Tolnai Népújság, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-04 / 128. szám

1997. június 4., szerda Magazin 7. oldal Száz éve turistalátványosság Párizs - illatos csatornák a föld alatt Száz éve nyitották meg az érdeklődők előtt azt a fantasztikus üreg-, alagút- és csatornarendszert, amit „földalatti Párizs­nak” neveznek. Azóta a jobb gyomrű és érzéketlenebb orrú tu­risták rendszeres programja, hogy Orfeuszként, idegenfor­galmi irodák szervezésében, leszállnak ebbe a fura alvilágba. Mozgással a trombózis ellen Jótanácsok utazóknak Újfajta túra a divat Városnézés komputerrel Az utazási irodáknak komoly versenytársuk akadt. A számí­tógép. A legmodernebb prog­ramok és megjelenítő eszközök már-már a valódi űtikaland él­ményében részesíthetik az em­bereket anélkül, hogy ki kel­lene mozdulniuk kényelmes otthonaikból. Felicitas Romei- Stracke asszony, a turizmus témájával foglalkozó jeles né­met szociológus reális esélyt lát arra, hogy bizonyos utazási formákat rövid időn belül ki­szorítson a számítógép. Lege­lőbb is a városnézést, majd a legveszélyeztetettebb termé­szeti rezervátumokba szerve­zett utakat, végül pedig a ka­land-turisztikát. Ha meggon­doljuk, van a dologban valami. Végül is, amikor egy buszba zárva döcögünk a városi forga­lomban, jobbra-balra kapkod­juk a fejünket, aszerint, hogy az idegenvezető mire hívja fel ép­pen a figyelmünket, a neveze­tességeket ugyanúgy egy üveg mögül látjuk (történetesen a busz ablaka mögül!), mintha múzeumban lennénk. Hát nem kényelmesebb mindezt a ka­rosszékből, vagy a kanapéról élvezni, hideg italokat szür- csölve, ráadásul olcsóbban? Ezenközben a nevezetességek is megkíméltetnek tőlünk, van­dál turistáktól. Látni pedig mindent látunk. A hagyomá­nyos üdülőturizmusnak azon­ban soha nem lesz versenytársa a komputeranimáció, mert fü­rödni, napozni, horgászni eset­leg flörtölni egyelőre a számí­tógép által elénk varázsolt gyönyörűséges világban sajnos nem lehet. Azért óvatosságból tegyük hozzá: egyelőre. FEB A túravezetők gyakran idé­zik azt az anekdota-értékű dia­lógust, amelynek során az egyik leszálló megkérdezte, van-e odalent WC, mire a vá­lasz így hangzott: „Csak az van, Uram!” A jelenlegi csatornarendszer magját 1850 és 1858 között épí­tették az akkor persze még nem létezett Eiffel-torony és a Dia­dalív közötti szakaszon. A Pont de l'Alma nevű Szajna-híd kö­zelében vezetnek le lépcsők a földkerekség egyetlen csator­namúzeumába, ami bemutatja „a város alatti várost.” A Fény Városa, ki ne tudná, nagyon sokáig a nyomor és a szenny metropolisa is volt. A növekvő iparosodás egyre több embert szippantott vidékről a városba, anélkül, hogy el tudta volna tartani az újonnan jötté­két vagy akár a régi párizsiak jórészét. A higiéniai körülmé­nyekre jellemző volt, hogy a hatalmas város minden szennye abba a folyóba ömlött, amiből a lakosság ivott: a Szajnába. „Oh, büszke város - kiáltott fel a 18. század végén Párizs nagy ismerője, Louis-Sébastien Mercier -, milyen ronda titko­kat rejtenek a falaid!” E ronda titkok következménye volt töb­bek között a hírhedt 1832-es kolerajárvány. A kétezer kilométer hosszú földalatti Párizs (gondoljunk bele, annyi, mint a Budapest- Moszkva távolság!) még sok gondot jejent a föld feletti vá­rosnak. A lenti körülményekre jellemző, hogy a csatorna-tisztí­tók, akik idejük jórészét az öt méter átmérőjű fő-gyűjtőcső- ben töltik, mindössze 33 órát dolgozhatnak hetenként. Mintegy 130 évvel az első szakaszok elkészülése után Chi­rac, a mostani államfő, még a város polgármesterként meg­ígérte: a Párizs alatti Párizs olyan modem lesz, hogy „dol­gozni és nézelődni is öröm lesz ott.” Mikor? Talán 20 év múlva. Egy washingtoni orvos nem­régiben elhatározta, hogy csa­ládjával néhány napot Lon­donban tölt. Gondolta, hogy a légitársaság kedvezményes árú turistaosztályára vált je­gyet, elvégre a hét órás éjsza­kai utat ki lehet bírni szűkö­sebb helyen is. Hajnalban, amikor a repülő­gép már a leszálláshoz készü­lődött, arra ébredt, hogy mind­két vádlija kellemetlenül beda­gadt. Remélte, hogy egy kis séta után majd rendbejön. Csakhogy másnap reggelre is erős lábfájásra ébredt. A görcs napokkal később, hazatérése után is kínozta. Végül elment egy kollégájához, aki megálla­pította, trombózis van a lábá­ban, és az orvos csak a csodá­nak köszönheti, hogy a vérrög nem indult el felfelé - mert ha a szívébe vagy a tüdejébe jut, akár halálos lehetett volna a londoni kaland. A vérrögösödés szerencsére nem „szokványos” kísérőjelen­sége a légiutazásnak, ám mivel jószerével senki sem fordít fi­gyelmet a baj kialakulásának és megelőzési lehetőségeinek ta­nulmányozására, komoly ag­godalomra int. A szakértők sze­rint a kockázatot a következő tényezők növelik: visszér, da­ganatos megbetegedés, do­hányzás, kövérség, terhesség, de még a fogamzásgátló - és klimaxos hormonpótló - tab­letta szedése is. Veszélyezte­tettnek számítanak azok, akik közvetlenül az utazás előtt va­lamiféle lábműtéten, vagy alta- tásos operáción estek át. A megelőzés legjobb módja, ha valaki a légiút folyamán gyakran felkel üléséből „ki­nyújtóztatni a lábait”, és sétál néhány lépést, legalább a mos­dóig és vissza. Sajnos a repülő­gép személyzete egyáltalán nem örül ennek: szerintük jobb az utasnak ülve maradnia, ne­hogy egy hirtelen légörvényben véletlenül elessen és megüsse magát. Az aggódó egészség- ügyi szakemberek azonban úgy vélik: a mozdulatlanság okozta vérrög gyakoribb jelenség, mint a légörvény számlájára írható sérülés... Tanácsok a baj meg­előzésére: - Félóránként jár­junk egyet, ne törődjünk a szemrehányó pillantásokkal. Ülve pedig végezzünk egyszerű tornagyakorlatokat, hogy megmozgassuk a lábizmainkat. - Viseljünk laza ruházatot, ke­rüljük a harisnyanadrágot vagy az olyan zoknit, amelynek szo­ros a gumija. - Ne dohányoz­zunk útközben, és ne is fo­gyasszunk alkoholt vagy kávét, ezek ugyanis növelik a dehid­rációt. - Adott esetben tanácsos egy aszpirint bevenni repülés előtt. FEB Habsburg Ottó utca Benidorm spanyol kikötővá­ros egyik utcáját Habsburg Ottóról, a bajor CSU Európa Tanács-beli képviselőjéről, az utolsó osztrák császár és ma­gyar király fiáról nevezték el. A hetvenezer lakosú város elöljárósága elhatározta, hogy az eddigi „Jugoszlávia utca” nevét „Otto von Habsburg ut­cára” változtatja - közölte egy müncheni szóvivő. Habs­burg Ottó évek óta a spanyol városban tölti szabadságát. Stanley Steel: Csillagok (h) borúja (9.) Aki ismerte az erőt Olyan csapásmérő erőt kép­visel, amellyel eddig még senki sem rendelkezett - szólt egy magát megnevezni nem kívánó, megbízható forrás. - Bár érte­süléseim szerint egy lázadó pincémő megszerezte az objek­tum leírását, amelyet egy Gyökkettes típusú mosógépbe rejtett el. A mosógépnek nyoma veszett. Dark Fater nagyúr, a Cézár bizalmas ágyasa nyo­mukban van. Már csak idő kér­dése, hogy a foglyul ejtett Lila Orgona nevű egykori szenátor­nőből kicsikarjuk hollétüket.- Elkapjuk őket, erre mérget vehetnek - szörcsögte a Fekete Szörcsögő. - A hercegnő né­hány napon belül vallani fog, vagy meghal. Akkor viszont soha sem fogjuk megtudni, hogy hol vannak az átkozott ba­rátai. Ekkor fény gyulladt, a résztvevők kórusban üvölteni kezdtek: Oltsák le, oltsák le! - nem látja, hogy itt forgatás folyik.- Uraim, uraim, szörnyen sajnálom, de táviratuk jött - magyarázkodott a belépő por­tás. - A Cézár azt üzeni, hogy a mihaszna testületet felosz­latja, megszünteti a nemesi köztársaságot, a demagógrá- ciát, helyette bevezeti a vizet és a gázt. Az új államrendünk alkotmánytalan kegyetlenke­dés lesz, amelyben vala­mennyien részt vehetnek...’ A felharsanó örömujjongá­sok elnyelték a kishivatalnok további szavait. De már nem mondott semmi fontosat. Eközben Lüké ott ült az ágya szélén és egy feszítővas­sal ütötte a kis robotot. A Bá­dogember halkan megköszö­rülte fémtorkát. Mármint a sa­játját.- Engedje meg kis gazdám, hogy felhívjam figyelmét egy egészen apró momentumra. Ha tovább folytatja a kis robot ki- belezését, akkor társam műkö­dési rendszerében jóvátehetet­len károk keletkeznek. A súlyos üzemzavar olyasfajta meghibá­sodáshoz is vezethet, amelyet már csak szakszervizben lehet kijavítani. A Gyökkettesek szervizelése meglehetősen drága, alkatrész pedig már jó­formán alig van hozzájuk. A házilag készítettek minősége pedig erősen kétséges...- Ne nevezz gazdámnak! - javasolta Lüké és barátságosan hátba vágta a manikűrrobotot. - Tegezzél, barátom.- Megtisztelsz uram - hajolt meg a Bádogember.- így már jobb - bólintott Lüké. - Mondd kérlek komám, mi lehet eme robot hibája, hi­szen oly korszerűnek tetszik, s mégsem működik valami fé­nyesen.- Ennek oka, nemes Lüké úr, hogy a robot finom mecha­nikájában kontakthiba keletke­zett. Uraságod terápiája hatásta­lan maradt, mert a hibát nem ott kell keresni, ahol van. Lüké álla leesett. De felvette.- Hogy mi?- Nos, kérlek alássan - kezdte színpadiasán a robot, de nem folytatta.- He? - bólintott Lüké. - Most mi van?- Be kell valamit vallanom önnek, izé, neked uram - Sza­kadt ki a Bádogemberből a só­haj. - Mi egy küldetésben va­gyunk.- Küldetésben?- Igen - bólintott a társal­gási fémszakember. - Egy megtámadott űrdzsunkán utaz­tunk, amit a Birodalom egyik legszömyűbb csatahajója, a U.S.S. Csernobil tropára lőtt. Kedves kis gazdasszonyom, Lila Orgona hercegnő utolsó üzenetet helyezett el ebben a kis robotban, amelynek tartal­mát viszont mi nem ismerjük. Lüké gondolkodott néhány percig, azután nem mondott semmit. Hirtelen azon kapta magát, hogy hiányérzete van. A kis robot eltűnt. Nem volt sehol. Se itt, se ott. • Felszívódott. * A Bádogember és Lüké elke­seredetten nézték egymást.- Omlett bácsi meg fog ölni - sírta el magát Lüké. - Ha megtudja, hogy az új rabrobo­tok elszöktek, engem hülyére ver. Vagy az is lehet, hogy kasztrálni fog, és soha nem le­het unokám. De ami a legrosz- szabb, az már majdnem biztos, hogy nem kapok többet zseb­pénzt.- Nagyon sajnálom uram, de minek kapcsolta le a Gyökket­tes immobilizerjét?- Mert Lüké voltam - hüp- pögte a fiú. Lüké tudta, baj van. Megpördült, de túl későn. Egy múmia állt előtte kivont karddal. (Folytatása következik.) (Lapunk olvasói a könyvet 15 százalékos kedvezménnyel, postaköltséggel együtt, 450 fo­rintért postai utalványon ren­delhetik meg az Excalibur Könyvkiadónál, Szeged 6701 Pf: 136). ]'£'£ SJ Ml/-\Fr\ I J MATÁVnetmegrendelésével most két hónap előfizetési díját -és a világot kapja ajándékba Fizessen elő május 28. és június 13. között a MATÁV Internet szolgálta­tására és karácsonyra két havi - a novemberi és decemberi - előfizetés díjával lepjük meg. A MATÁ vnet nyerő díjcsomagja az Ön karácsonyfája alatt is igazán jól mutat majd. A világ minden tudása már addig is az Öné. 2000-rel az infosztrádán Az akcióban szereplő 2000 Ft-os MATÁVnet alapdíjcsomag havonta 10 óra szabad Internet elérést biztosít. Az infosztráda további használata óránként már csak 300 Ft-ba kerül. * A MATÁV ügyfélszolgálati irodákban az információk mellett az összes, Internetezéshez nélkülözhetetlen eszközt is megtalálja. Mindezt rendkívül megnyerő áron: a leggyorsabb kapcsolatot biztosító modem ára mindössze 23.650 Ft+áfa. Tudjon meg mindent az Internetről, hogy mindent megtudhasson a világról Kérjük hívja az ingyenes információs zöld számot: 0680203203 vagy keresse fel a MATÁV területi ügyfélszolgálati irodáit, illetve forduljon a MATÁV hivatalos viszonteladóihoz. ’A 10 óra időtartamot meghaladó kapcsolat tarifája az akciótól függetlenül november és december hónapban Is érvényes marad. Egymás közt Mi volt előbb: a madár vagy a tojás? A japán felelet: mindkettő egyszerre. Ez az új játék éppen úgy viselkedik, mint egy kismadár: trillázik, ha boldog; keservesen komyikál, amikor enni kér; figyelmeztet, ha aludni akar. És garantáltan szobatiszta! fotó: feb/reuter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom