Tolnai Népújság, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-17 / 114. szám
14. oldal Gyermekvilág 1997. május 17., szombat Mai feladványunk Tíz éven aluli olvasóink soroljanak fel legalább három díszmacskafajtát. A tíz éven felüliek pedig keressék meg azt a szót, ami az alábbi kifejezések elé beírható: ...cserép, ...csokor, ...ének, ...illat, ...por, ...szál, illetve ...tányér, ...asszony, ...csikó, ...kabát. A helyes megfejtést beküldők a Gyermekek Háza által felajánlott bélyegblokkot vagy magnókazettát nyerhetik meg. A válaszokat a Gyermekek Háza címére küldjétek (7101 Szekszárd, Pf. 130.) Írjátok meg azt is, hány évesek vagytok. Május 3-i rejtvényünk megfejtése: „kép”, illetve „vad”. A helyes válaszokat beküldők közül a szerencse az alábbiaknak kedvezett: Dávid Norbert (Aparhant), Hidasi Márk (Györköny), Dávid Roland (Majos), Diel Zsófia (Simontomya), László Csilla (Szálka), Varga Mónika (Szekszárd), Varga Tünde (Tevel). Gyemekvilág-divat Máté Szilvia ruhaterve Nevessünk együtt! — Kérek egy középkorú villanykörtét! - lép be Kovács a boltba. — Hát az meg milyen? — Jó negyvenes... — Milyen ember Kovács, a te üzlettársad? — Remek ember, talpig becsületes, végtelenül tisztességes, mindig őszinte mindenkihez... Csak ha egyszer azzal a hírrel állít be hozzád, hogy meghalt a világ legbutább embere, ne hidd el neki... Mert ő az. A titokzatos vadmacskák Az vadmacska európai alfaja sűrű erdőkben, esetleg nádasokban él. A vadmacska Magyarországon is minden zárt egységet alkotó erdőségben honos, ez a macskanemzetség vadon élő fajai között az egyetlen, ami hazánkban előfordul. A vadmacska színe hasonlít a cirmos házimacska színéhez, de nagyobb, erőteljes termetű, bundája hosszabb és finomabb, mint a házimacskáé. A vadmacska szemének szivárványhártyája sárga, a házimacskáé szürkészöld. A vadmacskától meg kell különböztetni az elvadult házimacskát, amit nem ritkán lehet találni. Rejtett életmódot folytató, magányos állat. Szürkületkor és éjszaka aktív. Évente egyszer, február-márciusban párosodik, egyszerre 2-4 kölyök születik. A kölykök körülbelül 6 hétig szopnak, de még nagyjából három hónapig az anyjukkal maradnak. Vadászó módszere a házimacskáéhoz igen hasonló. A zsákmányt óvatosan becserkészi, miközben a lehető legközelebb kerül hozzá, majd hirtelen ráugrik. Nagyobb zsákmányának a nyaki ütőerét harapja el. Prédaállatai elsősorban rágcsálók - egér, patkány - de alkalmanként más kisemlősöket, ritkán madarakat is elpusztít. Nála kisebb ragadozók is zsákmányai lehetnek. Ellensége az emberen és a kutyán kívül a tőle nagyobb ragadozók, - hiúz, farkas, sakál, hiéna, esetleg róka - az elterjedési területtől függően. Ellenségei lehetnek még a nagytermetű ragadozó madarak, mint például a sztyeppéi sas, valamint a kígyók. A kölyköket a kisebb ragadozók is veszélyeztetik. A rókával és a borzzal általában kerülik egymást. A vadmacska hideg időben főleg sziklaüregben, melegben faodúban vagy a szabad ég alatt húzza meg magát. Átlagos életkora 12-15 év. Az európai vadmacska nem szelídíthető. Bár a vadmacska az idők során nyilvánvalóan keveredhetett a házimacskával, a leszármazottak a vad szülő tulajdonságát viszik magukkal tovább és nem válnak szelíddé. A keveredésre utal az a tény. hogy a cirmos házimacska bundájának mintázata nagyon hasonlít a vadmacskáéhoz. A házimacskákat az afrikai vadmacska leszármazottainak tartják. A tudomány még nem szolgált válasszal arra a kérdésre, hogy hogyan is történt a macska háziasulása. Általában is igaz, hogy homály fedi más háziállataink domesztikációját is, hiszen egy fajt sem háziasítottak tudományos megfigyelés közben. Bizonyos azonban, hogy ez valamiféle genetikai változás eredménye, mert a házimacska szelídnek születik, míg a vad fajoknál a szelídítést minden egyes generációban újra kell kezdeni. Mindazonáltal a szelídülés képességét meg kell erősíteni olymódon, hogy a macskakölykök születésüktől kezdve állandóan emberi közelségben éljenek. Különben a házimacska is képes „visszavadulni”, az elvadultan élő házimacska kölykei az ember iránt rendkívüli gyanakvást mutatnak. E képesség az európai vadmacskával való rokonságra utal. (A Macska c. lap nyomán.) Peter Andre - Natural Az ifjú ausztrál sztár, a 23 éves londoni születésű Peter Andre, visszatért szülőhazájába, hogy kellemes soul hangjával a női szívek mellett az angliai slágerlisták vezető helyeit is meghódítsa. Andre, aki első dalait 13 évesen írta, 20 éves korára már nem volt ismeretlen az ausztrál rajongók és a szakma előtt. Kislemezéért platinalemezt kapott, első, „Peter Andre” c. aranylemezt hozó debütáló albumának érzelmes balladái, funky és pop stílusú dalai pedig elsöprő sikert és egész díjesőt hoztak számára: megkapta az Ausztrál Zenei Díjat, a Legjobb Új Művész, a Legjobb Űj Zeneszerző Táncművész és „gimme Little Sign” c. lemezéért a „Legnagyobb Számban Eladott Kislemez” címet. Közben a tehetséges, fiatal ausztrál énekes olyan világsztárokkal turnézott, mint Bobby Brown, Madonna, az East 17 és a Boyzone. „Mysterious Girl” című kislemeze után a várva várt legújabb lemez is már a boltokban van. Mit tudunk a hangokról? Hangnak nevezünk mindent, amit emberi füllel hallunk. A hallható hang úgy keletkezik, hogy valami gyorsan ide-oda mozog, és a levegőt ebben az ütemben sűrűsödésre és ritkulásra készteti. Ha meghúzunk egy gumiszalagot, és utána elengedjük, látjuk, hogy a szalag rezeg, és ugyanakkor halljuk is a hangot. Ha megállítottuk a rezgést, nem hallunk semmit. A rezgő test mozgása által a közelében okozott levegő sűrűsödés-ritkulás nem áll meg, hanem átterjed a szomszédos molekulákra is. Ha arra alkalmas helyen vagyunk, a levegő rezgése eljut a fülünkig is, megmozgatja a dobhártyánkat, a hallás érzetét váltva ki. Ebből következik, hogy minden rezgő test hangot hoz létre. Ha a rovar a szárnyával gyorsan csapkod, zümmögést hallunk. Az emberi beszédet a hangszálak rezgése hozza létre, a hang a szánkon jön ki. Minden hang, amit hallunk, a körülöttünk lévő levegőn keresztül jut el hozzánk. Ha nem lenne levegő - vagy valamilyen gáz - a szobában, nem hallanánk semmit. Nincs hangjelenség az űrben, mivel ott nincs olyan anyag, mai a rezgéseket továbbítani tudná. A hang nemcsak a levegőben terjed, hanem terjedhet folyadékban és szilárd anyagokban is, például vízben, vagy tárgyakon keresztül. A hang a levegőben körülbelül 330 méter/másodperc sebességgel terjed, hideg napokon kicsit lassabban, meleg napokon kicsit gyorsabban. Ez a hangsebesség körülbelül háromszorosa egy versenyautóénak, de csak fele egy szuperszonikus repülőgép sebességének. (A hang folyadékban és szilárd testekben gyorsabban terjed mint levegőben.) A visszhang a hanghullámok visszaverődése. Az ultrahang olyan magas hang, amit emberi füllel már nem hallunk. A denevér a sötétben viszont éppen ultrahang kibocsátásával és a visszhang észlelésével tájékozódik. Az infrahang olyan mély hang, amit szintén nem hallunk. Az elefántok egymással állítólag nagy távolságból is tudnak kommunikálni infrahang kibocsátásával. A hangrobbanás erős, robbanásszerű zaj, amit a gyorsuló repülőgép okoz a hangsebesség átlépésével. Ilyent ma is gyakran hallunk, s ha felnézünk, általában meglátjuk a „tettest” is. Annak idején nagy szenzáció volt, amikor az első repülőgép meghaladta a hang sebességét. Beugratás Le a sapkát! Társaságban, mondjuk szüli- napi zsúron játszható. Az asztalra teszek egy poharat és letakarom a sapkámmal. Kijelentem, hogy ki tudom inni a vizet a pohárból anélkül, hogy a sapkához hozzáérnék. Egy-két hókuszpókuszt csinálok, pár bűvös szót mormogok. Azután kijelentem, hogy kész, sikerült, kiittam a vizet a pohárból. Erre a társaság egyik tagja ellenőrizni akarja, hogy igaz-e és felemeli kíváncsian a sapkát. Erre én hirtelen odanyúlok és nyugodtan megiszom a vizet. A feltétel az volt, hogy én nem nyúlok a sapkához. * A gorilla Ennek a tréfának a formája társasjáték, de voltaképpen nem egyéb beugratásnál. Akkor sikerül a legjobban, ha ismerős, összeszokott társaságba idegen téved. A szegény, gyanútlan vendéget pompásan megtréfálhatjuk vele. A játékvezető megmagyarázza az idegennek - nevezzük őt Bandinak - hogy gorillát fognak játszani. Valaki kimegy, ezalatt bent a társaság kijelöl egy játékost, majd a játékvezető intésére az egész banda egyszerre torkasza- kadtából üvölteni kezd. A behívott játékosnak ki kell találnia, hogy ki a gorilla. Itt van tehát az idegen, Bandi, mivel új fiú, őt küldik ki először. A társaság vad üvöltésbe kezd, majd behívják Bandit, aki rámutat valakire. Ez az illető készségesen vállalja, hogy ő volt a kijelölt játékos, valóban ő volt a leghangosabb, majd kimegy. Mindenki gratulál Bandinak, milyen ügyes volt. Jutalmul a bentiek közül őt jelölik ki, hogy a leghangosabban ordítson. A csapat vad üvöltésbe kezd, behívják a kinti játékost, aki azt mondja, nem volt elég hangos a csapat, ismétlést kér. A játékvezető ekkor int, mindenki nagy levegőt vesz, de torkaszakadtából ordítani csak Bandi kezd el. A többiek ugyanis ezt beszélték meg az ő beugratására. Az egymagában hangosan üvöltő Bandi bizony igen mulatságos, általában ellenállhatatlanul nagy kacagás kíséri a produkciót, s a rászedett pajtás - ha belevaló gyerek - együtt nevet a többiekkel. Pistike és a bajba jutott cica Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy öregasszony, akit Bözsi néninek hívtak. Egyedül lakott egy öreg házban egy öreg cicával. Ez a cica nagyon vén volt, de amilyen idős, olyan okos is. Amikor az öregasszony megsimogatta, mindig dorombolt neki. Bözsi néni boldogan éldegélt a cicával, ami kis ennivaló kellett neki, megtermett a kertecskében, csak egy kis tejért-kenyérért járt el a boltba. A cica meg egerészett, s jutalmul ő is kapott finom tejecskét. Egyszer kora reggel hiába kereste Bözsi néni a cicát, az eltűnt. Kereste Bözsi néni mindenhol, de hiába. Nagyon hiányzott a cica, felkerekedett hát Bözsi néni, hogy bejárja a falut, hátha valahol megleli. Alig tette ki a lábát az udvarról, látja ám, hogy az ő okos cicája felmászott egy magas fára a szomszéd ház előtt, most ott gubbaszt, mert lejönni nem mer. — Mássz le, cicuskám! - csalogatta Bözsi néni, de a cica csak nyávogott egyet keservesen, panaszosan és ült az ágon nyugodtan tovább, meg sem mozdult. Bözsi néni nem volt rest, nem törődött senki emberfiával, megpróbált utánakapaszkodni, de be kellett látnia, hogy ő már bizony nagyon öreg a fára mászáshoz. Arra ballagott éppen akkor Pistike, aki iskolába igyekezett. (No, azért annyira nem igyekezett, hogy meg ne állt volna.) Odament, megkérdezte Bözsi nénit, miért emelgeti olyan keservesen a lábait. — Jaj, nagy az én bánatom, fennragadt a cicám a fán! - kesergett Bözsi néni. — Na, majd én lehozom! - ajánlkozott mindjárt Pistike. Ügyesen felmászott a fára, elkapta a cicát, de ketten olyan nehezek voltak, hogy az ág nagyot reccsent és menten letörött, Pistike pedig leesett cicás- tól, egyenesen Bözsi nénire, aki lentről nézegetett felfelé nagy izgalommal. Mindhárman elhasaltak, a faág meg rájuk zuhant, hegyibe. Pistike nagy nehezen felkászálódott, de Bözsi néni bizony nem tudott lábra állni. A cicának semmi baja sem lett, a faágnak sem... Az okos cica keservesen nyávogott gazdaasz- szonya felett, de Pistike még okosabb volt, mert rögtön elszaladt és hozott egy pohár vizet. A finom, friss víztől mindjárt erőre kapott az öregasszony, s Pistike meg a cica kíséretében hazaballagott. Otthon menten ágyba feküdt, kipihenni a megrázkódtatást, Pistike meg borogatást tett a homlokára. Az okos cica hálából az iskoláig kísérte Pistikét, sőt, bebújt a pad alá, s még súgott is neki, ha szükség volt rá. Aznap minden feladatot ötösre csinált meg Pistike. Iskola után hazakísérte a cicát Bözsi nénihez, s attól kezdve minden nap meglátogatta őket. Antalné Bíró Jolán Ti írtátok Kisdiákok fogalmazásai Az alábbi fogalmazások a Zombai Általános Iskola alsótagozatos diákjainak munkái. A sárkány foga Élt egyszer egy apó, Petne- házi Gábor volt a neve. Amint a kertben dolgozott, megszólalt az egyik fán egy barack. Ebből apó tudta, hogy valaki közeledik. Egy vándorlegény volt. Apó kérdezgette, hogy mint járogat. A legény elpanaszolta, hogy szeretné elvenni Iluskát. De a királylányt egy fájós fogú sárkány őrzi. Amíg ő ezt a fogat ki nem húzza, nem lehet övé a lány. Apó a legény segítségére sietett. Elaltatták csellel a sárkányt, és kihúzták a fogát. Nagy lakodalmat csaptak, máig is élnek, ha meg nem haltak. Sinkó Marianna 31b A csiga élete Találtam egy csigát. A csigának szép háza van. Amerre elhalad, nyálkás csíkot húz maga után. Az olasz emberek ételekhez is használják. Játék közben lassan elhalad mellőlem, csak a csíkját hagyja maga után. Amikor a csiga teste hullámzó mozgást végez, az állat előrehalad. Egy nap alatt körülbelül 50 métert tesz meg. Este a csiga megáll és megpihen. Obrácz Márton 3/b.
