat. Az elképzelések szerint ezt meghaladó mértékben növeked­nek majd az özvegyi járandóságok. Kökény Mihály népjóléti mi­niszter és Győrfi István, a pénzügyi tárca miniszteri biz­tosa tegnapi közös sajtótájé­koztatóján elmondta, hogy a kormány az emeléseket a nettó keresetkiáramláshoz igazítja majd. Ez az első negyedévben az előre becsültnél nagyobb, és a gazdaság teljesítményei azzal biztatnak, hogy a ten­dencia az év hátralevő részé­ben sem törik meg. A kormány a nyugdíjak reálértékét a jövőben minden­képpen meg akarja őrizni, és fontosnak tartja, hogy a mai nyugdíjasokat semmilyen hát­rány ne érhesse a nyugdíj- reform tervezett bevezetése nyomán. A figyelem középpontjában áll az özvegyek támogatása is. A mintegy 420 ezer özvegy kiemelt nyugellátásáért az ér­dekvédelmi szervezetek is évek óta harcolnak, mert a legnagyobb anyagi gondokkal zömmel éppen azok az idős emberek birkóznak, akik el­vesztették házastársukat. Míg a nyugdíjak 18-19 szá­zalékos emelése személyen­ként átlag 4200 forintot jelent, a különböző özvegyi nyugdíj- formákban - ezek száma több tucat - 33-37 százalékkal is nőhet az ellátás. Konkrétan át­lagosan mintegy hétezer forint emelésre számíthatnak az érin­tettek, sőt bizonyos kategóri­ákban a növekedés meghalad­hatja a 8000 forintot is. A jogszabályok szerint azonban nyugdíjemelés nem terjedhet ki azokra az özve­gyekre, akiknek elhunyt há­zastársa nem volt biztosított. Győrfi István szerint mint­egy 20-30 ezer özvegy tarto­zik ebbe a csoportba. Róluk ezért nem a nyugdíjalapból, hanem a szociális támogatá­sokra szánt keretből igyekszik gondoskodni a kormányzat. Németh Zsuzsa Az emberi élet védelméről szólt elsősorban szerdán a len­gyelországi látogatáson tartóz­kodó II. János Pál pápa. Ka- liszban mondott szentbeszédé­ben a katolikus egyházfő leszö­gezte, hogy minden embernek fogantatása pillanatától a ter­mészetes halál bekövetkeztéig joga van az élethez. Kokaincsempészés miatt két osztrák férfit és egy 16 éves magyar lányt tartóztattak le még május közepén Kismar­tonban az osztrák hatóságok. Akkor érték tetten őket, amint éppen igyekeztek megszaba­dulni az „árutól”. A hatóságok az esetet most hozták nyilvá­nosságra, mert remélték, hogy társaikat is fülön csíphetik. Bizalmi szavazást kér maga ellen a cseh kormány június 10- én, tekintettel a gazdasági­pénzügyi fejlemények miatt Prágában kialakult politikai helyzetre. A kabinet döntése egyhangú volt. Zdenka Kramplová az új szlovák külügyminiszter, mi­után Michal Kovác szlovák ál­lamfő elfogadta a korábbi kül­ügyminiszter, Pavol Hamzík lemondását. Kramplová eddig a kormányhivatalt vezette. * Hét megye Semjént akarja. A Kereszténydemokrata Nép­párt Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém, Zala, Somogy, Nóg- rád és Csongrád megyei elnö­kei és tisztségviselői felszólít­ják Giczy György pártelnököt, hogy a KDNP egységének megőrzése érdekében ne vállal­jon elnökjelöltséget a tisztújítá­son. Ugyanakkor felkérték Semjén Zsolt országgyűlési képviselőt, hogy vállalja az el­nökjelöltséget. Elég a személyi. E hónaptól kezdve az osztrák állampolgá­rok személyi igazolványukkal is átléphetik a magyar határt. Útlevéllel pedig akkor is, ha okmányunk öt évnél nem ré­gebben lejárt. A Malév újraállamosítása? Az ÁPV Rt. felhatalmazást kér a kormánytól, hogy tárgyaláso­kat kezdjen az Alitaliával az olasz cég Malév-részesedésé- nek kivásárlásáról. Az olasz lé­gitársaság, amely jelenleg 30 százalékos részesedéssel ren­delkezik a Malévban, önmaga is válságos helyzetben van. Banki vizsgálat. Valószínű­leg még a nyári parlamenti szü­net előtt elkészül az Országgyű­lés Adós- és Bankkonszolidá­ciót Vizsgáló Bizottságának je­lentése. A dokumentum megvi­tatására várhatóan csak az őszi ülésszak kezdetén kerül sor - jelentette be Varga Mihály, a bizottság fideszes elnöke. Beszélgetőpartnerünk volt a magyar-magyar találkozón: Sütő András Nehéz a talpra állás, de sikerülni fog Magas kitüntetést, a Magyar köztársasági érdemrend Közép- keresztjét nyújtja ma át a parlamentben Horn Gyula Sütő András Kossuth díjas erdélyi írónak, aki most tölti be 70. élet­évét. Literatúránk élő klasszikusával a Magyarország 2000 konferencián beszélgettünk.-A legutóbbi tanácskozás óta ön szerint mi változott Magyar- országon?- Kétségtelen, hogy az euró­pai integrációs törekvéseknek kedvező, pozitív változásokat könyvelhet el magának a jelen­legi kormányzat. Az intézkedé­sek többsége azonban csak a későbbiekben lesz a polgárok számára is érzékelhető. A jobb életszínvonal megalapozásának lehetősége megteremtődött, ami már önmagában jelentős előrelépés.-Az új román vezetés hata­lomra kerülésével jelentősen javult a magyar-román vi­szony. Véleménye szerint ez gyökeres változás a két ország kapcsolatában ?-Én nem beszélnék gyöke­res változásról. Ahhoz ugyanis, hogy így jellemezhessük a két nemzet kapcsolatát, nyilván­való bizonyítékok kellenének. Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni, hogy vannak je­lek, amelyek a gyökeres válto­zásra való törekvéseket mutat­ják. De hosszú folyamatról van szó, s jómagam ma még csupán A Nyugat figyel ránk e lehetséges „pálfordulás” elő­szelét érzékelem. Kétségtelenül jó néhány kedvező döntésre számíthatunk a közeljövőben a romániai magyarság jogainak a visszaadását illetően.- Hogyan látja: változott az elmúlt esztendőben hazánk megítélése a nagyvilágban?- A Nyugat figyelme Ma­gyarországra terelődött. Ezt lát­szik bizonyítani az is, hogy az Európai Unióhoz való csatla­kozásra talán a legnagyobb esé­lye Magyarországnak van. Ne feledjük: mintegy háromne­gyed évszázaddal ezelőtt igenis a kontinens egyik legfejlettebb gazdaságával, kultúrájával ren­delkezett ez az ország. Sajnos tény az, hogy mindez az előző 40 évben szinte teljesen elsor­vadt, s nyilvánvaló, hogy nehéz a talpra állás, de ahogy elné­zem, sikerülni fog. Hozzáteszem: az ország ér­deke azt kívánja, hogy a világ magyarjai ne ellenségekként, maximum ellenfelekként be­széljenek egymással. Szalóky Eszter Meghalt a Bogár igazi atyja Nem került be a rekordok könyvébe Barényi Béla, aki Németor­szágban autókonstruktőr­ként dolgozott, 90 évesen távozott az élők sorából. Nevéhez fűződik az „igazi” Volkswagen, a Bogár „felta­lálása” és sok más újítás. Ferdinand Porsche elkésett: amikor a harmincas években bemutatta az első Bogárhátú terveit, az osztrák-magyar születésű mérnök már öt év­vel megelőzte. Mégis a német konstruktőr nevét ismerte meg a világ; igaz, később Ba­rényi Béla jobb, biztonságo­sabb modelljét gyártották. A háttérbe szorított szak­embernek csak hosszadalmas perek után szolgáltattak igaz­ságot. Barényi nevét hiába ke­ressük a rekordok könyvében, pedig sokkal több találmánya volt (mintegy 2500), mint a csúcstartónak kikiáltott Edi­sonnak (1350). Harmincöt éven át dolgozott a Mercedes- Benz munkatársaként, és fő­ként a baleseti kockázatok minimalizálásával foglalko­zott. Ő fejlesztette ki - még 1925-ben - a két részből álló kormányművet, amelynek köszönhetően a vezetőt ütkö­zéskor nem fenyegeti a fel- nyársalás veszélye. A leleményes közlekedési újító munkásságát ma már egy müncheni múzeum őrzi. Múlhatatlan érdemeit csak most bekövetkezett halála előtt három évvel ismerték el Detroitban. FEB

Next

/
Oldalképek
Tartalom