Tolnai Népújság, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-26 / 147. szám

1997. június 26., csütörtök Tolnai Magazin 7. oldal „Thelenafest”: új minőség Az úszómesterből lett falugondnok Hej, ha olyan rendes ember lenne mindenki, mint a Béla ... — hangzott el egyszer egy környezettanulmány alkalmából Ten- gelic egyik külterületén. Várnai Béla Tengelic falu­gondnoka, immár fél éve. A szép piros Toyotával a község­hez tartozó tíz külterületet járja nap mint nap. Az ott élők közül sokak szá­mára ő jelenti a kapcsolatot a külvilággal. Iskolaidőben reggel hatkor a katalinpusz- tai, közép­hídvégi gye­rekeket viszi Kölesdre, hogy elérjék a gyönki busz csatlakozását. Délután 4-5 körül a kis- hídjai diáko­kat szállítja haza. A külte­rületek közül csak három­ban van bolt, így hát Béla hetente két alkalommal bevásárol azok számára, akik ezt igénylik. Ha Béla a Toyotával kell, visz ta­karmányt, kiváltja a recepteket, befizeti a számlákat, kézbesíti a segélyeket, továbbítja az embe­rek panaszait az önkormányzat felé, orvosi rendelésre viszi a betegeket. Naponta ebédet szál­lít a szociális étkezést igénybe vevőknek. Ha úgy adódik, színházba, moziba, vagy távo­FOTÓ: BAKÓ JENÓ labbi utakra viszi a gyerekeket, környezettanulmányra a szociá­lis munkatársakat. És jártában- keltében - hacsak nincs telepa­A volt laktanya, mint kitörési pont A tolnai Thelena Fesztivál ötödik születésnapján a „fel­nőttkor” küszöbére érkezett. A magát népszerű, jelentős eseménnyé kinövő „Thelena­fest” a programok tekintetében már korábban is felnőttnek számított. A fesztivált rendező Hikádi Attila tervei szerint vi­szont a rendezvény 1999-re az önkormányzattól anyagilag függetlenné válhat. Természe­tesen ehhez a város döntésho­zóinak támogatása is kellene. A vállalkozó elképzelései alapján a következő években - és már idén is - lényeges válto­zások következnek be a feszti­vál helyszínén, a tolnai Holt- Duna partján. A vízi színpad fix vasszerkezetes sátrat kap, bővül a sörsátrak befogadóképessége, a területen tereprendezést, újra- füvesítést eszközölnének. Mindezen feladatokat a vállal­kozó hajtaná végre. Hikádi Attila az önkormány­zathoz benyújtott kérelmében ugyanakkor azt kéri a várostól, hogy a befektetések biztosíté­kaként 5 évre kizárólagosan Elfogadták a város új címerét - adta hírül a Tolnai Hírlap öt évvel ezelőtti, 1992. júniusi számában. A lap beszámolt ar­ról is, hogy a tolnai képviselő- testület sikertelen kísérletet tett arra, hogy jegyzővé válassza dr. Sümegi Zoltánt, akkori bo­gyiszlói polgármestert. Az olva­sók megtudhatták, hogy némi késéssel megjelent „Tolna me­zőváros monográfiája ”. Az Aranyeső a diákolimpián című írásból kiderült, hogy a tolnai ping-pongos lányok szinte mindent megnyertek az országos döntőben. A középis­A speciális iskolák cigány anyanyelvi tanóráinak segéd­anyagát készítették el Fad- don. Az országban eleddig példa nélkül álló kiadvány­ban található versek és mesék illusztrációit Tolna megyei speciális iskolák diákjai al­kották. Ádám Imréné faddi gyógype­dagógus a Soros Alapítvány „A cigányság kultúrájáról az isko­lában” című pályázatán nyerve láthatott neki a vers- és mese- gyűjtemény, illetve a hamaro­san elkészülő, cigány művészek alkotásait bemutató reproduk­ciós gyűjtemény összeállításá­hoz. A munkában segítői is akadtak: Ódry Károly, a faddi művelődési ház igazgatója, De- csi Kiss János, a szálkai mű­biztosítsa a helyszínt a fesztivál augusztusi időpontjára, és má­jus 1-jére. (A vállalkozás - megbízás esetén - felvállalná a majális megrendezését is.) Ezenkívül azt szeretné, ha az önkormányzat alakítaná ki a víziszínpad előtti, 120 négy­zetméteres táncterületet, és, hogy a felépítendő szociális blokkhoz anyagi támogatást nyújtana. A képviselőtestület jövő heti ülésén dönt a vállalkozó kérel­méről. Információink szerint a városatyák közül számosán tá­mogatják ezeket a fejlesztési elképzeléseket. A közönség többségét persze nyilván jobban izgatják a fesz­tivál eseményei. Bár végleges program csak később várható, az már most látszik, hogy a rendező az 5 éves szülinapot méltóképpen kívánja ünne­pelni. A szórakozni vágyók idén is találkozhatnak majd ne­ves fővárosi művészekkel, há­lózhatnak, folklór műsorokat láthatnak és egyéb programo­kon vehetnek részt. (Valószínű­leg jó sok sör is lesz.) kolások csapatversenyében Herczig Judit és Herczig Gab­riella lett bajnok, az általános iskolásoknál pedig a Kertai Rita, Majzik Zsuzsa alkotta csapat. Egyéniben Kertai Rita és Herczig Judit nyert, míg Majzik Zsuzsa, Herczig Gabri­ella és Kemer Csaba bronzér­mesek lettek. A lapban olvasható volt még interjú a Kommersz Blues-zal, és gondolatok a tolnai városi televízió minél előbbi létreho­zásának fontosságáról. Ez utóbbi írás akár ma is megjelenhetne. vésztelep vezetője, Végh Zol­tán, az iskola igazgatója és per­sze a gyerekek. Dr. Karsai Er­vin cigány nyelvészprofesszor verseinek, meséinek illusztrálá­sára 130 alkotás érkezett Ireg- szemcse, Dombóvár, Duna- földvár, Szekszárd, Tolna, Si- montomya, Nagymányok, Fadd speciális iskoláinak diákjaitól, és 24 mű került be a kiad­ványba. A „Vizisellő” címet vi­selő - a speciális iskolák alsó tagozatos - cigány anyanyelvi oktatási segédanyaghoz ha­sonló eleddig nem jelent meg az országban. A lektoráltatást követően, várhatóan a jövő tan­évtől az ország valamennyi speciális iskolájának diákja ha­szonnal forgathatja a Faddon született kiadványt. „Egy főre eső” testvérkapcsolat Bogyiszlónak hamarosan német testvértelepülése is lesz. Tekintve, hogy az er­délyi Csíkcsicsó és Cserná- ton már kapcsolatban áll a Duna menti községgel, Bogyiszló az egy főre jutó partnertelepülések szem­pontjából előkelő helye­zést tudhat magáénak. Tóth István polgármestert arról kérdeztük, miért tartják fontosnak ezen összekötő szálak építését. — Az erdélyi kapcsolat esetében a „küldetéstudat”, a közös gyökerűség, és a kölcsönös előnyökkel járó gazdasági kapcsolatok a fő szempontok. Erkölcsi köte­lezettségünknek érezzük, hogy az ottani magyarságot a magunk módján segítsük. Bogyiszló egy zsáktelepü­lés, Erdélyben az elszigetelt székelység hasonló körül­mények között él. Ebből ki­folyólag sokkal sikereseb­ben tudtuk megőrizni a ha­gyományainkat. Erdélyben például még ma is találha­tók olyan eszközök, ame­lyek nálunk a mostani gene­rációt megelőző korszakra voltak jellemzőek. Az ilyen típusú kulturális élmények is egy hozadéka a kapcso­latnak. Gazdasági területen máris létrejött néhány olyan vál­lalkozás, üzlet, amely ki­mondottan ennek a kapcso­latfelvételnek köszönhető, és amely az ottani és az it­teni felemelkedést is segíti. A német partnerváros, Schlietz más. Természetes, hogy szükségesnek tartjuk a kitekintést az Európai Unió irányába is. Gyerekeink nyelvtanulása szempontjá­ból is kedvezőek az ilyen kontaktusok. Ezen túlme­nően rendkívül jó dolog az, hogy olyan emberekre lel­tünk Schlietz-ben, akik el­lentétben a német népről al­kotott képről, rendkívül ba­rátságosak, oldódóak. Ter­mészetesen gazdasági kap­csolatok is kialakulhatnak, aminek már vannak jelei. — Sokan vannak, akiket viszont az érdekel: „mibe kerül ez Bogyiszlónak?” — Tény, hogy a kapcso­latok ápolásának költségei vannak. Ezek a „beruházá­sok” nagyon hasonlítanak az oktatásba fektetett pén­zekhez, nem mérhetőek közvetlen módon és a befek­tetett tőke csak valamikor később térül meg. Ugyan­akkor mindig is azon igye­keztünk, hogy a község ré­szére ez ne jelentsen ko­moly terhet. Nem félek a hétfőktől (Folytatás az 5. oldalról.) Mije van a városnak? Papp Endre, TH Team: Először is tisztában kell lenni Tolna lehetőségeivel, tehát tudni kell azt, hogy mije van a településnek, a város kultúrájá­tól az ingatlanjain át a munka- vállalók szakképesítéséig. Mert ez még egyáltalán nem látszik. Hiába beszélgetünk arról, hogy mi lenne jó, az még nem biztos, hogy van is reális alapja. Ha ezeket az „alapokat” lerakjuk, arra már lehet egy igazi város­fejlesztési koncepciót kidol­gozni. Ehhez már hozzá lehet tenni gondolatokat, pályázato­kat. Ezt néhány hónap alatt meg lehet csinálni, és utána lehet konkrétumokról beszélni. Egyébként a rendszerváltás óta szerintem ez a mostani volt az első fórum a városban, amire azt mondhatom, hogy valamit ért. Ebből kiindulva optimista vagyok, de hogy ez miként fog alakulni a továbbiakban, nem tudom. Rajtam nem fog múlni. A város büszkesége lehetne Sulák György, Korall: A laktanyaterület a fő csa­pásirány. El kell dönteni, hogy mit akarunk ott, milyen lehető­ségeket kínálunk fel a leendő befektetőknek, mennyi pénzért. Piackutatással és egy profi szakemberrel, akár a kamarán keresztül meg lehet találni a be­fektetőket. Azt kellene kihasz­nálni, hogy a laktanyában va­lami már elkezdődött, hiszen ott a gimnázium, kialakult egy lakóövezet. A kettő közötti te­rület hasznosításával a Bajcsy- Zsilinszky utcai szárny a város büszkesége lehetne. Én bízom benne, hogy elin­dult valami. Közelednek a vá­lasztások, valamilyen ered­ményt fel kell mutatniuk a poli­tikusoknak, helyben is. Hiányolom, hogy a város már korábban nem,.hintette el” az országos médiában, hogy a laktanya hasznosítások terén nemcsak negatívumok létez­kolva az autója - felveszi a gya­logosan közlekedőket. Szép lassan az emberek bizalmasává vált. Bélától gyerekkorában meg­kérdezték, mi szeretne lenni. Azt felelte, hogy aranyásó. Mi­után kapott két fülest, és a ház­ban éppen festés volt, gyorsan a szobafestő szakmát jelölte meg, mint élete célját. A festéktől az­tán ekcémás lett a keze. Dolgo­zott úszómesterként Szekszár- don, úszóoktatóként Pakson. Majd jött ez a falugondnoki pá­lyázat. Tizennyolc jelentkező közül választották ki őt. Főnöke, a polgármester asz- szony szerint: szerencsére. Béla úgy véli, ezt a foglalkozást neki találták ki. Mint mondja, nem fél a hétfőktől. Élvezi, amit csi­nál, nem bánná, ha innen kel­lene nyugdíjba mennie. Béla 34 évig élt Szekszár- don. Aztán ő is „külterületi” lett, beleszerettek Kishídjába, feleségével és három lányával lassan három éve élnek ott. Béla szolgáltatásait főleg az elesettek veszik igénybe. A kül­területek lakói közül sokan. Szerinte ennek a munkának a szépsége abban áll, hogy segí­teni lehet a hátrányos helyzetű embereken. Béla afféle jótét lélek. A pi­ros Toyotában, amivel a külte­rületeket járja, van egy bibliai idézet: „Aki azért tudna jót cse­lekedni, és nem cselekszik, bűne az annak.” Igyekszik eh­hez tartani magát. nek, hiszen a mi pozitív példá­inkkal fel lehetett volna hívni a figyelmet, megmutatni, mi van még, ami arra vár, hogy gaz­dája legyen. Türelem, kis lépések Néber Tibor, a képviselőtes­tület településfejlesztési bi­zottságának elnöke: Alapvetően úgy gondolom, hogy a laktanya terület egy olyan kibontakozási lehetőség, amiből valamit ki lehet hozni. Ha központi forrásokból az ot­tani terület infrastruktúrája kié­pülne, ez vonzó lehetőség le­hetne a vállalkozók, befektetők számára. így viszont munkale­hetőségek teremtődnének, nőne a vásárlóerő, a helyi kereskede­lem, azaz valami elindulhatna. De ez csak türelemmel, kis lé­pésekkel és komoly szellemi potenciál igénybevételével va­lósulhat meg. Mindenképpen támaszkodni kell tehát a helyi vállalkozókra, az ő ötleteikre is, függetlenül a személyektől. Tolnán történt — öt éve Hiánypótló kiadvány Faddról FIGYELEM! - KISVÁLLALKOZÁSOK! EGYÉNI VÁLLALKOZÓK! Lehetőséget kínálunk Önnek: Tegye közzé vállalkozását, nyitvatartási idejét, címét, telefonszámát lapunkban, MINDÖSSZE 1000,-Ft (+áfa) ÁRON. ^ Éljen ezzel a lehetőséggel, váljon ismertté megyeszerte! Kérjük ezt a szelvényt kitöltve beküldeni címünkre: _r____r ^ r N év: ........................................................... Lakcím:........................................................... Vállalkozás: ................................................... W UJSAG 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3., valamint mellékelje az 1250,-Ft-ról szóló befizetési postautalványt! Telefon:.......................................................... Nyitvatartás:.................................................. Előfizetőinknek 50% kedvezmény: 500,-Ft (+áfa) =625,-Ft. A kedvezmény azokra a vállalkozókra is vonatkozik, akik a mellékelt előfizetői szelvény alapján július hónaptól új elő­fizetőként rendelik meg lapunkat. Szolgáltató és Kereskedelmi GMK 7130 Tolna, Deék F. u.86. Telefon: 74/442-320. KERÉKPÁROK, ALKATRÉSZEK ÉS TARTOZÉKOK NAGY VÁLASZTÉKBAN Szervizelés, javítás a helyszínen! Nyitva tartás: 9-17.30 óráig, szombat 9-12 óráig. TÜZELŐ AKCIÓ a MERKLON TÜZÉP-en JÚNIUSBAN! CONIX brikett (dorogi) 1.550 Ft/q helyett 1.350 Ft/q Lengyel lángborsó 1.850 Ft/q helyett 1.450 Ft/q Haldex dara 1.350 Ft/q helyett 1.000 Ft/q Akác tűzifa, vágott 850 Ft/q helyett 690 Ft/q Tblna, Piyta tér 5. Telefax: 74/440-236. Kedvezményes házhoz szállítást vállalunk! ÉPÍTŐANYAG TELJES VÁLASZTÉKA! Nyitva: 8 -16 óráig . Megrendelólevél a Tolnai Népújság előfizetésére Előfizetési időszak Előfizetés díja Az előfizetési díjban nyújtott kedvezmény: példányszámban 6 18 forintban 191 573 Név:................................................................................. Lakcím:........................................................................... egy hónapra negyedévre 625 Ft | 1875 Ft Kérjük a megrendelólevelet borítékba helyezve a Kiadó címére beküldeni, 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3., vagy a Tolnai Népújság kézbesítőjének átadni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom