Tolnai Népújság, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-14-15 / 137. szám
1997. június 14., szombat Megyei Körkép 3. oldal Zöld-nap és év vége. Az utolsó tanítási nap volt tegnap az általános- és a középiskolákban. Az általános iskolások közül a nyolcadikosok nem csak ettől a tanévtől, de első iskolájuktól is búcsúznak ezen a hétvégén. Képünkön a szekszárdi Garay János Ének-Zenei Általános Iskola nyolcadikosai láthatók, „zöld-napi” hangulatban. FOTÓ: BAKÓ JENŐ Az ember, aki Kecsegén „áramütésre” vár Kelemen László, tamási lakos tüntetni készül a Dédász tamási kirendeltségénél. Mint mondja, ő megérti az áramszolgáltatót, de nincs más eszköz a kezében. Én csak azt szeretném, hogy, ha bedugnám az ujjam a konnektorba, megrázna az áram - mondja Kelemen László. Ez az, amit Kecsege-pusztai műhelyében nem tehet meg, a Dédász ugyanis két hónapja kikapcsolta az áramot. A For- nád Rt. ellen megindult felszámolást eljárás előtt a Dédász a kiegyenlítetlen számlák miatt megszüntette szolgáltatásait. A Fornád Rt. hálózatáról kapott villamos energiát többek közt Kelemen László és munkatársai által működtetett kecsegei olajsajtoló is. (Összesen három kisebb cég jutott erre a sorsra a pusztán.) Annak idején 850 ezer forintért vették meg az épületet, olyan feltétellel, hogy az áramszolgáltatás feltételei biztosítottak lesznek - magyarázza. Két hónapja nem kapnak áramot.- A Dédász kétmillió forintot kér azért, hogy új vezetéket építsen ki, mert a Fornád megszűnésével új fogyasztónak minősül az olajsajtoló üzem - mondja. Ahol - fűzi hozzá -, nyolc-tíz ember dolgozhatna. Kelemen László hajlandó a „végsőkig” elmenni azért, hogy felhívja a figyelmet: Fomád-Kecsege gazdátlan terület. <~h -c) Tanműhelyt avattak Palánkon Svájci módszer a Kolpingban A svájci munkaerő-kipróbáló modell magyarországi programjának ünnepélyes megnyitójára került sor tegnap délelőtt a szekszárdi Kolping Szakmunkásképző Intézet és Szakiskola palánki épületében. A rendezvényen a svájci partner, a Pro Didacta képviseletében a Heinz Wyssling vezette küldöttség vett részt, a várost Kocsis Imre Antal polgármester képviselte. A svájci és a magyar kormány között 1995-ben létrejött egy együttműködési program, aminek a keretében új képzési forma került bevezetésre munkanélküliek számára: a munkaerő-kipróbálás. A képzés lehetőségéért a megyei munkaügyi központok adhattak be pályázatot. A Tolna Megyei Munkaügyi Központ a Kolping iskolával együtt pályázott a lehetőség elnyeréséért, sikerrel. Az új módszer lényege, hogy rövid képzési időben a munkanélküli kipróbálhatja magát egy adott szakmában. Meggyőződhet arról, hogy van-e rátermettsége, adottsága, kézügyessége, kitartása adott szakhta hosszabb távú műveléséhez. Ebben szakemberek is segítik, véleményt is mondanak róla, alapműveleteket sajátíttatnak el vele, amik sikerélményhez juttatják a jelentkezőt. Eközben az iskola szociálpedagógusa álláskereső és önismereti tréninggel segíti személyiségük alakulását. A képzéshez a svájci partner biztosította a korszerű tanműhely felszerelését, illetve a képzés tematikáját. A Tolna Megyei Munkaügyi Központ szervezésében és finanszírozásában megkezdődött a nőiruha-készítő és az asztalos szakmában 10-10 fő képzése. A tanműhelyek elhelyezéséhez az iskola egy új épületet vásárolt Palánkon, így korszerű műhelyek kialakítására nyílt lehetőség. A képzést az iskola oktatói végzik. A kipróbálás után az alkalmasnak bizonyult jelentkezők részére 10 hónapos átképzés következik, aminek a végén állami szakmunkásvizsgát tesznek.Mint azt Köntösné Rajnai Annamária, a Kolping iskola igazgatója elmondta, a svájci módszer bevezetése lehetőséget teremtett arra, hogy tovább bővüljön az iskola profilja. Szeptemberre már 400 diák iratkozott a Kolping iskolába, ami igen örvendetes, bár a létszámot nem kívánják 500 fölé emelni, mert egy nagylétszámú intézményben nehezen érvényesíthető a a Kolping-jelleg, ami az iskola sajátossága. Az álmuk egy 120-150 férőhelyes saját kollégium, ahol egységes nevelési elvek érvényesítésével helyezhetnék el a vidéki diákokat. Brebán Valéria, a megyei munkaügyi központ igazgatója hiánypótlónak nevezte a munkaerő-kipróbáló képzést. A megyében nincs intézményes pályaválasztási tanácsadás, ez a képzési forma erre mutat egy alternatívát, amihez kiváló partnerre találtak a Kolping iskolában. A nem titkolt cél a többszörösen hátrányos helyzetű munkaerő felkutatása és megfelelő beiskolázása. vm FOTÓ: BAKÓ JENÓ A létesítmény ünnepélyes átadása Pénteken délután megszűnt a blokád a húsiparnál Megkapták a bérüket a dolgozók (Folytatás az 1. oldalról.) Minden incidens nélkül zajlott le az a három és fél napos útelzárás, melyet a Szekszárdi Húsipari Rt. 250 dolgozója tartott fenn, miután kedden hiába mentek a fizetésükért. A dolgozók ugyanis kényszerszabadságon voltak (és maradtak továbbra is). Mint ismeretes, az SZH Rt. új tulajdonosának, a már említett 250 ember kivételével, közel 700 dolgozót sikerült „átigazoltatnia” a szintén az ő tulajdonában lévő MET- RACO Rt.-hez. Akik nem vállalták az új szerződést, arra hivatkoztak, hogy ragaszkodnak az SZH Rt.-nél munkaviszonyban eltöltött éveikhez, a végki- elégítésükhöz és a jogszerűséghez. A májusi béremelést rendező sztrájkot követően azonban - noha a megállapodást mind két fél aláírta - mindjárt másnap, egy falra kifüggesztett papíron közölték a dolgozókkal, hogy nem tartanak igényt a munkájukra. Felmondani nem mondtak fel most senkinek, csupán nem engedték dolgozni az embereket. Ennek elmúlt egy hónapja. A kollektív szerződés szerint az állásidőre is megjárt a teljes bér a munkásoknak. Amikor kedden a fizetésükért mentek az emberek, akkor tudták meg, hogy az SZH Rt. ellen megkezdődött a felszámolás. Bérüket a tulajdonos már nem kívánta kifizetni, a felszámolóbiztos pedig még nem rendelkezett anyagi eszközökkel. Ekkor kezdődött el a négy napig tartó blokád. Az elmúlt egy évben számtalanszor kértek segítséget a város országgyűlési képviselőitől. Eddig, az ígérgetéseken és a nyugtatgatásokon kívül senki nem segített, állítják az érintettek. Magyari József, a Kossuth Holding Vagyonkezelő Rt. fel- számolási biztosa kérdésünkre elmondta, hogy délelőtt ő személyesen hozta el azt az összeget, mely a dolgozók fizetésére elég. Mindenki hiánytalanul megkapta a munkabérét. Arra a kérdésre, hogy szombaton ki tárgyal Jánosi György országgyűlési képviselővel, aki erre a napra ígérte, hogy Szek- szárdra jön és itt is tájékozódik majd a helyzetről, Magyari József azt mondta, hogy a képviselő úr érkezéséről ő nem tud, és nem is lesz Szekszárdon a hétvégén. Amikor az utolsó húsipari dolgozó is felvette a fizetését, az úttorlaszt a többiek eltávolították a cég ipari bejárata elől. mauthner Hírek Fizettek bért a konzervgyárban Mint beszámoltunk róla, a keddi fizetésnapon nem vehették fel májusi bérüket a paksi konzervgyár dolgozói ezért rögtönzött tüntetést tartottak. Másnap megérkezett a pénz, így felvehette fizetését a 145 dolgozó. Kisplasztikák Bajorországban A Szekszárdon élő és alkotó Kiss Ildikó-Fusz György művészházaspár nemrég Bajorországban mutatkozott be kisplasztikáival. A Bad Kissingen város galériájában megtekinthető tárlat nagy sikert aratott. Céltámogatást kapott Paks Céltámogatást kapott a központi költségvetésből Paks önkormányzata a szennyvízhálózat befejezésére. A benyújtott pályázat 2772 méter szennyvízvezeték és 1313 méter bekötővezeték megépítését irányozta elő, amelynek teljes összege 89 millió forint. A pályázat alapján ehhez 26 millió 763 ezer forint állami támogatást kap a város. Kulturális est Tolnanémediben Kulturális esten mutatkoznak be a tolnanémedi általános iskolások június 16-án, hétfőn 18 órakor a művelődési házban. Az esten a közelmúltban rendezett iskolai Ki mit tud? legsikeresebb darabjait láthatja a közönség. A bevétel a tolnanémedi II. Rákóczi Ferenc Úttörőcsapatot gazdagítja. Vizsgáztak a vízvezeték-szerelők A mester címért nyolc szakmában száz jelölt indult a kézműves kamara által szervezett tanfolyamokon. A vízvezeték-szerel ők a részvizsgákon már sikeresen túljutottak, most a szakmai elmélet írásbeli és szóbeli része következik. Kiállítás az MC Galériában Kertész Sándor festőművész alkotásai várják az érdeklődőket június 16-tól, hétfő 17 órától Szekszárdon, az MC Galériában. A tárlatot Géger Melinda művészettörténész ajánlja a látogatók figyelmébe. Élesedettek voltak a határszemlélők A gazdanap vendégeit dr. Antal György, a Zomba és Vidéke Takarékszövetkezet elnökigazgatója és Szulimán Ferenc polgármester köszöntötte a Läufer Közösségi Házban. A határszemlére autóbuszokkal indultak a résztvevők, illetve a pártszakértőket egy-egy gazda vitte kocsiján a helyszínre. Hat ponton állt meg a karaván, legelőbb is Krómer Ferenc birtokán, aki mintegy százharminc hektáron gazdálkodik. Korner György nyugdíjas területe volt a következő állomás, majd Mi- sóczki István birodalma következett. Éberhardt János Szek- szárdon dolgozik villanyszerelőként, de odahaza családjával még megművel hetven hektárt. Illés Mártonnak egy kisebb területe van, ő is eredményesen gazdálkodik. Aszmusz Henrik sertéstelepének megtekintése után a helyi mezőgazdasági szövetkezetbe látogattak a vendégek, majd ebéd után fórumon vettek részt. Itt Nemesvári László, vállalkozó, a helyi takarékszövetkezet mezőgazdasági bizottságának elnöke értékelte a látottakat. Elmondta, hogy jó búza- és napraforgótermés várható, az idei év azonban eddig nem kedvezett a kukoricának. A megjelent vendégek közül többen mondtak véleményt a látottakról. Pásztóhy András, a parlament mezőgazdasági bizottságának alelnöke (MSZP) kiemelte, hogy a térség vállalkozásai megtalálták a közös értékeket. Rámutatott: továbbítja a kormányzatnak a helyiek kérését, miszerint nagyobb mértékű fejlesztési támogatásra lenne szükség. Gyimóthy Géza, az parlamenti bizottság másik alelnöke (FKGP) rámutatott, hogy a látottak nem jellemzők az ország egészére, és hogy a gazdák kiszolgáltatott helyzetben vannak Magyarországon. Kertész Zoltán, az SZDSZ agrárszakértője példaértékűnek nevezte a látottakat, kiemelte az ágazat sokszínűségének szükségességét. Dr. Megyasszay László (MDF) felhívta a figyelmet, miféle veszélyeket rejt magában, ha a külföldiek földtulajdonhoz juthatnak Magyarországon. A kormánypárti hozzászólóktól eltérően ő a jogi személyek földhöz jutását sem tartja elképzelhetőnek. Dr. Solymosi József, a térség parlamenti képviselője, az Agrárszövetség Nemzeti Agrárpárt elnöke szerint a földtől a spekulatív szándékú gazdasági társaságokat is távol kell tartani. Dr. Dobos Károly, nyugalmazott egyetemi tanár sem fukarkodott az elismerő szavakkal, de ő kritikával is előrukkolt. Szerinte jobban kell megszervezni az értékesítést, a megtermelt élelmet helyben élelmiszeripari termékké kellene feldolgozni. Hiányolta a bemutatkozásból a jövedelmezőségi mutatókat. Hangsúlyozta: nem szabad megfeledkeznie senkinek róla, hogy a cél az emberközpontú szociális piacgazdaság kialakítása a cél. Hangyái A rendőrség keresi A Szekszárdi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya országos körözését rendelte el eltűnése miatt a képen látható Hegedűs Lajosné 34 éves szekszárdi lakosnak, aki 1997. június 3-án otthonából ismeretlen helyre távozott, és azóta életjelet nem ad magáról. Személyleírása ' a következő: 159 cm magas, vékony testalkatú, sötétbarna, vállig érő hullámos hajú. Utolsó ismert ruházata: kék farmernadrág, félhosszú farmerkabát, hajtókáján fehér varrás, szürke-zöld csíkospulóver, fehér sportcipő. Kérjük, hogy az, aki nevezettel kapcsolatban bármilyen információval bír, jelezze azt lyesen a Várköz u. 4. szám a 107-es, vagy a 411-199-es alatt Szecsei Zsolt főhad- telefonszámon, vagy szemé- nagynál.
