Tolnai Népújság, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-03-04 / 102. szám

1997. május 3., szombat Hétvégi Magazin 11. oldal Babételek szabad tűzön Az újvárosi tavasz főzőverseny receptjei A kirándulóknak ajánljuk az alábbi bográcsételeket, melye­ket a közelmúltban lezajlott szekszárdi újvárosi főzőver- seny résztvevői készítettek. Most a főzőmesterek maguk mesélik el, hogy is készültek ételeik. Káposztás paszuly Mohácsi János Szekszárdi — Szatmári származású va­gyok, a paszuly a szegény em­berek eledele volt valaha. A szárazbab mindig kéznél volt, mert abból termett ott bőven. A káposztás paszuly úgy készül, hogy a bogrács aljára sertéshúst rakok (lehet fül, farok, köröm vagy csülök), erre kerül az elő­zőleg már beáztatott bab (cir- kás), majd az apróra vágott vö­röshagyma, két babérlevél, sót, borsot, tárkonyt dobok rá, s annyi vizet, hogy jó háromujj­nyit ellepje. Ebbe egy füstölt csülköt lógatok madzagon, hogy azt ki tudjam emelni, amikor megfőtt és a keverésnél se legyen a kanál útjában. Jó két-három órányit főzöm, majd hozzáteszem a már előzőleg ki­áztatott és megfőzött savanyú káposztát, néhány gerezd zúzott fokhagymát és így főzöm még fél órát. A megfőtt füstölt húst kiemelem, kissé kihűtöm, hogy szépen szeletelhető legyen, majd tálaláskor ebből kerül a paszuly mellé és egy karika a vöröshagymából. Parásztai csülkösbab Nyéki Gábor és csapata, Szekszárdi — Parásztai a mi családunk, a szüleim, a nagymamám is. Elmondom, hogy készül a csül­kösbab nálunk. Legalább tíz főre való adagot főzök mindig. Másfél kiló fehérbabot jó előre beáztatok. Az üst aljára terítem a babot, rá két füstölt csülköt fektetek, 4 fej turmixolt vörös­hagymát, pár gerezd fokhagy­mát egészben, zöldség, répa, petrezselyemzöld, zöldpaprika, cseresznyepaprika egészben nyolc-tíz szem, két babérlevél kerül még rá. Meghintem kis vegetával. Annyi vízzel felön­töm, hogy jó négyujjnyit el­lepje, majd forralom. Mikor a habját földobta, beleteszek há­rom púpos kanál töröttpaprikát, így fő vagy három óra hosszat. Hogy a versenyen ez a csülkös­bab ilyen jó lett, kellett hozzá ez a jó alkalom, és egy jó csa­pat. Bogyiszlói csülkösbab Horváth József Szekszárdi — Bogyiszlón ettem a leg­jobb csülkös babot, azóta én is így készítem, el is szokott fogyni mind. Úgy teszem föl, mint a halászlét. Három jó fej hagymát a bográcsba aprítok, fokhagymát egészben héjastól dobok rá, majd erre egészben teszem a cseresznyepaprikát és az egy kilónyi beáztatott babot, majd dupla mennyiségben a füstölt csülköt, jó hosszú lére engedem és így forralom két óra hosszat. Hozzákeverem az előzőleg már elkészített fok­hagymás, zöldpetrezselymes, lisztes rántást, és forralom fél órát. Füstölt csülkös bableves Sárvári János, Szekszárdi — Gyakran főzök csülkös bablevest bográcsban. Ezt min­dig hosszú metélt tésztával ké­szítem, nagyon szereti min­denki. Tíz főre másfél kiló ba­bot már jó előre beáztatok, majd ezt teszem az edény al­jára. Rakok rá két kis fej vörös­hagymát, két nagy sárgarépát és zöldséget, egy kiló füstölt csül­köt és bőrkét, sót ízlés szerint, három cseresznyepaprika és vegeta is kerül rá, fél evőkanál­lal. Lassú tűzön főzöm két és fél órányit. Mikor a bab és a hús is puha, rászórom a hosszú­tésztát, még főzöm, vigyázva, nehogy kifusson. Mikor már a tészta is megfőtt és a kanalam szinte megáll benne, lehet tá­lalni. Hosszúvölgyi bableves Surján István, Szekszárdi — Hosszúvölgy Szekszárd- nak az északi részén, dombok- völgyek között található. El­mondom, most mi kell a hosz- szúvölgyi bableveshez, ha tizen vagyunk: 1-1,5 kg füstölt csü­lök, 0,5 kg füstölt (lángolt) kol­bász, 0,5 kg hagyma, 1 fej fok­hagyma, 0,5 kg tarkabab, 3 szál közepes sárgarépa, 4 evőkanál pirospaprika, 1 evőkanál ve­geta, 1 evőkanál paradicsomlé, 1,5 evőkanál só, 2 levél csi­petke. A füstölt csülköt kony­hakészre elkészítve nyolc liter­nyi vízben egész hagymával, darabolt, zúzott fokhagymával, sóval, vegetával, a paradicsom­lével egy órán át főzöm, az elő­áztatott babot a sárgarépával, kolbásszal a forrásban lévő lébe rakom és még órányit főzöm lobogó lángon. A csipetkét ke­vergetés közben belerakom, öt perc forrás után fedővel lefe­dem, a lángról levéve még 15 percig fedő alatt pihentetem. Tálalásnál a füstölt csülköt ki­veszem, meghintem fokhagy­mával, kis tört pirospaprikával, földarabolom, majd mindenki szedjen belőle ahogy akarja. Faddi Varga János „Népi gasztronómia” feljegyzéseiből CSAHOLÓ Tény észszemle Tamásiban A MEOE Szekszárdi Önálló Jogú Szervezeténél elkezdőd­tek a tavaszi nagy rendezvé­nyek. Lezajlottak a paksi és tamási csoport által szervezett jósikerű tenyészszemlék. Má­jus 31-én a dunaföldvári cso­port rendez országos kotorék­versenyt és kotorékkutyák számára tenyészszemlét. Kép­riportunk a tamási tenyész- szemlén készült. Fotó: Gottvald Károly Bejártam Tolnát-Baranyát IV. Szekszárd 1. Ki volt az az Árpád-házi magyar király, aki monostort alapított Szekszárdon? 1. I. Béla, 2. Salamon, X. I. Géza. 2. Hunyadi Mátyás gyakran megfordult Szekszárdon. Mi szerepel a címerén? 1. holló, 2. csodaszarvas, X. oroszlán. 3. Mátyás barátja, majd ellen­fele, egy ideig Szekszárdon él. Ki ő? 1. Vitéz János, 2. Tinódi Lantos Sebestyén, X. Corvin János. 4. Hányán éltek Szekszárdon a török kiűzésének évében? 1. 25 fő, 2. 2.500 fő, X. 25.000 fő. 5. Ki romboltatta le a szek­szárdi várat? 1. tatárok, 2. Má­tyás király serege, X. törökök. 6. Milyen rangos esemény kö­tődik 1779-hez? 1. Szekszárd Tolna megye székhelye lesz, 2. a megye levéltára Szek- szárdra kerül, X. II. József lá­togatást tesz Szekszárdon. 7. 1794. augusztus 7. Miről nevezetes ez a dátum? 1. a nagy tűzvész, ami porig égette a várost, 2. Tranthson János az első német családokat telepíti a városba, X. a megye levél­tára Szekszárdra kerül. 8. Liszt Ferenc több alkalom­mal járt Szekszárdon. Hány­szor és kinek a vendégszerete­tét élvezte? 1. háromszor, Tormay Károlynál, 2. kétszer, Bezerédj Istvánnál, X. négy­szer, báró Augusz Antalnál. 9. Ki a Vármegyeháza terve­zője? 1. Thaller József, 2. Ybl Miklós, X. Pollach Mihály. 10. Járt-e Ady Endre Szek­szárdon? Kinek a vendége­ként? 1. igen, 1909. május 24. és 27. között Bezerédj Pál vendége volt, 2. nem járt Szekszárdon a költő, X. igen, 1909. október 9. és 12. között Leipold Kornél vendége volt. 11. Ki volt Szekszárd polgár- mestere a két világháború kö­zött? 1. Vendel István (vitéz), 2. dr. Dulin Jenő, X. dr. Lei­pold Kornél. 12. Babits Mihályt 1940-ben San Remo-díjjal tüntette ki az olasz állam. Minek az elisme­réséül kapta a kitüntetést a szekszárdi költő? 1. Homérosz „Iliász” c. művének fordításá­rét, 2. Dante „Isteni színjáté­kának” fordításáért, X. Homé­rosz „Odüsszeia” c. művének fordításáért. 13. Melyik épület volt a Pir- nitzer áruház? 1. Domus, 2. Otthon, X. OTP. 13+1. Miről volt nevezetes a Debulay-család? 1. fazekas, 2. lakatos, X. kékfestő. Tolna 1. Milyen néven említik a vá­rost a tihanyi apátság 1055. évi alapítólevelében? 1. Alta ripa, 2. Thelena, X. Tolnavár. 2. Mikor került sor a tolnavári országgyűlésre? 1. 1460, 2. 1463, X. 1470. 3. Hogy hívták a külföldi bará­taival levelező tolnai iskola rektorát? 1. Sztárai Mihály, 2. Thuri Farkas Pál, X. Szegedi Kis István. 4. Ki az a történetíró, aki II. Lajos tragikus sorsát idézi elénk? 1. Bonfini, 2. Brodarics István, X. Janus Pannonius. 5. Igaz-e az alábbi állítás: „Tolna a feudális korban 1848-ig vármegyei függésben élt.” 1. igaz, 2. nem igaz, 1867-ig élt vármegyei függés­ben, X. nem igaz, vármegyei és földesúri függésben élt. 6. Milyen telepesek érkeztek Mözsre a 18. században? 1. német és rác, 2. német és szlo­vák, X. magyar és rác. 7. Ki alapította a protestáns is­kolát? 1. Szegedi Kis István, 2. Eszéki Zigerius (Szigeti) Imre, X. Skaricza Máté. 8. Mikor kezdte el működését a tolnai selyemgyár? 1. 1884., 2. 1898., X. 1900. 9. Melyik földbirtokos család birtokolja a tolnai uradalmat a 19. század elején? 1. Bartal család, 2. Festetics család, X. Dőry család. 10. Hol van Wosinsky sírem­léke? 1. Lengyel, 2. Szek­szárd, X. Tolna. 11. Mikor kezdte el működé­sét a tolnai textilgyár? 1. 1923., 2. 1924., X. 1927. 12. Tolnai születésű festőmű­vész, gobelinnel és szekkóval is foglalkozik, 1968-ban két szekkót fest a tolnai tanácsház nagytermébe. 1. Szily Géza, 2. Végh András, X. Újvári Lajos. 13. Melyek voltak a tolnai kézműipar legnépesebb szak­mái? 1. üveges, könyvkötő, kádár, fazekas, 2. hálókötő, rézműves, harisnyakötő, X. csizmadia, takács, szabó. 13+1. Mi az „emaus” és mikor tartják? 1. Pünkösd vasárnapi pünkösdölés, 2. karácsony va­sárnapi betlehemesek, X. hús­vét hétfői búcsú. A fenti totón aláhúzással vagy karikázással jelöljétek meg a helyes választ, majd a rejtvényt vágjátok ki és küld­jétek be. (Csak eredeti újság­kivágást - fénymásolatot nem - fogadunk el.) A totót tartalmazó borítékot az alábbi címre küldjétek be: „Bejártam Tolnát-Baranyát”, Gyermekek Háza, 7100 Szek­szárd, Bajcsy-Zs.u.8. Bekül­dési határidő: május 9. A titkárnő beismeri a hibáját Megfejtésként beküldendő a vicc poénja a Tolnai Népújság szerkesztőségének címére 7100. Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Pf: 71. A borítékra, leve­lezőlapra, kérjük írják rá: Rejt­vény! Beküldési határidő: má­jus 16. Az április 19-i rejtvény he­lyes megfejtése a következő: „Na most már érti, ugye, hogy miért van olyan alacsonyan a telefon?” A helyes megfejtést bekül­dők közül könyvet nyertek: Jankó László 7099. Felső­nyék, Kossuth u. 93., Sióvölgyi Ferencné 7056. Szedres, Tán­csics M. u. 8., Széli István 7144. Decs, Kölcsey F. u. 3., Somorjai Józsefné 7100. Szek­szárd, Béri B. Á. u. 95. 11/22., Toláczi Brigitta 7354. Váralja, Kossuth L. u. 121.

Next

/
Oldalképek
Tartalom