Tolnai Népújság, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-15 / 112. szám

1997. május 15., csütörtök Olvasóinktól - Olvasóinknak 5. oldal Visszajelzést várnak A naponta 18 órától 06 óráig díjmentesen hívható S.O.S. telefonos lelkisegély szolgálat dolgozói a május 16-17-én tartandó telefonos világnap alkalmából örömmel vennék, ha visszajelzést kapnának munkájukról. Aki ebben part­nere kíván lenni a szolgálat­nak, az néhány mondatban je­lezze: elégedetten tette-e le a kagylót, amikor felhívta a szolgálatot, avagy nem, és miben segítette őt a beszélge­tés. Természetesen egyéb vé­leményüknek is hangot ad­hatnak. Levélben az S.O.S. szolgá­lat, 7100 Szekszárd, Mártírok tere 10 címre lehet írni, vagy telefonálni a a 74/315-100-as számon. Ballagási Örömök és bosszúságok Az elmúlt hétvége ország­szerte a középiskolák nappali tagozatán tanuló végzős diá­kok ünnepe volt. Reflektor- fénybe került az érettségi vizsgák előtt álló diák, jogos büszkeség töltötte el a csalá­dot, és a ballagás napját együtt ünnepelte a népes ro­konság is. Megkülönböztetett szeretet vette körül az ünne­peltet ezen a jeles napon, ami a személyes megjelenésben, ajándéktárgy és egy csokor virág átadásában, vagy jókí­vánságokat tartalmazó dísz­távirat feladásában nyilvánult meg, a rokonok, barátok ré­széről. Öröm és boldogság jelle­mezte ezt a napot az érintettek életében, de sajnos nekem csak bosszankodás jutott, mi­vel a jókívánságok közlésé­hez a Magyar Posta dísztáv­irat címén igénybe vehető szolgáltatását kívántam igénybe venni. A zombai autóbuszmegál­lóban láttam meg ifjú baráto­mat, amint elegáns öltözeté­ben élete egyik emlékezete­sen szép napjára Szekszárdra indult a Garay János Gimná­ziumba. Illendő lenne, hogy közeli barátságunkra való te­kintettel örömteli együttérzé­semet valamilyen formában kifejezésre juttassam - futott végig fejemben a gondolat. Néhány perc gondolkodás után kitaláltam, a technika ko­rában a leggyorsabb, legmeg­felelőbb megoldást. Milyen szép lenne, talán még megle­petést is okoznék azzal, ha a ballagás helyszínén nyújtanák át a dísztáviratomat, ünnepelt barátomnak - gondoltam vé­gig az egészet. A meglepetés sikerült. De a történteken a címzett helyett sajnos, én le­pődtem meg. A buszmegállóból a tele­fonhoz vezetett az első utam (szombaton reggel 8 óra van), hívom a 02-es számon a táv­iratfeladást. Egy kedves hang türelmet kér, megértéssel megvárom, míg sorra kerü­lök. Elmondom kérésemet: dísztávirat, Fábián Adrián Garay János Gimnázium, stb. A kedves hölgy közli: hét­vége lévén ez 600 forint több­letköltséget jelent, ha kikéz­besítik. Rendben van, elfoga­dom - mondom - mivel hét­végén van a ballagás, így más lehetőségem nincs. Pontosítás céljából visszaolvassa a be­diktált szöveget, s ezzel úgy tűnik, minden a legnagyobb rendben van. Még egy kéré­sem lenne - szólalok meg újra -, kérem a kézbesítéskor fi­gyelembe venni, hogy ma délelőtt 11 órakor lesz a Ga- rayban ballagás. Ez sajnos, nem megy - közli a kedves hang, csak a holnapi napon tudjuk kikézbesíteni a távira­tot. Megdöbbenek, ez nem le­het igaz, nem egy távoli ta­nyavilágba kívánok táviratot küldeni, hanem egy megye- székhely központjába - gon­dolom magamban. Vasárnap a Garay Gimnázium zárva van, ki venné át a táviratot és már minek? - állapítom meg a meglepetésből felocsúdva. Sajnos, akkor hétfőre marad a dísztávirat megérkezése - közli udvariasan velem. Ki­szolgáltatott helyzetemben, bosszankodva, de elfogadom, arra már nincs időm gondolni, hogy a vállalt + 600 forin­tomnak mi lesz a sorsa. A történet folytatását pedig elképzelem magamban. Hét­főn írásbeli érettségi vizsga magyar nyelv és irodalomból, s barátom a dolgozat írása közben kapja kézhez a jókí­vánságokat tartalmazó dísz­táviratot. Azzal vígasztalom magam, hogy egy ilyen hang­vételű üzenet soha nem jöhet rosszkor, s a befejező mon­data pedig „hajrá, Adrián” a dolgozat írása közben éppen a legjobbkor érkezik. Egy ilyen bíztatás - akár dísztávirat formájában is - vé­leményem szerint a Magyar Postára is ráférne. Én bízom abban, hogy a jövő évi balla­gáskor ennek kézzel fogható eredménye is lehet. Ha már annyira a fejlett Európához szeretnénk csatlakozni. Témer István, Zomba Nem fogadták a beteget Órák hosszat kell várakozni a bőrgyógyászati szakrendelésen 1997. április 2-án délelőtt 11 órakor kislányommal elmen­tünk a bőrgyógyászati szakren­delésre. A váróteremben any- nyian voltak, hogy egy tűt sem lehetett volna leejteni. Várakozás A várakozásra fel voltunk készülve, mivel ismerőseink mondták, hogy a bőrgyógyásza­ton ez állandóan így van, de miután fél órát töltöttünk ott, de eközben egyetlen beteg sem jött ki, illetve ment be és a ki­függesztett tájékoztatón az állt, hogy a 14 óráig tartó rendelé­sen 13.30-ig fogadják a betege­ket, úgy döntöttünk, hogy dél­után egy órakor visszame­gyünk. Amikor 1/4 2-kor bemen­tünk, akkor rajtunk kívül még körülbelül húszán tartózkodtak a váróteremben. Úgy döntöt­tünk, hogy megvárjuk, míg sorra kerülünk. A váróterem be­járati ajtaját néhány perccel ez-, után bezárta az egyik asszisz­tensnő és utána minden távozó beteget ő kísért ki, majd zárta be utána az ajtót. Kellemes meglepetésként ért, hogy 3/4 2-kor a rendelés végre látványosan felgyorsult, 5-10 percenként cserélődtek a betegek a rendelőben. 1,5 óra várakozás után ránk került a sor, kislányommal mi voltunk az utolsó várakozók, rajtunk kívül akkor már nem tartózko­dott más a váróteremben. Nem fogadták Bementünk a rendelőbe, azaz csak mentünk volna, mert leg­nagyobb megdöbbenésemre a két rendelő, illetve kezelő egyi­kében sem volt senki. A folyo­són lévő három asszisztensnő abszolút közömbösen, rólunk tudomást sem véve mászkált a személyzeti öltöző és az egyik kezelő között. Ekkor megkér­deztem, hogy melyik helyiség­ben van a rendelés, mire fleg­mán közölte valamelyik, hogy egyikben sem. Kérdésemre, hogy értsem ezt közölte, hogy a doktornő elment, vége a rende­lésnek. Papírforma szerint valóban vége volt, hiszen már 3/4 3 volt, de előtte öt perccel az előttünk lévő utolsó beteget még ellát­ták, csak éppen a legutolsóként, türelmesen 1,5 órát várakozó kislányomra nem volt már 5 perce a doktornőnek. A dolog felháborított, hiszen előtte senki nem mondta, hogy ne vár­junk, mert felesleges. A váróte­rembe kijövő, ajtót záró asz- szisztensnő sem szólt egyszer sem, sőt gyanítom bent sem mondta, hogy egy kisgyermek másfél órája vár. Megkérdez­tem az asszisztensnőktől, hogy ki volt ez a lelketlen orvos, aki­nek ilyen remekül sikerült elfe­lejteni az orvosi esküt. A válasz az volt, hogy csak nem képze­lem, hogy megmondják nekem. Nyilván érezték, hogy helyte­len, semmivel nem magyaráz­ható az orvos eljárása, hiszen különben miért tagadták volna meg az információt. Azóta megtudtam a doktornő nevét, de úgy gondolom, az eset a fel­háborító, nem a név a lényeg. Az eset azért háborított fel különösen, mert gyermekkel történt. Felnőttel szemben is megmagyarázhatatlan lenne, de gyerekkel még inkább. A 1,5 óra alatt volt idő né­hány szót váltani az ott vára­kozó emberekkel, akik elmond­ták, jól tettem, hogy gyermek­kel nem vártam 11 órától, mert egészen 12.30-ig nem hívtak be egyetlen beteget sem. Hozzátet­ték, hogy mindig ez van a bőr- gyógyászaton, a rendelés min­dig csak akkor kezd el haladni, amikor közeledik a rendelési idő vége. Mindezek ismeretében gya­nítom, hogy az én gyermekem is sorra került volna, ha a rende­lés egész délelőtt olyan ütem­ben folyik, mint ahogyan 3/4 2 után. Manapság, amikor gyakorla­tilag az egész társadalom az egészségügy ellen fordul a pa­zarlás miatt, illetve amikor az ott dolgozók a megfelelő fize­tésekért emelnek szót, nem lenne szabad ilyen eseteknek megtörténni, hiszen ez nem csupán az adott orvost és a se­gítő személyzetet minősíti, ha­nem az egész egészségügyet, és sajnos nem pozitív irányban. (Név és cím a szerkesztőség­ben.) Levélírónk panaszát továbbítot­tuk a bőrgyógyászati szakren­delésre, ahol a következő vá­laszt kaptuk. Kevés az orvos? Tisztelet levélíró! Sajnálatosnak tartom, ha úgy érzi, sérelem érte április 2-án a Bőr és nemibeteg-gondozóban. Az említett napon, pontosabban azon a héten szabadság miatt 1 orvos végezte 2 munkáját, a zsúfoltság pedig a szokásosnál is nagyobb volt a húsvét hétfői rendelés elmaradása miatt. (Amint Ön is említette, egy tűt sem lehetett volna leejteni). A betegek ellátása olyan ütemben halad, ahogy azt be­tegségük és állapotuk megkí­vánja. A munkaidő végén a lát­ványos felgyorsulás sajnos lát­szólagos, ilyenkor csak gyors vizsgálatra jut idő, kezelésre, ellátásra előjegyzést kap a be­teg a következő napok valame­lyikére, ami az akkori betegek várakozási idejét hosszabbítja. A rendelő orvos, és az asz- szisztencia elmondása szerint április 2-án 1 órakor összeszed­ték a várakozók biztosítási kár­tyáit, és tájékoztatták őket, hogy több beteget aznap nem tudnak fogadni. Az önök kár­tyája nem volt beadva, így nem kerültek be 3/4 3-kor a 2 óráig tartó rendelésre. Dr. Ligeti Judit megyei bőrgyógyász szakfőorvos Nem tudom a panaszos mit szól a levélhez, de szinte bizo­nyosra vehetjük, hogy nem elégíti ki a válasz, hiszen ide orvos hiány, oda zsúfolt ren­delő, a tény tény marad, a gyereket nem látták el a szak- rendelésen. Mint megtudtuk, a bőrgyó­gyászaton évek óta növekszik a betegek száma, ezzel szem­ben a korábbi három orvosi státuszt kettőre csökkentet­ték. Ha valamelyik orvos sza­badságon van vagy táppénzen van, akkor még lassúbb a rendelés. A személyzet túlter­helt, a betegek a hosszú vára­kozás miatt türelmetlenek és joggal. Valakinek, akire ez tartozik, minél előbb intéz­kednie kellene, (szerk.) Miből legyen a csatorna? Csonka Sándomé bonyhádi ol­vasónk lapunknak több évti­zede előfizetője. A Tolnai Né­pújságban olvasott arról, hogy lelopták a rézcsatomát a bony­hádi katolikus temető nemrég épült ravatalozójáról. Szerkesztőségünknek írt le­velében feltette a kérdést, miért rézből kellett elkészíteni a csa­tornát. Véleménye szerint a ha­gyományos csatorna is meg­tette volna, a helyhez illően, időtálló festékkel bemázolva. A gyászban lévő hozzátartozók, s a végtisztességet megadó egy­begyűltek szertartás közben nem a rézcsatomában gyönyör­ködnek, az biztos. A beruházó­nak a rézcsatoma vásárlásával bizonnyal nem az volt a a célja, hogy a legdrágábbat, a leghi- valkodóbbat szerezze be, ha­nem azt vette figyelembe, me­lyik anyag élettartama a hosz- szabb, és melyik a legesztétiku- sabb. Pincehely Az iskola hírei Hosszú és utazási láztól nyugtalan volt az éjszakánk április 26-án, ugyanis isko­lánkból 20 diák indult Hol­landiába. Az út hosszú volt, de megérte a fáradságot. Ba­rátságosan fogadtak bennün­ket Uirgeesben. Megismer­kedtünk a vendéglátó csalá­dokkal és a polgármesteri hi­vatalban dolgozókkal. Va­lamennyien először jártunk az országban, furcsa volt minden, más nyelvvel és más szokásokkal. Megnéztük Hollandia nevezetességeit: a virágmezőket, a szélmalmo­kat, a tengerpartot, voltunk egy szabadtéri múzeumban, repülőtéren, bolhapiacon és egy református templomban is. A búcsú nem végleges, reméljük, hogy még egyszer visszatérhetünk, még jobban megismerni Hollandiát. Szabó Ágnes 8.o. Idén először rendezték meg az Országos Diákparlamen­tet. Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy én is ott le­hettem Budapesten. Május 1- én a nyitóülésen köszöntött minket Magyar Bálint műve­lődési miniszter úr. Minden­kinek jól esett a kedves fo­gadtatás. Május 2-án szek­cióüléseken beszéltük meg a tanulói jogok érvényesülését. Mind a 2.200 küldött szava­zott. Május 3-án, a záróülé­sen Magyar Bálint kijelen­tette, hogy a tanulói jogokat figyelembe kell venni. Ezt a mondatot nagy tapsvihar kö­vette. Nekem nagy élmény volt, hogy a pincehelyi diá­kokat képviselhettem. Dági Mónika 7.b Hírek A megyei kórház vér­transzfúziós állomása sze­retettel várja azokat az ön­kéntes véradókat, akik így kívánnak segíteni embertár­saiknak. Május 22-én, ked­den, 9-16 óráig Nagymá- nyokon lesz véradás a mű­velődési házban, ide várják a kismányoki és váraljai la­kosokat is. Május 27-én, kedden, Bonyhádon, szintén a művelődési házban lesz véradás, 9-17 óráig. A vakok számára haszná­latos Braille-írás oktatá­sával kapcsolatban tartanak megbeszélést ma 10 órától a Magyar Vakok és Gyengén- látók Tolna Megyei Szerve­zetének irodájában (Augusz u. 1-3.). A rendezvényre minden érdeklődőt várnak. Olvasóink kérdezték: Jár-e adómentesség őstermelőknek? Még mindig nagyon sok kér­dést kapunk olvasóinktól az őstermelői tevékenységet érintve. Teveli, gyulaji és mő- csényi olvasóink kérdezték, hogy a mezőgazdasági őster­melőnek jár-e adómentesség és ez milyen mértékű? Markó Ignác, a megyei adó­hivatal osztályvezetője volt a segítségünkre a kérdések megválaszolásában. — A mezőgazdasági ős­termelőt adómentesség illeti meg, ha a tevékenységéből származó bevétele az évi 250.000 forintot nem haladja meg. Ekkor ugyanis a bevétele egésze nem számít jövedelem­nek és így adóbevallást sem kell adnia, ha egyébként adó­bevallásra nem kötelezett a termelő. — Mi a helyzet akkor, ha a jövedelme meghaladja a 250.000forintot? — Ebben az esetben nullá­ról indul a számítás, vagyis a 250.000 forintos bevételét is számítani kell. A 250.000 fo­rint árbevételi kedvezmény független az adózási mód vá­lasztásától, tehát megilleti a 10 százalékos költséghányadot alkalmazó, tételes elszámolást végző, átalányadózást választó őstermelőt is. — Ha az őstermelő a téte­les költségelszámolást vá­lasztja akkor milyen kedvez­ményt számolhat? — Ha az őstermelő, kis­termelő jövedelmét tételes költségelszámolással állapítja meg a tevékenységéből szár­mazó bevételét csökkentheti akkor, ha legalább 50 %-os csökkent munkaképességű al­kalmazottal dolgozik, így személyenként havi 1.300 fo­rinttal, vagy tanulószerződés alapján foglalkoztat szakmun­kástanulót, (így havi 6.000 fo­rinttal). Az őstermelésből származó jövedelmét (az átalányadó ki­vételével) az összevont adó­alapba kell beszámítani és más jövedelmekkel együtt, a prog­resszív adótábla alapján kell utána az adót megállapítani. Az őstermelőt az idei évtől az ebből a tevékenységből szár­mazójövedelme után adójának mértékéig, de maximum 100.000 forint adókedvez­mény illeti meg. Az őstermelői tevékenységből származó jö­vedelem adóját úgy kell ki­számítani, hogy meg kell hatá­rozni az összevont adóalap adóját e jövedelemmel együtt és nélküle is, majd meg kell ál­lapítani a két összeg különbö­zeiét. A kedvezmény így is magasabb kulcsú sávból ve­hető igénybe. Az őstermelői kedvezmé­nyeket az év közben kezdők is érvényesíthetik, időarányosí­tást nem kell alkalmazni. (Várjuk továbbra is olvasóink kérdéseit.) Mauthner .......1 s m SZEKSZÁRDI VÍZMŰ KFT. KÖZLEMÉNYE Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy Gulyás János díjbeszedőtől eltulajdonították a készpénzes vízdíjszámlákat, valamint a beszedésre jogosító igazolványát. Felhívjuk a fogyasztóink figyelmét, hogy a fenti igazolványt felmutató, vagy anélkül jelentkező készpénzes számlát benyújtó egyénnek ne fizessenek ki vízdijat A készpénzes számla beszedéséről a Kft. a későbbiekben gondoskodik. Az érintett utcák a következők: Akácfa utca, Herman O. Itp. Benedekvölgyi tanyák, Bakony utca Csapó D. utca, Klapka Gy. u. Cserfa u. Körösi Cs. S. u. Cserhát u. Landler J. u. Elóhegyi víztározó alatti tanyák Madách u. Hársfa utca Mecsek u. Nefelejcs utca Semmelweis u.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom