Tolnai Népújság, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-05-06 / 79. szám

4. oldal Megyei Körkép — Tolna És Környéke 1997. április 5., szombat Szennyvízrendelet Kik isszák majd meg a „levét”? Tolnán évente több tízezer köbméter szennyvíz ellenőrizetlen helyen köt ki, jelentős környezeti károkat okozva. A tolnai képviselőtestület nemrég fogadta el a helyi „szennyvízrendele- tet”, amelyről Csányi László jegyzőt kérdeztük. Az Alkotmánybíróság szerint kötelező feladat Mégis marad a bölcsőde? Hír-Forrás Kóruskoncert Tengelicen A Simontomyai Vegyeskar korábbi meghívását viszo­nozva, a tengelici Bárdos Lajos Vegyeskar ma délután 6 órára, a tengelici művelő­dési ház-béli koncertet szer­vezett, amelyen a két kórus lép fel. A borverseny értékelése A Tolnai Kertbarátkor hét­főn, 18 órakor tartja követ­kező összejövetelét a helyi művelődési házban. A fő program ezúttal a március 22-én lezajlott, jubileumi borverseny értékelése, az eredmények indokfása lesz, és sor kerül az oklevelek át­adására. Az összejövetelen szót ejtenek az időszerű ta­vaszi munkákról is. Zárszámadás Tengelicen Hétfőn, 17 órakor összeül a tengelici képviselőtestület. A napirenden szerepel az ÁMK alapító okiratának módosítása, a ’96-os zár­számadásról szóló rendelet- tervezet megtárgyalása, a szociális rendelet módosí­tása, tájékoztató az ÁMK költségvetési ellenőrzéséről és egyebek. Polgárőrség alakul Szedresen Jövő héten szerdán, 17 óra­kor Szedresen megalakul a helyi polgárőrség. Az ese­ményen jelen lesz a szek­szárdi városi kapitányság képviselője és a teveli pol­gármester, tanácsadói minő­ségben. A polgárőrségre a tervek szerint főként a „mozgalmasabb” hétvége­ken vár feladat. Újabb jubileumi jutalom Faddon A faddi polgármesteri hiva­tal kollektívájából az elmúlt időszakban többen kaptak jubileumi jutalmat. Leg­utóbb, e hét közepén 30 éves szolgálati ideje kap­csán Tóth Sándort köszön­tötték, aki ’77 óta a faddi községházán dolgozik. ÚjraVK-s ruhaakció A Vöröskereszt tolnai alap­szervezete kedden 9-től 11.30-ig ismét ruhaakciót tart rászorulók részére, a művelődési ház melletti épületben. — Milyen célok vezérelték a jogszabály megalkotóit? — Talán nem kell ecsetelni, milyen károkat idéz elő a saj­nos Tolnán is tapasztalható gyakorlat, miszerint számosán felhagyott kutakba, vagy a csa­padékvíz csatornába vezetik a szennyvizet. (Sőt, hallottam már olyat is, hogy nyári zápor során az utcára merték a szik­kasztó tartalmát.) Közérdek, hogy ezt a gyakorlatot vissza­szorítsuk. Másrészt fontos, hogy szak­szerűen történjen a szippantott szennyvíz szippantása, a kije­lölt területre történő szállítása, elhelyezése. A rendelet fel kíván lépni az ellenőrzetlen szippantások el­len is. Gyakran előfordul ugyanis, hogy egyes szolgálta­tók a szippantott szennyvizet nem befogadóállomásra viszik, hanem a legrövidebb úton, eset­leg élővízbe, vagy a mezőre engedik ki a tartály tartalmát. Ez a jogszabály arra is lehe­tőséget ad, hogy ahol van kiépí­tett szennyvíz vezeték, köte­lezni lehessen a még rá nem kö­tött lakosokat, hogy azt megte­gyék. A rendelet hatására re­ményeim szerint szaporodni fog a szennyvízhálózatba be­kapcsolt háztartások száma. — Mit jelent mindez a gya­korlatban? — A testület pályázat útján kiválasztott egy vállalkozót - aki kizárólagos jogkörrel végzi ezt a tevékenységet -, és kije­lölte a tolnai vízmű kft-t, mint befogadót, amelynek telepén a szennyvizet el kell helyezni. Az ingatlantulajdonosoknak kötelességük szakszerűen elhe­lyezni a keletkező szennyvizet. (Hivatalos tájékoztatás szerint Már tavaly elkezdték - fűtési rendszerének gáztartályra tör­ténő rákötését követően - a faddi óvoda padlójának felújí­tását. Ebbe a hétbe két terem fel­csiszolása és lakkozása fért. A többi egy következő szünetben kerül sorra. Az épület tőszom­szédságában található étkezde szintén „gázosítva” lett. Tetejét az önkormányzat által nyert pá­lyázati pénzből szigetelik a kö­ez a fogalom vízzáró műtárgy­ban történő elhelyezést jelent. — a szerk.) A lakosságnak kö­telező a pályázatot elnyert szál­lítóval elvitetni a szennyvizet. A vízmű az átvett szennyvíz mennyiségéről nyilvántartáso­kat vezet, a vállalkozó köteles nyilvántartást vezetni az általa szippantott szennyvízről. A két „listát” egybevetve ellenőriz­hető, hogy volt-e esetleg illegá­lis tartályürítés, másrészt pedig megállapítható, hogy mi lesz a sorsa a szennyvíznek az egyes zeljövőben, ugyanis néha az esővíz is kíváncsi a menüre. Történt itt nagyobb beruhá­zás is az idén. Elsősorban taka­rékoskodás volt az oka a helyi szennyvízcsatornára való rákö­tésnek, hiszen a gyakori szip­pantások magas ára miatt a nagy munka egy éven belül megtérülve tehermentesíti a jövő évi költségvetést. Az alsósok emeletes iskolaé­pületében a legsürgetőbb háztartásokban. A rendelet úgy szabályoz, hogy ha az elszállí­tott szennyvíz mennyisége nem éri el a - vízóra által mért - fel­használt víz 70 százalékát, ak­kor arról a szolgáltató köteles a jegyzőt értesíteni. Ennek persze következményei lesznek. — A képviselőtestület a szennyvíz elszállítására egy pá­lyázót jelölt ki, akinek csak egyetlen szippantó járműve van. Nem lesz fennakadás? — A testület így döntött. Én ezt nem kívánom bírálni. A pu­ding próbája, amikor megeszik. — Mikor lép hatályba a he­lyi jogszabály? — A rendeletet május 1-jé- től kell alkalmazni. -es­munka a vizesblokkok helyre- hozatala. Sok szülő panasza nyer így orvoslást, hiszen töb­bük csemetéje néhány gondjá­tól csak otthon mert „meg­könnyebbülni”. Itt is lesz természetesen me­szelés, és az udvaron kerítésja­vítás is. Mindezek a munkálatok nem helyettesítik a nyári nagy kar­bantartást, de a június idusára tervezett ünnepségre (melyen nevet is kap a hetvenedik szüle­tésnapját megért intézmény) csinosabbá teszik a környeze­tet. Ódry A tolnai képviselőtestület márciusi határozatával jú­nius 30-i határidővel meg­szüntette a városi bölcsődei ellátást. Időközben azonban „előkerült” egy Alkot­mánybírósági határozat, mely kötelezően ellátandó feladatként jelöli meg a böl­csőde fenntartását. A bölcsőde megszüntetésé­ről szóló testületi döntés után nem sokkal, még az ülésen Néber Tibor képviselő jelezte, hogy több család - ahol mindkét szülő dolgozik, de a gyerek még nem óvodáskorú - is igényelné gyermekük in­tézményi ellátását. Néber képviselő figyelmét néhány nap múlva egy nagyszülő hívta fel az Alkotmánybíró­ság idén február 28-án hozott, a Magyar Közlöny 1997/19. számában megjelent határoza­tára, amelyben a bölcsődei el­látással, illetve annak térítési díjával foglalkozott. A hatá­rozat indoklás részében egye­bek mellett ez áll: „Az idézett törvényi rendelkezésekből egyértelműen kitűnik, hogy a bölcsődéről való gondosko­dás kötelezően ellátandó tele­pülési önkormányzati fel­adat.” 15-17-ig a tolnai piactéren lesz eboltás. 13.30-14-ig a Slezák tanyán, 14-14.30-ig a Burján tanyán oltanak. Pótol­tás: április 14-én, 7-10-ig, il­letve 15-17-ig a piactéren. Időközben a megyei köz- igazgatási hivatal is - nem hi­vatalosan - jelezte, a tolnai testület döntése jogszabályba ütközik. Néber Tibor ezért levelet írt a helyi népjóléti bizottság elnökének, amelyben javasla­tot tesz arra, hogy a bizottság kezdeményezze a képviselő- testületi határozat visszavo­nását. Az újabb információk­ról a polgármestert is tájékoz­tatta. A helyzetet mindenesetre bonyolítja, hogy a bölcsődei dolgozók ezen a héten már megkapták felmondólevelü­ket. A testület egyébként a böl­csőde kihasználatlansága - ezzel összefüggésben az aránytalanul magas fenntar­tási költségek - miatt döntött a megszüntetésről. Ahhoz te­hát, hogy a bölcsőde esetleg tovább működjön, a gyerek­létszámnak mindenképpen növekednie kellene. Ebben a kérdésben természetesen sze­repet játszik a bölcsődéért fi­zetendő térítési díj is, ami - az Alkotmánybíróság mostani határozata alapján elképzel­hető, hogy - Tolnán is felül­vizsgálatra szorul. Mözsön a kultúrház előtt április 8-án 7-10-ig és 15-17- ig „szúrnak”. Pótoltás: ápri­lis 15, 7-10-ig, 15-17-ig. Az oltásért a helyszínen kell fizetni, kérésre féregtele- nítésre is van lehetőség. Tavasztól az iskolatábla is zöldebb Csak a nebulók élvezték a húsvétet követő rövid, meteorológiai szempontból is felhőtlen vakációt. A faddi iskola karbantartói koptatták az ő távollétükben, — nem az iskolapadot, inkább a parkettát és a táblákat. Hivatalos információ szerint Tolnán évente 350-400 ezer köbméter ivóvíz folyik ki a csapokon. Ebből a szennyvíz- hálózaton át kb. 150 ezer köbméter kerül vissza tisztí­tásra a szennyvíztelepre, szippantott szennyvízből pe­dig kb. 5 ezer köbméter. A kü­lönbség, azaz mintegy 200 ezer köbméter - tisztítatlan - víz valahol eltűnik (öntözés, állattartás, valamint a szak­szerűtlen, illegális szennyví­zelhelyezések.) Tekintve, hogy a tolnai háztartások mintegy negyede rendelkezik szenny­vízbekötéssel, nagyvonalúan feltételezhetjük, hogy a 200 ezer köbméter „eltűnő” víz negyedét, 50 ezer köbmétert ők locsolnak el, vagy itatnak meg. Am ebben az esetben is „marad” 150 ezer köbméter ismeretlen sorsú víz. Ha feltennénk az elképzel­hetetlent, tehát, hogy májustól minden, szennyvízbekötéssel nem rendelkező tolnai be­tartja a rendeletet, akkor az eddig eltűnő 150 ezer köbmé­ter víz 70 %-át, azaz évente kb. 100 ezer köbméter szip­pantott szennyvizet kellene „pluszban” elvinni a porták­ról. Egy darab, 5 köbméteres tartályú szippantókocsival - ami jelenleg rendelkezésre áll - ez évi 20 ezer, napi 55 for­dulót jelentene, éjjel-nappali műszakban óránként több, mint kettőt. A rendeletben megfogal­mazott előírásokat más irányból megközelítve, egy havi tíz köbméter vizet fo­gyasztó, nem szennyvízcsa- tomázott család - a 70 %-os „szennyvízkitermelési muta­tót" figyelembe véve - ha­vonta 7, évente 84 köbméter szennyvíz szippantatására kö­telezett. Ez - 480 Ft/köbméter szippantási díjjal számolva - évi 40.320 Ft-os kiadást je­lent. Tolnán a szennyvízcsator­názottság az ivóvízellátott­sághoz képest 45 %-os. Eddig azonban csak 1100 háztartás csatlakozott a szennyvízrend­szerre. A rákötés lehetősége tehát sokaknak jelenleg is adott.-ts­RendőrŐrs A dolgos falfúró esete Falbontás - pontosabban falfúrás - módszerével hatoltak be a faddi Termelő és Értékesítő Szövetkezet központi majorjának egyik épületébe. A tettes lószerszámokat, elektromos gépet és jelentős mennyiségű készpénzt vitt el. A bűncselekmény érde­kessége, hogy a falfúrás helyétől kb. 1 méterre levő üveges nyí­lászárón a tettes,.kényelmesen” befért volna, ő azonban inkább a férfiasabb behatolási módot választotta, mondhatni megdol­gozott a zsákmányért. A húsvét hétfői lezáratlan autó Volt ideje a tolvajnak Mözsön, egy lezáratlanul álló autóból pénz és iratok elemelésére. A kocsiból húsvét hétfőn 8 és 20 óra között tűnt el ugyanis 12 ezer forint, 200 német márka és egy irattárca. A pénzeskazetta tartalma Március 29-re virradóra Tolnán, egy Festetich utcai székhelyű kft-hez ablakbetörés módszerével hatoltak be ismeretlen tette­sek. Az irodahelyiségben megtalálták a pénzes kazettát, amely 200 ezer Ft-ot tartalmazott. Magukhoz is vették az elkövetők. Eboltás: fizetés helyben Április 7-én, hétfőn 7-10-ig és Gimnázium-sirató Hej, barátom, ha látnád, a szíved szakadna meg. Egy nagy, néma fájdalom most a környék. Tátongó, rettenetes sebek borítják a mi egykori öreg, tolnai giminket. Megfog halni. Most, a lebontással másodszor. A lelkét - emlék­szel - akkor temettük, amikor a falai közül új helyre költözött a di­ákság. Két éve, hogy magára maradt. Várt. Talán remélte, mégsem jön el az elkerülhetetlen. Hiába. Emlékszel, micsoda évek voltak?! Azok a történelem órák, azok a recsegő katedrák, a titkos órai levelezések, a lányok... A menza előtti sorbanállások, a fenséges repeták, a féktelen energiánk, a hi­tünk, a rengeteg fiatalságunk. Az a gyönyörűen fájó búcsú, tőle. Pedig - tegyük a szívünkre a kezünket -, mindig is csúnyácska volt szegény. De a lelke, az ragyogó volt neki. Most már ne látogasd meg! Ha tudnád, milyen fájdalmas lát­vány a megcsonkított tornaterem, a biológia szertár. .. Bizony mondom, jó hogy tavasz van, mert csak a kikelet enyhíthet vala­micskét ezen a nagy-nagy szomorúságon. Még pár hónap, és az arra járót már semmi nem fogja emlékez­tetni rá. A lakosság örömére, modern üzletház épül majd a helyén. ő volt a mi Pál utcai-grundunk, csak mi nem harcoltunk érte. Igen, mert már beletörődtünk abba, hogy a racionális döntések vi­szik előre a világot. Pláne, ha még jók is azok a döntések. Hej, barátom, mégis: a szívem szakad meg. sk A demokrácia gyermekei és a (Folytatás az 1■ oldalról.) Akár a márciusi nyílt napon, akár a decemberi pályaválasz­tási tanácsadáson. Ragaszko­dunk ahhoz évek óta, hogy első kézből kapjanak tájékoz­tatást a gyerekek és a szülők a továbbtanulási lehetőségekről, ezért nem is mi mondjuk el az ajánlatot, hanem maguk a gimnázium vezetői jönnek el, ismertetni azt. Dudái Ferenc, a mözsi is­kola igazgatója. — Tőlünk nemigen szoktak menni a hatosztályos gimnázi­umba, legfeljebb 1-2 gyerek évente. Decemberben mindig tartunk egy pályaválasztási napot, erre eljönnek a szülők, meghallgatják az ajánlatokat, és döntenek. Most is itt voltak, a gimnázium igazgatója is itt volt, minden rendben lezajlott. A szülők és gyermekeik sza­bad iskolaválasztási jogát elvi­tatni nem is akarjuk, nem is tudjuk. Fejkvóta-finanszírozás van, az igaz, s ha pár gyerek elmegy a hatodikból, az Ön- kormányzat valamivel kisebb összeget kap, amiből ugyan­úgy működtetnie kell az isko­lát. Ez a rendszer hibája. Pirgi József, a tolnai Sztá- ral gimnázium igazgatója.- A hatosztályos gimná­zium megjelenése óta úgy ér­zik a tolnai általános iskolák, hogy mi ellopjuk tőlük a leg­jobb gyerekeket, lefejezzük az osztályokat. Én megértem, hogy szeretnék megtartani a munkahelyeket, a tantestületet, de ugyan engedjék már meg, hogy ha mi valamiben jobbat tudunk kínálni, azt hadd mondhassuk el a szülőknek és a gyerekeknek, s ennek isme­retében dönthessenek. Kez­detben Mözsön tapasztaltuk a legnagyobb ellenszenvet, de most már mindhárom iskolára jellemző a gimnáziummal való szembenállás. Nem engednek be a hatodikosok szülői érte­kezletére, a nyolcadikosokhoz bemehetünk, de ott se nagyon ajánlják a Sztárait, ami elbi­zonytalanítja a szülőket. Eddig a nyilatkozatok. Min­denkinek igaza van — a saját szemszögéből. S valószínűleg mindenki tisztában van azzal is, hogy a probléma gyökere nem Tolnán keresendő. A tel­jesség kedvéért idézzük még a fejkvóta helyi egyházi általános iskola vezetőjének véleményét is, aki egyelőre „könnyen van”, hisz nincsenek hatodikosai; három éve indult az első elsős osz­tály. Uzsalyné Pécsi Rita, a ka­tolikus iskola igazgatója. — Szerintem egy iskolának jól kell dolgoznia, s az ered­mények magukért beszélnek. A szülők véleménye ekkor úgy fog alakulni, hogy amikor sza­badon döntenek, a jót fogják választani. A tájékoztatást mindemellett nagyon fontos­nak tartom. S ha nem adják meg valakinek a lehetőséget, hogy elmondhassa, mit kínál a hozzá kerülő gyereknek, ez el­len harcolni kell. Akár a nyil­vánosság erejével is. Wessely

Next

/
Oldalképek
Tartalom