Tolnai Népújság, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-24-25 / 119. szám

14. oldal Gyermekvilág 1997. május 24., szombat Mai feladványunk A tíz éven aluliak soroljanak fel legalább négy macskaféle ragadozót. A tíz éven felüliek pedig keressék meg azt a szót, ami az alábbi kifejezések elé beírható: ...jegyzet, ...tenisz, ...tempó, illetve ...pók, ...tánc, ...hajtó és ...törés, ...vadász, ...adag. A helyes megfejtést bekül­dők között a Gyermekek Háza által felajánlott bélyegb­lokkot és magnókazettát nyerhetitek meg. A válaszo­kat a Gyermekek Haza címere küldjétek (7101 Szekszárd, Pf. 130). írjátok meg azt is, hány évesek vagytok. Május 10-i rejtvényünk megfejtése: „tűz”, illetve „búcsú”. A he­lyes választ beküldők közül a szerencse az alábbiaknak kedvezett: Ruff Péter (Báta- szék), Dávid Adél (Bonyhád), Stadler Győző (Szekszárd), Varga Viktória (Szekszárd), Dombi Csilla (Tengelic) és Készéi Evelin (Tevel). Gyermekvilág-divat Nevessünk együtt! Pisti és Palkó élénken beszél­getve mennek az utcán. Pisti hirtelen beleesik egy fedetlen kanálisba. Palkó beszél és megy tovább, csak jóval ké­sőbb veszi észre, hogy Pisti nincs mellette. Visszamegy, leszól a kaná­lisba: — Beleestél, Pisti? — Naná, itt lakom! Kovács a pályaudvaron futni kezd az éppen kihúzó vonat után. — El akarja még érni a vonatot? - kérdezi a vasutas. — Naná, fogócskázunk! Milyen állat a mocsári hiúz A mocsári hiúz ismert még csausz, lápi hiúz, nádi hiúz né­ven is. Egyiptomban és Délke- let-Ázsiában honos. Nádas-ká- kás-mocsaras, erdős területe­ken, kukoricaföldek, emberi te­lepülések közelében él. Nem valódi hiúz. Testhossza farokkal nagyjá­ból egy méter. Erőteljes felépí­tésű, a viselkedése igazi macs­kára vall. Alapszíne az arany­sárgától kezdve lehet vöröses­barna, barna, sárgás-szürke, szürke, feketés és az ezek kö­zött lévő árnyalatok. Nyaka, lá­bai foltosak, oldala egyszínű. A kölyökállatok cirmosabbak. A mocsári hiúz hosszú lábai miatt magas növésű állatnak tűnik. Farka rövid, a fülén fekete pa­macs van. Annak ellenére, hogy nedves vidéken él, nem szívesen úszik. Inkább nádas mellett vadászik, főként gázló- és vízimadarakra. Zsákmányál­lata még a nyúl, a kígyó és a ta­rajos sül is. Éjszaka és nappal is vadászik. Az óegyiptomiakat vadásza­taikon kísérte és a mocsaras vi­dékeken bumeránggal elejtett madarakat odavitte az ember­nek. A nőstény egyszerre 2-5 kölyköt hoz a világra. Búvóhe­lye a sűrű növényzetben van, itt egy száraz fészket alakít ki ma­gának. Alfajainak száma ki­lenc, ezek Eszak-Afrika, Ázsia vidékein élnek. A különböző alfajok Türkisztántól Iránig, Indokínában, Thaiföldön, Bur­mában, Ceylonban, Indiában, Egyiptomban, Oroszországban találhatók meg. A mocsári hiúz a legtöbb országban védett ál­lat. (A macska magazin nyomán) Somló Tamás: Semmi cirqsz Szinte hihetetlen, de hazai ze­nei életünk egyik legnépsze­rűbb művészének 1992. óta nem jelent meg önálló albuma. Somló Tamás mégsem hiány­zott életünkből, hiszen gyakran láthattuk a koncertszínpado­kon: önálló fellépései mellett sztárvendég vol a Rapülők koncertturnéján, Demjén Rózsi és Charlie koncertjein, a Juven­tus Rádió Aranyparty-ján. Közreműködött a Juventus Rádió aranylemezes olimpiai albumán, a platina lemezes Pa­tika albumon és az Edda tribute albumon. A Patika album egyik legnagyobb slágerét, 1995-ben az év dalát az „Olyan szépek voltunk” című Dés szerze­ményt énekelte, amit a mai na- pig játszanak a rádiók. Uj stúdióalbuma igazi „Somló” lemez, hangulata hí­ven tükrözi Tamás bohém én­jét, életvidámságát. A „Semmi cirqsz” igazi ritkaság a magyar popzenei világban. Zeneileg Závodi Gábor fogta össze az 1996-97-ben készült produk­ciót. A Yellow stúdióban remek hangulatban folyt a munka, Tamás élete legjobb formájá­ban énekelt. Neves vendégek is közreműködtek az albumon, Tamás barátai: Demjén Ferenc is két számban énekel, valamint ő is írt egy dalt a lemezre. Bor­nai Tibor is több nóta szerzője, egyben énekel is. Orszáczki Jackie Ausztráliából küldte el „Csend” című nótáját. A lemez első sikere egy bal­lada, a „Gondolsz-e rám” című dal. Régi slágereket is hallha­tunk az albumon: a „Boogie- woogie a zongorán” már szere­pelt a Juventus Rádió olimpiai albumán, az egykori Omega si­ker „Azt mondta az anyukám”, sajátos feldolgozása csak erre a lemezre került fel. Sikervárományos az albu­mon továbbá a tempós „Em­léknek jó”, vagy a „Gyertya az esőn”, valamint a gyönyörű lassú dalok: „Tiéd”, „Eltévedt nyár” és a Demjén Rózsival és Presser Picivel közösen énekelt „Barátság”. Gyermeknapi rajzos ajándékunk Holnap, vasárnap lesz a gyer­meknap, amit már bizonyára tü­relmetlenül vártok. Fogadjátok szeretettel a mi rajzos ajándé­kunkat is. A nagy képet tetszés szerint színezzétek ki, a kiseb­biknél pedig keressétek meg, a négy cserépből melyik növény hozott virágot. Vitorlások Régen, mielőtt a gőzgép és a dízelmotor rendelkezésre állt volna, a kereskedelmi és hadihajókat a szél ereje haj­totta, belekapaszkodva a hajó vitorláiba. A legrégibb vitorlásoknak csak egy ár­bocuk és egy vitorlájuk volt. Amint nagyobb hajókra volt szükség, több árbocúakat építettek, és egy-egy árboc több vitorlát is tartott. A fej­lődés során az árbocok, me­revítők és vitorlák nagyon sokféle elrendezése alakult ki. Voltak olyan hajók, amiknél a vitorlák a hajó hosszirányában álltak. A nagy vitorlás hajóknál azonban a vitorlákat a hajó tengelyére keresztben he­lyezték el. A leggyorsabb vitorlásoknak is ilyen volt az elrendezésük. Ezeket ,,klipper”-nek is nevezték. Az 1850-es években egy klipper Ausztráliából Ang­liába - Afrikát megkerülve - alig több mint két hónap alatt jutott el. Az első gőzha­jókon is volt még vitorlázat, a gép kisegítésére. Manap­ság a hajótervezők újra fog­lalkoznak ezzel a gondolat­tal, elsősorban az üzem­anyag-takarékosság és kör­nyezetszennyezés csökken­tése érdekében. A középkori viking hajó­kat kereskedelmi vagy hadi célokra használták. Eleinte hosszú evezőkkel kormá­nyozták, később kormány­lapáttal. A XVI. századi spanyol vitorlások elsősor­ban hadicélokat szolgáltak, de az Amerika és Európa között kereskedelmi for­galmat is ilyen hajókkal bo­nyolították. A dzsunka Kí­nára és a Távol-Keletre jel­lemző hajó volt. A vitorlák alaktartását a bennük lévő farudak biztosították. Az 1900-as évek elején készül­tek a szkúnerek. Az árboc acélból készült, a kötélzet drótkötélből. Ezzel az eljá­rással nagy vitorlafelületű hajókat építhettek. Az eddigi legnagyobb űr­tartalmú vitorlást, egy 8 ezer tonnásat, 1911-ben építet­ték. A nagy vitorlások 1914- ig voltak üzemben, salétro­mot és guanót szállítottak Dél-Amerikából Európába, a Horn-fok megkerülésével. Egy nagy vitorlás összes vi­torlafelülete több mint 5500 négyzetméter volt. A vitorlások természete­sen nem tűntek el a tenge­rekről, hobbiként és sport­ként számosán űzik a vitor­lázást. Bár a hajók jóval ki­sebbek, ugyanúgy működ­nek, mint valamikori óriás társaik. Róka koma elveszett fogsora Nem tudni, hogy történhetett, ám amikor a róka egyszer át akarta ugrani a patakot, vala­hogy elügyetlenkedte és belee­sett. Éppen a közepébe. Na­gyon hideg volt a víz, átázott a róka bundája. Nagy nehezen kivergődött a partra, úgy va­cogott a hidegtől, hogy mind kiestek a fogai. Szerencsétlen róka nem tu­dott enni, csak egyre fogyott, soványodott, már a csontjai is zörögtek. Végül aztán kigon­dolta, hogy elmegy a fogor­voshoz, csináltat magának fo­gakat. Egy hétig izgult, szen­vedett, aztán összegyűjtötte a bátorságát, mégis rászánta magát, s elindult végre a fog­orvoshoz. Igen ám, csakhogy az a faluban lakott, ezért a róka úgy döntött, emberi ruhába öl­tözik, nehogy a hegyes agyarú falusi kutyák megszaggassák. A faluszélen egy kukában ta­lált is kidobott ruhát, megöb­lögette a patakban, s mikor megszáradt, magára vette. Ment egyenesen az orvosi ren­delőbe, ott leült egy székre és csendben várta a sorát, még egy újságot is a kezébe fogott, mintha olvasna. Sokan voltak, sokáig kellett várni. Végre rá került a sor, bement a rende­lőbe és beült a fogorvosi székbe. Amikor a fogorvos rá­szólt, hogy tátsa ki a száját, szót fogadott. Sőt, akkorára tá­totta, hogy a fogorvos igen­csak elcsodálkozott: — Sajnálom, de nem tudok magának fogat csinálni, nincs olyan műszerem, hogy ekkora szájról mintát vegyek - mondta a fogorvos. — De nekem muszáj fogat csináltatni, nem tudok más­képpen enni! - esett kétségbe a róka. A fogorvos hümmögött, dünnyögött, végül azt taná­csolta, menjen el a kovácshoz, az talán tud a baján segíteni. Mit volt mit tenni, sóhajtott egy nagyot a róka, s elindult a kovácsműhely felé. Igen ám, de a ruhája beleakadt egy szögbe, s lehasadt róla. Az emberek meglátták, hogy ró­kával van dolguk, söprűvel-la- páttal kergették, még a kutyá­kat is ráuszították, alig tudott ép bőrrel elmenekülni az er­dőbe. Igen szomorkodott, mi lesz most már az ő sorsa. Nincs más hátra, neki is növé­nyeket kell eszegetnie, mint a birkának. Gondolta, mindjárt ki is próbálja, meg különben is nagyon éhes volt már. Kinézett magának egy szép, hófehér gombát, amin aranypöttyök voltak. Sóhajtott egy nagyot, s nagy bátran bekapta. Lássatok csudát, abban a pillanatban ki­nőttek a fogai, még szebbek és erősebbek lettek, mint annak előtte. Szerencséjére a róka éppen egy varázsgombát ta­lált! Igen megörült, mindjárt el is futott, s nagy lakomát csa­pott a mezei egerek nagy bána­tára. Azóta is nagyon vigyáz a fogaira, s a falunak még a tájé­kát is elkerüli. Antalné Bíró Jolán Tündér cica feltámadása Mindig élénk és játékos házici­cánk, Tündér, napról napra ve­szített fürgeségéből. Léptei bi­zonytalanokká váltak, rogya­dozni kezdett, később fel sem állt. Kétségbeesve mentünk az állatorvoshoz. Az injekciók nem hoztak eredményt, ezért az állatkórházba vittük, ahol kü­lönböző vizsgálatok következ­tek. A három napig tartó benn- tartózkodás és kezelés ellenére nem jött rendbe. Sőt, állapota annyira leromlott, hogy már a fejét is nehezen tudta felemelni, szemei remegtek. Nagyon el voltunk keseredve, de nem akartunk beletörődni, hogy el­veszíthetjük Tündit. Ekkor sze­rencsénkre eszünkbe jutott A Macska újságból egy cikk, a „Macskák nyolcadik élete” volt a címe. Talán a szerző, dr. Ki­rály Péter tud segíteni. Egy te­lefon, s már utaztunk is Pestre. Nagy nehezen megtaláltuk a rendelőt, ahol szintén alapos vizsgálat következett, de itt végre a furcsa betegségre is fény derült. Valószínűleg egy esés miatt bekövetkezett gerinc és ízületi elfajulás, valamint májsérülés okozta Tündi pana­szait. Gyulladáscsökkentőket kapott injekcióban. Hazafelé az autóban Tündi kezdett felélén­külni, talpra állt, mire hazaér­tünk már sokkal jobban is volt, újra tudott szaladni. Azóta is­mét a régi, hazaérkezésünkkor az ajtóból ugrik a vállunkra, hí­zeleg, játszik velünk. Most is itt jön-megy az íróasztalon, egy­folytában dorombol. Ezúton üzenjük a macskatartóknak, ha kedvencük hasonló helyzetbe kerül, ők se adják fel a re­ményt! Pirka Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom